az ellipszoidnak 3 tengelye van persze a Vestánál is 3 adat érdekesebb lenne. szóval a befoglaló téglalap 578×560×458, az ellipszoid is kb. ennyi, de nem biztos...
Na igen, a Phobos az más tészta. ott viszonylag egyértelmû, hogy törmelékfelhõ találta el. Az, hogy a Vestán nem találsz szabályos hullámhosszakat, a dolog természetébõl adódik. Megnézted a belinkelt videót? Nyilván sok múlik az anyag képlékenységén, meg a becsapódás energiáján, hogy végül hogy fog kinézni a végeredmény, de összességében épp olyan, amilyennek lennie kell. Barázdákkal az „egyenlítõ” mentén.
Ennek ellenére ezek sokkal inkább tûnnek akkor már vetõdésnek, különbözõ talajrészek elmozdulásának, mint gyûrõdésnek. Nem nagyon látszik valami hullámhossz, meg ilyenek.
És érdemes megnézni a Phobos holdról készült képeket, ott is van egy hatalmas becsapódási kráter, a csíkok meg erre merõlegesek, sõt árfutnak a kráteren is!!! A nagy becsapódáshoz tartozóan meg ilyen gyûrõdések nincsenek, ha így keletkeznek egyáltalán ugye. Sokkal inkább tûnnek nekem inkább olyan szakadékoknak, amelyek a más összetételû réteg egyfajta fokozott eróziójának az eredménye.
Az elmélet az, hogy az a bizonyos nagy becsapódás is a bolygókeletkezési periódus kezdeti szakaszában (4,5mrd éve) érte. És aztán úgy is maradt, késõbb már nem nagyon találta el semmi. (kisebb kõdarabok persze igen, de most nem ez a lényeg)
A lényeg egyébként a "legérintetlenebb felszínû"-n van. Valahogy hihetetlennek tûnik azzal együtt, hogy tele van kisebb kráterekkel, plusz egy naggyal, ami akkora, mint az aszteroida kisebbik átmérõje, és a becsapódás, ami okozta jól meg is nyomta az egészet. Persze nem értek hozzá, úgyhogy ezzel kurvasokra megyek, hogy "igen, csak te". :Ð
"Ennek köszönhetõen a Vesta lehet az egyik legõsibb, legérintetlenebb felszínû égitest a Naprendszerben, egy megdermedt pillanatfelvétel a bolygóformálódás kezdeti szakaszainak anyagairól és körülményeirõl. A Vesta tanulmányozásával a bolygótudósok a Naprendszer elsõ 5 millió évébe repülhetnek vissza."
Ja, csak közben belekúródott valami, ami 450 millió km átmérõjû krátert nyomott bele, miközben 843 ezer km^3 anyag repült szanaszét a világûrben... (igaz, egy része gondolom a másik égitestbõl származik). Csak én érzem ezt kicsit ellentmondásosnak? Persze nyilván más égitestbe is csapódnak bele dolgok, dehát azért ez a kráter majdnem akkora, mint maga az aszteroida...
Egy elfuserált autobot anyahajó leszállás. Ez tény.
Pedig tényleg benézted. Szó nincs "körbeguruló" aszteroidákról. Egy nagy becsapódás van, meg az általa keltett gyûrõdések/hullámok (ahogy tetszik) a kisbolygó felületén. Ahogy a cikk is írja. Szemléltetõ kísérlet itt: LINK
az élet lehetõségérõl nem ír a cikk! ez már nem is tudományos így! XD
Az eddigi adatok, és számítások alapján nem kell feltétlenül nagyobb égitest a belsõ differenciálódáshoz. Egy rövid ideig (csillagászati értelmeben) belsõ hõvel rendelkeztek a kisebb égitestek is. A meterok alapján már régen tudjuk, hogy a Vestán volt belsõ differenciálódás (megolvad a magja, mint a nagybolygóknak), annak ellenére, hogy ilyen kicsi. Ezt az elméleti számítások is alátámasztják.
Igazság szerint elég sok aszteroidán, holdacskán vannak párhuzamos csíkok. A dolog érdekessége ott kezdõdik, hogy az elvileg ezeket kialakító testek gyakorlatilag azonos pályán kell, hogy repüljenek és egy idõben kell, hogy találkozzanak az égitesttel, mint egy felhõ, vagy ilyesmi. Ha nem így lenne, akkor a csíkok, amelyek elvileg ugye egy valami a felszínhez érintõ közeli pályájú becsapódás eredményei metszenék egymást. De nem metszik.
Ez az érintõ irányú becsapódás azért is érdekes, mert a barázda kialakításához gyakorlatilag körbe kell gördülnie a testen a másiknak. Elég sokat biliárdoztam már életemben és ilyesmivel még nem találkoztam mellesleg.
Szal, szerintem meg csak az van, hogy ezek az aszteroidák valami nagyobb égitest maradványai, aminél már kialakult a réteges szerkezet.
A sötét csíkok? Természetesen a földönkívüliek ipari tevékenységének a nyomai. Egyértelmû. :)
Informatika és tudomány
barom, nem téglalap, téglatest 
