"Amúgy ezt azért hoztam fel, mert a technika fejlõdése nyilvánvalóan aláásná a jelenlegi rendszer alapjait, ha a szükséges javak szinte ingyen , minden eddiginél magasabb mennyiségben a rendelkezésre állnának. Az embereknek nem kéne annyit fizetniük érte, így ugye megszûnne az egyik legfõbb motiváló erõ, hogy az emberek dolgozzanak." Én pedig csak azt írtam, hogy a technológiai fejlettség ezt a szintet már elérte, mesterségesen keltenek hiányt, feszültséget, mesterségesen határozzák meg az energia árát, amivel alapvetõen befolyásolják a gazdaság szerkezetét. A túl magas energia ár és a nem profitalapú központi szabályozás hiánya megállítja a társadalom és a technológia további fejlõdését, tetszhalott állapotban tartja. Ha ez így marad soha nem lesz repülõautód és annak is örülhetsz, ha kibulizzuk, hogy a 40 órás munkahetet, ami már most sem annyi gyakorlatilag, ne emeljék föl!
Az erõforrások végessége mindig adott technológiai szinten értendõk. A XIX. szd végén elkönyvelték, hogy London elérte a fejlõdése határait, hiszen félõ volt, hogy a sok lovaskocsi ellátásához, több zabot kell szállítani, mint, amennyi árut szállítani tudnak, plusz olyan mennyiségû szarral szennyezik össze az utcákat, ami már kezelhetetlen. Most ugyan így nézzük a jelenlegi technológiánkat. A váltást, változást nem a környezeti korlátok akadályozzák, hanem társadalmiak, és ebben talán egyetértünk, mert másik oldalról, ha a jelenlegi társadalmi technológiai rendszer marad, az ugyan úgy katasztrófához vezet, mintha az angolok ragaszkodnak a lovakhoz és nem cserélik le autókra.
Az erõforrások tényleg nem tûnnek a közeljövõben végesnek, csak az elérhetõek azok. És ha bizony nem rukkolnak elõ valamilyen okossággal, akkor a jelenlegi fogyasztási szintet nem tudjuk tartani, mert nem tudjuk beszerezni hozzá az erõforrásokat, hiába van sok az ûrbe vagy a Föld mélyén. Talán megoldják majd az okosok, még idõben, talán nem, ezt még korai megmondani.
Amúgy ezt azért hoztam fel, mert a technika fejlõdése nyilvánvalóan aláásná a jelenlegi rendszer alapjait, ha a szükséges javak szinte ingyen , minden eddiginél magasabb mennyiségben a rendelkezésre állnának. Az embereknek nem kéne annyit fizetniük érte, így ugye megszûnne az egyik legfõbb motiváló erõ, hogy az emberek dolgozzanak. A jelenlegi rendszert úgy lehetne megtartani, ha nõne az emberek fogyasztási igénye, tehát még mindig dolgoznának, hogy legyen repülõ autójuk, kvantumszámítógépük..... , mert ezek nélkül nem tudnának élni. Vagy úgy ha valahogy mesterségesen blokkolnák a technika fejlõdését vagy elszednék az emberek pénzét valamivel(pl magas adóval). A fogyasztási szint növelése szerintem veszélyes út az említett rendelkezésre álló erõforrások végessége miatt.
Szerintem a 21.-edik században jó eséllyel történnek majd alapvetõ változások gazsasági rendszerünkben, társadalmunkban. Vagy így vagy úgy.
"Mert a fogyasztási igény növelése az nyilvánvalóan zsákutca, mivel az erõforrások végesek." Nos igen, pontosan ez az a dolog, az az ideológia, amibe mindenkit belekergetnek és olyan standard módon átformálja rögtön a gondolkodást, hogy soha senki nem akar rajta túllépni. Igen az erõforrások végesek. Mármint elméletileg! És a bökkenõ itt van. Te neked szajkózzák, hogy elfogy az olaj, még max 40 évre elég. De 40 éve is ezt mondták! 40 éve kevesebb ember engedhette meg, hogy kocsit tartson, és azok is kisebbek voltak. Hála a technikai fejlõdésnek és a gazdaság viszonylag folyamatos bõvülésének ma már sokkal többen és sokkal nagyobb kocsikat vehetnek, a korlátozás annyi, hogy kb ugyan annyit fogyasztanak, mint 40 éve. Amcsiban ugyan úgy 5 literes benzinfalókat használnak, ez sokkal inkább kultúra, mint technológia kérdése. Szóval marhára nem az látszik mintha bárki is, a kisembert kivéve úgy gondolná, hogy végesek az erõforrások. Mert pontosan ez a lényeg, elméletileg azok, azonban aktuálisan meg minimális gyakorlati korlát van.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az ûrben gyakorlatilag zéro korlát van akármire. Kivéve persze az életre alkalmas környezetet. Van olyan ûrtechnológiánk, amivel a földközeli aszteroidák akár letéríthetjük a pályáról és mondjuk belökhetjük a Szahara közepére. Egy fém aszteroida 99 százalék jó minõségû tiszta vasat tartalmaz és más értékes fémeket, akár annyit amennyit egész eddig használt föl az emberiség. És persze azok az anyagok, amelyeket fáradtságos munkával bányászunk, és tisztítunk ezzel is szennyezve a környezetet szintén valamikor aszteroidaként, meteorként esett le, merthogy a Föld magjából bizony a nehéz elemek, pl a vas nem fog feljönni.
A félelem a véges erõforrásoktól, félelem a biztonság elvesztésétõl, félelem az egzisztencia elvesztésétõl, ezek azok a dolgok, amivel az embereket ráveszik arra, hogy beááljanak az elit mögé, akkor is, ha ezek a félelmek minimális realitással rendelkeznek. Véges erõforrások kérdése nagyjából kilõve, a nyugat birtokolja a világ legjelentõsebb fegyveres erejét, itt a legjobb a közbiztonság (máshol sokkkkkkkkal rosszabb!) ennyit a biztonsági félelmekrõl. Az egzisztenciális válság szintén mesterséges, pl Európában élelmiszer túltermelés van. Mo. mezõgazdasági ország, az emberek nagy része viszont még sem tud beszerezni elegendõ és jó minõségû élelmiszert. Hogy van ez?
A hiánygazdaságokban, az erõforrásokhoz való hozzáférés és a hierarchiában történõ elõremenetel, (gyak a hatalom) biztosítja a motivációt. Aki ebben nõtt föl az el sem tudja képzelni, hogy máshogy lehet. Pedig a társadalom igazi szövetét a másodlagos/informális kapcsolatok adják, ezek pedig abszolút nem az erõforrásokhoz viszony szerint alakulnak. A kedvesednek, anyádnak nem azért adsz puszit, mert megfizeti, és ugyan így a haveroddal sem azért dumálsz órákat a kocsmában, mert abból neked hasznod származna. Az ajándékozó kultúrában azonban a hivatalos szinten is ezek, vagy hasonló dolgok számítanak. Pénznek önmagában nincs értéke, az ismertség, az elismertségnek annál inkább, ez helyettesíti a pénzt és hatalmat, ezért dolgozik valaki a társadalomért órákat, fejleszti más emberek közötti kapcsolatokat. Ez ugyan úgy ambíció, mint amikor a hierarchiában akar valaki fölfelé kúszni.
Szerintem is egy fejlett rendszerben, ahol relatíve könnyen hozzá lehet jutni a szükséges javakhoz, kiemelkedõen fontos az emberek motivációja/hozzáállása. Fontos, hogy annak ellenére,hogy szinte mindenük megvan többek akarjanak lenni, dolgozni akarjanak egy szebb jövõért. Mert a fogyasztási igény növelése az nyilvánvalóan zsákutca, mivel az erõforrások végesek. Még a jelenlegi fogyasztási szinten is nehéz lesz fenntartható gazdaságot kialakítani, a 21. század kihívása.
Kérdés még, hogy egy olyan rendszer, ahol az embereknek alanyi jogon jár elegendõ mennyiségû termék ingyen az most kommunizmus? Pl mert robotok termelnek. Sokan lehet annak tartanák, de szerintem nem kommunizmus. A kommunizmus több mint a javak elosztásának mértéke. Elég sok irracionális ideológia + miegymás is bele tartozik.
Na most leesett, hogy mit akartál írni, amikor azt írtad, hogy mindent meg lehet az emberekkel csinálni. Ha jól értem azt írod, hogy gyakorlatilag uniformizált, igaz csökkentett képességû egységeket csinálnak belõlük, amibõl aztán bármilyen "embergép" felépíthetõ. Embergép, mint olyan rendszer, aminek egyes elemei emberek.
Az emberek persze emberek akarnak maradni, de a családra/személyes közösségre vonatkozó igényt nagyon jól lehet helyettesíteni egy szappanoperával, az identitást meg a rajongással valami termékmárka/sportklub iránt. Sajnos.
A hazugsággal kapcsolatban sajna sok embernek nem tûnik fel, hogy az "igazság", az az egy gondolati rendszer érvényessége nem attól jön meg, ha a rendszer fõbb elemeit soxor ismételjük, hanem hogy a gondolati rendszer rendelkezik egy belsõ koherenciával, konzisztenciával, végig követhetõ belsõ logikával.
Az indoktrinálás ellenszere a tudatosság, a szellemi képességek növelése lehet? Vagy másképp megfogalmazva, ez önmagában képes felszabadítani az embereket? Hiszen sajnos egy inkoherens rendszert is ki lehet egészíteni oly módon, hogy a mûködõképességét megõrzi, sok kutató pl a jelenlegi közgázzal pont ezt teszi szerintem. Hiába okosak, ha a nézõpontjukon nem hajlandók változtatni.
A munkát majdnem mindenki úgy éli meg, mint az a tevékenység, ami az életbenmaradását biztosítja, és kötelezõ, és rabszolgaság és utálja. (...) A szitu az, hogy valójában a gazdaság emberi interakciók összessége és ennyi.
Szerintem a problémát - ami a motiválatlanság, az utálat, a kielégülés avagy a siker érzésének hiánya - az okozza, hogy az ember eltávolodott a valós gazdasági folyamatoktól. Ennek egyik arca az, hogy elvileg a munka emberi (!) interakcióval járna, de ez ma nincs így. Vagy semmi kommunikáció nincs (szalagmunkás) vagy szerepeket játszunk (mondjuk call-center dolgozó). Tehát azon folyamatoktól, amikhez emberként hozzá voltunk szokva, eltávolodunk, és lecseréljük azokat szintetikus, mesterséges, azaz gyakorlatilag üres folyamatokra.
Ennek feltétele a fejek kiüresítése. Amint a fejek üresek, azaz nem tartalmaznak információt a természetes folyamatokról, a fejekbe betölthetõek a szintetikus folyamatokat meghatározó információk. (Az embert a szintetikus gazdasági folyamatokhoz igazítják, azaz az embert a szintetikus ember modelljéhez igazítják.) Ez egy tudatos "hatékonyságnövelõ" folyamat, ugyanúgy, ahogy a gyártósorok robotizálása is tudatos folyamat, és nem véletlenül zajlik le. A hatékonyság növelésének mellékterméke, hogy a folyamat nem tartalmazza az eredetileg meglévõ "emberi" elemeket, azaz "embertelenné" válik. Egy ember pedig egy embertelen környezetben rosszul érzi magát, elõször utálat, majd ha huzamosabb ideig tartózkodik ilyen környezetben, akkor fizikailag is megbetegszik.
A teljes gazdasági folyamattól, azaz a valóságtól, a teljes egésztõl való eltávolodás egy másik következménye az, hogy a munka és annak életbenmaradást biztosító funkciója is eltávolodik egymástól. Így válik lehetõvé pl. az, hogy valaki környezetszennyezõ, vagy betegségeket okozó termékeket gyártson, vagy épp tömegpusztító fegyvereket, és közben úgy tekintsen arra amit csinál, hogy az biztosítja az életbenmaradását. Közben meg mekkora paradoxon ez az egész.
A világunk tele van paradoxonokkal. Az emberek többsége tudatosan vagy épp automatikusan, de folyamatosan hazudni kényszerül magának. Azokat, akik kevésbé képesek erre a hazugságra, a pszichológusok tárt karokkal várják, hogy jó útra térítsék õket. Akik pedig egyáltalán nem képesek erre, azokat a társadalom megbélyegzi.
Alapvetõen a pénzügyi rendszer impotenciája miatt.
Ami számunkra impotencia, az más számára potencia.
Az emberek szemléletén is változtatni kéne. A munkát majdnem mindenki úgy éli meg, mint az a tevékenység, ami az életbenmaradását biztosítja, és kötelezõ, és rabszolgaság és utálja. Ha az életbenmaradás és a munka között nem lenne ilyen közvetlen kapcsolat, talán úgy is felfoghatnánk, mint egy embertársaiért végzett szolgálatot. Persze legemelkedettebb szinten. És persze ez naivkodásnak tûnik. Az is lenne, ha nem lennének ilyen kultúrák, de vannak! Ezek az un. ajándékozó kultúrák, ahol az alapvetõ erõforrásokra nincs közvetlen befolyással az adott közösség tevékenysége. Ilyen akár a hacker társadalom, de bizonyos szinten a blogozás, fórumozás is ilyen, de vannak ilyen õsi közösségek is ott ahol a természet ellátja az emberek szükségleteiit, nem kell egymással harcolni értük, nem hiánygazdaság van.
A szitu az, hogy valójában a gazdaság emberi interakciók összessége és ennyi. Az egyes ember számára nem azért jó a gazdaság részévé válni, mert biztosíthatja a megélhetést. Az emberi lét maga az, hogy interakciókban veszünk részt, ez a cél, az eszköz és a jutalom is egyben. Az hogy egy olyan társadalomra, ami már elérte azt, hogy az erõforrások fölött korlátlanul rendelkezik, azok hiánya miatt nem kéne embereknek meghalnia, vagy azok hiányára hivatkozva nem kéne háborúkat indítanunk, szóval egy ilyen társadalomra hierarchiát, egy a hiánygazdaságra kitalált szabályozási, elosztási rendszert (gyak pénzügyi rendszert) erõltetve természetszerûleg termelõdnek a válságok. Ez a pénzügyi rendszer nem képes szabályozni az elosztást, ha a termelés meghalad egy szintet.
Mégegyszer mondom, az emberek fogyasztani és termelni akarnak, és megvannak a termelõeszközeink is, hogy a gazdaság fejlõdjön és még is heteken belül várhatólag iszonyú válságnak nézünk elébe. Alapvetõen a pénzügyi rendszer impotenciája miatt.
Szerintem jah, de a legegyszerûbb talán ha egyáltalán nem tud tanulni. Csak egyszer létre kell hozni egy mintát, ami kellõ mértékben be lett "tanítva" ellenõrzött körülmények közt. És ezt a mintát átmásolni az összesbe. Aztán mindig updatelni, ha lehet.
megtanítható egy robot arra, hogy bizonyos dolgokat ne tanuljon meg? vagy elõtte komplex világszemlélete is kell bele tanítani? és ha igen, akkor melyiket? demokrata, kapitalista, kommunista, esetleg buddhista világnézetet?
A munkanélküliség csökkentése és a robotok/ai nem összeegyeztethetetlenek. Csak át kell szervezni a dolgokat. Szerintem nem jó megoldás, ha csak azért nem használunk fejlett eszközöket, hogy mindenkinek jusson munka. Ha ez így lett volna, akkor most sem lennének gépek és még a ~fél lakosság még mindig élelemtermeléssel foglalkozna. Ennyi erõvel csináljunk egy csomó fölösleges munkát: járdafényezõ, ellenõr mindenre mindenhova, ellenõrök akik az ellenõröket ellenõrzik.... Így is van szerintem elég sok fölösleges munka, ami kiváltható lenne jobb szervezéssel vagy számítógépes rendszerekkel. Az igazi megoldás az lenne, ha hasznos,pozitív munkát tudnának találni annak akinek nincs. Nyilván nem egyszerû, de mégis ezt kéne. Ha már a gépesített rendszerek elég fejlettek lesznek,talán el jön az idõ, hogy létre lehet hozni olyan szociális hálózatot a robotok munkájára építve, ami lehetõvé teszi, hogy az embereket az állam tisztességes szinten el tudja tartani. És a munka csak opcionális lenne és azt csinálnál és annyit amennyit szeretnél. Fellázadni meg nem fognak, mert nem kell olyanra csinálni õket. Az építõ nyilván tetszõlegesen meg tudják majd határozni, mire legyen képes, mit csinálhat, mit nem. Az embert is elég durván be lehet "programozni", gépeknél pedig a legalapvetõbb funkciókat is meg lehet változtatni.
A munkanélküliség önmagában nem lenne gond, de gyakorlatilag, mivel a munkanélküliségre hivatkozva elvonják ezektõl az emberektõl az anyagi forrásokat, így a fogyasztás is csökken, ha csökken a fogyasztás, csökken a szükséges termelés. Ergó le kell állítani a gyárakat, még több lesz a munkanélküli.
A gazdaságfilozófiánkkal van a gond. Ez egy hiánygazdaságra épül, az elosztási rendszer priorizálva osztja el a forrásokat, bizonyos esetekben pedig akkor sem juttat a társadalom egyes szereplõinek, ha a források rendelkezésre állnak. Eközben másokhoz olyan forrásokat juttat, amivel már nem is tudnak mit kezdeni.
Meg kell változtatni a gazdaságszemléletet. A hiánygazdaság szemléletrõl át kell térni a jóléti szemléletre. Hülye vagyok mi? Most mondok ilyeneket, amikor a nyakunkon a köv válság és sehol semmi pénz. Pénz van, ott van az összes a bankoknál! Az emberek fogyasztani és dolgozni akarnak. Az a gond, hogy a gazdaság, a vállalkozás megszervezéséhez, mûködtetéséhez pénz kell, ez csak egy funkcionális közvetítõ valami. De mert a bankok úgy vannak kitalálva, hogy ezt gyak magukhoz vonzzák, így nem marad pénz a gazdaságban, az államnál. Mindenki tartozik a bankoknak, ami csak egy virtuális szervezet, ahogy a pénz is egy virtuális gazdaságszabályozó eszköz. A hülyeségünkbe halunk be.
De csak gondoljunk bele, kevesebb a termõföld Magyarországon, vagy az emberek nem akarnak fogyasztani? Egyik sem! Akkor miért nem tudjuk beindítani a gazdaságot, sõt már az emberek nagy részénél az élelmezés is gond!?
- Kínában a kutyákat megeszik, Japánban meg sok-sok pénzt fizetnek hogy legyen otthon egy sony robot kutya ami kb. annyit sem tud mint egy igazi kutya ösztönösen mikor megszületik - Mindenféle robotokat tervezünk, hogy azt majd segíti az emberiséget mert elvégzi a munkát helyettünk, miközben a munkanélküliség folyamatosan nõ :S. - Tisztában vagyunk milyen veszélyekkel jár egy mesterséges intelligencia mégis megcsináljuk.
Amúgy kimaradt a dolog magyar vonatkozása. Leon Chua aki a memrisztor létrehozásában is részt vett, meg Roska Tamás már dolgoztak együtt CNN hibrid csipek létrehozásában, aminek már gyakorlati alkalmazásai is vannak, mesterséges retina, illetve fül, ha jól tudom.
Miért kell mesterséges nõket csinálni!? Nincs így is elég bajunk?
Megváltozik a programozás problematikája. Nem azt kell kitalálni hogy mûködjön egy algoritmus, hanem hogy ösztökéld a mesterséges agyat, hogy megoldja a problémát, és közben figyelj oda az érzéseire, nehogy megsértõdjön.
"külsõ programozás nélkül tanulna és alkalmazkodna" "tapasztalaton alapulva mérlegelnének, !emlékeket képeznek!" "és úgy kezdik el a probléma megoldását, hogy azt már bátran lehetne "gondolkodásnak" nevezni."
Érzéseik is lesznek? Álmaik is lesznek? Nem hiszik magukról, majd hogy õk is emberek?
Informatika és tudomány
