Biztos igazad van, de valahogy mindig kimarad az a 6000K.Az általadbelinkelt oldalon van egy skála ami mutatja az anyagok hõmérsékletébõl adódó szín képet.És a 6000K-nél nem fekete a terület.Mellesleg akkor a színképelemzési technológia valójában hamis adatokat közölne.Mivel fizika tanár vagy tedd már meg hogy az adott képletet behelyettesítve levezeted.És bizonyítod hogy a Nap valójában fekete.De hagyjuk! Az igaz hogy rendelkezik a feketetestre jellemzõ sugárzási jelleggel de nem fekete.Kukk
Nézd meg a láng vagy a Nap sugárzási spektrumát.. Tanulságos.
Nos, Planck abból indult ki, hogy ha lenne egy olyan test, amely minden frekvenciát elnyelve csak termikusan sugároz, akkor a hõmérsékleti sugárzása:
P=E/t=I(v,T) az abszolút fekete test egységnyi felületre és egységnyi idõre, valamint egységnyi térszögre és egységnyi frekvenciára esõ energia sugárzásának teljesítménye.
h Planck állandó c =299792458,108 [m/s] k Boltzmann állandó v (nû) a foton sugárzás frekvenciája [Hz] T a test hõmérséklete [Kelvin fok]. E = h*v P= 2*h*v^3 / c^2 / (e-ad( h*v / k*T) - 1)
sugárzási teljesítményûként lenne érzékelhetõ.
Így ha azt vizsgáljuk, hogy a teljes sugárzási spektrumból az egyes frekvenciákon lévõ fotonok milyen amplitúdó résszel szerepelnek, akkor azt feltételezte a teljesítmény függvény alapján, hogy a hõmérséklet függvényében a maximum sávszélessége csökken és közel egyenesen arányos a középfrekvencia az abszolút hõmérséklettel.
Erre a feltételezésre késõbb Wien elkészítette az eltolási függvényét amit mérésekkel igazoltak.
Természetesen az abszolút fekete test fogalmától a természetes sugárzók jelentõsen eltérnek, lásd lángot: http://en.wikipedia.org/wiki/Flame a Nap és a kisebb csillagok sugárzási spektruma pedig egészen jó közelítéssel követi Planck sugárzási törvényét (majdnem tökéletes fekete test sugárzást mutatnak.)
Miután szemmel látható, hogy a nap nem fekete fényt sugároz, azaz nem csak infra tartományú sugárzó, így nyilván az "abszolút feketet test" mint fogalom, csak képletesen értendõ.
".A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de "
Nos, amint beleolvastam a "megoldásba" nekem úgy tûnt, hogy vak-vezet-világtalant módon a lényeg lemaradt."" Akkor mi a lényeg.Légy szíves tájékoztass!
"Nos beírva a keresõbe a szavaidat minden találat az ellenkezõjét mondta"
Akkor talán egyetemi oldalakra kellene belépned, vagy a sulinetre.
A BME, a Szegedi Egyetem..stb honlapján ez a szöveg áll:
"Mint azt már az elõzõkben említettük, elektromágneses sugárzás a gyorsuló elektromos töltés hatására keletkezik. Nézzünk meg erre két példát!"
Nem kötözködni akarok csak szeretnék egy kicsivel tisztábban látni.Elõször is nem vagyok fizikus.És nem is szeretem.Ezeken az oldalakon kaptam rá,hogy egy kicsit mélyítsem az ismereteimet.
"Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá."
Nos beírva a keresõbe a szavaidat minden találat az ellenkezõjét mondta,kivéve egyet de ott Te állítottad ugyan ezt.Sõt.Egy helyen ezt írod "Sajnos nem lehet fordított, mert az energia mozgatja a töltéshordozókat."Ez nem cáfolta annak amit állítasz?
A többire már rá sem kerestem.Nekem az az érzésem hogy a "tudjuk" jelen esetben az "Én azt állítom"ra módosítható.A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de gondolom most, hogy vége a sulinak egy idõsödõ tanárnak sok az elfoglaltsága. Mint azt írtam, nem vagyok fizikus és azt írhatsz amit akarsz ,hiszen Einsteint is támadták a tevékenysége miatt,de nálad ,egy laikus számára is sok az ellentmondás.Itt ismét a "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test."-re és immáron a mostani állításodra kell hogy mutassak.
Minden spinnel rendelkezõ részecskében folyamatosan hat centripetális gyorsulás a töltéshordozóra.
Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá.
Az egy fotonhoz rendelhetõ energia nagysága E=h*f és E=m*c függvényekkel jellemezhetõ az átadási idõtõl függetlenül.
A foton által szállított energiát elnyelõ részecske gyorsulást szenved a foton hatására.
A foton által szállított energia munkavégzése az átadott energia és az általa kiváltott gyorsulás hatására, az általa fotonformájában lesugárzott energia különbözete.
Tehát a foton által szállított energia munkavégzõ képessége az idõegységre jutó átadott energiával egyenesen arányos.
Ebbõl következõen: A foton által szállított energia munkavégzõ képessége az átadott és lesugárzott energia különbözetének idõegységre esõ részével azaz a teljesítményével P=ΔE/t egyenesen arányos.
Régebbrõl csak annyi maradt meg bennem, h a beltérben használt lámpák fényéhez képest a Nap fényét kékesebbnek mondják. Legalább nem rossz irányba tippeltem.
Az elsõ táblázatban az excel pontatlanságából adódóan 0,3c feletti sebességeknél eltérés volt az átrendezés elõtti egyenletekkel kapott értékek és az Einsteini egyenlettel kapott erõ értékek között.
Anélkül, hogy bármilyen kritikát gyakoroljak megmondnád mi a két táblázat között a különbség?
Elnézést kérek ez az én hibám. Gézoo még egy hónapig nem illeszthet be linket, képet stb. én pedig rossz helyre és rossz táblát illesztettem be, de most pótolom: Valamint a forrás oldal linkje: A Higgs bozon létét kizáró levezetés.
na mi lesz hol vannak azok az "általános relativitáselméletet cáfoló kísérletek és mérések?" gyanítom el vannak rejtve valahol, meg szupertitkosak, vagy az összeeküdt tudóstársadalom tüntette el azokat?
"Tehát az emberi szemmel nézve?" A meglátás jogos, mert ha jól tudom sok állatnak nincs szín érzékelése.Egy bika számára csak egy "baromi" világos valami lenne.
Hát annyira azért nem,mert az közel 9000K.Nem véletlenül hoztam fel a Napot.Maradjunk s sárgás-fehérnél.
Most, h már tudjuk honnan ismerhetjük meg Gézoo-Wan Kenobi mester tanításait, már sokkal okosabbak lehetünk. Csak azt nem értem, h a félrevezetésen kívül mi értelme annak, ha 1bõl a közepébe csap itten a témájának, ahelyett, h szépen okítana és magyarázna.
Én sajnos már ott elakadtam a szkeptikuson témaindító hsz-ában, h miért ad egy hivatkozást egy múlt-kor cikkre, aminek gyakorlatilag semmi köze ahhoz, amirõl utána ír. Én nem emlékeztem rá, h Lebegyev ilyen levezetést írt volna, ezért megkerestem az eredeti cikkét angol fordításban. Egyébként emiatt kamu az is, h "Einstein gondolkodás nélkül átemelte az 1905-ös cikkébe ezt az összefüggést". Továbbá Einstein cikkében sem találtam az általad említett levezetést.
Most mennem kell, de nekem ennyibõl is úgy tûnik, h mindez elég jól mutatja, h mennyire mozogsz otthonosan a témában.
Nem akarlak megbántani, de mond már meg milyen színûnek kell lennie egy abszolút fekete testnek, ami 6000K hõmérsékletû.
Nem tudom vissza olvastál-e hogy a kérdezõsködésem mire vonatkozik.
Elõfordul, ha megnevezések elsõre megtévesztõek. Nem kell fekete "színû" legyen, a hõje miatt nyugodtan sugározhat, mint a Nap. Viszont, ami beérkezik rá fény máshonnan, azt minden hullámhosszon elnyeli.
Az abszolút fekete test egy ideális dolog, a valóságban nem létezik. Elvileg olyan anyag lenne, ami az elektromágneses sugárzás teljes spektrumát elnyeli, gerjesztve pedig az összes frekvencián sugároz.
Ne haragudj, nem szándékozom bele avatkozni a magas röptû eszmefuttatásokba,de kíváncsi lennék rá, hogy ezt hogy hoztad össze?
"Például 6000K hõmérsékletû abszolút fekete test esetén is 0 Hz és 1500 THz frekvenciák közötti minden frekvenciájú fotonok jelen vannak a termikus sugárzásban."
Legfeljebb az én függvényemet lehetne I=m*ß*v alakban is felírni, mert így az Excellel nincs akkora pontatlanság mint az eredeti rD számításnál. Az erõ így is F=I/t alakú lehet azaz F=m*ß*v/t vagy F=m*ß*a
Keressetek másik topic-ot a hajlamaitok kiélésére!
Köszönöm!
Aki idejön nagy pofával halandzsázni, az tõlem másra ne számítson. Ha kicsit is értenél a fizikához, biztos hogy te is rájönnél, hogy csak a száj a jár. Egyébként az elején rákérdeztem pár dologra, válasz helyett támadás jött. Nem kell sok ész hozzá hogy kikövetkeztessem mi célból van itt. De engem nem zavar, amint látod elvagyok.
Nem, ez olyan dolog, hogy ha olvasol valamit és utánajársz, igaz-e, és bebizonyosodik hogy igen az a tudás. Ez persze nem úgy zajlik hogy minden egyes infó után rohanok kísérletezni. A tanulás egy életen át tartó folyamat, és egymásra épülnek a részletei. Mondjuk nehéz ezt elmagyarázni aki semmit se tud, csak hisz. Én megértem, hogy egy ilyen ember mint te, nem hisz abban hogy vannak olyan emberek akik tudnak is:)
Tehát nem az, hogy átveszel valamit valakinek a könyvébõl. Meg nem abból lesz a tudás, amiben "eddig még senki nem talált kivetnivalót". Ez olyan, mintha arra alapoznád a tudásodat, amit a TV-ben mondanak, és utána arra hivatkoznál, hogy "ha hazugság lenne, valaki már csinált volna valamit". Valaki és valamit. És te mit csinálsz?
Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom. Az sem számít, jó okom van-e arra, hogy valamiben higgyek vagy sem. Hinni annyi, mint nem tudni. Ezen a valószínûség-számítások sem változtathatnak. Ebbõl a szempontból a természettudomány* olyan hitközösségnek tûnik, amely a felismerhetetlenségig újrarágja néhány valóban tudó ember tudásának morzsáit.
______ * Ide helyettesítse be magát az, akinek inge, és magára vette.
A levezetés egyébként kikezdhetetlen. Legalábbis eddig még senki nem talált benne kivetnivalót. Ez egyébként nem azt jelenti hogy tökéletes, hanem azt hogy a kiindulási adatokhoz képest egzakt. Ha lesz is jobb modellünk ezen a területen, a levezetés akkor se fog elromlani. Ezzel csak azt akartam bemutatni mennyire nincs fogalmad a dolgokról, és mennyire szánalmas ahogy itt pattogsz.
én vezessem le? megtették nálam okosabb emberek. szánalmas amit csinálsz.. azthiszed, ha én nem tudom levezetni, akkor ezzel meg is van cáfolva? Einstein levezette, van róla sok könyv írva. menj be a könyvtárba aztán olvasd el.
ha pedig nem tudsz linkelni kísérleti eredményeket az azért van, mert ilyenek nincsenek. tehát megintcsak hazudtál, amikor azt mondtad " Kimérték, igazolták, hogy téves".
Én nem tudom levezetni, csak kimásolni tudnám egy könyvbõl (Hraskó Péter: Relativitáselmélet, Typotex Kiadó) Mivel te még cáfolni is tudod, neked biztos menne. Levezetés közben rámutathatnál a hibás részekre. Lehet kezdeni!
de igen, ezek a példák igazolják. áltrel. levezetése pedig megtalálható az ezzel foglalkozó könyvekben. várom azokat a linkeket, ahol olyan kísérletek vannak, amik cáfolják az áltrelt....
"Van egy másik szempont is.. Einstein függvénye szerint a tömeg növekszik a növekvõ sebességgel m=m0*gyök(1-(v/c)^2) mértékben. Ezért F=m*a éppen úgy érvényes mint F=m*g"
Ez egy nagyon jó megállapítás! Ami azt mutatja, hogy Einstein tömegnövekedést jósoló függvénye téves.
A te függvényedben pedig nincs tömeg növekedés.
Esetleg ha a kettõt összehoznád valahogy az nem lenne jobb?
tovább kevered dolgokat. egyáltalán miért hivatkozol az áltrelre, ha az imént azt bizonygattad, hogy nem érvényes? nem is említettem órajárási sebességet, hanem csak azt, hogy a szabadon esõ test nem gyorsul. errõl szól az ekvivalencia. erre persze nem tudsz mit mondani, hitelen témát váltasz, amint azt már megszokhattuk..
nehézségi gyorsulás?? megint kevered a fogalmakat. a leejtett testre nem hat grav. erõ, gyorsulás sem. amirõl te beszélsz az a newtoni fizika. ezt is kevered. einsteinnél nem hat grav. erõ a szabadon esõ testre. megint beégtél. esetleg még valami?
Na akkor most figyeljen mindenki mert csalok. Én is tudok ám olyat mint ez a Fonák Tamás.
"de hamis állítás mert a gyorsuló test folyamatosan vált inercia rendszert."
LOL
Hát kispajtás ez sem hangzik kannyira fizikusosan.
Akkor mondjad azt a másik 5-öt mert ez nem jött be:) Az állítás miszerint nem lehet különbséget tenni, csak a hatásra vonatkozik. Nyilván ha mást is vizsgálunk, mondjuk megnézzük mi okozza az erõt még egy óvodás is megmondja az okot. Csak a lényegét nem érted, de sebaj.
Szóval, igen. A gravitációban leejtett forrás-detektor és a gravitációban álló forrás-detektor különbözõ mértékûen, de mindkét esetben frekvencia eltérést mutat.
Csak a rakétával gyorsított szobában leejtett nem mutat frekvencia eltérést.
Az a tévedés, hogy a gyorító erõ hatása alatt álló Inercia Rendszerben nyugvó lenne. Ezt csupán a szabadesésben nem mérhetõ súlyerõ miatt szoktuk mondani, de hamis állítás mert a gyorsuló test folyamatosan vált inercia rendszert.
"A gravitációs mezõben leejtett, azaz magára hagyott test gyorsuló mozgást végez."
tévedés. a szabadon esõ test inerciarendszernek tekinthetõ (súlytalanság állapota rémlik? hmm?). megint, újra és újra beégsz.... nem baj. folytasd csak.
(ha nem hiszed, próbáld ki: ugorj ki egy rugós erõmérõvel egy épületbõl - lehetõleg legyen jó magas - a rugós erõmérõ nem fog megnyúlni. súlytalanság állapota detto )