"A mentõ rendszerek tekintetében a Buran lehetõvé tette volna a teljes legénység menekülését a repülés bármelyik szakaszában, még a kilövõ álláson is volt egy mentõkapszula. A NASA ûrsiklója nem rendelkezett ezzel a lehetõséggel. A Buranban a legénység minden tagjának volt katapult ülése, beleértve a középsõ fedélzeten helyet foglalókat, akiknek oldalirányba lökõdtek ki az üléseik"
Ez igen lényeges! Az ülések egyébként a repülõgépeken használt Zvezda K-36-os speciális változatai voltak. A másik lényeges,ismert különbség az az automatikus leszállás képessége volt,ami akkoriban nem jellemezte a Space Shuttle-t. Az amerikaiak tavaly büszkélkedtek,hogy az új, személyzet nélküli katonai ûrrepülõjük automatikus leszállást hajtott végre.A Buran ezt már megcsinálta 1988-ban. Orosz vs amerikai rakétatechnológia,ki jár elõrébb,bizony van terület,ahol ma is az oroszok: Cosmodrome: a hidegháború öröksége c. film-ben(Viasat exproleren volt pár éve) egy NASA mérnök beszélt az orosz rakétatechnológiáról.Az amerikai Atlas és delta rakétákba vásárolt RD-180-as hajtómûvekrõl annyit mondott,hogy nem gondolták volna,hogy ilyen hajtómûvet egyáltalán meg lehet csinálni,meg azt is mondta,hogy 10 évvel jár a jelenlegi amerikai hajtómûvek elõtt. Az RD-180-as hajtómûvekbõl 116db-ot vásárolt az USA amibõl 52 db-ot már leszállított a fejlesztõ és gyártó NPO Energomash.
..és NEM szakmai alapot történt. Egy szó lemaradt.
<i>Ja, pont ezt mutatja ez a cikk is... :DD Az amcsik már kukázzák az ûrhajót, a ruszki oldschool rakéta még mindig viszi fel a tagokat.</i>
Aminek képessége és rugalmassága fényévekre van az STS rendszerétõl, de oda se neki. Az STS rendszer kukázása politikai és szakmai alapokon történt. Ma is lenne ûrhajós aki felmenne vele, de PR és költségvetési okokból kukázzák ki és nem azért, mert van jobb helyette...
Ez a legfontosabb szempont, ugyanis az ûrhajós is szeretne hazamenni utána.
Igen, de mindenki bevállta volna a kockázatokat, aki fel akar menni. Most is lenne bõven önkéntes.
De ott a Tu-144, ami Concorde koppintás, mégis elõbb jött ki a gyárból.
Ismét téves. Párhuzamosan fejlesztették a két gépet. Téged idézve, akkor a Tu-144 egy fos, mert a Concorde évtizedeket repült a Tu-144-et gyakorlatilag instant kukázták...
Atomjégtörõ is csak nekik van
Másnak nincs igény rá. Ha kell olcsóbb bérelni. Komolyan azt hiszed, hogy az aki a világ legnagyobb és legfejlettebb nukitengóit és CVN-jeit üzemelteti évtizedek óta az nem képes egy atomhajtású jégtörõt összerakni? OMG...
Az AK-t nem kell bemutatni, hiába régi, még mindig ezzel szopatják szarrá a terroristák az amcsikat (meg rpg-vel).
Ez minimum költõi túlzás...
Az egyszerûség, megbízhatóság ott is fontos szempont. Az amcsiknak is csak azért van atomrakétájuk mert mi csináltuk hozzá az atomot, a németek meg a rakétát.
Ezen már tényleg röhögnöm kell...
Az a csoda hogy csak 1 robbant fel. Ott ahol a nukleáris fûtõelemet kalapáccsal verik bele a reaktorba (natgeon volt, ruszki atomtengeralattjáró), ezen nem is kell csodálkozni. Náluk a környezetvédelem sose volt szempont, még a rakétát is megtankolva heggesztették (el is szállt az egész, de az elvtársak parancsát nem merte senki megszegni).
Jó az mindenre, víz alatt nem fogsz fénysebességgel elszaladni, ez utolér. De atommal a tuti, a ruszkiknak már a kubai rakétaválságban is atomtorpedót akartak bekúrni az amcsi hajók közé, egész flotta repül.
"Az orosz technológia nagyon rövid ideig volt elõtte a jenkinek és nagyon kevés területen." Ja, pont ezt mutatja ez a cikk is... :DD Az amcsik már kukázzák az ûrhajót, a ruszki oldschool rakéta még mindig viszi fel a tagokat. Mert sokkal biztonságosabb. Ez a legfontosabb szempont, ugyanis az ûrhajós is szeretne hazamenni utána. Úgy nem nagy vasziszdasz fellõni bármit hogy ott is marad. Úgy a marsexpedíció is simán menne.
De ott a Tu-144, ami Concorde koppintás, mégis elõbb jött ki a gyárból. Atomjégtörõ is csak nekik van (az új csatahajóik is tudni fogják, ugyanis az északi sark egyre fontosabb terep). Az AK-t nem kell bemutatni, hiába régi, még mindig ezzel szopatják szarrá a terroristák az amcsikat (meg rpg-vel). Az egyszerûség, megbízhatóság ott is fontos szempont. Az amcsiknak is csak azért van atomrakétájuk mert mi csináltuk hozzá az atomot, a németek meg a rakétát.
Én nem állítom ilyen határozottan. hogy nem lenne szükségük rá. Viszont ha igaz, pont egy ilyen robbant fel a Kurszkon. Az meg hogy csak atomrobbanófejes lehet, hülyeség. Ez csak egy torpedó, bár sokkal gyorsabb, mint a többi.
Különben a legtöbb nagyobb haditengerészetnek van rakétával is felszerelt torpedója. ezzel a fajtával jóval nagyobb távolságról tudnak támadni.
Az igazi wtf a Cár Bomba volt, eredetileg 100 megatonnás lett volna, de attól már a ruszkik is beszartak, ezért "csak" 50-es lett, ami így is a legnagyobb a történelemben. Fél hungarisztánt letarolná 1 sec alatt.
A ruszki haditechnika mindig is a topon volt. Az volt a prioritás, ezért nem is volt idejük meg kedvük a civil vackokkal szórakozni, azok olyanok lettek amilyenek (lengyel piacosak). A praszt meg csak ezzel találkozott, így azt hitte hogy minden szar ami ruszki. Közben meg az amcsik is tõlük nyúlták a rakétatechnológiát a hidegháború lezárultával, de kavitációs torpedójuk is csak a ruszkiknak van (rakétahajtómûvel megy a víz alatt, k. gyors).
Igen, az volt a Starfish. Mivel az nem sikerült, jött a Starfish Prime. Ugyanúgy ahogy ebben a sorozatban a Bluegill nevû háromszor nem sikerült, és a negyedik lett a Bluegill Triple Prime ami végül eldurrant.
Hagyjad, eszébe sem jut, hogy van olyan terület a földön ahol nincsenek kontinensek csak víz, és ha elolvasná a linket akkor azt is látnál, hogy Hawaii-ig elért az EMI (1445km) és ott ki is csinálta a közvilágítást.
De nem olvastad végig. Ha jól fordítottam a 248 mérföldes robbantási magasság a tervezett volt. Ezzel szemben a hordozórakéta a kilövéskor meghibásodott, és a biztonsági tiszt felrobbantotta a rakétát 30-35 ezer láb magasságban. A robbanófejet a biztonsági rendszer hagyományos robbantással megsemmisítette. A roncsok többsége a Johnston-szigetre hullott vissza, de találtak plútonium-szennyezõdést a közeli Sand-szigeten is.
Én nagyon is tisztában vagyok az EM hatással és hogy mire is tervezék ezt használni, de mit csináljak, ha egy elég tisztességesnek tûnõ referenciát adott?
Légkörön kívül nem robbantottak, mert akkor az egy teljes kontinensen kinyírta volna az áramszolgáltatást. Arról meg azért lehetne tudni.
Esetleg ha nem hiszel a www.nuclearweaponarchive.org-nak akkor külön is rákereshetsz a "Starfish Prime"-ra a google-n. Elég sokmindent lehet találni ahhoz, hogy hoax legyen, pl. ezt: http://http://en.wikipedia.org/wiki/Starfish_Prime. Persze a wikipédiát is bárki szerkesztheti, mégsem jellemzõ rá, hogy átveréssel, meg szupertitkos nem létezõ dolgokkal lenne tele. Sõt, vannak rajta ilyen szócikkek is, de mindig meg is van jelölve, hogy az csak kitaláció.
Ha elolvasnád a linket amit írtam, akkor nem mondanál olyat, amit csak hinni vélsz. Robbantottak atom- és hidrogénbombát a világûrben. Szerinted honnan tudják, hogy az EMI nagy távolságokra is képes kinyírni elektromos berendezéseket? Ugyan ki lehet számolni is, hogy lehet ilyen hatása, de a katonáéknál ezt le kell tesztelni. #48-as hozzászólás...
Azt egyébként észrevettétek, hogy amióta mindenkinek van egy videokamera a zsebében, azóta megritkultak az UFO-észlelések. Régebben elmondta a csóka, hogy a saját két szép szemébvel látta, és lehozta a bulvársajtó. Most kérnék a felvételt, hiszen mindenkinek ott a kamera a zsebében, így hiretelen kevesebben látnak UFO-t. :-)
Volt egy pszichológiai hack, egyfajta kísérlet. Ilyen távirányítós minihelikopterre, ami kisebb, mint fél méter, és elég csendes, felszereltek pár villogó ledet, felküldték egy közepes város lakónegyede felé, a bokorból meg elõugrott egy méhész vagy vegyvédelmi ruhába öltözött ember, majd eltûnt, és fél óra múlva már mindenki olyan hülyeségeket beszélt, hogy volt akit elraboltak, kísérleteztek vele, meg ilyenek.
Nincs tisztában azzal, hogy mi történne egy ataomrobbantás következménye a világûrben, azért mond ilyeneket. Valahol olvasta a neten, mert valaki olyan leírta, mint õ.
HD? Gondolom a negatívok megvannak, beszkennelve biztos meglenne a 20 Megapixel is.
"Legalábbis amirõl tudni véled, hogy felvitték. Az amcsik pl. jónéhány atom és hidrogénbombát is felvittek, és fel is robbantották õket."
Ha többet tudnál az atomfegyverekrõl annál, hogy kurva nagyot tudnak robbantani, akkor nem mondanál ilyeneket.
Atomfegyvert nem robbantottak még a világûrben. Ugyanis van egy olyan tulajdonsága az atomrobbanásnak, hogy igen erõs elektromágneses felvillanást okoz az alacsonyfrekvenciástól a röntgensugarakig. Ha ez a légkörben történik, akkor egy gigantikus mikrohullámú sütõként felforrósítja a légkört, és az ionizált gázok elnyelik az elektromágneses hullámok energiájának nagy részét. Tehát ahogy felhevül a légkör, úgy egyre jobban elnyeli az elektromágneses hullámokat, leárnyékolva a sugárzást. Ha nincs légkör, mint a világûrben, akkor az elektromágneses hullámok akadálytalanul szétterjednek, és mire a légkört elérik, már nincs akkora energiájuk, hogy felhevítsék azt, így áthatolnak rajta, de akkora még marad, hogy tünkre vágják az összes elektronikát, az elektromos hálózatot akár egy teljes kontinensen. Tehát, ha robbantanának atomfegyvert a világûrben, pár ország észrevenné, hogy elment az áram...
Általában kocsmában szoktak olyan okosak lenni az emberek, hogy atomot robbantottak a világúrben, meg titkolják, mert szupertitkos az infó, de természetesen a kocsma törzsközönsége az tud a nagy titkolódzás ellenére az esetrõl, és tovább terjed az info.
Meg sem próbálták elrejteni: http://nuclearweaponarchive.org/Usa/Tests/Dominic.html Test: Starfish Prime Time: 9:00 9 July 1962 (GMT) Location: Johnston Island Test Height and Type: Thor Missile Airburst; 248 miles Yield: 1450 kt Valamint volt néhány kisebb is.
Jah, persze. Az ûrben soha nem robbantottak fel semmiféle atom vagy termonukláris fegyvert. Kb. annyira lehetett volna elrejteni hatását, mint a Katrina Hurrikánnak...
Wrong. Teljesen más hõképük van az ilyeneknek. Hát a radar keresztmetszet imitálása...? Mondom, a méregdrága szuperthúdetesztmûholdat amatõrõk folyamatosan nyomonkövették.
BTW láttál te már legalább terveket? Biztos viccbõl szendvenek annyit a felfúhajtó modulok terveivel...
Igen. De azért az ûrben telepített fegyverrendszereket épp úgy tiltották a nemzetközi egyezmények, mint azt, hogy rakétahordozó tengeralattjáró 500 mérföldön belülre közelítsen a nagyhatalmak szárazföldi területeit.
Szerintem fel volt rakva a Buran az Energia hátára a szerelõben, és úgy vitték ki a kilövõállásra az egészet. Amikor rászakadt a mennyezet a Buranra akkor is ott volt alatta egy Energia makett (mivel igaziból nem volt több).
Az Energijának csak a végszerelése több, mint két hét. Elõször ugye a legyártott rakétát a vízszintes szerelõben készre szerelik, ellenõrzik. Aztán kiviszik a kilövõállásba, ahol felállítják, megejtik a végszerelést, majd az újabb ellenõrzés után rászerelik a Buránt. Feltöltik üzemanyaggal miegymással mindkettõt. Ez mind-mind idõ. És akkor ott van az is, hogy az Energija nem olcsó, biztos hogy drágább az ûrsikló segédrakétájánál-üzemanyagtartályánál. Kérdés hogy mennyit tudtak gyártani belõle.
Nem lehetsz ilyen nehéz felfogású!
Az amerikaiak is, és az oroszok is rendelkeztek a rakétakilövéseket megfigyelõ rendszerrel. Ez volt a korai riasztási rendszer. Egy földi telepítésû atom-robbanófejes rakétának olyan 30 perc kellett a kilövéstõl a becsapódásig. Ennyi idejük volt reagálni.
Egy ûrben telepített fegyverrendszenek meg az aktiválástól a becsapódásig kell olyan 5-10 perc. Ez túl kevés bármire. Tipikus elsõ csapásos fegyver.
Az az újrahasznosítás kb úgy nézett ki, hogy szétszedték, és az alkatrészek felét beolvasztották. Szóval tényleg kevesebb idõ mintha nulláról kezdenék, mert bányászni nem kellett.
Nem, mert fizikailag nem kellett újra megépíteni, csak szétszerelték. Az orosz rendszert mindig fel kellett volna 0-ról húzni. Mivel a Energija a Saturn-V kategória, akkor csak saccold meg az árát...
A két meg meg akkor tarható, ha két hetente összeraksz egy Saturn-V szintû cuccot. Én érze csak azt, hogy ez sci-fi?
"A fõ gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idõ talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tûnik."
Ezt ugyan mire alapozod? Mert ugye az amerikai az repült, és nem is egyszer! Sõt elég sokszor.. Tehát adatok vannak róla. Nomost az 1 árva szovjet indításból kikövetkeztetni, hogy mûködött volna... Enyhén szólva is bátor tett...
Mi a drága? Ha figyelembe vesszük, hogy pár év múlva szétesett a SZU, akkor bármi drága lett volna. Most pl. az amcsi rendszert is leállítják és igen az USA sincs valami jól. Drága az, amire nincs pénzed.
"Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hõvédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat!" Ja, meg a hajtómû sem volt az igazi. A szilárd gyorsítók helyett õk is tervezék a folyékonyat, azt sem csinálták meg, aztán le is esett a Challanger mondhatni emiatt. A takarékosság miatt elhagyták a festést a szivacsról, amibõl szívás lett a Columbiánál. Szóval ahelyett, hogy egyre fejlesztették volna, egyre gyikabb lett. Persze kicserélték benne az elektronikát, meg azért pont a hõvédelmen is fejlesztgettek valamennyit.
A fõ gond az volt, hogy a 2 hetes újrafelhasználási idõ talán minimum ha 2 hónap lehetett. Az orosz rendszert figyelve viszont a 2 hét tarthatónak tûnik.
Már megint álmodozol, pedig te tudod a legjobban, hogy ez az egész szemfényvesztés! Jövõre különben is már mindenkinek kõbaltát, meg szakócát osztogatnak. Tényleg mi is lesz jövõre? 2012!? Pláne!
Az ûrrepülõs cikksorozatban írja cifu, hogy az amcsi gép bizony kb ott volt, mintha minden úton új hajtómûvet használtak volna. Költségek miegymás, minden út elõtt kiépíteni, szétszedni, összerakni, beépíteni. Miközben marhára nem így tervezték eredetileg az egészet. így aztán több hónap eltelt két indítás között. Szintén költségek önmagában is.
Az Energia gyorsítói is újrahasznosíthatóra lettek tervezve, bár ahogy tudom végül is a megvalósult indításoknál még ez a képesség sem mûködött. És ahogy elöttem írják, a hajtómûvek szabályozhatók, leállíthatók voltak, valszeg a folyékony hajtóanyag miatt jobb specific impulzusa is volt a rendszernek, mégha a H2 LOX hajtómûvekét nem is érte el. Azonban az amcsi rendszer szilárd gyorsítói kb olyan szintre hozták le a rendszert, mintha az egész kerozin LOX lenne.
Ha az egész orbiter egyszerûbb akkor simán fel lehet lõni amikor a "nemzetközi helyzet fokozódik", nem kell állandó jelleggel az ûrben lennie egynek, hiszen pillanatokon belül elõ lehet készíteni, ha a rakéta is megvan hozzá. Az amcsi rendszer ilyen katonai alkalmazásra gyakorlatilag alkalmatlan volt, valszeg a sereg is azért szállt ki belõle.
Kb pont ugyanannyira volt felhasználható... az ûrsikló hajtómûvét is minden alkalommal darabokra szedték majd újra össze. A segédrakéták meg mind2-nél újrafelhasználhatóak voltak, ráadásul az energia segédrakétáit máshol is használják, pl a zenit-nél emellett az orosz segédrakéták különlegessége volt hogy szabályozható a tolóerejük, míg az amcsiké nem.
De van értelme, ha a rendszer nagy része vagy egésze újra felhasználható. Természetesen ebbe az is beletartozik, hogy üzemeltetése "egyszerû" és problémamentes! No az elsõ feltételt kielégítette az amerikai rendszer, az utóbbit viszont nem! És bizony azt elég egyszerû megállapítani, hogy valami gazdaságos e, vagy nem, hogy megnézzük két azonos célú projekt költségeit, majd összevetjük! Mondhatnám azt is, hogy az amerikai ûrsikló program nem nevezhetõ "széria" ûrrepülésnek, hanem még mindig kísérleti dolog volt!
1. Burán (1.01): az egyetlen teljesen megépített és az ûrt megjárt hajó, és az egyetlen, amit hivatalosan elneveztek. 2. 1.02 (Ptyicska): kb. 95%-ban elkészült, némi elektronika hiányzott még belõle.
Ez a kettõ már Bajkonurban állomásozott, és Kazahsztáné lett. A többiek a Moszkva-környéki Molnyija-gyártelepen maradtak:
3. 2.01 (Bajkál?): az emberes utazásokhoz tervezett 2. generációs sikló, kb. 40%-ig építették meg. 4. 2.02: a maximum 20%-a készült el. 5. 2.03: éppenhogy elkezdték építeni.
Ugye a buran csak 1szer repült! Miért is? Igen valószínû drága volt. Igazából éppenhogy nem volt fejlettebb mint az amerikai társa. Ugye ha szigorúan vesszük, akkor az amcsi gép majdnem teljesen "újrafelhasználható" volt! Csak a fõ hajtóanyagtartályt kellett pótolni! Ellenben a buran-enyergia párossal. Ott ugye csak az ûrrepülõ jön vissza. Aminek túl sok értelme nincs. Miért mûholdat felvinni? Minek? Ha azt akarják akkor nyomnak rá egy megfelelõ orrkúpot, és az alá berakják a madárkát! Ha embereket, akkor már hatványozottabban olcsóbb a szojuz program! Az amerikai programmal "csak" annyi probléma volt, hogy igencsak nehéz volt megoldani a hõvédelmet, és ez még jelenleg megoldatlan feladat! Nekem még az is gyanús, hogy egyszer repült a Burán, hogy gyaníthatóan már az elsõ úton "összeszehetett" olyan struktúrális károsodásokat, ami miatt nem lehetett újra visszaküldeni. És még az oroszok sem vállalták a kockázatot! (az utóbbi dolog saját spekuláció, a többi pedig belátható józan paraszti ésszel :) )
Az úrrepülõmérnek szerintem lófaszt sem tud a nukleáris platformok üzemeltetési költségérõl és rendelkezésre állásásról. BTW, az exszovejetek imádtak és mindig is imádnak nagyon mondani fõleg, ha az áltagnoob user számára hihetõ, de amúgy orbitális marhasággal kendõzhetõ a valóság.
Aha. Képzeld el, hogy minden indításkor elfüstölnél egy STS hajtómûvet. Lehet, hogy a Buran biztonságosabb koncepció, de olcsóbbnak semmiképpen sem tûnik.
És mi értelme? Túl vagy bonyolítva és folyamtosan fent kell lennie egy ilyen vacaknak. Pár hétnél tovább nem bír fent lenni, egy indítás költsége milliárd dolláros nagyságrendû. A silóban, de még egy SSBN-en is kvázi ingyen pihen ehhez képest az hordozórakéta...
Óvatosan elvtárs! Tudd kihez szólsz! Õ Csáknorrisz magyarországi reinkarnációja, vagy bilokációja, vagy avatarja, vagy micsoda - ezt nála nem lehet tudni. Õ fejbõl tudja a netet. És különben is õ pontosan tudja, hogy hogy volt, mert õ részt vett a Burán repülésében, csak a kormányok, az amcsi és a russzki is titkolják ezt. De csak mert õ megkérte õket rá.
A Buran egyetlen orbitális repülésénél nem is volt legénység a fedélzeten. Egyes források szerint nem is volt alkalmas a legénységgel történõ repülésre, alapvetõ rendszerek hiányoztak belõle. Például a létfenntartó rendszer se volt beépítve. A következõ példány repült volna legénységgel.
Érdekes kérdés a repülés automatizáltsága is. A Buranba talán még mûszerfal sem volt beépítve az elsõ (és utolsó) repülésnél, így eleve nem is lett volna lehetõség kézi vezérlésre.
Az amcsiknál mindig hangsúlyozzák, hogy a pilóta vezeti a gépet, miközben ott is lehetõség van az automatikus leszállásra, amit persze a pilóta bármikor felülbírálhat. Na most ugye ebbe a propaganda állításba rúg bele az elvtárs a saját propaganda szövegével.
Vegyük figyelembe azt is, hogy a Buran tényleg csak egy ûrsikló lett volna. Vagy is nem kellett volna talán az egyik legmunkaigényesebb részt a hajtómûvet ki be szerelgetni két repülés között. Ha van új Enyergia rakéta tényleg szinte napokon belül fellõhették volna. Az Enyergia2 már teljesen újrafelhasználhatóra volt tervezve, nem csak a gyorsító fokozatok.
Koncepciójában az orosz rendszer tényleg jobbnak tûnik. Lehet, hogy takarékosságból, korlátozott képességekbõl kifolyólag, de elve bele sem terveztek olyat, amibe az amcsik is belebuktak.
"Az, hogy ilyen jûrmûrõl meg nukleáris akármiket potyogtassan orbitális marhaság. Szó szerint. :)"
A rakterében vitte volna fel az atomrakétát orbitális pályára, ott a raktérbõl szépen kirakja és ezután a rakéta a saját hajtómûvével belép a légkörbe. Simán lehetséges.
"A Burannak ezzel szemben nem volt saját fõ kilövõ hajtómûve, ezt a feladatot egy különálló rakétával oldották meg, amihez akár négy szilárd hajtóanyagú segédrakétát is csatolhattak. Az Enyergijának csupán egy kis területét kellett szigetelõ habbal bevonni, azonban az is a rakéta belsejében helyezkedett el."
Majdnem jó. Az Energia oldalsó gyorsítói nem szilárd hajtóanyagúak voltak, hanem RP-1 (gyak kerozin) + O2 volt az üza meg az oxidálóanyag.
Már megint ez a "hidegháború", mint minden okok legnagyobbika.
Persze az egész világ elhitte, hogy megy a nagy fenekedés, meg küszöbön az atomháború, közben meg a vezetõk együtt pezsgõztek a háttérben.
Bocsánat. A fõhajtómûhöz nincsenek, de van kettõ hajtómûegység, az OMS-gondolák, amiket kifejezetten az orbitális mûveletekhez építettek be.
Hasonló célú orbitális hajtómûvei voltak a Burannak is.
Te biztosan jobban tudod,mint ez az ukrán ûrrepülési mérnök. Az a meggyõzõdésem,hogy az oroszok a mai napig komolyabb technikával bírnak mint az amcsik.
Több bibi is van a kijelentésekkel. A Buran még az ûrsiklónál is korlátozatbban tud csak pályát módosítani, ugyans csak kis manõverezõ / fékezõ hajtómûvei vannak. Az ûrsikló elvben begúgyhatja a fõhajtómûvet is szerintem, már ha van elég üzemanyaga ehhez. Túl sokáig annak sincs...
Az, hogy ilyen jûrmûrõl meg nukleáris akármiket potyogtassan orbitális marhaság. Szó szerint. :)
Informatika és tudomány
Az a meggyõzõdésem,hogy az oroszok a mai napig komolyabb technikával bírnak mint az amcsik. 
