"Még a Concorede-val is leálltunk. Pedig az, hogy 30%-kal drágább a jegy esetleg, mert kb legújabb technológiával ilyen gépeket lehetne építeni valszeg megérné, hogy az emberke nem 8-15 óra alatt, hanem feleannyi idõ alatt célba ér az interkontinentális járatokon."
A Concorde az elcseszett gigaberuházás iskolapéldája. Már a fejlesztésekor egyértelmûvé vált, hogy veszteséges lesz és csak azért nem állították le, mert annyi pénzt feccöltek bele, hogy drágább lett volna megszüntetni, mint az üzemeltetéssel csökkenteni valamennyit a veszteségeken. Kb. mint a 4-es metró: azért nem állítják le, mert túl sok pénz ment már bele feleslegesen, hogy megérje benyelni az egészet veszteségnek, de nyereséggel nem lehet már kijönni belõle. (Közberuházásnál is van megtérülési mutató, azaz kiszámolják, hogy a gazdaságon mennyit lendít egy új közlekedési eszköz, a 4-es metróról kb. 3 éve tudják, hogy ebbõl a szempontból kudarc.)
A technológia fejlõdésérõl: a XX. század elõtt egy tudományos felfedezésnek kb. 80 év kellett, hogy a gyakorlati felhasználása elkezdõdjön és további 50 év, hogy a mindennapok része legyen. Ez az idõ mára 5 év alá (!) csökkent.
"Engem már az sem lepne meg ha már létezne, mennyi mindent rejtegethenek csak hogy az energia monopólium fennmaradjon."
Baromság!
Ha lenne mûködõképes fúziós erõmû, akkor nem rejtegetnék, hanem extraprofittal letarolnák vele a piacot.
ez van, a világgazdaság teljesítõképessége ilyen gyenge. persze a gyengeség relatív, nem tudjuk lehetne-e jobb. könnyû azt mondani, hogy az állam fektessen be, de mibõl? õk az emberek közösbe tett pénzébõl gazdálkodnak, amit az emberek a gazdaságban "termelnek". amíg nem rendezõdik át a piac, nem lesz igénye az embereknek komoly technikai fejlõdésre, és megeszik az OLED helyett a LED háttérvilágítást, amíg elfogadják, hogy okostelefon 1 napot bírjon egyetlen töltéssel, vagy hogy egy új kocsi sokkal gyengébb legyen minden paraméterében, mint egy régi, hogy egy háztartási eszköz 1-2 évnél ne bírjon többet, vagy amíg minden új proci megjelenésénél az elsõ hozzászólás a fórumokban az, hogy minek ez, a mostani is bõven sok, mert már a PII-n is hasít az ikszpé, addig a cégek, akik belõlünk élnek nem fognak semmit sem fejleszteni. Ha majd csak komoly technológiai fejlõdésre nyitjuk csak ki a pénztárcánkat, akkor lesz komoly technológiai fejlõdés. Addig meg kapjuk az "optimalizált" híg fost.
Optimalizáljuk? így is mondhatjuk. Ez olyan mint a szuperszonikus polgári repülés kérdése. Még a Concorede-val is leálltunk. Pedig az, hogy 30%-kal drágább a jegy esetleg, mert kb legújabb technológiával ilyen gépeket lehetne építeni valszeg megérné, hogy az emberke nem 8-15 óra alatt, hanem feleannyi idõ alatt célba ér az interkontinentális járatokon. Ez már bõven azon az idõn belül van, amit a dugók, becsekkolás elvisz. De mivel a jelenlegi szubszonikus gépeknél nagyobb a pénzügyi kockázata ezért nem építünk ilyen gépeket. Az állam meg egyre jobban kivonul ugye a fejlesztésekbõl, a gazdaságból. Pedig másrészt ez új magasfizetésû munkahelyeket, ergo adót jelentene neki. Nem kiváltani kéne a szubszónikus utasszállítást hanem kibõvíteni. Ez olyan, mint a mozi, meg a színház kérdése. Nem biztos, hogy kevesebb színház van, mint 100 éve, de biztos, hogy a mozi viszont jó kis üzletág.
Ugye szokjuk mondani, hogy a háború segíti a technikai fejlõdést. Hát ha az nem is, de az állami megrendelés, és garancia, amit ez jelenthet az igen. Csakhogy ma már az állam ugyan olyan gazdasági szereplõ, mint bármelyik cég. És ha csõdbe nem is lehet vinni, de egy csõdközeli állapotba igen, így nem tudja "torzítani" a piacot, a kialakult gazdasági erõviszonyokat, nem tud új versenyzõt behozni. Úgy tûnik ez a cél.
Ha nincs technológiai váltás, komoly verseny, akkor a cégek nekiállnak "optimalizálni". Na ez kb úgy néz ki mint az átkos rendszerben az autóipar, volt a trabant, wartburg, lada, skoda meg a dácsia 20 éven keresztül. Kb. annyi váltás történt, hogy leszedték a krómozott díszléceket és felraktak néhány mûanyag otrombaságot, hûtõmaszkot a kocsira. Ma kb az a különbség, hogy mivel a minimális verseny azért megmaradt, meg kell a fogyasztás ezért divat termékeket gyártanak. Ugyan azt eladják átdizájnolva. Úgy is megveszed mert a termékek élettartama max 3 év.
Az LHC építését megelõzte az amcsi SSC építése 91-tõl. Az SSC 87 km hosszúra lett tervezve, szemben az LHC 27 km-ével Az ütközési energia 40 Tev szemben az LHC 14 TeV-ával. Az SSC építését '93-ban felfüggesztették, a programot törölték. Ez önmagában ki tudja hány évtizeddel késleltette a részecske fizika fejlõdését, hiszen teljesen az LHC sem elegendõ a pótlására!
Hát nem tudom, de úgy tûnik, hogy mostanában a meglévõ technológiákat optimalizálják, aminek megvan az értelme, lehet jobb mintha egyszerre lenne 20 korszakalkotó vivmány, ami megbízhatatlan. Az LHC-t azért összehozták.
A szárazföldi szállítás dettó. A maglev vasutat a 30-as években szabadalmaztatták, 1970 környékén csinálták meg az elsõ rendes alkalmazást. Most Kínában éptítenek ilyet, meg nagysebességû hagyományost tonnaszám.
Az elsõ elektromos fogkefét 1954-ben csinálták. Nem azt mondom, hogy több ezer éve nincs fejlõdés, hanem hogy csak az utóbbi 30-41 évben lassult le baromira.
A tudományok fejlõdését nem igazán lehet objektíven mérni, de te a rossz lehetõségek közül is egy nagyon rosszat választottál. Az egyik területre azt mondod lassan fejlõdik mert az alpötlet változatlan a másik meg gyorsan fejlõdik mert az elért magasság a sokszorosára nõtt. Ez olyan mintha azt mondanád hogy a szárazföldi szállítás alig fejlõdött valamit az elmúlt párezer évben, hisz ugyanazokat az unalmas kör alakú kerekeket használjuk. Ellenben a fogmosás rengeteget fejlõdött. Megjelentek az elektromos fogkefék, igazi paradigmaváltás!
A számtek sem fejlõdik igazán. Fél évszázada ugyan azokat a szilícium alapú IC-ket használjuk, a gyártástechnológia finomodik. 12 cm-es optikai adathordozót használunk 30 éve. Még az olyan, igazából nem túl jelentõs elõrelépést jelentõ technológiát sem tudjuk bevezetni, mint az SSD.
Ha tegyük föl 10-15 éve kap egy nagyobb lökést/megrendelést az államtól mondjuk valami katona rendszerhez a korábban említett plazmonokra alapuló technológia, akkor ma 100 000 GHz-es digitális csipjeink lennének. El tudod képzelni ez mit jelentene? Én nem igazán.
Más területeken még lassabb volt a fejlõdés. De korábban egyes területeken viszont sokkal gyorsabb volt. 1930-ban egy vadászgép kb 300 Km/h-val ment és kb 5-7000 m-re tudott emelkedni. 1960-ban az X-15 hétszere hangsebességgel 100 Km-re tudott emelkedni. Rá 2 évre pedig már ember keringett az ûrben! Ehhez képest az utóbbi évtizedekben még a számtek is áll, más meg pláne.
Én örülök az ilyen fejlesztéseknek, de ez a mondat kicsit erõs: "Most már a hét minden napján üzemelünk, újabb jól fizetõ munkahelyeket hozva létre" Amíg valami valós hasznot nem termel, addig csak a pénzt nyeli. Nem kell megmagyarázni hülyeséggel.
"Vagy meg tudod magyarázni, hogy egyes tudományágak miért fejlõdnek ilyen aránytalanul?" Miért kéne nekik arányosan fejlõdni?
"A számítástechnika/elektronika évszázadokat lépett elõre 60 év alatt ha arányaiban hasonlítjuk össze az energiaforrás, és a különbözõ hajtómûvek/motorok fejlõdésével." Ez így alakult. A számítástechnikában könnyebb és olcsóbb volt nagyon gyorsan elõrelépni, lehetett tágítani a határokat rendesen, mivel a technológiai korlátokat gyorsan át lehetett lépni. Az energiaforrások felhasználása és a hajtómûvek terén viszont már régóta elértük azt a határt, ahonnan a mi technológiánkkal már nem tudunk jobbat, csak nagyon nehezen és költségesen. Szerintem ezért lassabb ezen a téren a fejlõdés.
Szerintem vagy 30 éve kb mindenben szépen leállt a fejlõdés. A szilicium alapú IC-k is gyak 5 éve elérték a technológiai határukat, azóta minimálisan tudják a frekit emelni.
Már rég pl. plazmon alapú számteknek kéne lennie. kb 100 000X ekkora sebességgel, teljesen fény alapú buszrendszerrel, stb.
Másrészt nincs értelme dugdosni az élien teknolódzsit, amikor a kínaiak 10 kiló mûanyag hulladékból bármit elõállítanak. A burnuszos csókákat egy légcsavaros harcigépbõl meg ugyan olyan hatékonyan lehet pusztítani, mint egy lopakodóból, vagy egy TR-3B-bõl.
Hát, viccet félretéve, szerintem létezik, csak még nagy a kuss körülötte. Vagy meg tudod magyarázni, hogy egyes tudományágak miért fejlõdnek ilyen aránytalanul? A számítástechnika/elektronika évszázadokat lépett elõre 60 év alatt ha arányaiban hasonlítjuk össze az energiaforrás, és a különbözõ hajtómûvek/motorok fejlõdésével.
Az un. VASIMR plazma hajtómûvet nemsokára valamikor fölviszik az ISS-re, az lesz a pályamódosító hajtómûve és nem kell többet a Szojúzzal tologatni. Ez is magán fejlesztés. Mars ûrhajót lehetne vele építeni, ami hetek alatt ott van, meg ilyenek.
Nagyon szépen haladnak és tudva hogy polgári kezdeményezés, egészen figyelemreméltó és becsülendõ a Virgin hozzáállása. Majd a csillagközi utazáshoz fejlesszenek normális energia alapú hajtómûveket, mint pl az ion hajtómû, ezek fejlesztésébe is ölhetnének pénzt. Az Xcor gépe is tetszetõs, de az nyilvánvalóan más célt szolgál.
Inkább az anti gravitációs hajtómûveket fejlesztenék ilyen tempóban :)