A kelet nem versenyzett a nyugattal, lévén, hogy nem volt egy közös piac, ahol ezt megtehette volna.
És pont ezért bukott el. Gyártotta a sok fost, amit nem vette meg senki vagy nevetséges áron vagy szimplán ordas cserearányt megállapítva elvitte az orosz a kaját és minden mást. Borhi László szintén beszélt errõl. Levéltárban máer kuataható volt és le vot papírozva, hogy az elvtársak tudták, hogy ez micsoda kárt okoz az országnak, de nem tehettek semmit...
A fegyvereket tekintve pedig, ha egy egyszerûbb fegyver kb hozza azokat a paramétereket, mint a bonyolultabb
De nem hozta. Pont. Sokszor még az üzembiztosságot sem. Az pl. egy mítosz, hogy az orosz fegyverek igénytelenebbek és olcsóbbak voltak. A légiharc rakétáik élettartama már a '80-as években is tizede/huszada volt a jenki fegyverekének. Az áruk ugyanaz volt az exportpiacon...
Megbízhatóság? Volt olyan R-27-tel tartott éleslövészet, ahol a rakéták felének nem indult be hajtómûve.
A versenyképesség itt nagyon kényes fogalom. A kelet nem versenyzett a nyugattal, lévén, hogy nem volt egy közös piac, ahol ezt megtehette volna.
A fegyvereket tekintve pedig, ha egy egyszerûbb fegyver kb hozza azokat a paramétereket, mint a bonyolultabb, akkor már egyfajta egyensúlyról beszélhetünk, még ha a bonyolultabban van légkondi, világvevõs rádió, meg masszázsszék.
Miért volt még is szükség rendszerváltásra?
Talán mert a politikai elit elhitte, és elhitette, hogy szükség van rá.
Én ezt nevezném igazi nagy évszázados blöffnek.
Száz millió dollár a fegyverkezési versenyben a zsebpénz kategória, ezt szerintem te is belátod. Az F-22 program 1986-2003 között cirka 40 milliárd dollárba fájt. Még, ha '80-es évekre visszaszámolod hol van ez a 100-200 milliótól? Nem tétel. Kis túlzással kerekítési hiba. :)
Abba az "öneállátóságba" pusztut bele. Megnézted Borhi László elõadását? A COCOM lista lényegben kinyírta a keleti blokkot gazadásgi versenyképesség terén.
Valahol ott látom a problémát, de persze nem én, hanem fõleg szakértõk, hogy a NASA túlságosan átpolitizált, ami azért a cikkeidbõl is rendesen kiderül.
Állami pénzbõl élnek, ráadásul a legnagyobb költségvetésû civil ügynökség. Az lenne a csoda, ha függetlennek lennének a politikai széljárástól...
Aztán azért a nagy mamutcégek ceruzája is úgy tûnik, hogy elég vastagon fog, akik bedolgoznak a NASA-nak.
Ez pro és kontra helyzet. Egyik sem könnyû eset, általános, hogy a megrendelt, szerzõdésben foglalt elvárások menet közben változnak. Az is elõfordul, hogy bár elõre le van minden zsírozva, sõt, a mamutcég is befektetésnek tekinti az munkát, aztán az egyik pillanatról a másikra kihúzzák a program alól a szõnyeget. Ilyen volt az X-33 is, mivel azt részben a Lockheed-Marton finanszírozta, abban bízva, hogy ezáltal a Venture Star megrendelést könnyebben átnyomhatják majd a lobbyhálón. Nem jött össze... :)
Nagy nemzeti büszkeség, hogy minden államban legyen valami létesítmény, csak ahhoz, hogy ennek a jelenlegi költségvetésbõl így értelme legyen, vagy meg kéne szüntetni egy csomót, centralizálni, a források hatékonyabb felhasználása érdekében, vagy épp ellenkezõleg, többszörösére duzzasztani a költségvetést, hogy valódi ûripar alakulhasson ki.
A probléma ezzel az, hogy eredetileg azért jött létre ennyi ûrközpont, mert ennyi munka volt az Apollo program megvalósításánál. Aztán meg hirtelen ott találták magukat töredék pénzzel, alig-alig valami feladattal, viszont a lobby kétirányúsága miatt fel sem merülhetett, hogy az ûrközpontokat ésszerûsítsék, hiszen az adott állam képviselõinek a támogatását kockáztatják ezzel.
Szóval összetett probléma ez, és nem biztos, hogy lehet jó és egyszerû választ adni a NASA problémáira. Mintapélda az ESA, amely ha lehet még kevésbé centralizált, és nem kevésbé szétszórt célok és pénzügyek terén...
Valahol ott látom a problémát, de persze nem én, hanem fõleg szakértõk, hogy a NASA túlságosan átpolitizált, ami azért a cikkeidbõl is rendesen kiderül. Mondhatni az új elnökök elsõ dolga, hogy vagy leváltsák a NASA vezetõit, vagy megszorongassák a tökét, vagy csak segget csináljanak a szájából, amikor új programot adnak a cégnek.
Aztán azért a nagy mamutcégek ceruzája is úgy tûnik, hogy elég vastagon fog, akik bedolgoznak a NASA-nak. De ugye õk meg nem véletlenül kapják a megrendeléseket. Szinte valami hatalmas pénzmosóként mûködik.
Nagy nemzeti büszkeség, hogy minden államban legyen valami létesítmény, csak ahhoz, hogy ennek a jelenlegi költségvetésbõl így értelme legyen, vagy meg kéne szüntetni egy csomót, centralizálni, a források hatékonyabb felhasználása érdekében, vagy épp ellenkezõleg, többszörösére duzzasztani a költségvetést, hogy valódi ûripar alakulhasson ki.
Ha másik oldalról nézzük nem az a baj, hogy nincs egy nagy közös cél. Dehogy nincs, még túl sok is!
Ahogy a vicc mondja, amikor megkérdezték id Bush szóvivõjét, hogy soxor olyan határozatlannak tûnik az elnök, mintha nem lenne az adott témába határozott egyértelmû véleménye.
A szóvivõ viszont felvilágosította az újságírót, hogy ez nem igaz! Oly annyira nem, hogy Bush elnöknek adott témárol nem csak egy, de akár több határozott véleménye is van!
Ez történik, amikor nincs egy erõs kezû irányító, és túl sok érdek ütközik döntéshozási szinten.
A késõbbi részekre elõre vetítve elég csak annyit említeni, hogy a légierõ építettet egy saját indítóállást a Vanderberg légibázison. Innen indultak volna az un. Polár-pályára (észak-déli) az ûrrepülõgépek. A cirka 1 milliárd dollárba kerülõ beruházás végül is sose volt erre a célra használva, eleve fél szívvel dolgoztak rajta, aztán a Challenger-katasztrófa után gyorsan el is zárkóztak attól, hogy az ûrrepülõgépet ilyen célra használják fel. A teljesen kész és üzemképes indítóállást aztán jól átalakították hagyományos hordozórakétákhoz.
Így hozta a politikai helyzet, mivel az államháztartást eléggé megterhelte akkor sok minden (elsõ sorban a Vietnami háború, másod sorban az Apollo-program), ezért igyekeztek valamiféle kontrolt beiktatni. Ez pedig effektíve az lett, hogy a NASA mérnökeinek különféle közgazdászokkal kellett vitatkozni, milyen ûrprogramot is valósítsanak meg.
Hozzá kell tenni, azt a korábbi cikkekben már próbáltam érzékeltetni, hogy hiányzott egy jól körülírt, határozott cél, amit fentrõl is támogatnak.
Ebben a részben volt említve költségvetési bizottság által javasolt Titan III - nagyobb Dyna-Soar elképzelés, például ûrállomás-kiszolgálás lett volna a fõ feladat, ám arról nem szólt a fáma, hogy mennyi pénzt adnának az ûrállomás felépítésére, mert a nélkül ugye nincs mit csinálnia az ûrrepülõgépnek!
Az SDI-ból gyak. semmi sem valósult meg, egy blöff volt. A szovjetek lényegében nem is léptek rá, mert nem is kellett!
Azért ez így ebben a formában nem állja meg a helyét. A DoD igen is indított SDI programot, most fejbõl mondom, de azért több száz millió dollár ment el különféle elõzetes tervekre, meg pár irányított energia fegyverre, illetve ebbõl az érából származik a "Brilliant Peebles" program, ami kvázi egy ûr-ûr rakéta (csak legfeljebb egy egy kisebb hordozórakéta orrán jut fel a világûrbe).
A szovjetek is igyekeztek felvenni a versenyt, az elsõ Enyergia hátáról induló Polyus is effektíve egy katonai "vadász-mûhold" volt.
Ettõl függetlenül tény, hogy az SDI programnál sokkal többet áldoztak az Saturn-Apollo, illetve az N1-L3 holdrakéta/holdûrhajó párosra mindkét oldalon például, tehát nem az SDI program felelõs a Szovjetunió összeomlásáért, de legalábbis nagyon-nagyon marginális szinten lehet ezt felróni neki.
Mezõgazdasági termékeket mi is sokat exportáltunk nyugatra. Például a híres francia libamáj jó része a Hortobágyon, és a Viharsarokban nevelkedett. Egész csirkefarmokat exportáltunk az arabokhoz, Bábolnáról. Az Ikarusz-buszok nagyobbik része ugyan maradt a keleten, de sok valutáért kelt el. Tucatjával vették a magyar fejlesztésû folyami alumíniumhajókat. A Ganz-Mávag ellátta az országot mozdonnyal-vagonnal, de exportált is, nem keveset. Stb.
Jó, de a KGST nagyjából önellátó volt. Nem volt rászorulva igazából a nyugatra, leszámítva persze 1-2 külföldi technológiát a fegyverkezéshez, meg plusz a luxusfogyasztás.
Szal érdekes, hogy hogy tudtunk ugye olyan nyugati adósságot összehozni, aminek a rendszerváltás lett a vége, ha a külkereskedelemnek mondjuk 90%-a KGST országba irányult és még ráadásul ilyen viszonylatban mindenki nekünk lógott!? Az orosz államadósságból jöttek ugye pl. a Mig-29-ek.
Hmmm...
Igazából szerintem egy gazdaság hatékonysága abban mérhetõ, hogy mennyi anyagot/energiát használ föl és a végtermék mellett mennyi hulladékot termel, amit nem dolgoz föl.
Semmit sem jelent, ha ezekben bajnok vagy, de nem kell senkinek a terméked. Ki akart a világpiacon keményvalutáért pl. szovjet autót, számítógépet vagy bármit venni, ami volt nyugaton...? Nagyjából senki.
Höhöhö. Úgy tûnik furcsa elképzelésed van az átkosról.
Korrupció az most van, akkor max "szocialista összeköttetés" volt, emberkénk kicsit kedvesebb volt a pártnak, mint más szintén nagyon kedves emberek.:D Ráadásul nem igazán jött át közvetlenül pénzben, csak mondjuk kapott az ember egy nyaralót, helyesebben lehetõséget, hogy ideiglenesen kapjon egyet a tanácstól. Kevés embernek volt többje mint 1, max 2 lakás, nyaraló, meg 1 kocsi. 2 kocsi az már kicsit feltûnt volna és mehet az emberke a dutyiba, mert mondjuk csak.
Amúgy ha belegondolsz a korrupció akkor veszélyes, ha annak eredményeképp kimegy a pénz, a vagyon az országból. Ha csak "alternatív módon cserélnek az értékek gazdát", de az országon belül maradnak akkor a végeredmény zéró.
Pl van egy tender valami nagy értékû állami beszerzésrõl, emberünk kap valami kis apróságot, pl egy városi telepjárót, és hogy hogy nem a külföldi cég meg megkapja a nagyértékû állami megrendelést. Ez a gáz, nem az hogy Jolánka bevitt egy kiló kávét a rendõrségre, hogy gyorsabban intézõdjenek a papírjai.
A gond inkább az alacsony termelékenység és a "legális" lopás volt. Az emberek nem kerestek annyit mint külföldön, csak éppen szétlopták a gyárat. De ez majdnem ugyan az, mint fentebb a szocialista típusú korrupció, házon belül maradt. Szóval legalább az államnak nem kellett azon törnie a fejét, hogy hogyan biztosítsa a kerítés anyagot a sarki bótba, mert mindenki hazahordta az üzembõl.
Igazából szerintem egy gazdaság hatékonysága abban mérhetõ, hogy mennyi anyagot/energiát használ föl és a végtermék mellett mennyi hulladékot termel, amit nem dolgoz föl. Hát ez is bizony gáz volt. Nagy gáz. Soxor nem nagyon törõdtek a pazarlással, és a hulladék, a melléktermékek felhasználásával.
De ez mondjuk a vadkapitalizmusra is ugyan úgy jellemzõ.
Én egyébként 30-36% körüli értékrõl tudtam. A burjánzó korrupció és egyéb tényezõk miatt elég nehéz megbecsülni. Mindenesetre embertelenül sokat költöttek a lehetõségeikhez képest.
Na jó módosítok, közben utánanéztem jobban.
Lehet, hogy a GDP, hanem az állami költségvetés %-ról van szó. A lényeg az, hogy nagyon sok és nem tudták érdemben növelni.
"Ez a 70% ez honnan jött? "
Valami Stockholmi fegyverkezéskutató intézet (SIPRI?)anyagában olvastam ilyesmi becsléseket. Tényleg megdöbbentõ, de elhiszem. KB hasonló számok olvashatóak a magyar gazdaságra Okváth Imre: Bástya - A béke frontján - Magyar haderõ és katonapolitika 1945-1956 c. könyvében is.
A Szovjetunió külön problémája volt az, hogy ezek a pénzek nem folytak vissza a civil gazdaságba és csak rontottak a helyzeten, míg az USA-ban ez jelentõs mértékben felpörgette a civil gazdaságot is.
A neutronfeyver hatását olyan szintre lõtték be, hogy még a harckocsikban ülõ személyzetre is erõsen veszélyes volt normális estben, ha nem ment a légmentesen zárás. A szabadban tartózkodó embereknél órák alatt bekövetkezõ halálos dózissal járt volna a dolog.
És valóban volt erre esélyük? Én nem tudom, csak kérdezem?
Volt. A SZU iszonyatos mennyiségû, jenki szemmel ócskaves tengót használt. Ekkroa tömegbõl kifilézni a rakétahordozókat, a nuki horodozókat és az elsõ generációs rakétahordozókat lehetetlen feladat. Ma is az lenne. Egész egyszerûen még tûzerõ sem volt mind leküzdéséhez.
Szerinted, most komolyan a Szu-ban egy ilyen kísérletet megcsinálhatott volna valaki, ha ehhez nincs katonai engedélye, vagy utasítása?
Igen. Bármilyen hihetetlen a SZU-ban sem volt mindenható a fegyveres erõ. Azon kívül, hogy az õ céljaik - fegyver minõségû hasadóanyag jól gyárthatósága - miatt erõltették az amúgy már felesleges RBMK, a reaktorok nem katonai irányítás alatt voltak, ahogy pl. Paks sem...
De annyival tovább megy, hogy leírja, hogy ez a szitu mikor fordulhat elõ.
Atomtámadás esetén a szitu nem fordulhat elõ, mert a rektor épület régen rádõlt mindenre...
"Fedélzeti gépágyú nem kell a bombázáshoz. Elõbb még csak atomcsapásos háborúról fantáziáltál és a képesség hiányát hagyományos csapásmérése. Megbukott kijelentésed. Az, hogy szelektíven ugrálsz a vizsgált téma között "elegáns húzás"."
Mimimimimi vaaan!?
Ez volt az én elsõ kijelentésem, amihez azóta is tartom magam?: "A vietnami háborút stratégiai bombázók elfogására kifejlesztett vadászgépekkel, nukleáris csapásmérésre kifejlesztett kis és közepes bombázókkal stb. max egy nukleáris szintû konfliktus esetén lehetett volna megnyerni."
"Sokan mondják, hogy eltúlzom a Lin II. fontosságát, de akkor is egybõl fegyverszünet lett utána. Ezt most nem fejtem ki bõvebben. Röviden, ha nem jön át semmi Vietnámba, akkor semmit nem tudsz délre vinni. Nincs kala, nincs kaja..."
Egyrészt jogos, azonban másrészt:
1. '65-ben egy Linebacker II gyakorlatilag a III. VH kirobbantásával lett volna azonos.
2. '65-ben még nagyjából sehol nem voltak azok az EW eszközök, szóval nem kizárt, hogy az akkor beszivárgó szovjet légvédelmi rakétaegységek iszonyat pusztításokat csináltak volna a támadók soraiban is. Így is, csak akkor még alacsonyabb színvonalú volt a támadás.
SDI-Lézer:
Köszi Caro!:)))
"Mindkettõ ionizáló sugrázás nemdebár? Nagyon közeli rokonok és mivel egyetlen hasadóanyag sem sem egy valamire hasad ezért neutron bomba és harci rész az mindkettõt összehozza. Hogy milyen aráyban az kérdéses, de a neve alapján saccolható. Pedig a gamma sugárzás jobb ölési szempontból. A felezési idõ lehet talán a baj. Így most fejbõl nem megy."
Ha most találgatsz akkor üzenem, hogy rossz nyomon jársz. A neutron mivel semleges, nem ionizáló sugárzás a hagyományos értelemben, mert nem az atommagot körülvevõ elektronokkal lép kölcsönhatásba, mivel semleges, hanem magával az atommaggal. Az anyag felaktiválódik, a mag befogja a neutront, és egy más, általában bomlékony izotóp keletkezik belõle. A bomlás során bocsájt ki aztán, alfa, béta, gamma sugárzást, ami már hagyományosan ionizáló.
Mivel az atom magja változik meg, és mivel a neutronsugárzásnak nagy az áthatoló képessége, így ideális a robbanófejek mûködésképtelenné tételére.
Amúgy meg azért gáz önmagában csak a sugárzással pusztítani az élõerõt, mert még biztos halált okozó sugárzás hatása is az, hogy a kezdeti rosszullét után következik, egy akár több napig is eltartó walking-dead állapot, a katona harcképes marad, akár napokig. Így mint harcászati szintû fegyver értelmetlen, márpedig a neutron robbanófejek robbanása pár kilotonnás, az az harcászati szintû pusztítást eredményez.
"A SSB(N) akkor úszik a kontinentális talapzathoz, amikor akar. N+1 darab kivénhad és leírható ócskavan ballszitikus rakétahordozójuk volt. Elég lett volna, ha néhány % eléri a parotkat, az pont elég dzsemborit rendezett volna."
És valóban volt erre esélyük? Én nem tudom, csak kérdezem?
"A csernobili angol idézet meg UL. Miért? Mert semmiféle ABM rendszer nem volt ott, ezért nincs is mit áttörni..."
Hát sikerült a legfontosabb pontját megtalálni az idézetnek.:)
Szerinted, most komolyan a Szu-ban egy ilyen kísérletet megcsinálhatott volna valaki, ha ehhez nincs katonai engedélye, vagy utasítása?
Ne viccelj már?
Miért csinálták volna egyébként? Te leírtad, hogy mi volt az a konkrét dolog amit teszteltek, ez van amúgy a cikkben is, ha jól látom. De annyival tovább megy, hogy leírja, hogy ez a szitu mikor fordulhat elõ.
Nincs ellentmondás.
Az a baromság, amikor te a kísérlet leírását úgy próbálod beállítani, mint valaminek a cáfolatát. OK végül is elítélték az emberkéket. De leszámítva, hogy koncepciós per volt, nem azért ítélték el õket, mert valamit önállóskodtak, kitaláltak egy kísérletet, hanem mert elbalfaxkodták, a parancsot rosszul hajtották végre, ez nagy különbség!
Nem az volt a kérdés, hogy egyáltalán miért kezdtek bele kísérletbe, hanem hogy miért nem akkor kezdték el betolni a szabályzórudakat, amikor kellett volna!
"Szóval most sem látok semmi értelmeset úgy istenigazából..."
Nem ahhoz kell az intelligencia, hogy az értéket megtaláld a teletabiban, hanem mondjuk a Ponyvaregényben.
Az SDI egy többrétegû rendszer terve volt. Ebben az elõrejelzõ mûholdaktól a mobil vezetési pontokig minden benne volt. Elsõdleges célja a kölcsönös megsemmisítés felborítása volt, azaz lett volna esély egy esetleges szovjet 'válaszcsapás' kárainak jelentõs csökkentésére.
A fõ eszköz Teller Ede röntgen lézere lett volna. Ez kb egy atombomba, ami a robbanási energiájának jelentõs részét koherens(? - azonos hullámhosszú, azonos polaritású) sugarak képében sugározta volna szét a röntgen tartományban. Az ábrázolásokon egy rubinrudakkal megtûzdelt gömbnek ábrázolják :-). Ezeket lõtték volna a bejövõ több száz robbanófej közé, ami azok 'jelentõs' részét használhatatlanná tette volna. A beszivárgókra meg egyéb eszközöket indítottak volna.
Kedvencem az a harci rész, amibõl nagy forgó pengék (mint egy légcsavar) jöttek ki, hogy azzal roncsolják a bejövõ csomagot. De nem tudták a hatásosságukat tesztelni, mert az egyetlen teszt indításon pont a tengellyel találták telibe a célt.
A szovjetek egészen hamar rájöttek, hogy technológiailag nem állják a versenyt, csak a meglévõ hagyományos és nukleáris eszközeik nagyságrendi növekedésével van esélyük. De mivel már akkor is a GDP 70%-a fölött költöttek fegyverkezésre, ezt nem tudták volna megduplázni sem. Ezért megpróbálták növelni a hatékonyságot, de ez a rendszer igen merev korlátainak megbontásával járt, ami már megállíthatatlan volt.
Egyszer majd biztosan lehetséges lesz lelõni egy ICBM-t v. egy tengeralattjáróról indított rakétát.
Nem lehetetlen a dolog, ha jól céloznak és megfelelõ energiával találják el, akkor le lehet lõni.
De per pillanat egyik sem megy.
30 éve meg esély nem volt rá.
Azt azért nem monandám, hogy nem jutottak el a techdemo szintjéig.
Tactical High Energy Laser (jó, nem ICBM-ek ellen, de ez szinte egy garázsprojekt volt):
http://www.youtube.com/watch?v=LThD0FMvTFU
Itt egy másik, ez légvédelemre:
http://www.youtube.com/watch?v=vqLkpcHavZE
A railgun tesz lövés:
http://www.youtube.com/watch?v=_l9GvZrl-1A
Hosszabb verzió:
http://www.youtube.com/watch?v=y54aLcC3G74
Amúgy én biztosan nem kötném a világ orrára a fejlesztéseimet. Tudom hogy az amcsik szokták, de azért nem tudni, hogy mennyit mutatnak meg.
Bocsesz, de én az amcsikra gondoltam. Pl a fedélzeti gépágyú nélküli F-4-ekre, és köszi a példát a B-52-re.
Fedélzeti gépágyú nem kell a bombázáshoz. Elõbb még csak atomcsapásos háborúról fantáziáltál és a képesség hiányát hagyományos csapásmérése. Megbukott kijelentésed. Az, hogy szelektíven ugrálsz a vizsgált téma között "elegáns húzás".
Másrészt hiába bombázták xarrá Vietnamot, ha a Kongot nem tudták kipusztítani délrõl, mert minden egyes fatövét meg kellett volna vizsgálni egyenként, hogy van-e ott egy kis sárga és ha van annak mi van a kezében, kapa, kasza, vagy Kala?
Sokan mondják, hogy eltúlzom a Lin II. fontosságát, de akkor is egybõl fegyverszünet lett utána. Ezt most nem fejtem ki bõvebben. Röviden, ha nem jön át semmi Vietnámba, akkor semmit nem tudsz délre vinni. Nincs kala, nincs kaja...
Ezt hogy érted? 1-2 év alatt? Azért ez jóval hosszabb távú program volt ám.
Az SDI program távoli (?) leszármazottja a YAL-1. A program iszonyatosan elszállt pénzügy terén és lényegében 25 évvel az SDI után sincs sehol a tech ahhoz, hogy kósza ballisztikus rakétákat szedjen le egy ekkora cucc kémiai lézerrel, nemhogy elektromossal... Dollármilliárdokat szórtak el rá és 15 évig dolgoztak rajta. Ez elég hosszú idõ neked?
Railgun-t ma napig fejlesztik, hasonló sikerrel. Alapkutatás szintjén van, techdemo szerûség talán már megvan, ha lehet annak nevezni a fél szobányi valamit.
Szerinted a neutron bombának miért neutron bomba a neve?
Elárulom: nem alfa, béta, vagy gamma sugárzást bocsájt ki fokozott mértékben, hanem jelentõsen nagyobb neutron sugárzást!
Mindkettõ ionizáló sugrázás nemdebár? Nagyon közeli rokonok és mivel egyetlen hasadóanyag sem sem egy valamire hasad ezért neutron bomba és harci rész az mindkettõt összehozza. Hogy milyen aráyban az kérdéses, de a neve alapján saccolható. Pedig a gamma sugárzás jobb ölési szempontból. A felezési idõ lehet talán a baj. Így most fejbõl nem megy.
Ja és még egy apróság: az oroszoknak nem nagyon voltak ilyen hatótávolságú rakétáik az amcsik közelében. Max Európát fenyegették ezekkel.
A SSB(N) akkor úszik a kontinentális talapzathoz, amikor akar. N+1 darab kivénhad és leírható ócskavan ballszitikus rakétahordozójuk volt. Elég lett volna, ha néhány % eléri a parotkat, az pont elég dzsemborit rendezett volna.
A csernobili angol idézet meg UL. Miért? Mert semmiféle ABM rendszer nem volt ott, ezért nincs is mit áttörni. Egy rakétaindító állás (komplexumot) és a fõvárost lehetett védeni. SALT szerzõdés nem rémlik? Hm...? Csernobil táján egy sem volt, csak egy batár nagy elõrejelzõ radar, de arra nem terjed ki. Ahogy már írtam, a tesztnek semmi értelme, mert a reaktorépületet úgy dönötte volna összes egy ~200 kt hatóerejeû mezei robbanófej, mint egy kártyavárat. A balset ezt be is bizonyította sajnos...
Szóval most sem látok semmi értelmeset úgy istenigazából...
Hát vannak itt félreértések rendesen!
"Wrong. Attól, mert a MiG-21 is képes volt elvbe atombombát vinni, attól nem az volt az elsõdleges feladatköre."
Bocsesz, de én az amcsikra gondoltam. Pl a fedélzeti gépágyú nélküli F-4-ekre, és köszi a példát a B-52-re.
Másrészt hiába bombázták xarrá Vietnamot, ha a Kongot nem tudták kipusztítani délrõl, mert minden egyes fatövét meg kellett volna vizsgálni egyenként, hogy van-e ott egy kis sárga és ha van annak mi van a kezében, kapa, kasza, vagy Kala?
SDI-Lézer: "A techdemo szintjéig sem jutottak el gyakorlatilag..."
Ezt hogy érted? 1-2 év alatt? Azért ez jóval hosszabb távú program volt ám. Abban igazad van, hogy nagyjából az alapkutatásokon, tanulmányokon voltak túl 91-ig, amikor is Bushbá gyakorlatilag végül törölte az egészet. Aztán azért a ma már prototípus fázisban levõ irányított energia fegyverek, railgun stb pályafutása kb akkor kezdõdött.
"Neutron robbanófejes" kifejezésnek nincs értelme, bár tduom, hogy mire gondolsz. Viszont e azzal te csapásmérõ ICBM silót nem semmisítesz meg, tekitve, hogy minimális lökéshullámot csinál, de brutál erõs és rövid idejû gamma sugárzásra mentek rá."
Szerinted a neutron bombának miért neutron bomba a neve?
Elárulom: nem alfa, béta, vagy gamma sugárzást bocsájt ki fokozott mértékben, hanem jelentõsen nagyobb neutron sugárzást! Sprry, ez van! Ami kiválóan használható a nukleáris robbanófejek hatástalanítására. Wiki a barátnõd.
"Az SDI nem ilyen fenyegetés ellen készül. 5 perces célbarékezésû alacsony röppályájú, a kontientális talapzatnál indított rakéta ellen való felkészülésrõl szó sem volt...
BTW a mai AEGIS és társai, ha jó helyen vannak ezt más sanszosan kivédik lokálisan."
He? Na egy kicsit elõre szaladtál. Az alacsony röppályás, közép-hatótávolságú rakétákat az amcsik küldték volna elõször. Ezeket a fegyvereket mindenki támadó fegyvernek gondolta, lévén, hogy eleve elsõdleges és könnyen elérhetõ célpontok voltak az ellenség ilyen fegyverei számára, vagy is az gyõz aki elõbb lõ. Ezért is volt lényegbevágó az 1987-ben Washingtonban aláírt INF szerzõdés. Gyakorlatilag ekkor ért véget a hidegháború, és vesztette értelmét az SDI is nagyjából. Ja és még egy apróság: az oroszoknak nem nagyon voltak ilyen hatótávolságú rakétáik az amcsik közelében. Max Európát fenyegették ezekkel.
"A '86-os Csernobili katasztrófa is kapcsolódott valamilyen szinten egy világméretû nukleáris konfliktushoz, hiszen gyakorlatilag azt szimulálták, hogy mi történik az erõmûben egy közeli nukleáris csapás esetén.
Nem. Egyszerûen arról szólt a kísérlet, hogy vészleállás estén a keringtetõ szivattyúk áramellátását, amíg a dízelek fel nem pörögen a lendületben levõ generátorral oldották volna meg, hiszen a hálózatról lekapcsolva ahhoz még bõnen elegendõ áramot adott volna. Ehhez kellett megvárni azt, hogy az erõmá teljesíménye visszafogaható legyen. DE!
"Today, it is known that the unhappy drill was carried out by military orders. But why was that? In 1981 Israel attacked Iraqi nuclear facilities, destroyed a uranium enrichment plant Saddam Hussein used to make his nuclear bomb, and on the way the missiles hit an Iraqi nuclear power plant with RBMK-type reactors. It seems the goal was to check what would have happened with a power plant, if an enemy missile had broken through the Soviet anti-missile shield and hit the encasing of an RBMK reactor. Another goal was to check what would have happen if the external power supply was cut off. In theory, the shaft of the turbine was supposed to keep its rotating momentum for quite some time, generating electricity needed for the reactor. And it was during this interval the reactor should have been shut down."
"Röviden, a posztoból egyetlen tény sem áll meg..."
A vietnami háborút stratégiai bombázók elfogására kifejlesztett vadászgépekkel, nukleáris csapásmérésre kifejlesztett kis és közepes bombázókkal stb. max egy nukleáris szintû konfliktus esetén lehetett volna megnyerni.
Wrong. Attól, mert a MiG-21 is képes volt elvbe atombombát vinni, attól nem az volt az elsõdleges feladatköre. Ez igaz a korszak összes akkori gépére is. Akkor nem vihettek volna magukkal hagyományos bombát, mert minek? Mert volt olyan gép, amihez nem volt. Pl. a B-58 Husler csak atomfegyverrel bírt. A B-52 gépeket is Vietnámhoz bizony át kellett alakítani és új bombacélzót kaptak, mert senki nem számolt azzal, hogy nem atombombát vagy atomtöltetû Hond Dog vagy Skybolt rakétát használ.
Lenn a dzsungelben viszont az amcsiknak is ugyanazuk volt csak, mint a kongoknak, északiaknak: harcos egy gépkarabéllyal + pártagkönyvvel/bibliával felfegyverezve, akit max még valami aknavetõ támogat hátulról. És kb ennyi. Ezekbõl halt meg amcsiból vagy 50 000 vietbõl meg 1 millió.
Csak azt az 1 milliót nem a gyalogság ölte meg. A veszteség túlnyomó részét a helikopterek, taktikai vadászok CAS támogatása vágta haza + a HSM övény elleni több tíz- vagy százezer tonnányi bomba...
Õ hát azért van 1-2 lézerfegyver, aminek a fejlesztése akkor kezdõdött.
Tessék. Kb. ilyen szinten voltak. Egy ötlet, amit vizsgálgattak és már az elején rájöttek, hogy 0 realitása van. Fellõttek egy mûholdat és pár virtuális pont "megsemmisítése" történt meg. Semmi több.
Az SDI meg a pajzs volt, de ott volt ám a kard is: lopakodó gépek a vezetési pontok meglepetésszerû megsemmisítésére, alacsony röppályájú neutron robbanófejes rakéták a nukleáris csapásmérõ erõ megsemmisítésére stb.
"Neutron robbanófejes" kifejezésnek nincs értelme, bár tduom, hogy mire gondolsz. Viszont e azzal te csapásmérõ ICBM silót nem semmisítesz meg, tekitve, hogy minimális lökéshullámot csinál, de brutál erõs és rövid idejû gamma sugárzásra mentek rá. Ennek ellenére egy épület már kellõ védelmet ad, ha fel van készítve erre, vagy ha belefekszel egy kád vízbe. A hk.-k ólómbélése, sugárvédelme + víz alá menetele a legkiritkusabb órában komoly védelmet adott volna még ez ellen is.
Az SDI mint tisztán védelmi fegyver tényleg nonszesz.
De ha mint a váratlan csapást megtorló válasz elleni védelem, akkor bizony egy pár tucat rakéta 90%-os valószínûséggel történõ megsemmisítése, akkor azt jelenti, hogy a SZU megtámadását kevesebb, mint 10 robbanófej felrobbanásával megúszhatják.
Az SDI nem ilyen fenyegetés ellen készül. 5 perces célbarékezésû alacsony röppályájú, a kontientális talapzatnál indított rakéta ellen való felkészülésrõl szó sem volt...
BTW a mai AEGIS és társai, ha jó helyen vannak ezt más sanszosan kivédik lokálisan.
Az Enegrijás rész meg tökéletesen mutatja, hogy mennyire vették komolyan. Már magára a rakétára sem volt pénz. Volt egy sikeres indítás a Buránnal, oszt helló.
A '86-os Csernobili katasztrófa is kapcsolódott valamilyen szinten egy világméretû nukleáris konfliktushoz, hiszen gyakorlatilag azt szimulálták, hogy mi történik az erõmûben egy közeli nukleáris csapás esetén.
Nem. Egyszerûen arról szólt a kísérlet, hogy vészleállás estén a keringtetõ szivattyúk áramellátását, amíg a dízelek fel nem pörögen a lendületben levõ generátorral oldották volna meg, hiszen a hálózatról lekapcsolva ahhoz még bõnen elegendõ áramot adott volna. Ehhez kellett megvárni azt, hogy az erõmá teljesíménye visszafogaható legyen. Csak ekkor a bejött a Xenom mérgezés és n+1 más balfaszkodás. Ebbõl lett a baleset. Szó sem volt ott arról, amit írsz. Egy közeli nukleáis csapás esetén kártyavárként dõlt volna össze a fõépület, mert a megerõsített kontément részt kispórolták.
A Szu nem a fegyverkezési programokba döglött bele, hanem a programokba és abba, hogy mellette a nép elért jólétét is fokozni akarták, vagy fenntartani.
Nézegesd a videót amit küldtem.
Mert a szocilaizmus azért csak errõl szólt.
Gorbacsov nem vállalta, hogy az utóbbi árán fegyverkezik, sõt elõre akart lépni. A szocialista országok csõdje nem gazdasági volt, hanem politikai.
Lásd fent.
+ez.
Volt még egy jó Zárórás videó, de sajnos nem érhetõ el. Egyszer majd felkutatom.
Röviden, a posztoból egyetlen tény sem áll meg...
A vietnami háborút stratégiai bombázók elfogására kifejlesztett vadászgépekkel, nukleáris csapásmérésre kifejlesztett kis és közepes bombázókkal stb. max egy nukleáris szintû konfliktus esetén lehetett volna megnyerni.
Lenn a dzsungelben viszont az amcsiknak is ugyanazuk volt csak, mint a kongoknak, északiaknak: harcos egy gépkarabéllyal + pártagkönyvvel/bibliával felfegyverezve, akit max még valami aknavetõ támogat hátulról. És kb ennyi. Ezekbõl halt meg amcsiból vagy 50 000 vietbõl meg 1 millió.
"Általános tévhit. Az SDI-ból gyak. semmi sem valósult meg, egy blöff volt. A szovjetek lényegében nem is léptek rá, mert nem is kellett!"
Õ hát azért van 1-2 lézerfegyver, aminek a fejlesztése akkor kezdõdött.
Az SDI meg a pajzs volt, de ott volt ám a kard is: lopakodó gépek a vezetési pontok meglepetésszerû megsemmisítésére, alacsony röppályájú neutron robbanófejes rakéták a nukleáris csapásmérõ erõ megsemmisítésére stb. Az SDI mint tisztán védelmi fegyver tényleg nonszesz.
De ha mint a váratlan csapást megtorló válasz elleni védelem, akkor bizony egy pár tucat rakéta 90%-os valószínûséggel történõ megsemmisítése, akkor azt jelenti, hogy a SZU megtámadását kevesebb, mint 10 robbanófej felrobbanásával megúszhatják.
Na ez már nem mindegy!
És ezt az oroszok is tudták, ezért aztán 83-ban volt talán a világ a legközelebb a totális megsemmisüléshez, figyelembe véve, hogy akkorra mennyi fegyvert halmoztak már föl.
Az oroszok is el kezdték fejleszteni a saját rendszerüket, az Enyergia rakéta '87-ben történõ elsõ indításával akarták az új típusú ûrbe telepített elhárító rendszer alapját megteremteni. Jó kérdés, hogy milyen irányba ment volna a világtörténelem, ha ez az indítás sikeres.
A '86-os Csernobili katasztrófa is kapcsolódott valamilyen szinten egy világméretû nukleáris konfliktushoz, hiszen gyakorlatilag azt szimulálták, hogy mi történik az erõmûben egy közeli nukleáris csapás esetén.
A Szu nem a fegyverkezési programokba döglött bele, hanem a programokba és abba, hogy mellette a nép elért jólétét is fokozni akarták, vagy fenntartani. Mert a szocilaizmus azért csak errõl szólt.
Gorbacsov nem vállalta, hogy az utóbbi árán fegyverkezik, sõt elõre akart lépni. A szocialista országok csõdje nem gazdasági volt, hanem politikai. A reformokra, a rendszerváltásra hivatkozva dezintegrálták a régi államot és a társadalmat.
Na ez az a hiba amit a kínai elvtársak nem követtek el.
Remek a cikk! Nekem egy dolog tunt fel. Epiteni akartak egy olcson uzemeltetheto, gyors fordulasra kepes jarmuvet. Aztan mindenfele belso es koltsegvetesi vitak miatt epitettek egy dragan uzemeltetheto, lassan fordulo jarmuvet. Mindenki beleszolt a sajat erdei miatt, de vegul a penz elosztasan kivul nagyon keves gyakorlati haszna lett. Tehat a donteshozok vitaja miatt sikerult a legrosszabb technologiat osszevalogatniuk, ami vegul meg a legdragabb is lett.
jól értem, hogy végül egy közgazdász döntötte el, milyen is lesz a zûrrepülõ?
Azt 30-100 milliárd dollára teszik, bár azt soha nem mondta senki, hogy mikori dollárban számolva. Akárhogyis, ez a DoD éves költségvetését sem éri el. Ha ettõl megrogyott a SZU, akkor csak azt mutatja, hogy mennyire volt képes az ország és mennyire túl voltak saját lehetõségeiken.
+ a lenti listához jött még a Bruan + Energija program.
Szal általában az látszik, hogy Amcsi belebonyolódott egy helyi háborúba, amit olyan fegyverekkel volt kénytelen megvívni, amit nem az ilyen konfliktusokra szántak.
Attól még nyerhetõ lett volna, ha a balfasz politikusok nem pofáznak bele és nem lehetetlen RoE-val küldik csatába embereiket.
A háború ezért is elhúzódott, ami viszont hatalmas költségeket jelentett.
A SZU-nak is, csak ezt sokan valamiért elfelejtik.
Aztán mivel Amerika a fejlesztések után egyre több helyi háborúk megvívására alkalmas fegyverrel rendelkezett egyre több helyi háborúba is bocsátkozott. Grenada, Afganisztán megsegítése Stingerekkel, páncélelhárító rakétákkal, a csúcs Öbölháború, Afganisztán, Irak.
Afganisztáni háború költségei vicckategóriásak voltak az okozott kárhoz képest és a SZU vietnámi szállításaihoz képes. Vietnám csak kõoaljból és petrolkémiai termékekbõl kapott havi 30 ezer tonnát. A jenki segítség kimerült élelemben, kiképzésben, eü. ellátásban és cirka 600 db Stingerben. Nem vágta a földhöz õket finoman szólva. A csúcsidõszakban volt 1 milliárd dollár / év a supprt. Egy TFS-nyi F-15C került kb. ennyibe, ez 24 db gép és a "bazár vele".
Ettõl a trendtõl eltérést csak a Reagan kormányzat jelentett a csillagháborús tervvel, ami igazi nagy formátumú stratégiai kezdeményezés volt, valszeg nem kicsit járult hozzá a Szu és a Béketábor széteséséhez.
Általános tévhit. Az SDI-ból gyak. semmi sem valósult meg, egy blöff volt. A szovjetek lényegében nem is léptek rá, mert nem is kellett!
Röviden. Ha az amcsik nem kaszálnak a 70-es évek elején, az kihívás lett volna a SZU-nak. Akkor õk is fejlesztettek volna, bár elmaradt volna a szociális, gazdasági fejlesztések.
A SZU az olyan fölösleges programokba halt bele, mint az n+1-dik új ICBM és SLBM. A '70-es évek végén és '80-as évek elején az alábbi fõbb programok mentek.
- MiG-31 fejlesztés és gyártás
- MiG-29 fejlesztés és gyártás
- Szu-27 fejlesztés és gyártás
- Szu-24 gyártás és fejlesztés
- Szu-17 gyártás
- Sz-25 gyártás
Ezek fegyverzete is fejlesztés alatt volt. R-73, R-27, továbbfejlesztett R-60, R-33 és elsõ precíziós rakéták, bombák és SEAD fegyverek. Ez csak a Légierõ és vadszgép méretû gépek. Erre jött rá a Tu-22M program és Tu-160 a '80-as évek elejétõl.
Haditengerészet?
- Delta III/IV + SLBM
- Typhoon + SLBM
- 4 db Kijev + Jak-38
- Kirov osztály
- Kuznyecov '80-as évek elejétõl + gépfejlesztés hozzá
- Sovremenny rombolók
Ezek csak a nagy programok. Ezek után csodálkozol, hogy bedõlt a SZU? Tördék forrásból próbált lépést tartani a jenkikkel. Így is volt kihívás bõven nekik...
A kommunista blokk bukását a fõnök idézte elõ, ugyanis Csernobil költségei és tapasztalatai okozták, nem a csillagháborús fejlesztések.
Gorbacsov rájött, hogy a kommunizmus halott ügy és belülrõl szépen leépítette.
A rendszerváltást sikerült elcseszni, mert a kommunizmusból a szocializmusba váltottunk, ami a tapasztalatok fényében nem lehetséges, illeve pontosabban lehetséges, csak sok embernek fáj.
Kommunizmusból hatékonyan elõször kapitalizmusra kell váltani, ahogy Kína teszi/tette és majd ha a kapitalizmus felfejleszti a gazdaságot, valamint kapitalista emberekké alakítja a kommunista embereket, akkor lehetséges szocialista társadalmat "jól" csinálni.
Persze kérdés, hogy minek, a kapitalista társadalom "jobb", mint a szocialista...
Az sg.hu történetének egyik legjobb cikksorozata. Mondjuk a no.2 és 3 is Cifu-hoz köthetõ...
Egy másik ilyen nagy horderejû terv volt, amit szintén akkoriban kaszáltak el állami szinten, a szuperszonikus utasszállító. A Boeing több 10 000 embert rúgott ki utána.
Szal általában az látszik, hogy Amcsi belebonyolódott egy helyi háborúba, amit olyan fegyverekkel volt kénytelen megvívni, amit nem az ilyen konfliktusokra szántak. A háború ezért is elhúzódott, ami viszont hatalmas költségeket jelentett. A megszorítások miatt kaszálták a nagy, stratégiai jelentõségû projekteket.
Másrészt ugye a fegyveripari komplexum is rendesen fejte az államot. Alacsony hatékonysággal dolgozott.
A lényeg, hogy a nagy programokat elkaszálták, emberes ûrrepülés ('75 után 7 évig nem volt amcsi az ûrben, önálló ûrállomáson rengeteget szüttyögtek, és nem is lett belõle semmi!), a katonai fejlesztések viszont átálltak a helyi háborúk igényei szerint.
Precíziós fegyverek, miegymás. Egy atomháborúban, nagyjából marhára nem fontos, hogy valami hagyományos kis lézerirányítású rakéta eltalálja a célt, ott ugyanis ha 1-nél több harckocsi, fegyver csoportosult, arra már valszeg rádobtak valami atomot, kissé kisarkítva.
Aztán mivel Amerika a fejlesztések után egyre több helyi háborúk megvívására alkalmas fegyverrel rendelkezett egyre több helyi háborúba is bocsátkozott. Grenada, Afganisztán megsegítése Stingerekkel, páncélelhárító rakétákkal, a csúcs Öbölháború, Afganisztán, Irak.
Ettõl a trendtõl eltérést csak a Reagan kormányzat jelentett a csillagháborús tervvel, ami igazi nagy formátumú stratégiai kezdeményezés volt, valszeg nem kicsit járult hozzá a Szu és a Béketábor széteséséhez.
Mi nem akartuk és tudtuk a hadifejlesztéseket újra fölfuttatni az emberek életszínvonala kárára, ezért gyak békekötés/kapituláció következett.
Más kérdés, hogy az un rendszerváltás még is csak az emeberek nagy részének életszínvonalának, életminõségének romlásával járt, de ez más téma.
Röviden. Ha az amcsik nem kaszálnak a 70-es évek elején, az kihívás lett volna a SZU-nak. Akkor õk is fejlesztettek volna, bár elmaradt volna a szociális, gazdasági fejlesztések.
Informatika és tudomány
