Egyébként mondjuk egy táblázatnál, diagramnál miért is kenhetném a hajamra? Papíron bele tudsz kattintani egy elembe, hogy további információkat szerezz róla? Ha mozgatom egy csúszkán mondjuk az új típusú mittomén beton felhasználási arányát, akkor fog változni alatta a diagram/táblázat, ami az épület statikai jellemzõit fogja mutatni?
Tudom hogy a jelenlegi formátumokkal ez minimum macerás, de a lehetõség megvan hozzá, hogy mondjuk interaktív diagramot csináljanak benne. Papíron meg ilyet sose fogsz.
"Az író munkája után legfeljebb egy korrektorra van szükség, akinek a munkája - így a díjazása is - az íróé mellett eltörpül. Az összes több résztvevõ munkája FELESLEGES."
Most már legalább biztosak lehetünk benne, hogy vagy nem láttál soha kéziratot, vagy igénytelen vagy. :)
A levegõnél nehezebb tárgyak meg nem tudnak repülni.
A mondatodból kitûnik, hogy soha az életben még közelében sem voltál eBook olvasónak. A dolog ott kezdõdik, hogy az ebookoknak jellemzõen nincs méretük. Ha betûméretet állítasz - áttördeli. Ha elforgatod - áttördeli. Ennyi.
EInken könyvet olvasni simán jobb mint papíron. Kindle 3 pl 241g, vagyis talán még könnyebb is mint egy átlagos könyv. Viszont egy kézzel kényelmesen tudod fogni és lapozni is, ami egy átlagos könyvre nem igaz (fõleg a lapozás kín). Ugyanúgy kell hozzá fény mint a papírhoz, ugyanúgy nem zavarja a napfény mint a papírt. Gyakorlatilag egy matt mûanyag lapon jelenik meg a szöveg.
A helyigénye kisebb mint egy átlagos könyvé. Ha egy könyv vége felé jársz, rátöltöd a következõ könyvet, és nem lesz tõle se nagyobb, se nehezebb. Ha elutazol 2 hétre nyaralni, akkor rátöltesz 5-10 könyvet, és nem kell +1 táskát vinned.
Azt se felejtsük el, hogy az ebookok hypertextek, nem pedig statikus szövegek. Vagyis magyarázat nem foglal helyet az adott oldalon, ha akarod odaugrasz, ha akarod nem, ha odaugrottál akkor normális méretû betûmérettel tudod olvasni, stb.
Ezenkívül a Kindle pl fel tudja olvasni az angol nyelvû szöveget, beépített - de cserélhetõ - szótárral rendelkezik.
"Nem láttál még szerzõ által leadott kéziratot*. :D Kb. annyira fogyasztható, mint a búza a kenyérhez képest." Aha, nyilván. És attól lesz fogyasztható, hogy a Libri havi 5 millióért bérel üzletet plázánként. Meg attól hogy elpazarolnak egy csomó papírt, értelmetlenül. Ma a világon kitermelt összes fa 20%-ából papír lesz (most arról ne beszéljünk, hogy az évi 310 millió tonna papír elõállításához mennyi vegyi anyagot használnak fel). Az író munkája után legfeljebb egy korrektorra van szükség, akinek a munkája - így a díjazása is - az íróé mellett eltörpül. Az összes több résztvevõ munkája FELESLEGES.
Áh! Szarom én le ezeket. Az összes papíralapú könyv és magazingyártást betiltanám a picsába, osz' game over parasztkáim. Csak felbasszák az agyam a vergõdésükkel.
Egy könyvet ritkán adsz kölcsön 1 millió embernek. Mellesleg a kölcsönzésnél egyszere egy embernek adot oda, másolásnál végtelen soknak is, a tied mégis nálad marad.
"mivel a búzát nem lehet megenni, de ha az író begépeli mondjuk Word-be a kéziratát azt minden további herce-hurca nélkül lehet olvasni, terjeszteni"
Nem láttál még szerzõ által leadott kéziratot*. :D Kb. annyira fogyasztható, mint a búza a kenyérhez képest.
A nem csak a forgalmazó (terjesztõ) akit megfizetsz (bár könyv esetén valóban nagy szelet az övék a tortából), meg a nyomda, hanem bizony odáig is sok munka, mire eljut a könyv. Ahogy a kenyér sem annyi, hogy a learatott búzát kiszállítják a boltba.
Ha a nyomtatástól meg a terjesztés egy részétõl el is tekintünk, akkor is van bõven költség a szerzõn kívül. (Hogy az állam adósarcáról ne is beszéljünk.)
*Persze lehet, hogy te azon kevesek közé tartozol, akik elég igénytelenek hozzá, hogy szerzõi kéziratot olvassanak. Ám még ez sem mentesítené a könyvet minden egyéb költség alól.
Nem lop el senki semmit. Ez a jogvédõk által költött maszlag, hogy a lopáshoz, mint egy mindenki által elítélendõ bûnhöz hasonlítja azt, ami nem az, hogy ezáltal bûntudatot keltsen a népben. Nem tudom kinek volt lelkiismeret furdalása, ha kölcsönkért a barátjától egy könyvet, kiolvasta és visszaadta. Ez semmiben nem különbözik a könyv másolatának letöltésétõl. Így sem vette meg, meg úgy sem. Könyvtár ugyanaz a téma.
Nagyon egyszerûen. Egy könyvesboltban 5000Ft-ért eladott könyvbõl az író kb 1000Ft-ot kap (persze csak ha produkál megfelelõ példányszámot). 4000Ft fölösleges kiadásra kényszeríti a vásárlót, aki ebbõl a 4000 Ft-ból tudna mondjuk még 4 könyvet venni az adott írótól. Vagyis a kiadó ezzel, hogy papír alapú értékesítésre kényszeríti az írót kivesz az író zsebébõl 4000Ft-ot, minden egyes eladott könyvvel.
A búza/kenyér példa enyhén sánta, mivel a búzát nem lehet megenni, de ha az író begépeli mondjuk Word-be a kéziratát azt minden további herce-hurca nélkül lehet olvasni, terjeszteni. És én pont leszarom, hogy a libris eladó p.csa meg a könyvet szállító sofõr meg a nyomdász, meg a plázát építõ munkás mennyit dolgozik, mikor az õ munkájukra nekem nincs szükségem, csak arra a szöveges állományra amit begépelt az író maga.
"Egy 5000 Ft-os könyv esetén él ellopok 1000 Ft-ot az írótól. Ha meg megvenném, akkor a kiadó lopna el tõle 4000 Ft-ot..."
Na ezt magyarázd el kérlek. Mondjuk kenyérrel meg földmûvessel. Ha ellopsz egy 100 Ft-os darab kenyeret, akkor elloptál 10 Ft-ot a földmûvestõl, de ha megveszed a boltban akkor a pékség lopna el tõle 90 forintot? Mert a malom ingyen dolgozik, a pék is, a sofõr is, ingyen van az üzemanyag, a boltban is ingyen dolgoznak.
Elárulom, egy könyvön nem csak a szerzõ dolgozik, rajta kívül még nagyon sokan tesznek hozzá nem kevés munkát.
Ja, és ezek szerint akkor egy kurvát megerõszakolni sem bûn ugye? Hiszen csak nem fizetsz egy szolgáltatásért... Neki semmivel sem lett se kevesebb se több.
Basszátok meg, a bliccelésnél egy SZOLGÁLTATÁSÉRT fizetsz. A könyv is egy szolgáltatás. Valaki beletett valamit, ami neked nincs meg. A szoftver is egy szolgáltatás, mert mikor megveszed, akkor csak licenszet veszel rá, hogy használhatod. Még mindig balfaszok vagytok.
Jó volna ha jogvédõk és társaik abbahagynák a mindennapos nyafogást, egyelõre senki se ment tönkre a nagy másolás miatt és mindegyik író megél aki eddig megélt...Ezek a közlemények csak arra jók, hogy az sg.hu-t megtöltsék velük.
mert azt hitték majd megveszik? akkor már megveszik normál könyvben
"A letöltések nem okoznak kárt a jogtulajdonosnak, csak bevételkiesést." Valójában ez a "bevételkiesés" szó is eléggé egy nyakatekert valami. A bevétel már nem tud kiesni, ami meg nem jön be, az nem bevétel, hanem álmodozás.
Nem kiesik a bevételük, hanem nem realizálódik, amit elképzelnek.
"Az meg lózung duma, hoy csinálj jót és megveszik. Lófaszt. Emberek olyan progikat warezolnak le, amiket egy pizza áráért meg lehet vennni. Minden másre elbasszák a pénzt, de a szoftver inkább lewarezolja."
Ez nem igaz. Amikor az apple bevezette az iTunes store-t, mindenki huhogott, hogy be fog bukni, mert az emberek inkább warezolnak, mind hogy 0.99$-t költsenek egy zeneszámra. Aztán kiderült, hogy az emberek igenis hajlandóak fizetni, ha a letöltés egyszerû, biztonságos és gyors, kellõen nagy a választék és megfizethetõ. (Jellemzõ, hogy Magyarországon azért nincs még jól mûködõ, legális zeneletöltõ szolgáltatás, mert az Artisjus lobby és az agyatlan magyar szerzõi jogi szabályozás lehetetlenné teszi.) Saját példát is tudok mondani: Amikor Mac-re megjelent a Snow Leopard, elmentem a bótba, hogy életemben elõször vegyek egy legális oprendszert. Erre mondják, hogy még nem kaptak, meg majd a jövõ héten, meg mittomén. Besokalltam, leszedtem torrentrõl. Azóta a Lion már letölthetõ 24EUR-ért az AppStore-ból, faszom se fog warezolni ennyi pénzért, ha néhány klikkeléssel jogtisztán feltelepül az egész másfél óra alatt. Ugyanez a helyzet a DVDkkel is. Ha 500 forintért a Sparban lehet a gyereknek mesefilmet kapni, akkor nem fogom warezolni, mert a warezba fektetett munkaóra meg a nyers DVD, stb. többe jönne ki, mint 500 forint. Ha tehát lehetne 300 forintért e-bookokat letölteni, akkor a vásárlók nagy része fizetne. Nem szívjóságból, hanem mert megérné nekik. Ha párszáz forintért lehetne online filmeket és tvsorozatokat nézni, akkor az emberek fizetnének, mert nem kellene tökölni vele, sem az agyrohasztó reklámokat nézni. Stb. stb. Ami a lopás részét illeti: Ha valaki bliccel a buszon, akkor tolvaj? Nyilván nem az. A lopás zéróösszegû játék. Amit az egyik nyer, azt a másik automatikusan elveszíti. Ugyanakkor azzal, hogy valaki jogosulatlanul használja a buszt, még nem okoz közvetlen kárt az üzemeltetõnek, hanem csak bevételkiesést. Ugyanez a helyzet az illegális letöltésekkel. A letöltések nem okoznak kárt a jogtulajdonosnak, csak bevételkiesést. Ahogyan tehát a bliccelés sem büntetõjogi kategória, úgy a letöltésnek sem kellene annak lennie.
Ki képtelen elszakadni az anyagias fogalmaktól? De hogy a te példádnál maradjak: Ha betörök hozzád és minden cuccodat leklónozom, akkor neked nem lesz kevesebb cuccod, nekem viszont lesz egy raktárnyi ugyanolyanom. Amit aztán vagy kidobok a p.csába ha nem tudom mire használni, vagy kiakasztom a szobám falára ha tetszik. Ezzel téged nem károsítalak meg.
Most teszem azt csinálok egy mûvészi fotót, amit 1000Ft/db áron adok el mindenkinek interneten (nincs elõnézeti kép, csak az egyik sarkáról és írok hozzá egy profi PR szöveget). Megveszi 1 ember és tovább küldi tök ingyen másik 2000 ismerõsének hogy "Ezt nézd meg tök jó". Akkor én látom hogy hú 2000 ember ellopta, az nekem most 2 millió forint kiesés... Rohadtul nem! Az az jelenti hogy volt 2000 ember aki TALÁN megvette volna, vagy legalábbis egy részük. A másik része soha a büdös életében nem költene képre, a harmadik meg elõbb látni szeretné a teljes képet hogy eldönthesse venne e. Lehet hogy így pont szerzek 20 vásárlót, akik nem vennének amúgy zsákbamacskát. Aki meg tiszteli a mûveimet, vagy éppen szívesen látna még tõlem, az úgy is megveszi. De akkor sem fogom habzó szájjal fáklyás menetre buzdítani az embereket hogy "vesszenek a letöltõk!".
Ami egyszer kikerül az internetre az onnantól kezdve az internetes közösségé. Aki képtelen ezt felfogni az maradi. A letöltési adatok meg csak azt mutatják hogy TALÁN megvette volna annyi ember. De TALÁN-okból nem lehet házat építeni, ezért nem is érdemes számolni vele. TALÁN ha politikusnak megyek most milliomos lennék, TALÁN ha megkérem Eszter kezét idõben már 3 gyerekünk lenne, TALÁN ha értenék az asztrofizikához tudnám mi az a Chandrasekhar-határ határ.... stb... Tök hülyeség, csak álmodozás. Tessék a realitások talaján mozogni!
Ha pofád helyett eszed volna, akkor pár dolgot talán észrevennél: "A mérnök által tervezett valami annak, aki nem érti, csak egy betû és vonalhalom. Mégis, ha valaki ellop egy tervet és sajátként adja el, akkor az minden, csak nem saját szellemi terméked árúsítása." És ki akar itt árUsítani, szigorúan rövid u-val? Az hogy egy könyvet letöltök nem más, mintha egy ismerõsöm kölcsön adná. Vagy éppen elmennék könyvtárba, és kivenném onnan.
"Semmiben sem különbözik attól, hogy betörök hozzád és lopott cuccaidat eladom." De, mivel abban az esetben nekem fizikailag kevesebb cuccom lesz. Ráadásul ismétlem: nem adom el a letöltött könyvet. Az általad említett esetben meg egy imaginárius nyereségtõl esik el a terjesztõ - feltételezi, hogy megvenném a könyvet, ha nem tölteném le. Nos ez elég esélytelen, mivel az eBook olvasó elõtt se vettem éves szinten 50 könyvet, hanem max 2-t. A többit meg könyvtárból, ismerõsöktõl kölcsönöztem.
Annyira balfaszok vagyok. Képelenek vagyok elszakadni anyagias hasonlatoktól. Ha magadnak másolsz valamit, attól senki sem kapja meg vagy élvezi a szellemi terméket. Ha lemásolod és elküldöd 100 ezer embernek, akkor meg igen.
Tényleg olyan nehéz megérteni a szellemi termék fogalmát? A mérnök által tervezett valami annak, aki nem érti, csak egy betû és vonalhalom. Mégis, ha valaki ellop egy tervet és sajátként adja el, akkor az minden, csak nem saját szellemi terméked árúsítása.
Semmiben sem különbözik attól, hogy betörök hozzád és lopott cuccaidat eladom. Az egyeteln difi, hogy a fényképezõgépedet nem tudom lemásolni és többször eladni.
Az ilyen balfaszoktól megyek a falnak. Az meg lózung duma, hoy csinálj jót és megveszik. Lófaszt. Emberek olyan progikat warezolnak le, amiket egy pizza áráért meg lehet vennni. Minden másre elbasszák a pénzt, de a szoftver inkább lewarezolja. Igen és is töltöttem le, csak én nem mondom pfoátlanul, hogy ez jó. Mióta dolgozom, azóta gyak. semmit sem warzeolok.
Én programozóként mondom azt, hogy a másolás nem lopás. A mai világban, amikor az információ digitalizálható, sõt leggyakrabban eleve digitálisan jön létre azzal együtt kell élni, hogy ami információt oda adsz valakinek, azt gyakorlatilag mindenkinek adtad oda. Lehet ez könyv, szoftver, zene, film - bármi. Ha valakinek ezzel együtt nem éri meg könyvet, szoftvert, zenét, filmet készíteni, az NE TEGYE. Az ilyen ültessen krumplit, és menjen el kapálni. Szoftvernél kapásból van 2 megoldás, amit minden fejlesztõ alkalmazhat, hogy védje a saját érdekeit: 1. Megrendelésre dolgozik, és a munkáját fizetteti ki. 2. Csinál egy - pl webes - szolgáltatást, és a szolgáltatást árulja, nem a szoftvert. Filmnél, könyvnél, zenénél, mindennél léteznek hasonló megoldások.
Én nagyon sajnálom... nem, ez nem igaz. Én rohadtul nem sajnálom azokat, akik nem tudnak a 21. századhoz alkalmazkodni. Legyen az író, film/zenei producer, színész, elõadó, kiadó, programozó. Akinek nem megy a körülményekhez való alkalmazkodás, az hajtson fejet az evolúció elõtt, és HALJON ÉHEN. Ennyi...
Pedig ez megy mindenhol. Ha egy másolatról(b) készült másolat(c) másolatát(d) másolom(e) tovább akkor is ugyanúgy lopok mintha az eredetit(a) fognám és venném ki az író/programozó/terinéni kezébõl. Legalább is ezt sulykolják az emberekbe. És sokan elhiszik hogy klónozni egy adatot ugyanolyan bûn mint eltulajdonítani egy kocsit/házat/piros topánkát. Holott az elsõ esetbe a kitalálónak ott marad a kezébe, nem kell újra megalkotni, míg a másodikban újra létre kell hoznia azt amit már egyszer elkészített. Az elsõnél csak "Copy-Paste" a másodiknál megint teljes idõ/anyagiak ráfordítása árán lehet csak reprodukálni az ellopott példányt. Szóval egy adatot másolni nem egyenlõ a lopással. Csak klónozol. És nem, ha velem megtörténne nem sírnék-rínék és panaszolnám teli a sajtót, az ügyvédi kamarát, mert ez van. Ezzel kell számolni, és olyan programot/mûvet kell írni amire az ember szívesen áldoz pénzt. Ha valami jó az emberek 90%-a fizet érte, hiába van meg neki egy lopott verzió. Az eredeti mellé csomagolok olyan extrákat amit csak eredeti példányt vásárló kap meg. Egy szép borító, plusz funkciók...stb.
De ez a másolás = lopás téma még 3 csillió a 99 köbtrillión alkalommal fel fog merülni mert a jogvédõk ezt injektálják az emberek elméjébe, hiszen õk abból élnek, hogy leszedik a sápot. Jaj mit csinálnának a pékek ha tudnák hogy én 3 éve itthon sütök kenyeret!!!
Nem kell a demagóg duma. Ha elmész a könyvtárba, szépen kiolvasod, és nem veszed meg, azzal is meglopod szegény írót ? Hagyjuk a néphülyítést. Ha nincs pénzed könyvre, járj könyvtárba, amíg vannak könyvtárak. Ne hasonlítsd már egy szar file letöltését, egy papírformátumú könyv ellopásához.
Ezt rendszeresen csinálom. :) Sõt, nem tudtam kivárni, amíg a magyar részek megjelennek, úgyhogy már az angolt letöltve is olvastam. Ettõl függetlenül ahogy kijönnek a hátralevõ részek, felteszem õket a többi mellé :) Több könyvet veszek, mint a varez elõtt, mivel az átejtõs borítók meg fülszövegek miatt egy idõben teljesen felhagytam a könyvvásálással.
És én loptam? Anno havertól hallottam egy jó könyvrõl (Anita Blake sorozat 5. része). Fogtam magam és letöltöttem pdf formában az elsõ 3 könyvet és elolvastam õket gépen. Megtetszett ezért elmentem a boltba és megvettem 1-14. részig az egész sorozatot. Akkor én most "jófej vásárló" vagyok hogy kiadtam több mint 40 ezret könyvekre, vagy "rohadt lopós szemét" hogy elõbb letöltöttem 3 könyvet, "ne vegyek már zsákbamacskát" alapon?
"Az én pénztárcámnak az esik jól, hogy vettem egy eBook olvasót, azóta meg nem veszek könyvet, mivel nincs normális áron. Papírt nem akarok többet venni, így is több szatyornyi könyvet hordtam már le a szelektív hulladékgyûjtõbe. Az se nagyon érdekel, hogy ha nem vásárolok, akkor mibõl tartják fel a több 100 nm-es könyváruházakat. E-bookért nem vagyok hajlandó többet fizetni mint a kölcsönzési díj, vagyis vagy évi 5-10eFt a korlátlan hozzáférésért (de akkor minden legyen meg, ami Magyarországon megjelent, a megjelenés pillanatában), vagy könyvenként 300 Ft. Ha ez nem tetszik a kiadóknak, akkor maradok a torrentnél továbbra is."
Lopsz, akárhogyan magyarázod is, lopsz.
Nekem is kellene sok könyv, de képzeld el, ha nem bírom megvenni, nem lopom el.
"GVU el is ismerte, hogy amennyiben a megkérdezett felhasználók forrásként a fájlmegosztó platformokat, magán oldalakat, blogokat, fórumokat, FTP-szervereket és hírcsoportokat jelöltek meg letöltési forrásként, akkor õk ezeket a letöltéseket automatikusan az illegális beszerzések közé sorolták be."
GVU? A BÜDÖS FASZSZOPÓ KURVA ANYÁTOKAT!
"1x a könyv, meg valami gép ami oldalanként bemásolja." Valójában nem is kell bemásolni, mert a nyomdába már digitális formátumban kerül. Inkább csak egy konvertálás, esetleg egy tördelés szükséges (mondjuk magyarázó hivatkozások eBookban linkek szoktak lenni, meg ilyesmi), és lehet is árulni. Persze lehet költeni DRMre, meg hasonló ökörségekre - biztosan sok értelme van, mikor torrenten megvan minden. Aki akarja támogatni elsõsorban az írókat - és nem a könyvkiadókat - az fizet érte valamennyit, aki nem az meg nem.
Az én pénztárcámnak az esik jól, hogy vettem egy eBook olvasót, azóta meg nem veszek könyvet, mivel nincs normális áron. Papírt nem akarok többet venni, így is több szatyornyi könyvet hordtam már le a szelektív hulladékgyûjtõbe. Az se nagyon érdekel, hogy ha nem vásárolok, akkor mibõl tartják fel a több 100 nm-es könyváruházakat. E-bookért nem vagyok hajlandó többet fizetni mint a kölcsönzési díj, vagyis vagy évi 5-10eFt a korlátlan hozzáférésért (de akkor minden legyen meg, ami Magyarországon megjelent, a megjelenés pillanatában), vagy könyvenként 300 Ft. Ha ez nem tetszik a kiadóknak, akkor maradok a torrentnél továbbra is.
Ha boltban a 3000 forintos könyv E-Book-ban olyan 1000 lenne, akkor már volna értelme vennem egy E olvasót, mert a könyvek árában fél-egy év alatt megtérülne. Meg ha azt vesszük hogy mi kell az e-book-hoz? 1x a könyv, meg valami gép ami oldalanként bemásolja. Aztán csak Copy-Paste. Tehát nem kell kinyomtatni és legyártani, szállítani több ezer példányban. A raktározásról nem is beszélve. Fellököd egy vinyóra, megosztod neten és aki fizet annak hozzáférést biztosítasz 1x. Aztán kezicsókolom. Miért is drágább néhol az E könyv mint az igazi? Amíg a pénztárcámnak jobban esik hogy fizikai formájában vásárolom meg a könyvet, addig így is lesz. Legalább szépen néz ki a polcomon, nem merül le és egy olajlámpa mellett is kényelmesen tudom olvasni az ágyban. Arról nem is beszélve hogy szúnyogot agyoncsapni is biztonságosabban lehet vele mint egy elektromos masinériával. :D
Egyrészt ugye a klasszikusokra nincs jogdíj. Nem mindenki Havas Henrik aktuális celebszarját akarja olvasni, van aki beéri mondjuk Rejtõvel is. Másrészt egy e-book reális ára valahol a könyvtári kölcsönzés díja körül lenne reális. Azt se rakom ki a polcra dísznek, ezt se. Elolvasni meg ugyanúgy elolvasom mindkettõt. Amíg lesz kereslet, addig lesz warez is könyv területen. Ez ilyen egyszerû...
Már régen megoldották: http://konyvmolyz.web4.hu/cikk/jogdij-a-szerzoknek-a-kikolcsonzott-konyvek-utan
Elméletileg, ha nem lennék lusta elõszedném a konkrét jogszabályokat is (de régebben már átnéztem).
Az idõsebb korosztályt még normális módon nem erre nevelték, hogy létezhet egyáltalán olyan, hogy valaki egy könyvet "illegálisan" olvas el. Hogy nézne már ki az iskolában, ha így adná elõ a tanár : olvassatok minél többet gyerekek, de csak olyan könyveket, amit megvettetek eredetiben. Nehogy "illegális PDF"-ben olvassátok el a kötelezõ olvasmányt. Elmebaj az egész.
Pofátlanok az e-könyv árak. Amazonnál e-könyv 10 dollár, ugyanaz a könyv papírkiadásban 8, használtan 3 dollár.
Apa kezdõõõdiiik !!! Ezek is pont olyan hülyék mint a zeneipar, pedig itt még csak most kezdõdik igazán a "digitális forradalom", még lenne lehetõség normális árral és egyszerû fizetési és letöltési lehetõséggel megfogni a népet hogy legálisan szerezze be a mindennapi olvasnivalót.
Illegális könyvek... Hová fejlõdik a világ ? A könyvtárakat mikor égetik fel, mint a nagyságos Profit ellenségeit ? Majd jönnek az okoskodással, hogy a tudás meg a mûvelõdés sem jár alanyi jogon, és az is luxus. Ha nincs pénzed maradj hülye, ne olvass, rabszolgának jó leszel úgy is.
Informatika és tudomány
