Nektek is gyakran összeomlik a játék? vagy csak velem ilyen kegyes? :(
Nagyon érdekes megoldás ez, lehet, hogy én is megpróbálom átültetni a gyakorlatba (bár a Duna körül keringő hajóban nálam lenne személyzet, és vissza is hoznám). Remotetech + tac life support eléggé meg tudja nehezíteni a más bolygókra való eljutást, így meg teljesíteni lehet az összes küldetést.
Néhány észrevétel: A Kerbinről való felszálláskor én használnék a rakéta elején védőburkolatot, szerintem tudtál volna spórolni vele némi deltaV-t, így nagyon nagynak tűnik a légellenállása. Dokkolót én szinte mindig rakok az összes rakétára. Váratlan probléma, elszámolt deltaV, elcseszett manőver esetén életmentő lehet, hogy rá tudok dokkolni egy üzemanyag-újratöltővel, nem kell teljes felszereléssel új rakétát küldeni. A te esetedben is segíthetett volna ez egy kicsit. A Dunára leszálló kis szondának én fölöslegesnek látom az üzemanyagot és rakétát, szerintem egy jól eltalált manőverrel, hőpajzzsal és az ejtőernyőkkel egy darabban le tudna szállni.
Kéne már nagyon az a 64bit. Elértem én is a módokkal a határt ahol már Kerbal galaxis kezd néha instabil lenni és nagy reccsbe megy át. Utoljára szerkesztette: Karabiner, 2015.10.08. 21:51:18
Devnote Tuesday: Kerbal Space Program 1.0.5 A legutóbbi devnote-ban azt írják, hogy elég komoly nehézségek vannak az Unity 5-re való átállással, mivel rengeteg mindenbe kell belenyúlni. Ezért ki fogják adni a fícsöröket egy külön 1.0.5 javításban, ez már tesztelés alatt van. Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2015.10.08. 20:49:15
Sziasztok! Mivel eléggé pang a fórum, gondoltam megosztom a Duna küldetésemet veletek. Az érdekesség az, hogy két műholdat indítottam, az egyik a Dunán a másik az Ike-on landolt begyűjtve egy csomó science-t. A hordozó Duna körüli (félig-meddig) poláris pályán maradt, szkennelve a bolygót. Sajnos itt elkövettem azt a hibát, hogy a nuclear engine-hez tartozó tartályból nem vettem ki az oxidizer-t, így romlott a hatékonyság, de sebaj, ennyi belefér. Jöhetnek az észrevételek! :) KÉPEK ITT
Ha valaki rendes fedélzeti műszerekre vágyik, ajánlom a Raster Prop Monitort és annak almodjait (nav Utilities, Vessel viewer)? Nagyon tetszetős és megkönnyíti a leszállást is :) Utoljára szerkesztette: Fulcrum11, 2015.09.13. 15:15:54
sziasztok. Nagyobb rakéta épitésénél amikor felrakom a decoupler-et ,nem engedi felrakni rá a szilátd rakétákat.Vagy a nagyobb halytóanyag tankokat. csak ugy engedi mintha a raketa szerves része lenne. Probáltam ALT billenytűvel is. nincs kapcsolódási pont. 30-bol 1x ha sikerül. Mit csinálok rosszul? köszi
A felborulás elenne főleg már nagyobb nehezebb rakétáknál én a NASA korai Atlas rakétáiról vettem egy stabilizációs ötletet ahol az első fokozat alsó részére két oldalt elhelyezett egy-egy stabilizáció mini rakétát raktak. Az alábbi tesztpados indításon jól látszik a két kis segédrakéta. Videó
Ezt a módszert én a KSP-ben általában négy Place-Anywhere 7 Hosszirányú RCS szoktam megoldani amit az első fokozat aljára vagy alsó harmadára rakok. Ezáltal van némi segítség a borulás megfogására, nem 100% megoldás de bizonyos határokon belül növeli a rakétánk stabilitást a kezdeti kritikus szakaszon. Utoljára szerkesztette: Karabiner, 2015.08.28. 17:35:36
Én se tudom néha eldönteni, hogy mi játszik szerepet egy bukdácsolásba. Most a hajtómű teljesítmény szempontjából. Gondolom az sem jó, ha túl erősen égetünk, de az sem, ha túl gyengén. A súlyponton úgyis mindig felfelé mászik el. De mintha egyensúlyba lehetne tartani a hajót sebességtől függően. Persze nem abszolút fej nehéz építményre gondolok.
Ma majdnem tönkre tette az EVE szondámat a burkolat.Levittem a periapsist 45km-re majd a 4100m/s-os sebességemet elkezdtem lassítani a maradék 2000dV-mel még kb 1000dV maradt amikor a legnagyobb heatshield mögött lévő közepes burkolat alapja lerobbant.Így a szonda levált a nagy részről+ a heatshieldről,de mivel retrográd irányban égettem szerencsére a helyén és még stabil is maradt.Ám amikor kifogyott a cucc elértem a periapsist és kénytelen voltam lefordulni.Még mindig 2000m/s-al haladtam és ott volt utolsó mentőövként a landolásra hagyott üzemanyag 1000dV-vel.El is használtam belőle 700-at így szerencsére nem égett semmi porrá a rengeteg kis részből. Képek Utoljára szerkesztette: pingex, 2015.08.27. 21:50:21
Nem tudja valaki mi okozhatja azt hogy be van kapcsolva a sas, és a rakéta a kilövés után elkezd elfordulni, kézzel se tudom visszaállítani. Túl nehéz lenne?
Egy hónap kihagyás után megcéloztam a Dunát. Kicsit Apolló stílusú lett a külön fellövést leszámítva, de ezt már csak a tervezés után vettem észre. Képek
Helló! Van olyan mod, ami a manőverpontok állítgatása közben megadja, hogy az új pályának mik a tulajdonságai? Mint a Kerbal Engineer Redux-ban, ami Stage nézetben is kijelzi az Apo/Periapsis-t, de az ugye csak az aktuális pályáé. Jó lenne ugyanilyen a tervezett pályára.
Ha nem az űrutazás hogyanja és mikéntje érdekel, akkor miért is a KSP-ét akarod? Akkor neked inkább a Star conflict való. Tanuld meg hogyan lehet kijutni az űrbe, és ne csalás útján, mert ez a szép benne. És mivel tízszer kisebb a Kerbol rendszerben minden, hát még csak nem is nehéz. :D
melyik móddal lehet kiteleportálni a járművünket az űrbe?
Nagyon szépen köszönöm! milyen plusz van benne az 1.0 hoz képest?
Ez egy jó kérdés. Szerintem még kicsit odébb van. Ugye itt most engine-t fognak cserélni, unity 4 -> unity 5. És ezzel együtt jön el a 64bit és több CPU szálas támogatás. Olvastam olyan fórumot is akik kifejezetten nem szeretnék, ha gyorsan bekövetkezne a csere a modok szempontjából. Hiszen akkor nem egyszerűen csak hozzá kell igazítani a verzióhoz az adott modot, hanem (gondolom) kompletten meg kell írni az adott grafikus motorra (de nem vagyok ebbe jártas).
Valahogy csak visszalehet szerezni a irányítást egy e-mail cím felett. Ha az meg van már a többin is vissza tudod szerzi a kontrollt. Ha gmail ott SMS- keresztül tud azonosítani ha szolgáltató mail cím ügyfélszolgálat segítségével.
helló valaki tud adni egy linket aksp hez az 1.0.4. letöltéséhez. sajna nincs pénzem újra megvenni így ingyenes torrent kellene.
First news on version 1.1
"... The Unity 5 update in itself brings major changes to many game systems, and delivers a very solid performance boost, via the new version of PhysX being able to multithread across your processor cores. Perhaps more importantly the Unity 5 update has proven to make the game far more stable on 64 bit platforms, meaning a 64 bit client for Windows and possibly Mac OSX is something we’re looking into very seriously for this update....."
Szia! Én is elkezdtem egy SSTO-t építeni, és nagyon sokat segített a videód. Sajnos nem tudom, hogy a repülési profilt nem találom el, vagy a gépem nem jó. 70k főlé felmegyek szépen (a zuhanásos technikával) de utána nem marad elég üzemanyagom h pályára álljak. Kísérleteztem, a tolóerő/üzemanyag aránnyal, de vagy a tolóerő lesz kevés, és nem érem el a megfelelő sebességet, vagy a nafta fogy el. Ez a gép: KÉP Utoljára szerkesztette: Dimefromhell, 2015.08.19. 20:40:12
Elkezdtük az ismertetők, oktató oldalak feltöltését. elsőnek az utolsót, az "Utazás más bolygókra" készült el. Sajnos ide még linket nem rakhatok igy csak beírom az oldal linkjét, másoljátok ki! http://kerbalspaceprogram.hu/ksp-oktatas/utazas-mas-bolygokra/
Köszönöm a választ!
A wikin azt írták, hogy 256x160, de átméretezem. Speciális karaktert nem tartalmaz a fájl neve.
A zászló pontos mérete: 250x160! amit írtál egy kissé nagy, és ékezetes betű szóköz ne legyen a nevében! Olyan legyen mint ez
Sokszor nem a legnagyobb a legjobb hanem a kisebb. és nagyon sokat számit milyen a repülési profil. Főleg az utobbin kell sokat dolgozni. Én egy egyszerű kis géppel, több repülés után is folyamatosan tudtam emelni a max sebességét, elöször a 3 M. de végén jó repülési profillal 4,2 M és 50 Km magasság!
Az Orbiter szárnyában lehet tüzelőanyagot tárolni! Bár a mérete lehetne kisebb is nincs szüksége ekkorára. Használd a Tweekscale módot ehhez. Azzal nem csak nagyítani lehet! Az általam használt módok: Tweekscale, TAC Life support, Kerbal Engineer Redux, KW Rocketry, OPT Space Plane Parts V1.7, Kerbal Aircraft Expansion (KAX) Az OPT-vel akadtak gondjaim, mert a leszállásnál imádnak szétesni?!
Itt vannak az ígért képek:
A hangárban:
Felszállás előtt:
Durva emelkedés:
Lekapcsolódás előtt:
Távolodva a Lifter-1-től:
Orbiton:
A Korábban említett problémák a repülés során ugyanúgy fennálltak. Elnézést kérek, a képek 2 repülésből származnak, az első alkalommal nem ültettem pilótát az Orbiter-1.3-ba.
Van még egy kis problémám. Nem tudok zászlót berakni. A használni kívánt kép 256x160 px méretű, PNG formátumú, Gimp segítségével készítettem. A ...\GameData\Squad\Flags mappába helyeztem el a többi között, de nem jeleníti meg a programban. Hogyan oldhatom ezt meg? A kép: http://i59.tinypic.com/30bejio.png
SötétBarom: Simán kibírja a visszautat is. :-)
Összehánytam még egy ganédomb SSTo-t. :D Az új aeroval egész jó dolgokat meg lehet valósítani.. Ennek a különlegessége, hogy az oxidizer nagy részét a 4 külső tankban viszi.. Kerbal engineer is meg van zavarodva ettől, simán azt hiszi nincs már benne nafta, amikor még bőven van.. :D
Most már csak annyi a kérdés, kibírja-e a visszatérést
Van egy gépem, ami sugárhajtóművel képes felmenni 40 km-re és mindezt 1600 m/s mellett, onnan kb. 700 m/s kell a pályára álláshoz. A linkelt képen 891 m/s szerepel, innen azért még kell kb. 1400. Végülis az sem olyan sok, 50 km-en.
Szóval a repülőm visz a hátán egy kis űrsiklót, ami a pályára állás után még elegendő üzemanyagot tartalmaz a Mün eléréséhez (vissza már nem tudna jönni, sőt odamenni sem, ha nem a legkisebb Δv szükségletű pályát választanám). Ezt a gépet viszont több okból sem használom. Az első, hogy a Lifter-1 (ez a nagy gép) eltűnik egy bizonyos (idő, távolság, magasság ?) helyzetben. Azaz elérem a Lifter-1 által elérhető maximumot, majd a pálya csúcsán lecsatlakozik az Orbiter-1.3. A Lifter-1 beáll 0°-ra. Ilyenkor kb 10 m/s-al süllyed. Viszont ahogy emelkedik az orbiter-1.3 (azt irányítom), egyszer csak eltűnik a Lifter-1. A pályára állás a lecsatlakozástól számítva pár perc. Ennyi idő alatt a Lifter nem zuhanhat le. Egyszerűen eltűnik. A 10 m/s-os süllyedéssel több, mint 1 óra kellene a földetéréshez, de még ha zuhanna, akkor sem érne le ennyire gyorsan. Több fokozatú visszatérésnél is ugyanez tapasztalható nálam (v1.0.4 KSP hivatalos oldaláról letöltve). 15 km-es magasságban végrehajtottam a lecsatlakozást és az Orbiter-1.3-al repültem a Lifter-1 mellett. Stabilan süllyedt az előzőleg megadott sebességgel, ezt 2 km-ig tartotta, majd véget vetettem a tesztnek...
A másik az, hogy a radiális fokozatleváltó üzemanyagot továbbít. Az Orbiter-1.3 tartályából kezd fogyni az üzemanyag felszállásnál. Ezt úgy küszöböltem ki, hogy lezártam az Orbiter-1.3 üzemanyag hozzáférését (az oxidálószerét nem kell, a sugárhajtómű nem eszi azt). Emiatt nehézkes a lecsatlakozás, de nem lehetetlen. Jó lenne egy alkatrészlista, ahol a darabok "fuel flow"-ja is fel van tüntetve. Esetleg egy mod eredménye lehet ez?
A harmadik dolog a megépítés, bár ha egyszer sikerül, akkor tárgytalan, viszont új projekt esetén fejtörést okozhat. Megépítettem a Lifter-1-et, majd külön az Orbiter-1.3-at. Mivel komplett járművet nem lehet részegységként menteni, ezért készítettem egy képet az Orbiter-1.3-ról, majd ráépítettem a Lifter-1-re. Az első ötletem az volt, hogy a pilótafülkét leszedem az Orbiter-1.3-ról (root), így már menthető részegységként. Sajnos egyetlen node volt, amin csatlakozni lehet, ez a pilótafülke utáni első elemé. A Lifter-1-re rakott radiális leváltóra nem lehetett.
Ha gépközelben leszek, rakok fel képet.
Pillanatnyilag olyan meleg van a szobában, hogy a számítógép folyamatosan számítási hibákat vét. :( Az SST elhalasztva hűvösebb időre! Próbáljatok egy kevésbé kritikus űrrepülőgépet építeni mert az amerikai egy nagyon kihegyezett konstrukció, igazság szerint meg sem éri foglalkozni. Vagy kisebb jármű, egy rakéta tetejére, (mint az ESA terv) vagy jet hajtómű, rakéta hajtómű kombináció. Ezt inkább érdemesebb megpróbálni. Egy jó repülő megfelelő repülési profillal akár 50-60 Km-re is képes felugrani, és onnan már nem kell sok Delta-V az orbitális pályához! Sok sikert!
Ha kérdése van bárkinek, szívesen segítünk a weboldal Team Speak-jének Kerbal Space Program szobájában! IP: ts.442pcgames.com:5555 Gyertek bátran!
Nagyon szépen köszönöm!
Az Orbiterben nem nagyon vittem az SST-s scenario-kat. Telepítés után azonnal raktam fel a Bajkonur packot, Szojúzzal. A space shuttle-ket is a Buran miatt kedvelem.
De este ha hazajöttem össze rakom egy ilyen SST-ét és megmutatom.
A repülés alapjai
Nézd meg aaz Orbiter 2010-ben a felszállási profilját az SST-nek. Egyébként nem éri meg szenvedni vele, az amerikai változatú SST a legrosszab! Nézz utána másnak, PL az ESA sst terveknek, megvalósithatobbak. Az amerikaiak is belátták, hogy fejlődési zsákutca. :(
bocsánt, utolsó kép:
Sziasztok! Space Shuttle jellegű járművel küzd valaki?
Van egy ilyenem, mellesleg az első, amit magam építettem:
A kilővőállványon:
Indítás után:
A szilárd hajtóművek leváltása: (A valóságban 45km körül teszik, de a ksp nem ad lehetőséget erre. A legnagyobb solid boostert is dobni kell 25km alatt, pedig ennél könnyebb hajót nem tudok építeni hozzá.
Itt még szuborbit... A gondom csak az, hogy a gyárban a fő hajtóművet +5°-so beállítással terveztem és itt (amint látható) 10°-nál sincs "egyenesben" (mellesleg 15°). hogyan számoljak így pontosan?
Itt már orbiton, a tank leváltása nélkül is van még bőven DV-m... Mellesleg az utolsó "sztédzs" monopropellant, ami majdnem 600 DV-t biztosít, csak hogy a "main engine"-t ne tudjam használni, mint a valóságban. na igen, ez elég "csálé" orbit, z "ecc" általában 0,002 alatt van, azaz a AP és a PE ugyanazon a magasságon szokott lenni a karrier módban (ez egy sandbox mód, tesztelésre) Persze ez a gép 1 kerbalt visz, egy kis raktérrel, ami a teszt során üres. szóval szívesen fogadom a hasonló tapasztalatokat, hátha tudunk egymásnak okosat mondani... nagyobb tömegű sikló esetén gyenge a solid rocket vagy túl erős a liquid (azaz 215 kevés, 600 már sok ekkora tömegnél) http://i60.tinypic.com/m9rkid.png Tapasztalatok? Utoljára szerkesztette: Dawtec, 2015.08.09. 04:03:42
Az Alexmoon LWP még mindig jó.
A bolygóközi pályák fizikája szerencsére változatlan.
Amúgy én is a Kerbin orbiton összeszerelést használom, hogy a Kerbinről induló rakéták alkatrészeinek a mennyiségét kordában tudjam tartani.
Köszönöm a képet Fürtös! Most már megy. A projektet eldobtam, de újra elindítom.
A küldetésekről:
Erősen mod függő, hogyan oldok meg egy-egy problémát. Life support-al és kethane mod-al a Duna-ra:
1. Az indítási ablakig gyorsítom az időt. 2. Kerbin orbitra küldtöm a létfenntartó modult. Ez a Duna-ra érkezéstől a hazatérésig elegendő ételt, vizet és levegőt jelent (ténylegesen csak ételt, ugyanis vizet és levegőt tudok konvertálni). Ez a modul tartalmaz még akkumulátorokat valamint napelemet. 3. Kerbin orbitra állítom az üzemanyag ellátó rendszert. Ez egy üres kethane tartály, fúró és konvertáló, plusz akku és napelem. 4. Kerbin orbitra állítom a legénységet és a tudományos műszereket. Ezen a járművön csak az odaútra van elegendő levegő, víz és étel. 5. Minden modul külön indul a Duna-ra. Először a csapat modulja ér oda. Megkezdi a szkennelést kethane mezők után, míg a létfenntartó odaér. 6. Megérkezik a létfenntartó modul és landol egy nagyobb mezőn, a csapat szkennel tovább, míg tart a hajó létfenntartó rendszere. 7. Leszáll a legénység a létfenntartó modulhoz, majd összekapcsolódik vele. 8. Tudományos adatgyűjtés az üzemanyagmodul érkezéséig. 9. Az üzemanyagmodul csatlakozik a bázishoz. A raktérben egy egyszemélyes kisrepülő, amivel meglátogathatom az összes körzetet a bolygón és begyűjthetek minden adatot (csak légkörben képes repülni). 10. Előállítom a hazáig szükséges üzemanyagot. Duna orbitra áll az üzemanyag ellátó rendszer, 1 kör múlva a legénység is. 11. Dokkolás az üzemanyag ellátó modulra, nafta átcsorgatása majd indulás haza (persze indítási ablakban).
Ez a megoldás a Duna-ra van optimalizálva, ugyanis a létfenntartó rendszer és az üzemanyag pontosan ki van számolva. Annyira, hogy ha valamit kicsit elnézek, akkor egy modul soha nem érkezik meg. Ez azért van, mert a légkört használom fékezésre, plusz egy kevés hajtómű rásegítés. Viszont ha a Duna periapszis után még deorbitális a pályám, akkor integethetek a modulnak, mert akkor látom utoljára. Amennyiben a Duna holdja megfelelő helyzetben van, akkor segíthet a pályára állásban.
Sajnos mindkettő elavult már. Persze Delta-V map az van új, de ablak kalkulátort mèg nem találtam (mindkettő 0.x-re készült) Szeretem magam számolni a dolgokat, a mechjeb-ből is kizárólag a Delta-V adatokat és az Orbit info-t használom. Nem okoz gondot, ugyanis az Orbiter 2010-ben csak műszerekre lehet támaszkodni, számolgatni kell, stb... Én azzal kezdtem.
Minden egyes verzió megépíthető. Volt expedícióm amit Kerbin körül építettem meg és egy hajóval oldottam meg pl Jool összes holdján a landolást #0" TARGET=_fnew>Jool album, de volt, hogy több részletben indítottam ugyanoda a modulokat (és a később indított hamarabb ért oda ) (ilyen volt az egy hajóval az összes bolygó/hold, csak üzemanyagot mindenhova küldtem) Általában Mun-t használom egy kis lendület szerzéshez. Az indítóablakok használata a kevesebb anyaggal tervezett űrrepülésekhez kell, ezt ritkán vettem igénybe (Kerbal Alarm Clock nagyon jó mod ehhez).
Igazából amit én szívesen vennék, ha már lenne tutorial a bolygóközi utazásról hinta manőverekről és a hozzájuk való gép megépítéséről. Azt akartam kérdezni, hogy a nagyobb expedíciós gépeket (több műhold, lander, rover science) azt Kerbin orbiton építitek, vagy egyben lövitek fel, vagy több lépcsővel repültök át a bolygóra? Mennyire figyeltek pl az indítási ablakra? Illetve, egy többmanőveres utazást (hinta, orbit) hogy tervezitek meg? Utoljára szerkesztette: Dimefromhell, 2015.08.05. 22:54:19
Nagyon jó! Maga a játék annyira komplex, mégis szórakoztató, hogy kell magyarul is ilyen, hogy minél többen rákapjanak :D