Már nem egy döglött kompakt fénycsõ végezte a kezeim alatt, némelyiket sikerült is megfércelni - azaz újra életet lehelni bele. Eddig mindegyik úgy volt összehegesztve, hogy (jó esetben) zavarszûrõtekercs(ek), egyenirányítóhíd, pufferkondi, némi fet v. tranzisztor, fél marék ellenállás, kondenzátor és dióda, egy vagy két trafó - a kialakítástól függõen.
A minõségibb darabokban 10 mikrós elektrolit kondival simítják az egyenirányított feszt, az 'utángyártott' kivitelben meg csak 3,3 mikrofaradost forrasztanak be. Vagy még kisebbet. Ettõl is ráülhet a 100Hz a kibocsájtott fényre.
Alapvetõen az összes CFL ugyanazon elven mûködik. Egyenirányítás után nagyfrekvenciás árammal megpöcörgetik a csövet. A felfûtésrõl a normálisabb kivitelezésnél PTC gondoskodik, egy külön trafóval felvértezve, kínában meg elõszeretettel használnak kondenzátort.
A fojtótekercs (bármiféle elektronikával is legyen felvértezve) 50 Hertzre méretezve, a fizikai méreteinél fogva nem férne el a kompakt foglalatában. Ellenben több kilohertzen járatva már eléggé csökkenthetõ a mérete.
Azt hiszem meg fogsz lepõdni. Én szedtem már szét elsõgenerációs kompakt fénycsövet, amiben pont ilyen, hagyományos fojtótekercs, meg minden más volt. A németeknek sikerült az, amit nem tartasz valószínûnek.
Ami az alap fényerõszintet illeti, a többségnél van ugyan, de egy közönséges izzólámpánál ez nagyságrendekkel magasabb, illetve az izzólámpák fényerõ teljesítményingadozása sokkal kisebb.
Ami az egyenirányítást illeti, a többségében nincs dióda, pufferkondi sincs.
Amennyire én tudom a CFL-ekben VAN nagyfrekvenciás inverter. Mágneses ballaszt ilyen teljesítménnyel nem fér be ekkora helyre. Mindössze annyi az egész, hogy az egyenirányítás és a pufferkondi után is benne van a 100 Hz-es ripple. Ha van még egy feszültségstabilizátor is, akkor nincs benne és csak a 10 kHz-et látod. Az AC csatolást csak azért mondtam, mert az alapszint jóval nagyobb szokott lenni, mint a változás, és általában DC csatoltan nem tudod olyan szinten eltolni hogy jól ki lehessen venni. De aztán lehet hogy neked van igazad és ha jól értem gyújtásszögvezérlést alkalmaznak.
Nézd. Én is tudom, hogy az amerikai rendszernek sok baja van, mint ahogy minden rendszerben található hiba. Azt akartam csak kihozni, hogy a fizetési szint nem Amerikában irreálisan magas, hanem nálunk alacsony. Én is jobban örülnék, ha annyit kapnék kézhez, mint az amerikai szakkollégáim.
Valamit nagyon félreértettél. Nem 50 Hz-es zajt mértem ráülve az egyenletes fényteljesítményre, hanem 100 Hz-es villogást. Ugyanis a fénycsõ mûködési elvénél fogva ennyiszer gyújt be minden másodpercben. A hálózati áram minden félperiódusában egyszer.
Az AC csatolást sem értem. Semmilyen galvanikus összeköttetés nem volt a mérõfoglalat, és szkóp között. Csak a fényerõsség-változást mértem semmi mást. Ehhez egyáltalán nincs szükség az összetestelésre.
Ami pedig a kompakt fénycsövek elektronikáját illeti, az gyakorlatilag a legdrágább kategória kivételével még mindig úgy mûködik, mint amikor kitalálták az egészet. Nincs benne hanggenerátoros megtáplálás. Az egyetlen változás az, hogy félvezetõs gyújtót+fojtót használnak, mert az jóval olcsóbb, mint a hagyományos rézhuzalból tekercselt, vasmagos fojtótekercs + olajos fázisjavító-kondi + fénycsõgyújtó.
A tételek (2010): Üzemelési és fenntartási költségek: ~280 milliárd Katonai személyzet (fizetések, stb.): ~150 milliárd Beszerzés: 140 milliárd Kutatás fejlesztés: ~80 milliárd.
Az USA költségvetésben szereplõ Revenues (bevételek) and Outlays (kiadások). Érdemes megnézni, hogy a teljes GDP-hez viszonyítva az outlays (kiadás) tétel a GDP 23,8%-a. Ezen belül szerepel 19-20%-os tételként a Defense Department, amit ha átszámolsz GDP-re, akkor valóban kijön a 4,7%.
Nem pontatlan: én nem a GDP arányos katonai költségvetésrõl beszéltem, hanem az USA éves költségvetésében szereplõ DoD budget-rõl, mint tételrõl. GDP arányosan valóban 4,7% körül mozgott 2010-ben, a költségvetéshez képest viszont 19-20%-volt.
Az évesz szinten az eszközpark és egyéb infrastrukturális fejlesztések összege 2010-es árszínvonalon nincs 150 milliárd dollár sem.
A ~ 700 milliárdból majdnem 100 a veteránokra megy. A különbség az, amit már említettem. Ugya így már érzed, hogy miért pontatlan az, amit írtál?
A DoD költségvetése GPD arányosan nincs 5%. A Hidegháborús idõk csúcsa is asszem 9-12% volt. A bib az, hogy te más tételeket is besorolsz oda. Cifu errõn már írt egy párszor.
Ezen felül az utóbbi években nem azért ment feljebb az arány, mert olyan fantasztikusan sokat költöttek volna beszerzése és fejlesztés, pont az operatív költségek miatt n+1 beszerzést megvágtak vagy élbõl töröltek. Lásd FCS program.
Ez így igaz, ha csak a kutatás-fejlesztési programot nézzük: 2009-2010-ben erre kb. 80 milliárd dollárt költöttek. Viszont a teljes katonai költségvetés az USA éves költségvetésének 20% körül mozog (685 milliárd dollár 2010-ben). A pénz, amit oda betolnak katonai beszállítók zsebébe vándorol jórészt.
Ami teddybear kommentjét illeti az adóról: Teljesen igaz, alacsonyabbak az adók, csak mindennek van valami hátulütõje. Betegbiztosítást neked kell fizetned és rohadt drága, ha valami olyan bajod van, amit nem fedez. Nyugdíjra neked kell takarékoskodnod, ha nem vagy állami alkalmazott. Európában ezt az adód fejében a legfejlettebb állomok átvállalják.
Hát nem is csoda, amíg a hálózat 50 Hz-el táplál mindent, azt vagy a felharmonikusait ki lehet mutatni bármiben. Csak az amplitúdó nem mindegy. Szkóppal gondolom AC csatolással mértél. Az alapszint is érdekes lenne. Nagy pufferkondi biztosan nem fér bele ilyen pici CF lámpákba, meg a költséghatékonyság miatt szerintem nem is tesznek nagyot. 10e feletti CF lámpával én nem is találkoztam mostanában, de abban már lehet hogy van feszültségstabilizátor is. Egy szó mint száz, továbbra is fénycsõ+elektronikus ballasztra szavazok. Külön vannak a komponensek, bármi elromlik olcsón cserélhetõ külön-külön. Egy elektronikus ballaszt azért nagyságrendekkel jobb egy átlagos CF elektronikánál.
1. Milyen "leigázott ország" fizet bármit az USA-nak?
2. A hadiipari megrendelések összeértéke fing a szélben kategória a GDP-hez képest. A teljes F-22 program értéke kb. 60 milliárd dollár, de ezt ~20 év alatt csengették ki. A legnagyobb beszerzések értéke tízmilliárdos tétel, de ezek évitezed programok.
Egyébként meg nem kijavítottad a hibás elméletemet, hanem egy foghegyrõl odavetett megjegyzésrõl írtál 4-5 bekezdés véleményt, amit ugyanúgy soronként tudnék cáfolni, ahogy te tetted az én megjegyzésemmel. A téma összetettsége, és az elérhetõ információk hiányossága miatt ez egy unalmas, soha véget nem érõ vita lenne, ezért nem is mentem bele igazán, mivel nem akartam 2 oldalas offtopic hozzászólásokat írni. Nekem nem szívügyem sem usák, sem zsidóföld, sem azok pusztulása - mint lentebb említettem pont lesz.rom usákföldet (és zsidót is, ha már felhoztad õket).
Csak kíváncsiságból: hol hiányos az idézet? Mert nagy divat ám manapság helyesírást/idézeti pontosságot fikázni egy-egy virtuális gyomros után, akár van alapja, akár nincs a fikázásnak. Ha rákeresel google-val hogy Máté 5,3, akkor láthatod a fordítások közötti különbségeket: - van ahol a vesszõ helyett kettõspont van - van ahol a "lelki" helyett "lélekben" szerepel nagyjából ennyi.
A monitorra én is gondoltam, de az más. Ugyanis nem a LED-et bámulom, hanem a LED fényét a tárgyakról visszaverõdve. Teljesen más. Lehet, hogy Te megszoktad és ezért nem tûnik fel.
Ha te védõbeszédnek tartod azt, amikor kijavítom a hibás elméleteidet, akkor a felfogásoddal nagyobb baj van, mint gondoltam. De hát nem vagyunk egyformák. Eszerint tanulni sem fogsz belõle.
Nézhetsz hülyének, szíved joga. Nem zavar, nem számít. Még ez a hiányos bibliai idézet sem számít.
Ahhoz képest hogy közömbösek neked azért komolyabb védõbeszédet tartasz róluk mint amit Molnibalage vagy ki a tököm tartana (az az usa-repcsi-... csávó).
Abban biztos vagyok hogy jól érzed magad, mert Máté evangélista óta tudjuk, hogy "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa".
Nekem az USA teljesen közömbös, te hisztizel itt miattuk. Tõlem meg az USA azt csinál másutt amit akar. Nem fontos,nekem csak az itthoni dolgok fontosak.
Kivándorolni meg minek? Én itthon vagyok. Te viszont úgy tûnik nem érzed jól itt magad. Csak az a bajod, hogy másutt sem éreznéd magad jól. Másutt is hisztiznél.
Szóval elismered, utálod az USA-t, ezért akármit csinálnak, neked nem lesz jó. Olyan ez mint a zsidógyûlölet. Értelme nincs, de mégis csináljátok. Aztán mind az USA, mind pedig a zsidók tesznek rátok. Még az a jó, hogy te nem tudsz hadat üzenni a nemszeretemeknek.
Mondjuk a hozzád hasonlók akkor amikor az "szegény irakiak" lerohanták Kuvaitot, és megpróbálták elvenni a kõolajukat, nem az irakiakat szidtátok, hanem az USA-t Mert beavatkozott, amikor a kuvaiti sejk erre kérte az amerikaiakat.
A gazdasági fejtegetéseid meg röhejesek. Egy átlag amerikai arányaiban sokkal kevesebb adót fizet, mint egy átlag magyar. Annak a pénznek, amit egy cég fizetésként elkülönít mi mindössze 40-50%-át kapjuk kézhez, és még ennek egy része is elmegy különbözõ adókra. Áfa, jövedéki adó,stb. Az amerikaiaknál kb. a 60%-ot kapják kézhez, vagy még többet. Ami azt illeti, én inkább az amerikai modell szeretném itthon is. De az hogy én mit szeretnék, épp úgy nem számít, mint a te óhajod.
"Azért azon el lehet gondolkozni, hogy 1 USD=1 EUR, meg 1 liter benzin az EU-ban=1 gallon benzin az usában az hol lehetne igaz, piaci alapon."
Sorban tehát:
1 EUR nem egyenlõ 1 USD. Az arány változó ugyan, de egy euró olyan 1,15-1,5 dollárt ér többnyire.
Ami pedig a benzin árát illeti, az országonként eltérõ. Amerikában olcsóbb mint Európában, de sokkal drágább mint például Szaúd-Arábiában ahol literenként olyan 30 forint körül van literenként, a víz is drágább ott. Európában sokkal több adót tesznek a benzin árához, mint Amerikában. Ennyi.
"A háborúknak meg akkor lesz köze az egészhez, ha megnézed hogy az USA GDPjének hány százalékáért felelnek a hadiipari cégek, mert ugye ez esetben a vevõ - a leigázott országok - nem befolyásolhatják azt, hogy egy beléjük lõtt rakéta mennyibe került. Az is elég vicces, hogy 1 halott nigga bakáért - akivel otthon max a börtönt töltenék - cirka 1 millió USD kártérítést fizettetnek a leigázott országokkal, egy véletlenül lelõtt gyerekért meg jó ha 1000 USD kártérítést fizetnek."
A fegyvert az amerikai cégek kevés kivétellel épp úgy árulják mindenkinek, mint az európaiak, az oroszok, vagy a kínaiak, mint akárki más ezen a piacon.
A kártérítési elméleted meg egészen új, még sohasem hallottam ilyesmirõl, viszont tényleg jó. Kabaréba illik.
"-- Ha nem spotlámpában gondolkodunk, hanem általános helyiségvilágításban, akkor más lesz a helyzet." LED elsõsorban spotnak jó, mert az egyik nagy elõnye az, hogy nem "veszik" el fény amiatt, hogy rossz felé világít. Ahol igény az, hogy a pókot is kivilágítsa a szoba sarkában, oda marad a CF. Ilyen szoba pl a nappali, de mondjuk egy hálószobába, konyhába, fürdõszobába jó a LED.
"-- A 3W-os LED meglehetõsen halványnak tûnik. Egy átlagos helyiségben (legyen mondjuk 5m*4m*2,8m , utóbbi a magasság) legalább 2 db 23W-os kompakt-fénycsõ lámpa kell. (ami állítólag megfelel 260W-nyi izzónak) Gyakran megnézem a boltokban (OBI, Pracliker, stb...) a LED-es lámpákat, de bizony a fényerejük és az áruk -- így egymáshoz kötve -- nem tetszik." 2x23W CF az durván 2000-2500 lumen. 3W led az kb 280 lumen. Körsugárzóban tehát CFhez viszonyítva szerintem se alternatíva.
"-- A LED-ek színe is kicsit problémás. Elvileg a folytonos spektrumú fehér fény kikeverhetõ 3 db nagyon keskeny monokromatikus spektrumvonalból is, de ha a tárgyakat nézegetem, igen furcsa színük tud lenni." A LED nem RGB-bõl kever, hanem UV tartományban sugároz, és a LED "csúcsán" lévõ sárga foszfor pöttyöt stimulálja. Ez fog fehéren "izzani". Ez a pötty határozza meg hogy a lámpa meleg fehér, hideg fehér, R, G, B - de az alap LED az általában UV.
"-- A LED-es lámpákban lévõ igen nagy fényerejû LED-ek (csak az általános LED-hez képest nagy a fényerõ) gyártásához úgy tudom, GaAs (galliumarzenid) kell. Galliumból pedig nincs túl sok készlet a Földön." Hát ezt pont lesz.rom - majd megoldják:-)
Usák vitába nagyon nem akarok belemélyedni, mert pont lesz.rom azt a kontinenst, az összes lakójával együtt. Azért azon el lehet gondolkozni, hogy 1 USD=1 EUR, meg 1 liter benzin az EU-ban=1 gallon benzin az usában az hol lehetne igaz, piaci alapon. Bizony ehhez elég komoly központi belenyúlás kell, ami gyakorlatilag ugyanaz, mintha az állam plusz fizetést rakna a lakói zsebébe. A háborúknak meg akkor lesz köze az egészhez, ha megnézed hogy az USA GDPjének hány százalékáért felelnek a hadiipari cégek, mert ugye ez esetben a vevõ - a leigázott országok - nem befolyásolhatják azt, hogy egy beléjük lõtt rakéta mennyibe került. Az is elég vicces, hogy 1 halott nigga bakáért - akivel otthon max a börtönt töltenék - cirka 1 millió USD kártérítést fizettetnek a leigázott országokkal, egy véletlenül lelõtt gyerekért meg jó ha 1000 USD kártérítést fizetnek.
Te mondtad, hogy a monitor vibrálása miatt nem picsog senki. Pedig pont emiatt emelték a képfrissítés frekvenciáját a gyártók. Gondolkozz már, mielõtt hülyeséget hordasz össze!!
Dehogynem. Azért gyártanak most már 100+ hz-es tévéket, monitorokat. És azért használnak háttérvilágítást hozzájuk. Viszont a monitort nem világítóeszköz.
Elvileg a folytonos spektrumú fehér fény kikeverhetõ 3 db nagyon keskeny monokromatikus spektrumvonalból is
Elvileg sem. Logikai ellentmondás van a szövegben. Egyszerûen fehérnek fogod látni, lásd monitor. Érdekes, amiatt senki sem picsog.
A LED-es lámpákkal nincs tapasztalatom. A számolás szintjén értem, az világos. Pár kérdés azonban megmarad:
-- Ha nem spotlámpában gondolkodunk, hanem általános helyiségvilágításban, akkor más lesz a helyzet.
-- A 3W-os LED meglehetõsen halványnak tûnik. Egy átlagos helyiségben (legyen mondjuk 5m*4m*2,8m , utóbbi a magasság) legalább 2 db 23W-os kompakt-fénycsõ lámpa kell. (ami állítólag megfelel 260W-nyi izzónak) Gyakran megnézem a boltokban (OBI, Pracliker, stb...) a LED-es lámpákat, de bizony a fényerejük és az áruk -- így egymáshoz kötve -- nem tetszik.
-- A LED-ek színe is kicsit problémás. Elvileg a folytonos spektrumú fehér fény kikeverhetõ 3 db nagyon keskeny monokromatikus spektrumvonalból is, de ha a tárgyakat nézegetem, igen furcsa színük tud lenni. Hogy ezt mennyire lehet megszokni, azt tapasztalat híján nem tudom.
-- A LED-es lámpákban lévõ igen nagy fényerejû LED-ek (csak az általános LED-hez képest nagy a fényerõ) gyártásához úgy tudom, GaAs (galliumarzenid) kell. Galliumból pedig nincs túl sok készlet a Földön.
összességében: NEM akarom agyba-fõbe védeni az izzólámpát! Ahol indokolt lecseréltem energiatakarékosabb megoldásra. Nem mostanában, hanem már 30 évvel ezelõtt is, amikor még nem volt kompakt fénycsõ, hanem a régi hagyományos hosszú fénycsõ volt a villogó fényével (3 külön fázisra kötve jó volt az) és a búgó fojtótrafókkal, meg a rövid életû fénycsõgyujtókkal.
Csak az az erõszakos módszer nem tetszik nekem, ahogyan betiltják az izzólámpa használatát még a WC-ben, a kültéri bejárat környékén, a spájzban, a padláson, stb.. is. Meg az a stílus sem tetszik nekem, ahogyan követelödznek a kötelezõ és tiltó törvények érdekében meg ahogyan általában is, az élet valamennyi területén (a világítástechnikánál sokkal húsbavágóbb ügyekben is), a "kellemetlen döntéseket" (amiktõl néha ordító dührohamot kapunk) nyelvészkedési-retorikai trükkökkel lenyomkodják a torkunkon.
Nem ismerem a szemed állapotát, de a rövidlátás még a kisebb baj. Édesanyám egyszerûen nem lát már sem a fénycsövek, sem a ledek fényében. Kénytelenek voltunk egy ukrajnai ismerõst megkérni, hogy hozzon pár 100 wattos izzót, mert náluk még kapható.
"1. Irreálisan magas a fizetésük. Látszik, hogy az országuk azzal együtt is hogy folyamatosan leigáz és sarcol szuverén államokat masszívan veszteséges."
Szerintem meg annyi a fizetésük, amit a munkaadójuk ki tud gazdálkodni, és hajlandó kifizetni. Többet nem fog úgysem fizetni, kevesebbet meg inkább. A mondat másik fele meg szimpla politikai maszlag. Semmi köze az emberek fizetéséhez.
"2. Irreálisan olcsó náluk az energia (meg minden más is)."
Fordítva. Nálunk irreálisan magas a benzin, az áram, és a többi energiahordozó ára. Meg mindenféle más ára is. Náluk jóval kisebb a jövedéki adó, meg a többi adóféle. Még az EU-n belüli árumozgást is megpróbálják megadóztatni nálunk, pedig az tilos. Lásd az autók regisztrációs adóját. Vagy azt, amikor a CD hologramos matricáját keresik rajtam. Pedig jogom van a Szlovákiában vett CD-t használni.
"Ha meg kellene nézniük, hogy mire költenének, akkor nem cserélné egy átlag amcsi 5 évente a teljes lakásberendezését, meg nem tartana egy átlag család 3-4 autót, amelyek átlag életkora 5 év alatt van."
Arra költik a pénzüket, amire akarják. Ki vagy te, hogy ebbe beleszólsz? Ha nekik ennyi autó kell, és ki tudják fizetni, akkor semmi közöd hozzá. Nekem sincs. Ha nem tetszik, akkor kínálj fel alternatívát. Ha jó nekik, akkor úgyis áttérnek rá.
Az amcsik azért fogyasztanak, mert: 1. Irreálisan magas a fizetésük. Látszik, hogy az országuk azzal együtt is hogy folyamatosan leigáz és sarcol szuverén államokat masszívan veszteséges. 2. Irreálisan olcsó náluk az energia (meg minden más is). Ha meg kellene nézniük, hogy mire költenének, akkor nem cserélné egy átlag amcsi 5 évente a teljes lakásberendezését, meg nem tartana egy átlag család 3-4 autót, amelyek átlag életkora 5 év alatt van.
"Ráadásul nemcsak a fényforrásokat, hanem a világítótesteket is sok helyen le kell cserélni. Az én asztali lámpám, amióta ilyen energiatakarékos izé van benne, állandóan lehorgasztja a fejét, aztán pofárabukik az asztalra, mert olyan súlyuk van ezeknek, mint 5 wolframszálas izzónak! A mennyezeti lámpát meg át kellett barkácsolnom, mert nagyobbak is jóval." Vannak csavart, illetve "rendes" izzó formájú CF-ek is, amelyek valószínûleg belemennek a hagyományos izzók számára tervezett lámpatestekbe. Egyébként egy lámpatest minél zártabb, az izzó élettartama annál rövidebb, mert annál rosszabb lesz a hõ leadás. Teljesen zárt búrába nem is érdemes CF-et venni. Teljesen zárt búrájú lámpatestet ki kell dobni.
"A költségvonzat is jelentõs. Egy normális árú (amit még hajlandó vagyok megvenni) energiatakarékos fényforrás 1000 és 2000 forint között van, legyen középárban 1500. A házban van kb. 20 fényforrás, ez kapásból 30 ezer forint. Ha egyszer betörnek hozzám, lehet hogy az összes eltûnik" A megtakarítás is jelentõs. Nézzünk egy példát: 100W izzó vs 20W CF (ezek fényereje megegyezik). Számoljunk évi 1000 üzemórával - ez 2.4 óra/nap, és mondjuk 8 évvel (8-10ezer óra az átlagos üzemidejük a CF-eknek). CF 1500Ft, izzó mondjuk ingyen van. Áram baráti 50Ft/KWH. Hagyományos izzó költség: 8*0Ft + 8év*1000h/év*0.1kW/h*50Ft/kWh=40000Ft CF költség: 1*1500Ft + 8év*1000h/év*0.02kW/h*50Ft/kWh=9500Ft. Vagyis 8 év alatt a CF megtakarítás 30500Ft 1 izzón, az izzók bekerülséi költségeit is számolva (anélkül 32000Ft). Ebbõl következik, hogy egy ilyen csere fél év alatt behozza az árát.
Nézzünk egy másik példát: 30W halogén spot vs 3W LED. A halogén spot 1500 üzemórás, kb 200Ft, a LEDre 30-40ezret írnak, a realitás 15ezer körül van, de számoljunk csak 8 évvel itt is. A LED ára legyen 3000Ft (nem tescos kategória, de nem is 10eFt). Halogén költség 8 évre: 8000/1500*200Ft + 8év*1000h/év*0.03kW/h*50Ft/kWh=12320 LED költség 8 évre: : 1*3000Ft + 8év*1000h/év*0.003kW/h*50Ft/kWh=4200 Vagyis ez esetben is 8100Ft megtakarítás, gyakorlatilag 2-3 év alatt megtérül a 15x magasabb beszerzési ár is.
A cikk nem épp a jóindulattal van teli. Az irányultsága is több mint szembeszökõ. (gondolom, az eredeti cikk alapján, pontosan.)
Mindjárt a cím: "hány politikus kell egy izzó lecseréléséhez" Miért pont politikus? Ha elgondolkodunk ezen a furcsa fogalmazáson, sokminden kiviláglik.
Aztán: "Minden amerikainak istenadta joga van ahhoz, hogy annyi energiát fogyasszon, amennyi emberileg lehetséges" Ez így egy durva baromság! Az energiafogyasztás általában NEM öncélú!!! Ha beülök az autóba, akkor nem viccbõl közlekedek, hanem mert muszáj. Ha bekapcsolom a mosógépemet, akkor azt sem viccbõl csinálom, hanem mert koszosak, büdösek a ruháim! Vagy jobb lenne, ha a patakparton csapkodnám egy fával? (ha lenne olyan mosópor, amely hideg vízben is mos, azzal a mosáshoz szükséges energia nagyobbrésze megtakarítható lenne) Ha lezuhanyzok, akkor azt sem viccbõl teszem, hanem mert koszos vagyok, büdös, ragad mindenem, viszket a kosz. Ha olvasni akarok, akkor bekapcsolom a világítást. Bizony. Ha bemegyek egy helyiségbe, akkor szintén. Ha kimegyek onnan lekapcsolom a lámpát.
Az amerikaiak ugyanezt teszik.
Lehet nemszeretni õket, tény hogy a világban betöltött politikai szerepük enyhénszólva is nem jóirányú, de az ottani kisemberek éppúgy nem szertnek büdös ruhában járni mint mi, éppúgy nem szeretnem viszketni a kosztól.
Igen, lehet hogy az éppen szükségesnél nagyobb fogyasztású autókkal járnak, emiatt lehet is bírálni õket, de ez az izzó dolog erõsen túl van lihegve.
A cikk utolsó bekezdése mindent elárul, és a megfogalmazása a tipikus ballibernyál mellébeszélés iskolapéldája lehetne! Hogyan kell becsomagolni valami utálatos politikai szándékot, hogy az emberek ne ordítsanak fel?
Ne feledjük, hogy bármelyik amerikainak joga van ahhoz, hogy a házában/lakásában lévõ összes izzót energiatakarékosra cserélje! Bármikor megteheti! Senki sem tiltja meg, és a boltban is biztosan vannak ilyenek bõséges választékban.
A cikk utolsó bekezdését ennek tudatában átgondolva, az a következõt jelenti: KÉNYSZERÍTSÜK az embereket, hogy cseréljék ki a világítóeszközeiket! Vajon miért nem tudnak a zöldek által befolyásolt cikkírók és politikusok egyenesen, tisztán, becsületesen fogalmazni? Miért kell a mondanivalójukat furfangosan csomagolni? (sehol a világon, és ez egyébként tipikus ballibernyálas sajátosság) Ezen érdemes elgondolkodni, de most nem teszem, mert messzire kivezet a témából.
Az világításra visszatérve: azt állítják, hogy ezek a mai modern energiatakarékos (és fénytakarékos!) lámpák már azonnal teljes fényerõvel világítanak, és nem zavarja õket a ki-be kapcsolgatás.... Tapasztalatom szerint (MA MÉG) ez hazugság! Márpedig a tapasztalat többet ér mint 100ezer oldal kenetteljes sötétzöld furfangosan megfogalmazott hazudozás
Ráadásul nemcsak a fényforrásokat, hanem a világítótesteket is sok helyen le kell cserélni. Az én asztali lámpám, amióta ilyen energiatakarékos izé van benne, állandóan lehorgasztja a fejét, aztán pofárabukik az asztalra, mert olyan súlyuk van ezeknek, mint 5 wolframszálas izzónak! A mennyezeti lámpát meg át kellett barkácsolnom, mert nagyobbak is jóval.
A költségvonzat is jelentõs. Egy normális árú (amit még hajlandó vagyok megvenni) energiatakarékos fényforrás 1000 és 2000 forint között van, legyen középárban 1500. A házban van kb. 20 fényforrás, ez kapásból 30 ezer forint. Ha egyszer betörnek hozzám, lehet hogy az összes eltûnik
"-fenycsovek: karos az egeszsegre, draga es ronda a fenye is" Egy ma kapható minõségi kompakt fénycsõre ez már nem igaz. Mondjuk szubjektív dolgot nehéz cáfolni, így azon a részén nem is rugóznék a hozzászólásodnak hogy mi a szép meg a ronda. Az biztos, hogy a hagyományos izzóhoz képest 1/10 energiából elketyegnek. Egy hagyományos izzó CF csere még minõségi, szuper minõségû CF-el is megtérül 1 év alatt, ha átlag napi 2 órát használod a lámpát.
"-led-es vilagitas: csak kis egyenfeszultsegen es kis homersekleten megbizhato, pont ilyeneket nem gyartanak jelenleg (tehat egy 5V-os egyenaramu led nem fog kiegni evtizedeken at sem, egy 230V-al hasznalt, pulzalo egyeniranyitott valtoaramnak kitett viszont nem sokat bir), mindezek melett tuskes a ledek szinkepe, ami nem jo" Lehet kapni 12V-os LED lámpát is, van hozzá minõségi táp egység (egyébként 12V-os halogén izzó is létezik, pl MR16 foglalat). A 230V-os lámpákra is van általában 1 év gari, ami semmi más izzóra sincs. Egyébként ezekben a lámpákban is egyenirányítva és szûrve van az áram, szóval nemigen "tüskés". A 230V-os lámpák nagyon konzervatívan jósolt üzemideje 15ezer óra (gyártók 45ezer órát is rájuk írnak), a halogének 1500 órás üzemidejükkel szemben. A LED lámpa a halogénhez képest 1/10 fogyasztásból produkálja ugyanazt a fényerõt. Egy halogén lámpa egy normálisabb LED-re cserélve durván 2-3 év alatt visszahozza az árát, ha átlag napi 2 órát megy.
Szerintem a lehetséges megtakarítás olyan mértékû, hogy egy izzó cseréjét biztosan megéri kockáztatni. Legrosszabb esetben buksz 2-4000Ft-ot, ha viszont bejön, és mindent erre cserélsz, akkor éves szinten 1-2 havi villanyszámlát megspórolsz.
Az izzok kiegesenek kiszamitasara jopar statisztikai modell van, de ezek jo resze elmeleti es inkabb az adott keplet demonstralasara szolgal, mint a valos szamitasokhoz. A legtobb izzo oregszik es tobbfele hibajelenseg szokott megjelenni: -a izzoszal ategese (az izzoszal folyamatosan parolog mukodes kozben es a gyartasi minosegtol fugg, hogy meddig birja, ha tudnanak egyenletes minoseget gyartani, akkor e miatt a hiba miatt kb. egyszerre egnenek ki az egok) -a gaztoltes szivargasa (gyakoribb hiba, tobbnyire ez elozi meg az izzoszal kiegeset, oka a szigeteles hianyossaga; a szivargas merteket a hasznalat es a kornyzeti hatasok, pl. a legnyomas is befolyasoljak) -mechanikai serules (pl. a hotagulas miatt fellepo tores vagy az uveg-fem ragasztas elengedese, altalaban ekkor torik ossze az ego burkolata)
Egy izzo eltettartalmat tobb dolog is befolyasolja: -a halozati aram egyenletessege -a ki- es bekapcsolasok gyakoriasa es ismetlesi uteme -a kapcsolok altal keltett tularam, tulfeszultseg es egyeb zavarok -a kornyzeti homerseklet, legnyomas es a holeadas merteke -a mukodest megelozo es mukodes kozbeni mechanikai terheles (pl. vibracio)
Elvileg keszitheto nagyon jo minosegu hagyomanyos izzo is, ami nagyon sokaig birja, de sajnos ilyet nagyon nehez manapsag talalni, tovabba az energiahatekonysaga nem lesz jobb attol, hogy sokaig birja. Elvileg ha egy ego elettartalmat novelni szeretnenk, akkor a normal uzemi feszultsegnel alacsonyabb szurt egyenarammal kell hajtani aminel meg uzemkepes. Ez a ledeknek is jo, mivel noveli az elettartalukat. Hagyomanyos egoknel altalaban arra erdemes odafigyelni, hogy a valtoaram es az egyenaram ugyanakkora teljesitmenyt adjon le, de ez eltero feszultseget jelent. Halogen egoknel a fentiek melett meg arra kell odafigyelni, hogy az ego homerseklete ne csokkenjen a halogen ciklus mukodesi homerseklete ala mert akkor hamar kiegnek, mig led-ek eseten a feszultseg es a nyitoiranyu aram ne essen a bekapcsolasi szint ala, mert akkor nem vilagitanak. Ha ezeket mind betartjuk, akkor nagy mertekben novelheto meg egy ego elettartalma. (jo minosegu led-es egok eseten ez kb. 10-20 ev kellene, hogy legyen a mai technologiaval)
Tehát találgatsz. Én viszont próbáltam találni statisztikát, nem sok van. Pl. itt vesézik:
http://exploringdata.net/litebulb.htm
Az egyik forrás szerint igenis exponenciális eloszlással lehet modellezni, de úgy tûnik, maximum a GE kutatórészlegén méricskélnek ilyet, õk meg nem kötik az orrunkra.
Mindenesetre a száz éve világító lámpa nyilvánvalóan bizonyítja azt is, hogy az eloszlás biztosan normál eloszlás. Az is lehet, hogy a kapcsolgatásoknak van valójában exponenciális statisztikája, és az izzó kiégése ennek valami közel determinisztikus függvénye.
Úgy tûnik hogy a szövegértésed erõsen kihívásokkal teletûzdelt, így semmi esetre sem foglak modellekkel terhelni. Különben is belinkeltem egykét dolgot, az SG cikk világosan leírja, hogy
"Csak a pénzügyminisztérium évente körülbelül 55 millió kilowattórát fogyaszt" - közölte Martina Stahl-Hoepner, a szaktárca IT-megbízottja. Ez az árammennyiség a teljes német állam- és közigazgatás fogyasztásának 9 százaléka."
Mivel egy pénzügyminisztérium és társai összefüggnek az internettel is, az INTERNET fenntartása akár ~10% villamos energiát is elfogyaszthat. Ha 3adjára se fogtad fel amit írok akkor itt befejeztem a vitát.
""Aki még mindig ott tart, hogy vibrál, meg nem olyan a fénye mint a másiknak, az garantáltan 10 éve nem próbálkozott velük. Csak fújja a tízéves lemezt." Vagy 10éves szart adak el neki manapság."
Speciel kimértem. Nem is kellett sok minden hozzá. Egy roncs fényerõmérõbõl kinyert fotóelem, meg pár, a fiókomban hányódó egyéb alkatrész. Ezt a barkácsolt érzékelõt rákötöttem az oszcilloszkópomra.
Az eredmény, mindegyik kompakt fénycsõ vibrál. Az olcsóbbak 100, a drágábbak(810 ezer felett) olyan 10kHz felett.
Egyébként nem tudom mit vártattok.
"Most gondolkodom egy kis "olvasó"lámpán a géphez, alacsony fogyasztással (egy kici occo ledes kinaielemlámpa is megfelel szóval 30-70lumen elég lenne, de max 150), de a boltok irtóznak a lumen szótól, és sehova nem írják oda...."
Jobban jársz, ha az olvasólámpádba izzó van(akár normál, akár halogén) vagy egyenáramról járatott led. Ha nem így teszel,és mivel a képernyõ is vibrál, meg a mezei led is, öregségedre elvesztheted a látásod.
© SchumiBacsi #85 Dinnyés/taxis merci, cápa BMW, 20-30 évesek, olajcsere kopóalkatrészek cseréje és megy, nem is kicsit.
B0nFire #93 "Aki még mindig ott tart, hogy vibrál, meg nem olyan a fénye mint a másiknak, az garantáltan 10 éve nem próbálkozott velük. Csak fújja a tízéves lemezt." Vagy 10éves szart adak el neki manapság.
Nálam sokhelyen van energiatakarékos, sûrûn is könnyezik a szemem, nem bírok annyit géppel dolgozni, mint hagyományos izzóval, de bevannak szerelve pár éve és mennek. Az akváriumba is azt raktam, ott egyben világít 10-14 órát, tehát nem a kapcsolgatás miatt fog megmakkanni, és (majdkimérem) remélem a fogyasztás is csökkent.
Most gondolkodom egy kis "olvasó"lámpán a géphez, alacsony fogyasztással (egy kici occo ledes kinaielemlámpa is megfelel szóval 30-70lumen elég lenne, de max 150), de a boltok irtóznak a lumen szótól, és sehova nem írják oda....
Szerintem meg kezd el számolgati az átlagos PC és szerverfarm üzemidejét és fogyasztását. Vegyél 2008-as átlagkonfigot. Aztán keress adatot arra, hogy kb. hány számítógép volt akkor. A 2008-as villamosenergia termelés ismert.
Egyébként egyszerûbb visszafele gondolkozni. a 2008-as termelés mellé rendelj x darab gépet, átlag fogyasztás és szorozd fel üzemórával. A fogyasztott energiát oszd el a termeléssel. Aztán nézd meg, hogy mennyi fog kijönni. Megcsináljam helyetted.
Jó lenne, ha számolná és modellet állítanál fel mielõtt nagy arccal kijelentesz valamit...
Az általam ismert állítás meg azt mondja, hogy a kiégés várható idõpontja exponenciális eloszlást követ, tehát nem öregszik. Te honnan tudod, hogy öregszik? Mert az, hogy idõvel a legtöbb lámpa kiég, nem bizonyíték. A legtöbb atomi részecske is elbomlik idõvel, mégse mondjuk, hogy nédda, milyen vénséges neutron, ennek már nem sok van hátra.
Horvátországban még lehet kapni 100 Wattos izzót, vettem is egy párat. Padlásra, pincébe, meg egyéb ritkán látogatott helyekre tökéletes. Az alatt a pár másodperc alatt amíg fel van kapcsolva, nem tesz tönkre anyagilag, egybõl van fénye, mégpedig nem kevés. Télen elég sokáig tartana egy kompakt fénycsõt kivárni amíg megjön a fénye, annyi idõ alatt elintézem amit akarok.
Ez nagyjából így kellene legyen, de jobb ez a gyártóknak, úgyis ránk öntik a terméküket, mi meg beadjuk a derekunk. Megsúgok azért valamit. Épp a cikkben van hogy az amcsiknak jogukban áll annyit fogyasztani amennyit csak bírnak. Mert van mibõl, többek közt olajból még sok van. De ha visszalapozol a történelem könyvekben, olvashatsz olyat is hogy az arab embargó idején Amerikában 9%-os hiánynál és ez csak az olajra vonatkozott, kiraktak 3db zászlóból 1et a kutakra: -Nincs benya -Van benya de csak hivatalos szerveknek -Mindenkinek van benya
Elsõ kettõ dominált. Ha valaki felkapcsolt egy fölösleges égõt, szankcionáltak. Angliában asszem 3napos munkahetet vezettek be, mert nem volt mivel tankolni a jármûveket, Németországban vasárnap kiürültek az utak, és még sorolhatnám mi volt. Mit akarok ezzel mondani azt hogy majd kibújik a szög a zsákból, amint csökken a kínálat, miközben a kereslet nõ, és ha nem lesz alternatíva helyettesíteni akkor, valójában nem lesznek például 200lovas terepjárók, hanem olyan 70ló környéke is elég lesz.
Akkor tisztázunk most egykét dolgot. A ~0.8% a TE-ÉN-bárki számítógépére jön ki. Offline módban csak konnektorba dugva. Ha rádugod a netre, és világosan le is írtam hogy az INTERNET, aminek része a TE-ÉN-bárki számítógépje, szolgáltatók gerinc és alhálózatai szerverei, illetve szerverfarmjai, tartalomszolgáltatók összessége, például SG, simán bezabálnak 10%-ot.
Ha még mindig nem tiszta: Te a számítógépeddel kiveszed az 1%-ot. A szolgáltatók hogy a hálózatukat mûködtessék, hogy netezhessünk, de ne csak otthon, hanem már a szabad ég alatt telefonról is, illetve hogy a tartalomszolgáltatások fussanak 24(!) órában, nem kevés kraft, akár 9%-a is lehet a 10%-ból. De lehet hogy tévedek, mert hogy egy szerverfarm átlagosan nem a 10szeresét fogyassza el egy mezei PC-nek az is biztos. Summázva: az internet folyamatos fenntartása, 10%-ba is kerülhet.
Már miért lenne baj, hogy nulla idõnél ég ki legvalószínûbben? Elég kis p-vel nagyon szépen közelíti az az egyenletes eloszlást.
Szemléltetésképp képzeljük el, hogy egy kis törpe ül az izzóban, aki minden másodpercben dob egy ezeroldalú dobókockával. Ha egyest dob, az izzó kiég, egyébként nem. Ez egy szemléletes és hihetõ kép, és megvan az a tulajdonsága, hogy minden dobás független az elõzõektõl. Tehát ha találunk valahol egy marha szerencsés törpét, aki már száz éve dobálja a kockát, és leülünk mellé mi is dobálni, akkor egyikünk hosszabb élettartamára sem érdemes fogadni.
Más szavakkal: a használt villanykörte, ha világít, pont olyan jó, mint az új.
Az lehetetlen, mert az exponenciális eloszlás szerint a legnagyobb valószínûsége a kiégésnek nulla idõnél lenne. Hamarabb hiszem, hogy normál eloszlása van 1000 óra átlaggal.
Ezt nevezték anno tervgazdaságnak. Illetve még régebben hadigazdaságnak.
Csakhogy ez nagyon távol van a kapitalizmus szabad vállalkozás-modelljétõl. Meghát többnyire a mai emberek sem bírják a sorban állást semmiér sem. Aztán mi lesz a V8-10-12-16-os motorok kedvelõivel? Üljenek egy kéthengeres Trabant-szerû taligába?
"Ennyi erõvel kitilthatnák az 50 LE-nél erõsebb autókat is, hiszen 130-al már azok is tudnak menni, felette meg minek? Vagy a 24 colosnál nagyobb TV-ket. Vagy a 100 m^2-nél nagyobb házakat. És a sor bõven folytatható lenne."
Ezen jopar politikus es tudos dolgozik. Egyreszt a jovoben az eu-ban kotelezo lesz a sebessegkorlatozo az autokba, masreszt mar most sem nagyon engedik be a nagyon fustolo jarmuveket a belvarosokba, harmadreszt a tv-kre mar jovahagytak egy fogyasztasi korlatot, tehat barmekkora lehet, de nem fogyaszthat bizonyos aramennyiseg folott. A nagy hazakra nyugaton nagy adok vannak.
De anno a szovjetek is hasonlo modon gondolkodtak, bar nem a kornyezetvedelem miatt. Nem voltak nagy maganhazak, mindenki csak neki szukseges meretu lakast kapott egy minel nagyobb kozos hazban, nem lehett sportautot venni, sot egy ideig csak az kapott akinek kellett, masnak nem jart. Tv is csak egy fajta volt, vagy annyi sem. Nem volt legkondicionalas csak ahol tenyleg kellett. Nem azert csinaltak, hogy a kornyezetet vedjek, hanem azert, hogy a meglevo korlatozott eroforrasokkal sporoljanak (ugyanis masra kellett).
Az eu szakertoi ujabban egeszen mas okokbol, de hasonlo kovetkeztetesekre es dontesekre jutnak mint anno a szovjet szakertok. Nem biztos, hogy ez jo, de tulelesi szempontbol akar egy mukodo strategia is lehet.
Az viszont mar most latszik, hogy a kompakt fenycsoveket is be kell tiltani, csak meg nincs helyettuk kesz alternativa. Viszont dolgoznak rajta, mivel ha sikerul az eu-n belul eloallni vele, akkor az osszes nem eu-s termeket ki lehet zarni a piacrol, mivel nem lesz alternativa. Egyelore a led-es megoldasok es az oled panelek tunnek jonak, de ezek sajnos joreszt azsiai fejlesztesek.
Ez igy van. Az egesz egy fabol vaskarika. A kornyezettudatossag teljesen mast jelent.
A sportautokat be lehetne tiltani, mint ahogy atterni 100% tomegkozlekedesre a belvarosokban. A fuvarozas (a termekek ide-oda szallitasa) a legkornyezetszennyezobb tevekenyseg jelenleg. Szoval lenne mit korlatozni rajt... alapbol arra kene torekedni, hogy mindent a falubol, amit nem lehet onnan, CSAK azt a regiobol, amit nem lehet onnan, CSAK azt az orszagbol, amit nem lehet onnan azt szazszor is meg kell gondolni.
Ez nem teljesen igaz. Oszt egy megpakolt autó a 20%-os nedves / havas emelkedõn mikor fog felmenni? A kamionokban szerintem is van annyi lõerõ, hogy üresen akár 150-nel robograjanak, de 20-30 tonnát huzigálva is illik azért egy 5-6%-os emelkedõn tartaniuk a 60-70-es tempót.
A nagyobb alapterületû ház terület / felület aránya egyre jobb, tehát jobban tartja a hõt ugye? :)
A teljes energiafelhasználás _nagyon nem_ csak a villany. Ezt érdemes figyelembe venni. Ennyi erõvel kitilthatnák az 50 LE-nél erõsebb autókat is, hiszen 130-al már azok is tudnak menni, felette meg minek? Vagy a 24 colosnál nagyobb TV-ket. Vagy a 100 m^2-nél nagyobb házakat. És a sor bõven folytatható lenne.
Hát veled meg mi történ? Felhagytál a 2012 blog meg scientológus irodalom hatására való önként vállalt agymosással? Vagy ez csak trükk, és színleled, hogy elkezdtél gondolkodni.
Az izzószálat ha nem hevítjük túlzottan, megfelelõ a vastagsága és a körülötte lévõ gáztöltés akkor az sokáig izzó szálat eredményezhet. Nem egy hatalmas teljesítménye volt ennek a 100 éves izzónak, ami jelenleg, állítólag már csak 5 watt. A mostani termékek (és nem csak az izzókról beszélek,) kifejezetten úgy vannak legyártva, hogy ne érje meg a vásárlónak. Régóta vásárolok energiatakarékos izzókat, mert hittem ebben a zöldségben, de jó néhányat kidobtam, és nem csak az olcsó akciós vacakot vettem meg. Biztos vagyok benne, hogy öregapám tanyáján még világít néhány azon izzók közül amiket a villamosítás után tekertek be a foglalatokba. Az akkori Tungsram izzók még nem voltak fertõzöttek a hatalmas teljesítmény és rövid élettartam vírusával. De ha minden használati tárgyunkat kidobáljuk idõ elõtt, mert programozottan elromlik akkor ez mitõl környezetbarát??? A hagyományos izzó csak a forrasztáshoz használt ónt és a izzószálhoz használt wolframot tartalmazza ami veszélyes lehet a környezetre. Ehhez képest az új fényforrások egy egész sor nehezen visszanyerhetõ nehézfémet tartalmaznak. Akkor most mitõl lesz zöld a technológia? A megtakarított energiát felhasználjuk a megsemmisítéshez? He?
"Ez mind szép és jó, de ha mondjuk az embernek teknõse, esetleg kiscsirkéje van mégis mivel fûtsön neki? Jó még most lehet kapni régi típusú izzókat is, de ha azokat is kivonják mi lesz, vegyek nekik hõsugárzót ami jóval több energiát fogyaszt?"
Lehet kapni direkt melegitolampakat. Ezeket infra forrasnak hasznaljak, pl. csirke kelteto uzembekben. Van mindenfele teljesitmenyu. (fenyuk nem sok, de rengeteg iranyitott hot termelnek)
Egyebkent ha valaki tenyleg hasznalhato fenycsoves lampat akar, akkor erdemes xenon ivlampat venni. Ezeknel az elektronika kulon van es nem megy annyira gyorsan tonkre, tovabba itt megvan a lehetoseg olyan vastag elektrodak hasznalatara, amik nem mennek tonkre csak nagyon lassan. Van beloluk 10 wattol 15000 watting mindenfele es a fenyuk is szebb, mert uv festek nelkuli lathato fenyt adnak (bar uv szuro ezekhez is kell).
Aki szereti a kompaktot annak lesz szép szürkehályog a szemén, sajnos ezek fénye igen csak rontja a szemet. A led sem jobb, de én is használok ledet, nagy ritkán. Inkább az izzókat részesítem elõnyben. Ám még mindig a természetes fény a legjobb. Itt egy jó példa: Természetes fényforrás
"megvan az egész spektruma" és ezt mivel mérted???? Ja hogy szemre, értem...
Wrong. Teljesítménnyel számolsz valós energiafelvétel helyett. A milliós nagyságrendû személyi számítógépek és notik nagy része napi 8 órát sincs bekapcsolva ezért kWh-ra kiszámolva és a napi kWh elõállított áramra rohadtul nem jön ki a 10%. A kiépítés és fenntartás költségei n+1 ipari objektumra igazak.
Kicsit vicces, hogy a márpedig pont annyi (10%) után leírod hogy ~0,8%. Érdekes fogalmaid vannak a "pont annyiról"...
Nemrég vettem Osram energiatakarékos izzót, mert a régi tönkrement, ennek már meleg fénye van, de ugyan úgy van bemelegedési ideje, ami a legjobban zavar és ami miatt nem fokom lecserélni a hagyományos izzóimat erre.
Na most akkor te itt valamit keversz. Elõször is van az izzó wolfram hõmérséklete, aminek változása a kibocsátott fény mértékét befolyásolja. Azután van a sugárzott, valamint a wolframszál kivezetéseinél érintkezés útján leadott hõ, esetleg a gáztöltés által közvetített hõ, ami (sugárzásnál csak kis részben) az üvegburán és a foglalaton távozik felmelegítve azokat is egy adott hõmérsékletre. Ha a wolfram hõmérsékletét figyeled és szabályzod elektronikával, akkor az lehet fix, és így a fényerõ is fix marad. Ha viszont a foglalat hõmérsékletét tartod fixen, az a hagyományos és az elképzelésedben szereplõ izzó esetén teljesen más wolframszál hõmérsékleten lesz ugyanaz, ergo más lesz a fényerõ. Remélem most már érted miben látom a problémát.
Márpedig annyi. Pont itt volt cikkezve egyszer hasonló cikkben. De ha nem is gondolj bele: 24órában mennek szerverfarmok, hogy netezhes. A net nem csak akkor van amikor én ide írok, hanem éjjel nappal megállás nélkül megy, és az ennyi kraft jelenleg. Ha csak a személyi számítógépeket nézzük Magyarországon, majd 4millió háztartásnak csak ha a felében van az 2millió gép. Átlagosan 200watt mindenestül, ha megy csúcsban jóindulattal 1millió gép, az 200megawatt. 5500MW a jellemzõ csúcsteljesítmény, klímaidõszakban 6000. 5500megawattnál 3.63% a PC-k fogyasztása, 6000megawattnál 3.33%. Ha átlagolunk, minden pc-re 6órát veszünk naponta, akkor kijön 0,9% illetve 0,83%. HANGSÚLYOZOM ez csak a személyi számítógépek otthon. Összejön a "maradék" 9% bazi-nagy antennáktól kezdve, mikrós neteken át, az optikai gerinchálózaton-alhálózatokon, a szerverfarmokig. De ha bõvítjük a kört jön a kiépítés, és fenntartás költségei, fogyasztása stb. egyszerûen sok.
Én eddig úgy tudtam, hogy a hagyományos izzólámpák kiégési ideje exponenciális eloszlást követ, és mint ilyen, örökifjú eloszlás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Memorylessness
Azaz az, hogy várhatóan mennyi ideig fog égni mostantól, az pontosan annyi idõ, mint tegnap vagy száz évvel ezelõtt volt. Azaz a lámpa nem "tudja", hogy mióta ég.
"WC-n szarni meg jó a 40-es izzó is." – Majd megtudnád, ha te is a budin töltenéd a fél életedet, mint én, és próbálnál a 40-es izzó mellett olvasni!
Én évek óta kizárólag energiatakarékos izzókat használok itthon. Jó a fénye, nem vibrál, nem báncsa a szemet, nincs beizzási idõ, megvan az egész spektruma. És az izzók közül némelyik az ötödik évét tapossa, és egyik sem volt 1500 Ft-nál drágább.
Az elsõ generációs et. izzók még tényleg szenvedtek effajta gyerekbetegségekben, de mára ezeket már rég kiküszöbölték, részben pontosan a vásárlók elégedetlenségei miatt. Aki még mindig ott tart, hogy vibrál, meg nem olyan a fénye mint a másiknak, az garantáltan 10 éve nem próbálkozott velük. Csak fújja a tízéves lemezt.
Ami a cikkbõl kimaradt: a "Százéves fénynek" nem wolfram, hanem szén izzószála van, ráadásul háromszor olyan vastag, mint a mai szabvány wolframszálak. Így bírja jó sokáig.
egyébként az 1%-ot nem kéne lenézni, az 1% brutál sok. nem lenne rossz csupán égõcserével ennyit (vagy ennek a 85%-át) nyerni...
internet sem mindegy hogyan nézzük. szerintem a kliensekkel, webszerverekkel ésvagy felhõkkel együtt több, mint 1%.
Görögök meg nem tudom mit várnak talán õk is a csodát. Hogyan várhatják hogy csak úgy pénzt kapnak a semmiért amikor még ha pénzt is kapnak nem lehet eleget adni ahoz hogy az megérje. Mert mindenképpen befognak fuccsolni mindenképpen, és akkor aztán õk beintik a fityiszt és nem fizetnek vissza semmit. Annyi pénze meg nincs senkinek hogy egy másik országot eltartson. Oldják meg maguk az õ országuk.
Ez mind szép és jó, de ha mondjuk az embernek teknõse, esetleg kiscsirkéje van mégis mivel fûtsön neki? Jó még most lehet kapni régi típusú izzókat is, de ha azokat is kivonják mi lesz, vegyek nekik hõsugárzót ami jóval több energiát fogyaszt?
Mirõl szól ez az egész?????????????? Arról hogy csökkentsék a világ széndioxid kibocsájtását. Szerinted kinek a hasznára válik ez ???????????????????????????????????????????????????????????? Biztos az UFOK-nak. Elöbb gondolkozz aztán beszélj. "Míg nem szól nem tartanak hülyének senkit".
Meglehetõsen kevés országot érdekel igazán a világ más részeinek sorsa :) A németek sem pumpálnák a görögökbe a lóvét, ha nem féltenék az eurót. De még ilyen messze sem kell menni.