Valahol röhejes, hogy nagyobb esélye van az átlagpolgárnak gyilkosság vagy közlekedési balset áldozatává válni, mint egy átlagkatonának háborúban elpatkolni...
Jó kérdés. Szerintem ez elsõsorban a média miatt van. Amíg valaki azt halja szinte minden forrásból, hogy "jaaaaaaaaaajjjjj, milyen szörnyûség, lelõttek egy embert!!!!!!!!!", addig nagy valószínûséggel azt hiszi, hogy ez tényleg elég nagy katasztrófa, még akkor is, ha naponta százezrek halnak meg balesetek, járványok, éhínségek következtében.
1. Az EU könnyebben helyettesíteni tudja az általunk gyártott termékeket, mint mi a tõlük importáltat, ezért szerintem nem járnánk jobban a vámokkal. 2. Kínában éhbérért dolgoznak, ezért engedhetik meg maguknak a vámok kifezetését és a szállítást. Ha te is hajlandó lennél két tál rizsért heti 6 napon 12 órát dolgozni, akkor persze rendben van a dolog. 3. Teljesen lényegtelen, hogy az állam kapja-e a pénzt, vagy egy gazdálkodó szervezet, hiszen ha mindegyik magyar vagy legalábbis az országon bellül mûködik, fejlõdése elõsegíti hazánkét is.
remek cikk és végre a kommentek is normálisak, öröm volt átolvasni :) Mint az ûrsiklókról úgy Kínáról is lehetne egy átfogó cikksorozat, gazdaság, pénzügy, hadsereg stb.. elég távol vannak, érdekes lenne róluk olvasni.
"Igazad van, le kéne szabadalmaztatni az atommag hasadás alapján gyilkoló készülékekett, atombombavédõ szervezeteket kéne létrehozni, és Kínára, Pakisztánra meg Koreára engedni a bürokráciát."
Megtortent, a nemzetkozi atomenergia ugynokseg ezzel foglalkozik foallasban. (mellekallasban pedig sohivatalt mukodtetnek)
„Nukleáris nagyhatalom nem fog háborúzni másikkal, vagy ha igen, akkor már régen rossz mindenkinek. Kína mát benne van a klubban egy ideje, és érinthetetlen."
Igazad van, le kéne szabadalmaztatni az atommag hasadás alapján gyilkoló készülékekett, atombombavédõ szervezeteket kéne létrehozni, és Kínára, Pakisztánra meg Koreára engedni a bürokráciát.
Ennek akkor lenne konkrét jelentése értelme, ha a határon belül magyar cégek lennének és ezek folytatnának külkereskedelmi tevékenységet. Csak ugye eleve nincsenek határok, másrészt a cégek jelentõs része nem magyar.
A dolog másképp értendõ és kezelendõ. a lényeg az, hogy az országhatáron belül folytatott gazdasági tevékenységbõl az állam nem kap annyit, hogy önmagát fenntartsa. Ennek oka jelentõs részben a feketegazdaság, meg a sok kedvezmény amit a multik kapnak. Másrészt ez persze nem jelenti azt, hogy adott emberke, cég, adott pillanatban szintén csõdközeli állapotban lenne, mint az állam. Nem a magyar gazdaság/nemzetgazdaság, ha van ilyen egyáltalán még, van válságban, hanem az állam, akinek ebbõl nincs elég bevétele.
A gond az, hogy az EU, mint szuperállam, egyáltalán nem támogatja a magyar államot, hogy összeszedhesse magát, inkább gyengíti, csak hogy a saját kedvezményezetteit erõsíthesse.
A fegyverzet komoly része Európában volt lerakatban, a katonákat vitték volna repülõvel. A konvojokkal való szórakozás még egy konvencionális háború esetén is régen rossz lett volna.
Egy kb. 15 éves Top Gun-ban volt az akkori NATO erõk felsorolása és engedélyezett szinte egy szerzõdés által. (Valszeg a CFE). Még 1995 magasságban is asszem félmilliós állandó jelenlét volt Európában. Megkeressem a listát?
Pár hónapja amikor Líbiát támadták az EU gépei talán pont itt volt róla cikk mennyire szétzilált meg gyenge az európai haderõ, különbözõ, összehangolt támadásra nem képes géptípusok, alig 1 vagy 2 hordozó.
Had válaszoljak röviden: 1. "Elõször is ha nem lennénk az EU-ban, akkor a vámúnión kívülrõl exportálni se nagyon tudnánk az EU felé semmit versenyképesen." Illetve a más oldalról: a behozott árukat meg mi adóztathatnánk halálra. Felhívom figyelmedet, hogy ma már a Tibicsokit is Szlovákiában gyártja egy nem magyar tulajdonú cég. Tudod a vámok védik, védhetnék is a saját gazdaságot. Ha van vám, talán a Nesztlé sem viszi ki azt a gyártókapacitást, amivel az itteni piacra termel, munkahely, adó, stb. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy akár magyar kézben is maradhatott volna. És ugye a vámból jelentõs bevétele is van az államnak. Mármint volt. 2. "Másodszor ezen okból kifolyólag egyetlen multi sem telepítette volna a gyárait, logisztikai, K+F központjait ide." Jó kérdés, ma már mindent Kínában gyártanak, sok kínai árura elve kvóták, vámok akármik vannak, még is behozzák. A társulásnak meg ugye sok lépcsõje volt a csatlakozás elõtt is. 3. "Harmadszor amennyire én tudom, mi több pénzt kapunk még mindig az EU-tól, mint amennyit mi fizetünk be az EU-nak különféle jogcímeken." Persze elvileg. Gyakorlatilag meg nem. Úgy értem, hogy az állam bevételeinek, 1-2%-ától esik el, mert a támogatást nem az állam kapja, hanem az egyes vállalkozások, szervezetek. Ha az állam gázban van, akkor nekiáll leépíteni az EÜ rendszert, kevesebb pénzt ad az állami alkalmazottaknak, az önkormányzatoknak, azoknak a bérbõl-és fizetésbõl élõknek, akik nem minimálbérre vannak bejelentve és nem adócsalnak, mert nem tudnak! 4. "Negyedrészt el lehet gondolkodni, hogy hol lennénk, ha a politikusaink végig a saját fejük után mentek volna, nem szólnának be Brüsszelbõl, hogy ez-meg-ez-meg-ez a jogszabály / törvény ellentétes az EU normatívákkal. Mert a politikusaink esélyesen ugyanazok lennének, legfeljebb más módszerekkel sütögetnék a saját pecsenyéjüket." Ez így van. De ha minimálisan lettek volna csak elõrelátók a politikusaink, és saját pecsenyéjüket sütögetve pont hogy nem játsszák külföldi kézbe az országot, a magyar állami vagyont nem kótyavetyélik el külföldieknek, lásd privatizáció, a magyar piacot nem adják át önként és dalolva szintén külföldieknek, lásd EU csatlakozás, akkor még valami lehetne is ebben az országban. Ezt épp hogy az EU nagy ajánlásaira tették így és ilyen formában. A kisembernek az alkalmazottnak mindegy, hogy milyen logós munkaruhája van. Az államnak viszont már nem annyira. Ha a vállalat magyar emberrel, magyar embernek, magyar tulajjal dolgozik, akkor a pénz is Magyarországon marad. A támogatás is, amit ez a cég kap. Ha az összetevõ bármelyik része külföldi, akkor megvan a lehetõség, hogy a pénz áramlik ki az országból. Ez a hazai piac lényege, ami most abszolút nincs. Az a gond az egésszel, hogy ha nincs elég nemzeti termelés, akkor az államnak nincs elég bevétele. Mégegyszer mondom: nemzeti az az GNP. Megbaszhassuk a GDP-t, ha az csak a Mo-n elõállított áru mennyiségét jellemzi, azt nem hogy ebbõl mennyi bevétele van az államnak. Az állam meg azért számít, mert ha nincs pénze, akkor elkezdi leépíteni a szociális/eü rendszert, a közbiztonságot, az oktatást. Azt, hogy ezt egyénileg biztosítsd a kis családodnak, az meg marha sokba kerül ám, ha ez általános szinten nincs meg. Kis politikusaink, meg mondhatni az államon élõsködnek. A pártok a központi költségvetésbõl kapnak pénzt, a jó államigazgatási beosztásokba is politikusok, meg ismerõsök kerülnek, állami megrendeléseket is lehet azért okosan alakítani. Szal ha nekik nem jut, akkor mástól elveszik. Ez a világ rendje.
"A háború mozgatója a végtelen pénz" Cicero Az USA már így is szinte fizetésképtelen, (a mostani megoldás csak rövid távon segít) Kínának meg olyan brutális mennyiségû deviza tartaléka van, hogy az ész megáll, ráadásul most, hogy az arany ennyire felértékelõdött, szintén Kína malmára hajtja a vizet: "A Kínai Népi Bank (PBOC) tájékoztatása szerint a deviza tartalék egy év alatt 30,3 százalékkal nõtt, s az elmúlt három hónapban 157 milliárd dollárral emelkedett. Az aranykitermelés az idei év elsõ öt hónapjában meghaladta a 132 tonnát, ami 3,67 százalékos emelkedésnek felel meg a múlt év azonos idõszakához képest - ezt az ipari és információ technológiai tárca (MIIT) közölte ugyancsak kedden. "
"A politika nem képes elfogadni, hogy a háború áldozatokkal jár..."
Nem a politika, hanem az emberek. A politikus csak azt mondja, ami népszerûvé teszi. És ez így van jól, és a történelmi példákat megnézve meghökkentõen jól alakul. Végsõsoron a háborúkat csak az tüntetheti el, ha az emberek nem tolerálják.
Kína belsõleg közel sem olyan koherens, mint hinnéd. Egy bankrendszer összeomlásából származó feszültség meg a leírt "tollvonások" könnyen kihúzhatják a gyufát a kínai melósnál. Egy valószínû magyarázat arra, hogy Kínát nem érdekli túlságosan a külföld az az, hogy túlságosan is lekötik belsõ problémái, és az, hogy próbálja egyben tartani saját magát.
"akár képes lehet arra, hogy 10 év múlva beérje az USN-t"
Ácsi, mirõl beszélünk?
Nukleáris nagyhatalom nem fog háborúzni másikkal, vagy ha igen, akkor már régen rossz mindenkinek. Kína mát benne van a klubban egy ideje, és érinthetetlen.
Az, hogy az amcsi-orosz szembenállásnál volt egy masszív flottaépítés az amerikaiak részérõl, az kizárólag a helyzet speciális logikájának volt köszönhetõ. Az USA nem vállalta fel az oroszokkal összemérhetõ európai hadsereg állomásoztatásának költségeit, szárazföldi hadseregét a világháború kezdetével szándékozta átszállítani. A konvojokat a hordozóknak kellett volna megvédeni, az oroszoknak meg megpróbálták volna elsüllyeszteni, ezért volt még a hordozóikon is masszív hajók elleni fegyverzet. Az, hogy a hordozók alkalmasak power projectionra is, egy mellékhatás: az oroszok is csak ezért akartak párat mutatóba. Megkockáztatom egyébként, hogy nukleáris háború esetén az amerikai taktika több mint rizikós lett volna, kizárólag akkor lett volna értelme, ha valami csoda folytán a felek a konvencionális hadviselésre korlátozzák magukat, de ennek közel nulla az esélye.
Kínánál semmi ilyen logika nincs. Tajvan közel van, hordozó nem kell hozzá. Power projectionra a legtöbb esetben elég egy ilyen összehegesztett hordozó, mint ez a cikkben szereplõ.
Az amik most próbálják aprópénzre váltani a katonai elõnyüket, de ez már nem megy olyan könnyen, mint a római birodalom idején. Nukleáris nagyhatalom bajszát õk sem húzgálhatják, társadalmi berendezkedésük nem engedi, hogy teljesen nyílt agressziót kövessenek el. Itt-ott leesik nekik egy Irak, de közben a hadseregre nem költõ államok rohamléptekkel érik be õket.
Hosszú távon az amiknak se lesz más opciója, mint leépíteni a hadsereget. Az idõ a kínaiaknak dolgozik.
Tízezer új állás a hajógyártásban Nagy-Britanniában
Tízezer új állás jött létre Nagy-Britanniában a hajógyártásban, a két jelenleg épülõ repülõgép-hordozó hajó kulcsszerepet játszhat a brit ipar jövõjében.
A hajógyártás jelentõsége folyamatosan csökkenne Nagy-Britanniában, ha a kormány nem indított volna el egy 5 milliárd fontos projektet két új repülõgép-hordozó építésére. A hajógyártó vállalatok hálásak a kormánynak a támogatásért, ugyanakkor aggódnak amiatt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az állami kiadások csökkentése rájuk is kedvezõtlen hatással járhat.
A HMS Queen Elizabeth 8 ezer tonnát nyomó középsõ részét leeresztették a Clyde folyóra Glasgow-ban - írta a The Guardian címû brit napilap szerdán. A hajó 2016-ra készül el. A repülõgép-hordozót készítõ BAE Systems a városban 3700 embert foglalkoztat, míg a teljes Queen Elizabeth projekt 10 ezer embernek, köztük 400 gyakornoknak ad munkát.
Steven Carroll, a BAE projektigazgatója szerint a hajógyártásnak van jövõje, a projektnek köszönhetõen ismét érdemes elõretervezni és befektetni. "A gyakornokok és frissdiplomások felvétele is ezt bizonyítja" - mutatott rá. Gerald Howarth védelmi miniszterhelyettes a HMS Queen Elizabeth hajó munkálatait megtekintve elmondta: "ideje felismerni, hogy nagyszerû mérnökök vannak Nagy-Britanniában, és a hajógyártó vállalataink a világ élvonalába tartoznak".
A brit ipar egyik legjelentõsebb szektorának, a hadiiparnak szüksége van az állami támogatásra. Ezért a védelmi minisztérium 37 milliárd fontos évi költségvetésének csökkentése nem érinti a repülõgép-hordozó projektet és a brit hajógyártás támogatását. A The Guardian kitér arra is, hogy konzervatív, munkáspárti és liberális politikusok gyakran érvelnek azzal, hogy ha Skócia függetlenné válna, az országrész önmagában nem lenne képes milliárdokat költeni a repülõgép-hordozókra, fregattokra és atom-tengeralattjárókra és Skócia több tízezer munkahelyet veszítene el a Queen Elizabeth-hez hasonló projektek nélkül.
Valószínûleg elõször és utoljára nyilvánítok véleményt ezzel kapcsolatban, de ez egy kissé egyoldalú megközelítés, már elnézést kérek. Elõször is ha nem lennénk az EU-ban, akkor a vámúnión kívülrõl exportálni se nagyon tudnánk az EU felé semmit versenyképesen. Másodszor ezen okból kifolyólag egyetlen multi sem telepítette volna a gyárait, logisztikai, K+F központjait ide. Harmadszor amennyire én tudom, mi több pénzt kapunk még mindig az EU-tól, mint amennyit mi fizetünk be az EU-nak különféle jogcímeken. Negyedrészt el lehet gondolkodni, hogy hol lennénk, ha a politikusaink végig a saját fejük után mentek volna, nem szólnának be Brüsszelbõl, hogy ez-meg-ez-meg-ez a jogszabály / törvény ellentétes az EU normatívákkal. Mert a politikusaink esélyesen ugyanazok lennének, legfeljebb más módszerekkel sütögetnék a saját pecsenyéjüket.
Nekünk így sem, úgy sem lenne jobb, kár is arról álmodozni, hej, ha nem léptünk volna be az EU-ba, akkor a kis Magyar Tigris olyat, de olyat mutatott volna, hogy aztán abba belezöldül az irigységtõl Kínától kezdve az Egyesült Államokig mindenki.
Persze lehet, hogy csak én vagyok nagyon negatív. :)
Igen, szerintem ez a helyes nézõpont tágabb hazánkat illetõen, egyrészt. Másrészt meg csak erre a nézõpontra még mi magunk európaiak is szarunk.
Nem csak közös kül/katonapolitika nincs. De közös pénzügy sincs, lásd ugye euroövezet vs. többiek. Aki meg az euroövezetben van az sincs jobb pozícióban. Mert nincs az eurónak központi bankja, ami az árfolyampolitikáért felelõs. És ez ugye azzal jár, hogy a kis országok, mint Görögország nem tudják hol hallatni a hangjukat, ha valami nem stimmel, és így könnyen a fax rosszfelére kerülnek. Ami nem lenne gond, ha lenne olyan az EU-ban, hogy SZOLIDARITÁS. Ami nincs. És a löttyedtseggû német turista könnyen elfelejti, hogy miért tudott Görögországban viszonylag olcsón nyaralni, amikor most meg azt a pénzt kéri vissza tõlük, amit ennek biztosítására is adott az államuk. Akkor most a görögök találják ki, hogy OK visszafizetik a kölcsönöket, de aki volt náluk nyaralni az meg számolja ki a költségeket 1,5X szorzóval, és a különbözetet kamatostul fizesse be nekik?
És akkor arról még nem is szóltam, hogy a közös EU költségvetés 50%-a a mezõgazdasági támogatás, amibõl mi nagyjából kimaradunk, csak mert a multik szétverték a mezõgazdaságunkat. De ha nem verték volna széjjel szana, akkor valszeg be se léphettünk volna...
A leigázni szónak sok értelmét nem látom. A II. Vh és a Hidegháború óta gyak senkinek nincs olyan hadereje, amivel egy másik közepesen fejlett haderjû és közepes méretû országot képes lenne megszállni a szomszédban fõeleg, ha ez a másik ország tõle igen messze van...
A másik ok, hogy senki be nem merné vállalni az ezzel járó áldozatot. Az iraki + afganisztáni veszteségeknél a szívükhöz kapnak már egyesek, hogy 8-10 év alatt ~ 5-6 ezer halott. A II vh idején komolyabb hadmûveletek alatt egy 1-2 napi veszteség volt és akkor még örültek, hogy ennyivel megúszták. A kétszámjegyû %-os veszteség 1 hét alatt nem volt ritka. Ma 1% is elfogadhatatlannak tûnik politikailag.
Valahol röhejesenek találom, hogy azért vannak százezres nagyságrendû haderõk és minimális veszeteségeket sem képesek tolerálni. A politika nem képes elfogadni, hogy a háború áldozatokkal jár...
Katonailag mindenképpen egy oldalon állunk ha politikailag még ez nem is teljesen sikerült. De ha bárhonnan jönne a veszedelem senki de senki nem lenne képes Európát leigázni. Mindíg csak az USA, Oroszország meg Kína van a középpontban de a teljes EU-nak óriási hadereje van. Tessék csak utána olvasni.
Katonailag valóban erõs lenne egy egységes európa, de nincs egységes európai védelempolitika. Épp nemrég volt ebbõl komoly haccacáré, mert Németország, Franciaország és Lengyelország akar egy közös EU katonai vezetési központot. Anglia viszont megvétózta ezt, mondván, hogy már van ilyen, NATO-nak hívják, és Brüsszelben van a központja. Az említett hármas viszont a NATO-tól független, és annál szorosabb katonai összefogást akar.
Hogy adott esetben mennyire segítenék egymást katonailag az EU tagállamok, azt nehéz lenne megmondani. De erre van ugye egy jó példa. Törökország és Görögország elég keményen egymásnak feszülnek Ciprus ügyén. Pedig mindkét ország a NATO tagja. Korántsem biztos, hogy adott esetben az EU jobb lenne e téren, hiszen kötelezõ jellegû katonai együttmûködés nincs a tagállamok között. Másképpen szólva tegyük fel egy Görög-Török háború esetén mégis kinek az oldalára álljon az EU? A tagállamok jó része NATO tagország is. Görögország EU tagállam, és mindkét ország a NATO tagállama. Na, ilyenkor mi legyen?
Egy össz európai összefogással bárkit meg tudunk állítani!
Ha össz európai politikai összefogás is létezne, valóban ez lenne a helyzet.
Kiváló cikk! Le a kalappal! Sok ilyet még! Érdekes viszont, hogy a cikk is és itt a hozzászólásokban is többen külön emlegetik Nagy-Britanniát, Franciaországot,Olaszországot stb. Közben meg elfelejtik, hogy ez már majdhogynem 1 és ugyan az méghozzá European Union. Katonailag mindenképpen egy oldalon állunk ha politikailag még ez nem is teljesen sikerült. De ha bárhonnan jönne a veszedelem senki de senki nem lenne képes Európát leigázni. Mindíg csak az USA, Oroszország meg Kína van a középpontban de a teljes EU-nak óriási hadereje van. Tessék csak utána olvasni. Továbbá emberszámban is Kínán és Indián kívûl magasan az élen járunk hiszen Európa népessége 731 millió fõ !!!! Összehasonlítás képpen az USA-bnan kb 309 millió fõ él ahol a népsûrûség 31fõ/négyzetkilométer, Európában 70 !! A technológiai fejlettség is kiváló. Egy össz európai összefogással bárkit meg tudunk állítani!
"Jelenleg Kínának nincsenek konkrét érdekeltségei a közvetlen környezetén kívül. Ilyen oldalról kár az õ hegemóniájuktól itt Európában tartani. Attól már inkább lehet, hogy mivel Európa viszonylag távol van, pont itt fogják az elõbb említett nagy konfliktust kirobbantani. Szerintem jelenleg ezerrel kattog a kis kínai elvtársak agya azon, hogy milyen ellenfelet találjanak Amerikának."
A konfliktus kirobbantási helyszíne lehetséges, hogy Európában lesz, eléggé tûzfészek az biztos. Viszont Európa az egyik legfontosabb piacuk, csak nézz végig a legtöbb bolt árukínálatán. Teli vannak "made in China" feliratú áruval. A röhej az, hogy még a nemzeti szalagos zacskóba csomagolt mórahalmi foghagyma is Kínában nõtt...
"Most bizonyos szakemberek azzal fenyegetnek, hogy hasonló eladósodási válságban vannak, mint a nyugati gazdaság szinte minden szereplõje. Csak azt felejtik el, hogy az államnak óriási pénztartalékai vannak, a bankok ugyan jelentõs beteg hitelállománnyal rendelkeznek, de azok is állami kézben vannak, akárcsak kvázi az önkormányzatok. Az állam, akár a kormány egy rendelettel, tollvonással megszüntetheti a tartozásokat! Az emberek meg keveset fogyasztanak mert melóznak ezerrel, igazából azok sincsenek olyan szinten eladósodva, mint nálunk."
Már ha hihetünk a kínai statisztikáknak! Mert túl sokszor derült ki, hogy az amit mondtak nem úgy, és nem olyan adatokkal értendõ.
Ami pedig a fogyasztást illeti, most még kicsi, de már egyre inkább többet kívánnak az emberek. Eddig a saját bicikli volt az álom közlekedési eszköz, most már viszont egyre többen szeretnének autót. Pekingben ez már olyan méreteket öltött, hogy a hatóságok sorsolják a vásárlást. A legutóbb már csak minden 14. igénylõ vehetette meg álmai autóját, és ez az arány egyre romlik.
"Ha lesz válság ott is, az messze nem olyan jellegû, mint a miénk. Szóval a riogatás ellenére a kínai gazdaság, viszonylag jó állapotban van, legalább is amíg számíthat a mi fogyasztásunkra. Szerintem."
Fõleg, hogy minden válság más. Viszont hogy a kínai gazdaság milyen állapotban van, azt nem tudom. Lehet, hogy csak egy hatalmas papírvár. Ezt majd az idõ eldönti. Csakhogy, ha Kína csõdbe megy, az nekünk nem lesz jó. Nekünk minden árt, mert olyan pocsék a gazdaságunk.
Szerintem a világméretû kínai dominanciától vagy 50 évre vagyunk, ha csak a jelenlegi trendeket nézzük. A gazdasági, kulturális, akármilyen mondjuk már itt van. Hasonló a helyzet, mint a a XX. szd elsõ felében USA és a Brit birodalom viszonyát illetõen.
Ha a történelembõl tanultak, akkor a kínai "hatalom átvétel" nem úgy fog lezajlani, hogy szemtõl szemben neki mennek az amcsiknak. Sokkal inkább, hogy hagyják õket belesodródni egy olyan konfliktusba, ami felemészti gazdasági és katonai erejüket, sõt akár még szövetségesként, segítségnyújtóként még jobban ki is szipolyozzák õket.
Jelenleg Kínának nincsenek konkrét érdekeltségei a közvetlen környezetén kívül. Ilyen oldalról kár az õ hegemóniájuktól itt Európában tartani. Attól már inkább lehet, hogy mivel Európa viszonylag távol van, pont itt fogják az elõbb említett nagy konfliktust kirobbantani. Szerintem jelenleg ezerrel kattog a kis kínai elvtársak agya azon, hogy milyen ellenfelet találjanak Amerikának.
A kínai gazdaság elég érdekes állatfajta. Jelentõs az állami szektor aránya, sõt talán a bankok pont állami kézben vannak. Mellette a versenyszféra meg talán kevésbé szabályozott, korlátozott, bizonyos szempontból, mint a fejlett nyugaton. Innen borzasztó kiegyensúlyozatlannak tûnik, de vajon nem-e ez adja a dinamikáját? Most bizonyos szakemberek azzal fenyegetnek, hogy hasonló eladósodási válságban vannak, mint a nyugati gazdaság szinte minden szereplõje. Csak azt felejtik el, hogy az államnak óriási pénztartalékai vannak, a bankok ugyan jelentõs beteg hitelállománnyal rendelkeznek, de azok is állami kézben vannak, akárcsak kvázi az önkormányzatok. Az állam, akár a kormány egy rendelettel, tollvonással megszüntetheti a tartozásokat! Az emberek meg keveset fogyasztanak mert melóznak ezerrel, igazából azok sincsenek olyan szinten eladósodva, mint nálunk. Ha lesz válság ott is, az messze nem olyan jellegû, mint a miénk. Szóval a riogatás ellenére a kínai gazdaság, viszonylag jó állapotban van, legalább is amíg számíthat a mi fogyasztásunkra. Szerintem.
Egyik a palesztinokat öli halomra, másik a tibetieket/ujgurokat, az egyik Gázát és Ciszjordániát megszállás/blokád alatt, az õslakosokat rabszolgaként kezelve, a másik Tibetet és Ujgúriát. Melyik a jobb?
Az egyik fegyverkezik,próbálkozik,a másik terrorállamként halomra öli a civileket, és növekszik terpeszkedik úgy hogy aki hangot ad ennek egybõl antiszemita. Szánalmas :)
Sajnos én ezen nem tudok röhögni. Ez a hozzáállás olyan következtetést hoz magával, hogy egyáltalán nem fogunk örülni a Kínai dominanciának itt Európában. Mellesleg, a hadiflottát nem azért fejleszti egyik állam sem, hogy aztán a naftalinban tárolja, mint ahogy semmilyen másik fegyvert sem a szépségéért gyártanak. Kína most erõsen középhatalom. Katonailag még elmarad az India, Dél-Korea, Tajvan, Japán mögött. Aztán még mindig jön Oroszország. Bár az oroszok erõsen visszaestek a Szovjetuniós helyzetükbõl, de azért még mindig többre képesek mint Kína. A hadseregük is komolyabb szinten van. Ha ezeken túllép, mert ez még egyáltalán nem biztos, akkor viszont még ott van az EU, és az USA is. Hosszú még az út a világuralomig, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy el sem jutnak odáig. Mert elõbb-utóbb esetleg összeomlik a túlhajtott gazdasági fejlesztésük. Fõleg, hogy az alapkutatásra nem sokat költenek. Inkább megveszik, vagy még inkább ellopják a már kifejlesztett technológiát.
A térkép szerint egész pofátlan követeléseik vannak a kínaiaknak.
Wrong. Kínából szárazföldön idejönni nehezebb, mitn az Atlantin átjönni hajóval. Mutass egyetlen nehézfegyverzetû hadsereget, ami képes lenne csak az Alpokon átmenni. Az Alpok meg sehol nincs a Himalája + Pamír + n+1 hagylánchoz képest. Ezen felül "picit" messze vannak...
A helyzet az, hogy Kínától nem választ el minket egy óceán, viszont a zUSA-tól igen, így ha körül akarnak nézni nálunk a sárgák, akkor fognak is. Én már szoktatom magam a kíni koszthoz is pl. :D
Azért a lemaradás korántsem akkora, mint amilyennek látszik.
Technikai szinten van egy komoly lemaradás (a J-15 kb. az F/A-18C/D színvonala), tapasztalat terén van egy komoly lemaradás (ne feledjük, hogy az USN azért folyamatosan él, mozog, gyakorlatozik, háborúzik, sokkal nagyobb svunggal él, mint a Kínai népi haditengerészet) és a mennyiség terén is van lemaradás, ha a minõséget is figyelembe vesszük.
Természetesen ha teszem azt Kína beindít egy masszív flottaépítési programot, akkor akár képes lehet arra, hogy 10 év múlva beérje az USN-t. Csak ebbe belerokkana gazdaságilag.
Egyrészt a katonai erõ nem csak a haditengerészetbõl áll, a Szovjetunió sem ennek köszönhette nagyhatalmi státuszát.
Nyilván nem, de egyfelõl a Szovjetuniónak volt mindig egy viszonylag modern, és hatalmas szárazföldi hadserege és légiereje, ami összemérhetõ volt a nyugati konkurensekkel. Kína e téren nem áll olyan jól, és ismét azért, mert vagy a létszám terén van elõnyben, de akkor technikailag elmaradottan felszerelt egységek vannak túlsúlyban, ha viszont a modern felszereléssel ellátott egységeket nézzük, akkor meg azt látjuk, hogy egy jobb középhatalom (Anglia, Franciaország, Olaszország) szintjén vannak.
Elvileg Európába is tud szállítani víz nélkül.
Viszont sokkal magasabb költségek árán. A tengeri szállítás nem véletlenül opció még az oroszoknak is a kínai kereskedelemben, és igyekeznek inkább a tankhajók számára megnyitni a jeges-tengert, minthogy vasúti tartálykocsikkal szállítsák a nyersanyagokat.
Az USA flottája meg hidegháborús örökség, elõbb-utóbb az amik is rákényszerülnek majd, hogy visszavágják a katonai kiadásokat, mert erejükön felül költenek.
Nem véletlen, hogy hamarosan már csak 10 Carrier Battle Group lesz a 11 helyett... :) Viszont még csak a kanyarban sincs egyetlen ország se, aki 2-nél több CBG szintû flottacsoportot ki tudna állítani. Egyedül Anglia van ehhez karnyújtásnyi távolságra a két Queen Elizabeth-osztályú hordozójával. Kína és India talán 2020-2025-re jut el oda, talán.
Azért a lemaradás korántsem akkora, mint amilyennek látszik. Egyrészt a katonai erõ nem csak a haditengerészetbõl áll, a Szovjetunió sem ennek köszönhette nagyhatalmi státuszát. Kínának elég lehet, ha a partmenti vizeit meg tudja védeni, és talál a szárazföldön kereskedelmi partnereket. Elvileg Európába is tud szállítani víz nélkül.
Az USA flottája meg hidegháborús örökség, elõbb-utóbb az amik is rákényszerülnek majd, hogy visszavágják a katonai kiadásokat, mert erejükön felül költenek.
Nem hiszem, hogy bárki is félvállról veszi Kínát. Erre mutat, hogy folyamatosan Kínával pedáloznak a szenátusi meghallgatásokon a Pentagon fejesei. :P
Ugyanakkor a nagy büdös helyzet az, hogy továbbra is komoly a lemaradás, az Egyesült Államok ott tart, hogy a 5. generációs, igen fejlett repülõgép-hordozó fedélzeti vadászgépet tesztel, míg Kína egy 4+. generációsat, amelynek a györekere az 1970-es évekbe nyúlik vissza. Eközben viszont az Egyesült Államok már gõzerõvel dolgozik egy pilóta nélküli csapásmérõ bombázógépen, amit hordozófedélzetrõl lehet majd üzemeltetni, ez az X-47 Pegasus. Ha belehúznak, akkor az X-47-en alapuló robotgép akkor állhat rendszerbe, amikor a Shi Lang...
A szándék megvan Kína részérõl, ez nem vitás, és erõforrások terén sem szûkölködik. Ugyanakkor azért túlmisztifikálni sem kell a fejlõdését. Még vagy 30 évig nem nagyon tudja megtörni a Csendes-óceánon az US NAVY hatalmát... Hacsak valami drasztikus változás be nem áll esetleg...
Jaja, node apró léptekkel szépen erõsödnek, míg a többiek (a nagyok) nagyjából ülnek a babérjaikon. Jól csinálják és eljön az idõ, mikor nem lehet félvállról venni õket. Nyilván nem a NATO a célpontjuk (még).
"Egy tengeralattjárón nem tudsz gépeket szállítani,"
Ez így nem teljesen igaz. Lehetni lehet, csak nem tud megfelelõ katonai erõt felvonultatni, meg elég körülményes. A japánok a II.világháború idején három repülõgéphordozó-tengeralattjárót is építettek. Tulajdonképpen két tengeralattjáró törzsét hegesztették össze, és erre építettek egy tartályt ami a gépeket szállította és indította. Három torpedóbombázót tudott szállítani. Eredetileg a Panama csatorna támadására majd az USA-ban való vegyi és biológiai fegyver támadására tervezték bevetni õket (mind öngyilkos küldetés volt persze, ilyen kevés géppel). Végül az Ulithi bázis elleni támadásnál vettették be õket, de még a támad elõtt megadta magát Japán. Egy tengeralattjárót elsüllyesztettek, kettõt az amerikaiak elfogták és tanulmányozás után megsemmisítették. Ebbõl a tengeralattjáró-típusból fejlesztették ki a késõbbi rakétahordozó tengeralattjárókat.
1.: Egy flottacsoport vagy konvoj légvédelme. A repülõgépek megvédhetik az ellenséges repülõgépektõl és rakétáktól a flottát/konvojt. 2.: Mobil légibázis, amelyel távoli tenger menti országok légterét lehet felügyelni (vagyis a légifölényt megszerezni), lásd Líbia, ahol egyetlen Francia hordozó és a fedélzetén lévõ két tucat repülõgép képes volt erre. Ellenpélda Afganisztán - szárazföldi ország, így a tengeri erõ ott nem is játszhat. 3.: Erõdemonstrációs képesség. Ha megjelenik a kikötõid elõtt egy 65 000 tonnás hordozó, rajta két tucat harci géppel (ne feledjük, a világ országaiból kb. 25-30 rendelkezik ennél több modern harci repülõgéppel), akkor elgondolkozhatsz, hogy tényleg ellent akarsz-e mondani neki.
Azon az alapon, hogy az ott található szigetek (szürke kis körök a képen) kínához tartoznak. Ezek szokszor alig többek egy homokpadnál, de a jelentõségük mégsem elhanyagolható, hiszen szeretik hozzákötni ezeket a területi igényekhez. Vietnam és Kína már folytatott kisebb partraszállással tûzdelt tengeri harcot néhány ilyen 'szigetért'...
Pontosan errõl szól az egész. A Shi Lang feladata lesz az elkövetkezendõ években, hogy megszerezzék rajta ezeket a tapasztalatokat. Utána pedig jöhet a következõ lépés, az amerikai Nimitz-osztályhoz hasonló hordozó-osztály (2025-2030 körül). Legalábbis sok elemzõ ezt feltételezi jelenleg.
Mindeki LEépíti a flottáit, meg próbál szabadulni a költséges fegyóktól, katonáktól, támaszpontoktól, míg õk pont ellenkezõleg tesznek, fegyverkeznek vadul és pumpálják a nemzeti vagyont a haderõbe, mígnem sérthetetlenné és érinthetetlenné nem válnak riválisaik számára (hagyományos fegyverzettel).
Kína eddig is elég erõs hadiflottával rendelkezett például Vietnámhoz képest, a nyugati tengeri hatalmakhoz képest pedig ugyan számbelieg felér, de technikai szinten nem annyira. Kínának mindössze maroknyi modern felszíni egysége és tengeralattjárója van, ha kihúzzuk a képletbõl az elvult egységeket, akkor kb. egy Angol Királyi Flottával, vagy a Francia Haditengerészettel egyenrangú tengeri hatalomról beszélünk.
Persze szó se róla, jelentõs erõfeszítéseket tesznek azért, hogy fejlõdjenek, de attól nagyon-nagyon messze vannak, hogy egy USA-Japán-Dél-Korea tengelyt meg tudjanak törni.
Egy tengeralattjárón nem tudsz gépeket szállítani, ahhoz meg nem árt ha ki akarod tenni a hátsódat otthonról. Meg aztán lehet vinni mindenfele mutogatni hogy ilyen is van (ezt a cikkben is írta cifu). :D
Leszögezem, hog nem vagyok szakértõ, de minek ide 3-5 ezer fõs legénységgel ellátott 65 ezer tonnás hordozó, amit egy nagyobb rakéta is könnyedén elsülyeszt? (cikkben is utaltak rá, hogy egy fasza tengeralattjáró olcsóbb meg jobb mint egy böhöm nagy hajó)
Egy birodalom megalapításához és fenntartásához flotta kell!
nem tudom mely neves történelmi személy mondta ezt, de igaza volt, kezdve az ókori görögöktõl (bár õk nem hódítgattak annyit), rómán át a brit gyarmatbirodalomig és a mai USA-ig, ez a kijelentés megállja a helyét, és most Kína is szeretné megmutatni, hogy jelen lesz itt is
"Ha pl a kubai rakétaválság idején az oroszoknak 2X akkora haditengerészetük és légierejük lett volna adott helyen, akkor nem sok vizet zavarnak az amcsik"
Azert az a ketszerese szorzo egy kicsit optimistanak tunik :)
Kína milyen alappn követeli magának, a brunei, maláj, filip, tenger részeket?
Azért természetesen nézzük meg, hogy miért is van nagy flottákra szükség.
A szárazföldeket ugye hatalmas tengerek választják el, amelyeken keresztül folyik a világkereskedelem gyakorlatilag 99%-a, a másik 1% és itt árumennyiségben gondolkodok inkább meg a légtérben zajlik. Az USA jelenleg a legnagyobb flottával és légiflottával rendelkezik, ebbõl nagyon áttételesen de következik, hogy a világkereskedelmet még azért õk ellenõrzik. Ha ezt a szerepet át akarják venni, akkor összemérhetõ flottára van a kínaiaknak szüksége. És kb ezek azok a szempontok, ami az õ haderõfejlesztésüket meg fogja határozni a következõ évtizedekben. Mert pl hiába akarnak szállítani valami stratégiai fontosságú anyagot, pl ritkaföldfémet valami szövetségesüknek, akár pl Braziliának/Venezuelának akárkinek, ha az Amcsik blokád alá vonják. Ha pl a kubai rakétaválság idején az oroszoknak 2X akkora haditengerészetük és légierejük lett volna adott helyen, akkor nem sok vizet zavarnak az amcsik, és a mai napig rakéták vannak Kubában. Mint ahogy elötte azért az amcsik simán rakétákat telepítettek Törökországba, mert megtehették.
Az meg, hogy bármelyik nagyhatalom komoly, világháború szintû, milliós seregeket megmozgató szárazföldi háborút kezdjen az sci-fi. A kínaiak részérõl is. Európa a II. VH-ban más volt kicsit. De a németeknek már Oroszországban is túl hosszúra nyúltak az utánpótlási vonalaik ahhoz, hogy gyõzzenek. Pedig marhára nem sok hiányzott ahhoz, hogy elérjék azt a határvonalat, amit a Barbarossa tervben kitûztek maguknak és ahol megálltak volna amúgy. De még az is sok volt.
Jó cikk, tetszett. Szerintem azért az nem minden, hogy Kína felvásárolja, lekoppintja, megépíti az orosz, illetve a nyugati technológia alapján a saját haderejét, annak hatékony üzemeltetéséhez azért óriási tapasztalatra is szükség van, ami Kínánál azért még hiányzik.
Jaja, mink meg már elkéstünk. Kb kõbaltával fogadhatjuk majd a hájtek kínai ûrcsapatokat, mikor partra szállnak! Bááár, mivel eladnak minket addigra nekik simán, így nem is lesz szvsz. semmiféle partraszállás, csak a zászlónk színe és mintája változik meg és a hivatalban sem beszélhetsz majd magyarul. Nem nagy dolog... :D Menek is kihúzatni ferdére a szememet, tudtok egy jó plasztikai sebészt?! :DDD
Mert ugye a háborúkat részben a technika és a katonák, nagyobb részben viszont a gazdaság nyeri meg. Ha õk "olcsón" tudnak durva haderõt felállítani és fenntartani és bármikor kirázzák a kisujjkból egy-egy csapás/hadjárat költségeit (akár évekre), anékül, hogy ezt a gazdaságuk jelentõsen megsínylené, akkor tulajdonképpen borítékolhatják is elõre a biztos sikereket. Nem állhat mege lõttük senki.
Mindeki LEépíti a flottáit, meg próbál szabadulni a költséges fegyóktól, katonáktól, támaszpontoktól, míg õk pont ellenkezõleg tesznek, fegyverkeznek vadul és pumpálják a nemzeti vagyont a haderõbe, mígnem sérthetetlenné és érinthetetlenné nem válnak riválisaik számára (hagyományos fegyverzettel). Ez a jó módszer. Nem véletlenül próbálják ugyanezt tenni a körülöttük elhelyezkedõ államok, mert nem szeretnének arra ébredni, hogy kínai tankok dübörögnek a fõvárosuk utcáin (meg is értem õket). Szép új világ...
Hát anno azért Európában is jól le reverse-enginieringelték a puskaport, meg a porcelánt, meg ilyeneket, ami akkoriban Kínából gyütt.
Meg ha jól tévedek már Hitlerék is azért kezdtek el mozogni, meg építették az "egységes-Európát" mert úgy számoltak, hogy pár évtizeden belül jön keletrõl a veszedelem.
Ravasz kis basztardók ezek. Sok-sok évtizedes kutatási költséget spóroltak meg, nem szólva a rengeteg tapasztalatról aminek folyományaként ezek a hajók megépülhettek (volna). Így mondhatni költséghatékony módon, "diszkont" áron jutnak hozzá a csúcstechnikához és máris készül egész flotta belõle. Nagyon pipecül, okosan és türelmesen csinálják, veszélyes szerencse-játékosok, annyi szent. Ez azért már elismerésre méltó teljesítmény.
Jó cikk, köszi.
( „Kína két további fõ ellenlábasa, Japán és Dél-Korea szintén nem rendelkezik elhanyagolható flottával és légierõvel, " ez a mondat egy kicsit kanifántos lett )
Még szerencse, hogy ennyi az ellenlábasa. Lakosság számát tekintve mindegyiket jelentõsen meghaladja, még Indiáét is. Viszont dél-korea, japán, taiwan, usa a csúcstechnikát képviseli.
Igen kezdhetnénk félni, ha haditechnológiában felülmúlnák a többi országot.
Danke schön!
Itt a sárga veszedelem!!! Atomot kínára!!!!!
Kiváló cikk, nem nagyon értek a témához de érdeklõdéssel olvastam végig. A jövõben is szívesen látnék hasonlókat.
Informatika és tudomány
