"A cikk azzal kezdodik, hogy epitik a szarkofagokat... Ez nem tul jo jel. Egyebkent chernobil-t is mentesiteni szeretnek, csak nem annyira egyszeru feladat. Fukushima eseten a jo hir, hogy csak is teruletet szennyezett nagyon el, a tobbi az oceanban landolt. Viszont tul draga lenne feltakaritani, foleg a mezogazdasagi teruleteket. Abbol a penzbol olcsobb elelmiszert importalni a kovetkezo 300 evben, amugy sincs eleg foldmuves, mivel ezeken a teruleteken joreszt mar csak idosek elnek. (nagyon keves a gyerek)"
Azért ne a csernobili helyzetbõl indulj ki. Az egészen más. A szarkofág egyébként csak addig lesz az erõmûvön, amíg a középhatóidejû izotópok is le nem bomlanak. Pár évig még. Aztán szép lassan szétszedik, és és a még benne található veszélyes anyagot kinyerik. A mostani mentesítési eljárás szerint ez a normális. Pakson is szarkofágot akarnak ideiglenesen emelni, ha a mostani négy reaktor végleg leáll. Pontosan ezt szeretnék Csermobilban is, csak nincs rá elég pénzük az ukránoknak, illetve ott a szutyok nagyobbik fele kiszóródott. Jóval nagyobb feladat, és könnyebb azt mondani, hogy nem csinálom, mert nehéz.
A cikk azzal kezdodik, hogy epitik a szarkofagokat... Ez nem tul jo jel. Egyebkent chernobil-t is mentesiteni szeretnek, csak nem annyira egyszeru feladat. Fukushima eseten a jo hir, hogy csak is teruletet szennyezett nagyon el, a tobbi az oceanban landolt. Viszont tul draga lenne feltakaritani, foleg a mezogazdasagi teruleteket. Abbol a penzbol olcsobb elelmiszert importalni a kovetkezo 300 evben, amugy sincs eleg foldmuves, mivel ezeken a teruleteken joreszt mar csak idosek elnek. (nagyon keves a gyerek)
"Mindezek birtokában igen bonyolult, a meteorológiai helyzetet (hosszú idõn át) is számításba vevõ, ún. terjedésszámítási modellekkel lehet megsaccolni a lakossági dózisokat különbözõ területeken."
Az amerikaiak valamiert csinaltak ilyeneket, es nem neznek ki tul jol. Meg tokyo-tol delre is van par forro terulet.
"Sugárfertõzés? Olyan nincs. A sugárzás nem vírus, vagy baktérium, hogy fertõzzön. Ami részecske formában lerakódik valamely felületre, az sugárszennyezés."
A munkasoknal a szennyezett viz sugaregest okozott, a szervezetukbe kozvetlen nem jutott, tehat a tovabbi karosodast mar megakadalyoztak, csak az alatt az ido alatt kaptak eleg nagy dozist, amig bent voltak. Sugarfertozesnek nem tudomanyos neven altalaban a kulso sugarzas, a lerakodott sugarszennyezes es a szervezetbe jutott sugarzo anyagok osszesseget szoktak hivni. Sugarbetegseget vagy enyhebb esetben rakot okoz.
A mentesitessel egyelore gondban lesznek, mert ha bent marad a tartalyban a futoanyag, akkor egyben elszalithato. Chernobilnal nem maradt a tartalybol szinte semmi, elszallt a gozrobbanas miatt. Itt viszont megvan a futoanyag, mivel a leolvadaskor a reaktor aljan a fekezorudaknak kialakitott hidraulika resein at kifolyt a tartaly ala. Itt a kiomlott es kesobb beszivattyuztott viz miatt nem ment at kina szindromaba, tehat nem olvadt bele a talajba, hanem megallt szilard formaban a betonalap tetejen. Ezt mar nem lehet olyan egyszeruen elvinni, mint a reaktortartalyt, ahogy erdetileg hirdettek. Ezert alltak at a decon-rol az entomb eljarasra. (az amerikaiak pl. detroit-nal legalabb a safestor-ig eljutottak, de ott a containment megfogta)
Eddig még senki sem mentesített egy leolvadt reaktort. 3 ilyenrõl tudok a Japcsi elõtt: 1 US, 1 UK és Chernobil. Mindegyiket eltemették egy szarkofág alá.
A janpán atomreaktorok romjai között jelenlévõ erõsen radioaktív törmelékek nem az ördögtõl való iszonyatok, hanem józan mérnöki és szakipari munkával kezelhetõ anyagdarabok. Semmi olyan nincs ott, amivel ne találkozott volna már az atomipar, pl. a reprocesszáló üzemekben.
A szorgos kis japók szépen össze fogják gyûjteni és fel fogják dolgozni.
A bulvársajtó szarságait meg el kell adni, úgyhogy lesz ott még hírverés, lárma, riogatás. Addig se figyelnek az emberek a növekvõ szegénységre, az egyre szaporodó öngyilkosságokra, a híd alá kidobott családok sorsára, stb... Jól jött ez a pár szétpuffant reaktor sokaknak ebben a világban...
Úgy tûnik, hogy ezekben a bulvár jellegû hírekben nagyon keverednek a dolgok, a számadatok pedig nagyon hiányoznak.
Bármely reaktorban van egy rakáz különféle elem különféle izotópjai, amelyek szerepe a mûködõ reaktorban és a mûködés utáni kimerült fûtõelemben nagyon nagy mértékben eltérõ!
Minden reaktorhoz tartozik egy úgynevezett zónaleltár, amely aktivitás (Bq) mennyiségben tartalmazza az egyes izotópokat. Ezek az aktivitás értékek általában 10^18 -- 10^20 Bq környékére esnek.
Az egyes kémiai elemek illékonysága és vízoldékonysága jelentõsen különbözik. Márpedig ettõl függ, hogy az adott elem izotópjai milyen mértékben és útvonalon jutnak el az emberig. Továbbá, az ember szervezetébe bekerült elemek (vegyületek) további sorsa: visszaürítése vagy felszívódás ebben is jelentõs különbségek vannak. Továbbá, az egyes izotópok amennyiben beépülnek a szervezetbe, jelentõsen eltérõ dózisokat okozhatnak (ld. pl. BSS115)
Mindezek birtokában igen bonyolult, a meteorológiai helyzetet (hosszú idõn át) is számításba vevõ, ún. terjedésszámítási modellekkel lehet megsaccolni a lakossági dózisokat különbözõ területeken.
Ilyen számítások és becslések nem kerültek napvilágra, csak a már unalomig ismert "juuuj Csernobil" szintû sikítozó titkárnõi hírek
Post-tsunami Japan sticking with nuclear power http://www.japantoday.com/category/national/view/post-tsunami-japan-sticking-with-nuclear-power
Power shortages since the tsunami, coupled with an unusually sweltering summer, have helped business and its backers in government win the argument that Japan can’t afford to shut down its reactors.
A jenkik már n+1 mentesítést csináltak, mert a hidegháború alatt itt-ott volt baleset a repcsiken és ICBM-eken hordozott / tárolt robbanófejekkel. Nem kell feltalálni a spanyolviaszt.
Csernobil estén is voltak földmunkák és eltakarítás.
Elsõsorban végülis nem robbantak fel a reaktorok, csak leolvadtak.
A kiszabadult sugárzás a tengerbe került, onnan meg szépen le fog ülepedni pár éven belül a tengerfenékre, mészkõ lesz belõle és a jövõ kutatói majd törhetik a fejüket, hogy mitõl lett ilyen. :-)))
Amibõl az egész föld profitálni fog az az, hogy a Japánok most meg fognak tanulni atomerõmû balesetet feltakarítani.
Ukrajnában, az US-ban nincs értéke a földnek, Japánban van. A teljes területet mentesíteni fogják, az erõmûvet az utolsó szegig újrahasznosítják.
Ehhez ki fogják dolgozni a ma még nem létezõ technológiát, ki is fogják reszelni, mert van hol gyakorolni...
Igen szép dolgok azok az elvek amiket hirdetnek, demokrácia, környezetbarát technológiák meg ilyenek. De aki minimálisan ismeri Japán történelmét az utóbbi 50 évbõl, az sejti, hogy az amit a vezetõk mondanak, amilyen imidzset igyekeznek az országról kialakítani, meg a valóság, nincs teljes fedésben.
Nekem csak az az eset ugrik be, hogy a reaktor valamelyik vezetõje próbálta elmondani, hogy mekkora a trutyi, és akkor jött .... a reklám. Ami után természetesen már nem akarta elmondani, hogy mekkora a trutyi.
Amúgy meg minden ország titkolódzik, ez a lényege, ettõl marad rendszer a rendszer. A kérdés csak az, hogy mennyire kulturáltan csinálják. Ahol igen, ott demokrácia van, ahol meg xarnak a titkolódzás kulturáltságára azt hívjuk diktatúrának. Japánban mindig is nagy hagyománya volt annak, hogy a dolgokat ne mondják ki egy az egyben, mondhatni a vérükben van. És mint tudjuk az emberek önfeláldozásának is vannak hagyományai.
Sugárfertõzés? Olyan nincs. A sugárzás nem vírus, vagy baktérium, hogy fertõzzön. Ami részecske formában lerakódik valamely felületre, az sugárszennyezés. Ami a szervezetet éri, az a sugárterhelés, amit az okoz, az a sugárbetegség.
Az atomtámadás után megmaradt anyagok elég hamar lebomlanak, nem úgy mint egy atomerõmû katasztrófánál, ezért lehet gyorsan mentesíteni a sugárszennyezett területeket, ellentétben a reaktorból kijutott anyagokkal. Mert ugye másfajta reakció zajlik le egy atombomba robbanása során és más egy atomreaktorban. Igaz nem nagy a különbség.
A japánok nehezen titkolózhattak volna, mert semmiféle mûszerük és elméleti megközelítésük sem volt ahhoz, hogy az utóhatásokat mérjék közvetlenül a támadás után. Utána meg nem nagyon akartak titkolózni, mert nem állt érdekükben. Nem véletlenül olyan atomfegyver ellenes Japán...
Molnibalage-t nincs értelme gyõzködni, õ csak egy troll olyan mentalitással mely szerint inkább megy a paksi atomerõmû reaktorterébe pihenni mondván az olyan tiszta hogy nincs más hasonló a világon. Szerinte a sugárzás sem okoz károkat. stb. stb.
Van olyan ember, aki hall valamit es mar birtokaban van az informacio, igy igazolja, hogy ugy van vagy nem ugy van a hallott dolog. Van aztan az olyan ember, aki meg nem hallotta elotte a dolgot es igy utananez, mert mondjuk erdeklodo. Azutan van az az ember, aki nem hallott rola es nem is erdekli igazan, hogy mi a valo. Vegul jossz te, legalul. Amint hallod az informaciot es nem fer bele a kicsi, elkepzelt vilagodba, maris tagadsz es kikialtod butanak azt, aki felboritja primitiv fantazmagoriaid.
Emlékszem hogy dicsérték egyesek Japánt és a japánokat, h milyen gyorsan és jól megoldották a helyzetet, meg nem titkolóztak, mint annak idején Hiroshimánál... Nos igen, volt miért dicsérni õket... :S :D
"A kijelentõ módot sem értem, eddig egyetlen ember sem halt meg a sugárterhelés miatt. Egy ember halt meg asszem az erõmûben, egy darukezelõ, mert összezúzta a gép a földrengés alatt..."
Meg azok a munkasok akik a szereloaknaban voltak a szokoar idejen (megfulladtak), aztan egy munkas a hidrogenrobbanas miatt, egy idosebb szivrohamban tormelek rakodas kozben. Egyikuk sem a sugarzas miatt halt meg, bar van nehany sugareges miatt kezelt munkas, de ok talan tulelik, vagy legalabb nem a sugarbetegsegben, hanem rakban halnak meg kesobb. A gond a 20 kilometeres zonan kivul, de a sulyosabban sugarszennyezett teruleten belul elokkel van. Ott meg most is sok gyerek van, akik fokozottan vannak kiteve a sugarzasnak. (es mivel fiatalok, ezert eletuk soran osszeszedhetnek annyit ami mar eleg karos)
"Most akkor döntsd már el, hogy alig valaki vagy millióan halnak meg."
A szokoarban tobb mint 30 ezren haltak meg. Evente japanban tobb mint 40 ezer ember lesz ongyilkos. Az a 30 ezer nagyjabol elhanyagolhato a teljes lakossaghoz kepest. A hiroshimai tamadasban is kb. 70 ezren haltak meg azonnal, kb. 200 ezren az elso par ev utan es meg ma is akad a megmaradt sugarzasnak tulajdonithato halaleset a kornyeken. Ehhez kepest a fukushimai teruleten kb. 100 ezer embert ert kozvetlen sugarterheles, kb. 1 millio van jelenleg is fertozott teruleten, tovabba tokyo lakossaganak kb. fele-harmada kapott megnovekedett dozist. Ez azert nem annyira jelentos, de statisztikai alapon, ha csak 1%-os a sugarzas miatti megbetegedes, akkor hatalmas tomegrol van szo. Arrol nem beszelve, hogy a mostani szennyezettseg merteke nagyobb mint a ket atombomba altal okozott osszes sugarszennyezes es meg mindig nincs szarkofag az osszes serult reaktor folott. Bar az, hogy nekialltak epiteni oket azt jelenti, hogy nem fogjak tudni egy ev alatt feltakaritani. Szerencsere a szennyezes nagyobbik resze az ocean fole ment ki, a maradek pedig csak ritkan lakott teruleteket szennyezett el, tehat tenyleg csak par millio ember erintett komolyabban. (mondjuk tokyoban sem lennek szivesen amig a szarkofagok el nem keszulnek es a radioaktiv jod le nem bomlik, de ez utobbi viszonylag gyorsan megy)
Persze ha 100 km-en belul minden kiuritenek, akkor tokyo eszaki resze is erintett lenne, az meg mar mindjart 13 millio ember, akiket nincs hova tenni. Igy is tobb szazezren elnek meg midig menekulttaborokban, csak a kozvetlenul erintett zonabol.
"Jól néz ki a dobozragasztó szalaggal rögzített nejlonzacskó a lábukon."
Es ez mar a megerositett vedoruha, amit azutan vezettek be, hogy nehany munkasnak befolyt a radioaktiv viz a cipojebe es megegtek miatta. Alapvetoen az a strategiajuk, hogy megvarjak amikor eppen alacsonyabb a sugarzas es akkor raknak rendet. Ha jobb felszerelessel es hamarabb lepnek, akkor le sem olvadnak a reaktorok. Mar akkor lehetett sejteni, hogy gond lesz, amikor visszafordult az amerikai bort szallito helikopter, ami az egyik hordozorol vitte volna. A japaban ugyanis nem volt raktaron, viszont azert fordultak vissza, mert szoltak nekik, hogy mar nem kell, mert leolvadt mind a harom reaktor. Aztan meg kb. egy honapig magyaraztak, hogy nincs gond... Mondjuk a tepco meg az allam vezetese belebukott, de azert jobb lett volna ha az amerikaiak alal javasolt 100 kilometeres kiuritesi korzetet hasznaljak, meg akkor is ha fel tokyo-bol prypriat-ot csinaltak volna...
Jól néz ki a dobozragasztó szalaggal rögzített nejlonzacskó a lábukon. :)
Most akkor döntsd már el, hogy alig valaki vagy millióan halnak meg.
A kijelentõ módot sem értem, eddig egyetlen ember sem halt meg a sugárterhelés miatt. Egy ember halt meg asszem az erõmûben, egy darukezelõ, mert összezúzta a gép a földrengés alatt...
ööö, 20 km-es körzetben ûrjtették ki az elején a környéknet, amikor még levegõben lógott az, hogy elfajulhat a helyzet. A csernoboli lezárt zóna asszem 30 km-es körben van.
Csernobilnál a közeli erdõ nagyon megkapta a magáét, oda most sem ajánlatos védõfelszerelés nélkül bemennei. A lezárt zóna kontrolláltabb részén kisebb a sugárterhelés, mint BP egyes pontjain...
sugarzas miatt fognak par millioan meghalni par even belul.
Azért ezt úgy illene alátámasztani valamivel... 250 mSv-nél senki nem kapott nagyobb dózist.
Sugrázás került ki, de a sugárterhelés messze azalatt a szint alatt van, ami egyáltalán determinisztikusan kimutatható károsodásk okoz jelenlegi ismereteink szerint.
A hiroshima-i villamoshalozat par nappal a robbanas utan helyre lett allitva es jartak a villamosok az elpusztult varosban, igy a haborubol valo felallas szimboluma lett. Tobbek kozott ezert hagytak meg a villamoshalozatot, amit a legtobb nagyvarosban mar regen felszedtek. Jelenleg foleg elso generacios combino-k es ennek japan masolatai jarnak, de muzealis celbol meghagytak a regi villamosokat is. Utobbiakat foleg a turistak hasznaljak, mivel azert eleg nagy dolog, hogy tuleltek a robbanast es meg ma is lehet utazni rajtuk. Ez japanban egyfajta nemzeti buszkeseg kerdese. Arrol nem beszelve, hogy az akkori vezetok kozzul is elnek meg joparan. (mivel 15-16 evesek voltak a haboru vegen)
Az emberveszteseg sajnos meg ma sem jelent semmit a vezetoknek, mint ahogy a vilaghaboruban sem jelentett semmit. Mondjuk a cunamiban es a sugarzasban osszesen meghalt/meghalo emberek szama is alacsonyabb mint az eves ongyilkossagi rata, tehat gazdasagilag nem jelentos, foleg hogy joreszt idosek laktak a kerdeses teruletet. Az iskolas gyerekek egy iskola kivetelevel mind tuleltek es a dolgozo emberek jo resze is. Csak azok haltak meg akik vagy a kikotokben/foldeken dolgoztak vagy otthon voltak es nem volt eleg erejuk feljutni a legkozelebbi magaslatra. A sugarzasban pedig kb. annyi civil fog meghalni mint csernobilnal, ami eleg alacsony szam, es azon belul is foleg csak idosek es kisgyerekek. Tokaimura-nal is egy lakonegyed kozepebe epitettek a feldolgozo uzemet, mig itt a ket reaktor telep egy kis falutol eszakra es delre epult a tengerparton. A nuklearis biztonsag, de altalaban az ipari biztonsag japanban soha nem volt igazan tema. A belvaroson a yamanote freight line-on at vezetett tartalyvonatokat is csak akkor tereltek el, amikor az egyik allomas felrobbant. Ennek ellenere sok szemelyvonalon (gyakorlatilag hev vonalak) a mai napig latni vegyianyag szallito tehervonatot amint athuz a peronok kozott, a hazak kb. masodik emelete magassagban, ugy hogy a hazak fala az urszelveny szelen van. A szmog problemat is csak akkor kezdtek el kezelni, amikor anno egy iskola diakjait korhazba kellett vinni fustmergezes miatt. Persze ez az usa-ban sem volt mashogy, de mig ott valtozott a helyzet, addig japanban tovabbra sem erdekli a kormanyokat az emberek jolete.
"a robbanás okozta radioaktív sugárzás több százszorosan haladta meg a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák által keltett sugárzásét."
Nem tudom,mennyire hiteles adatok ezek, nyilván megállapítani sem egyszerû,de az biztos hogy ami Csernobilban történt, az sokkal nagyobb volt, mint Japánban 1945ben.
Ha a szovjetek megtehették, hogy a szennyezett jármûveket otthagyják elpusztulni, akkor a gazdaságilag picivel fejlettebb japán majd ilyeneket használ továbbra is? Talán még arra is rá vannak szorulva szegény japánok, hogy Csernobilból elvigyék és ezeket is használják,nem? :D
Másfelõl pont Japán,akinek szinte egyetlen erõforrása az emberi munkaerõ(merthogy természeti kincsekben rendkívül szegény), hosszútávon elfogadható az amit leírtál? Szerintem nem.
A japanok nem uritettek ki ugy a teruletet, mint az oroszok, csak egy kis kort. A lakossag egy resze sem ment el, igy talalni lakokat a reaktor latotavolsagan belul is. Van par kisebb falu amit benott a gaz, de egy nagyvaros sem ures. Erintettnek erintett es jobban ketyeg az iskolaudvar mint pripriatyban, de attol meg ott jatszanak a diakok. a cunami csak reszben erintette a terulrtrt, tehat ahol nagy a pusztitas, ott nincs sugarveszely, ahol meg szennyezett a terulet, ott nem pusztult el tul sok haz. Csak par felig elhagyott falu van, de a japanok nem felnek annyira a sugarzastol, mint anno a szovjetek.
"A bombazas utani napokban megjavitottak es a mai napig kozlekedik. (kb. annyira sugarszennyezetett mint a csernobili jarmuvek, de ez senkit nem erdekel) Japanban egyszeruen elfogadtak azt, hogy a sugarzas miatt fognak par millioan meghalni par even belul." Ezt alá tudnád támasztani valamivel?
Vajon mikor jön a Stalker3, Fukusima edition? (Igen tudom hogy morbid. Elnézést minden érintettõl és max respect a Japánoknak)
Pontosabban 13 méteresre készültek a gátak és 15 méteres jött. Az addigi legnagyobb cunamira méretezték, csak annál 2 méterrel nagyobb jött. Az erõmû maga 2 magnitúdóval kisebb földrengésre elviselésére épült, mégis kibírta.
De igen, gondoltak. 3 méteresre voltak gátak, 15 méteres jött.
Lemosták a szennyet a villamosról, de aztán használták tovább. Ekkor még igen keveset tudtak a rádióaktivitás hosszútávú hatásairól, a mostani tudásunk egy része az amerikai hadsereg élettani kutatóintézetébõl származik, a hirosimai és a nagaszaki betegektõl, és a hosszútávon is megfigyelt túlélõktõl.
Nagaszakiban és Hirosimában csak a hatvanas években végezték el az utolsó szennyezett földtömegek kicserélését, amikbõl aztán a tengerbe építettek új kikötõmólókat, és mesterséges töltéseket.
Fogjanak be lepkehálóval jó sok anticéziumot, és engedjék rá az erõmûre. ;)
kvp: nehezen tudom elhinni, hogy radioaktív jármûveket (villamosokat) használnak. :\
"de arra már született válasz hogy miért nem gondoltak a cunami veszélyre, amikor az óceán mellé tervezték ezt az erõmûvet?"
Amiert az amerikaiak sem. Ket ugyanilyen reaktor van los angeles-i longbeach-tol delre. Ez egy amerikai design, viszonylag olcso, eredetileg katonai celu reaktor. Kb. fele annyibol kijon mint egy paksi nyomottvizes es lehet hasznalt atomfegyverek hasadoanyagaval is etetni (a fukushimai 3-asban is az volt). Normal esetben a cunami semmi kart sem tett volna benne, de leallitottak. Ha uzemben marad a foldrenges alatt, akkor a sajat maga termelte arammal tudta volna huteni magat, igy viszont a tengerpartra tett dizelgeneratorokra hagyatkozott, amiket viszont elvitt a viz... (a reaktorokban sem a foldrenges, sem a cunami nem tett kart) Az ocean melle ket oktbol tettek, egyreszt itt volt hely, masreszt igy le lehetett sporolni a hutotornyokat, mivel a generatorok utan a tengervizzel lehetett kondenzalni az egyetlen hutokor gozet. Ha katonai tengeralattjarokon jo egy ilyen rendszer, akkor civil celra is. Az eredeti amerikai tervezok szerint ha egy ilyen hajo atomhaboruban elsullyed, akkor nem szamit a sugarzas. A japanok szerint bekeidoben es lakott teruleten sem. Ket atombombat mar tuleltek es nem zartak le a sugarfertozott teruleteket sem. Hiroshimaban a mai napig jar olyan villamos amit elkapott a robbanas (a fiatal lany aki eppen vezette tulelte, az utasok jo resze nem). A bombazas utani napokban megjavitottak es a mai napig kozlekedik. (kb. annyira sugarszennyezetett mint a csernobili jarmuvek, de ez senkit nem erdekel) Japanban egyszeruen elfogadtak azt, hogy a sugarzas miatt fognak par millioan meghalni par even belul.
minden tiszteletem a japánoké, de arra már született válasz hogy miért nem gondoltak a cunami veszélyre, amikor az óceán mellé tervezték ezt az erõmûvet?
Informatika és tudomány
