Na igen, és hány bitet visz át egy másodperc alatt? 50? Ha már adatátvitelt vizsgálsz, akkor nézd meg egy infrás adatátvitelû egér tudja-e azt, hogy bármerre fordítod az egeret, a vevõ veszi a mozgást.
Attól mûködik hogy egy rendes tv rendes távirányítója az érzékelõhöz képest köze sincs (akár pont ellenkezõ) irányba tartva is mûködik... az is infraledes.
"Egyebkent ahogy az infra jel mukodik falrol visszaverodve is, ugy ez a megoldas is mukodik visszaverodve, csak csokkent hatasfokkal." Ez így nagyon marketinges volt. Mennyi az a hatásfok? És mitõl mûködne? A visszavert fény színe megváltozik. Megváltoztatja a fal színe. Ebbõl következik az, hogy ha visszavert fényre akarnak alapozni, akkor a teljes - igen, a teljes - spektrumot egy frekvenciaként kell kezelni. A másik hogy ha a vivõ frekvencia megváltozik, akkor szerinted az erre modulált jel majd megmarad? Nem túl valószínû. A harmadik a hatásfok. Ha mondjuk horror árú házimozi festékkel van festve a fal, akkor lesz 60-70%. Egy visszaverõdésre. Hát izé. Az infra távirányítók azért mûködnek (néha) tv-nek háttal is, mert néhány bitet visznek át másodpercenként. Azért ebbõl soká lesz 500Mbit.
A villogas elkerulesere megfelelo folyamatos hullamu modulaciot kell hasznalni. Ez lehet pl. a phase shift keying, amikor a 0-at egy 01 sorozat, meg az 1-et egy 10 sorozat jelenti. A csomag szinkronizalasa pedig egy hosszabb csupa 0-at vagy csupa 1-et tartalmazo sorral tortenik. (ez olyan jel ami a normal forgalomban nem kerul atvitelre) A megoldas elonye, hogy az ado mindig 50%-os kitoltessel vilagit, ami nagy frekvencia eseten folyamatos fenynek tunik. (ha valaki latja az 50-60 Hz-es villogast meg nem jelenti, hogy a 10 MHz-est is fogja.
A lathato/infra tartomany kozott nincs sok technologiai elteres, de teljesitmeny led-et konnyebb a lathato tartomanyban kapni, de ha a megoldast valaha hasznalni akarja valaki, akkor a sorozatgyartasban atterhet a teljesitmeny infra led-ek hasznalatara.
Egyebkent ahogy az infra jel mukodik falrol visszaverodve is, ugy ez a megoldas is mukodik visszaverodve, csak csokkent hatasfokkal. Laptop eseten a kommunikacio pl. a kijelzo hatlapjaba, a webkameraval ellentetes oldalra epitett ado/vevo parral oldhato meg. Ilyenkor a laptopot valahova a mennyezeti fenyforras fenye ala kell tenni es nem szabad foleallni. (a gepet a sarokba pakolva pedig nem szabad a laptop es a lampa kozze allni, mert leesik a sebesseg)
Az még hagyján, hogy az összes commentet nem olvasta, de azt se amire válaszolt :-D
Addig szép és jó az az elképzelés, hogy a mennyezetre teszek 4, 6, 8, 100 ledet (és persze vevõt) és akkor mindenhonnan lesz vétel és nem lehet leárnyékolni, de "laptopból" is szerezzek be 4, 100 db-ot? (laptop = vevõ, mûtõ robot, ipari gép, stb)
Mellesleg a távirányító az infra tartományba esik (:
Gondoltam én, de a cikk elsõ mondata ez: "Egy német kutatóintézet munkatársainak sikerült új adatátviteli rekordot elérniük a látható fény tartományában."
Én elolvastam a cikket is, nem csak a commenteket.
Tehát ha este horror filmet akarunk nézni nem kell attól félnünk h sötét van a szobába. xD
arra nem gondoltál, h a fénynek nem csak látható spektruma van? pl egy szobába beteszel több olyan LED-et amely nem a látható tartományban sugároz, többet használsz egyszerre h biztos legyen az átvitel és ne szakadjon meg ha elmegy elõtte valaki és még éjszaka sem zavar :)
És ha besüt a nap, akkor mi van? És ha sötétben szeretnék aludni, miközben a gépem mondjuk letölt, akkor mi van? Egy kalap sz.r ez a technológia, 10 éve már rájöttek hogy bukta, csak akkor IRDA volt a neve.
Több lámpa hálózatában, mindenhol van lefedettség nem tudod árnyékolni! Remélem meg van a válasz hogy nem hiába kísérleteznek a technológiával, nem lesz over.
Informatika és tudomány
