Így is fogalmazhatunk, de a probléma nem ilyen egyszerû. Ezzel a képlettel, és a neutrínók segítségével ki lehet számítani az abszolút tér értékeit, és értelmet nyer a Lorentz-transzformáció is két inerciarendszeren belül. Bár hogy ezt bizonyítsák, még jó pár év hátravan...
A probléma megoldódott. Még sem gyorsabb a fénynél, csak a tudósok benézték kicsit a számításokat. Elfelejtettek kalkulálni a GPS mûhold és a Föld közötti mozgás eltérésbõl fakadó különbséggel (már ha jól értettem).
... mert persze minden relaítv. ;)
Te megnyomod a rúd végén elhelyezkedõ molekulákat, azok menyomák a mellettük állót, azok a mellettük állót, azok meg a tüttürüttü... Tehát a 10 cm-es rúgon is lasabban fog az információ végighaladni akártkit bökdösöl vele, mint a fénysebesség, csak ezt a hétköznapi rúdhasználatnál - pl. egy hamis kutya, debil szpmszéd vagy anyós szájonvágása a lapátnyéllel - nem érzékeljük, és a hatása elhanyagolható. Ha belegondolsz, hogy a Föld-Nap közti rudat meglóbálod, akkor a Nap felõli vége az elsõ miliszekundumban átlépné a fénysebességet, ami akkora centrifugális erõt adna, hogy elszállna a bot, majd átszelvén az ûrt szétcsapna egy bolygót, amin értelmes lények élnek, kiirtván õket a rákba azonnalilag...
Köszönöm az infót. Egy elméleti kérdés. Tételezzük fel, hogy a rúd átmérõje így tömege is nagyon kicsi. Mozdítok rajta egy nagyon nagyon kevest, ehhez mondjuk 1 sec szükséges. Ha a rúd egyik vége itt van a Földön, a másik mondjuk a napnál, akkor fenn áll e a következõ helyzet ? A jel átvitel valóban 1 s-ig tart, de a távolság nagysága miatt azt érzékeljük, hogy hamarabb vittük a jelet mintha pl. fénnyel csináltuk volna?
"De véleményem szerint t=s/v -nél a t azért nulla mert a rúd 2 végpontja egyszerre mozog. " A v=s/t képletbõl következik a t=s/v. Az elmozdulás ideje akkor és csak akkor lehet nulla, ha a sebesség (v) végtelen - ami képtelenség.
Másrészt: ahhoz hogy sebessége legyen a rúdat fel kell gyorsítani. A gyorsulás ugyancsak függ az idõtõl, ugyanis: a=v/t ebbõl következik: t=v/a a gyorsulás ideje ugyancsak akkor lehet 0, ha a gyorsulás végtelen.
Kis érdekesség: Néhány érdekes számszerû adat, teljesen rugalmas golyók ütközése esetére. Két, kb. biliárdgolyó méretû acélgolyó 1 m/s sebességgel egymásnak ütközve 15000N erõvel nyomódik egymáshoz. Annak a körnek a sugara pedig, amely mentén a golyók érintkeznek az ütközés során az 1,2 mm. Az ütközés idõtartama pedig 1/5000 másodperc. Ha viszont bolygó nagyságú gömbök ütköznek (a sugár kb. 10000km) 1 cm/s sebességgel, akkor az ütközés ideje 40 óra! Az érintkezés körének sugara 12,5 km, az õket összenyomó erõ pedig elképzelhetetlenül nagy! Forrás
Abszolút igazad van a képletekkel. De véleményem szerint t=s/v -nél a t azért nulla mert a rúd 2 végpontja egyszerre mozog. A rudat nagyon pici sebességgel is elég mozgatni. Nem a rúd sebessége a lényeg(mert éppen csak elmozdítjuk) hanem az, hogy a 2 vége ugyanabban az idõben azonos fázisban van. Szerintem.
Ok, akkor egy másik példa. Ülök egy irodában és a feladatom, hogy a tõlem 350m-re lévõ gyáregységbe kell adatokat továbbítanom, pl. 1-5ig számot ami bármit jelenthet. Oda ordíthatok(ekkor 1s a jel átviteli sebessége), oda szólhatok telefonon( ekkor nagyon kicsi már) vagy az megnyomhatom az irodát összektötõ 5 db. 350m hosszú rúd egyikét amit a másik oldalon észlelnek. Elméletileg ( kihagyva, hogy nyomódik a bõröm, stb) egy külsõ vizsgáló nem azt látja, hogy az általam adott küldött utasítás gyakorlatilag 0 idõ alatt jut el a gyárba? Túlragozva: van egy ilyen Föld-Nap tengely ha a földön nyomogatom , pl. Morse-zom, akkor a napnál azonnal észlelik a változást ellenben pl. a fény 8 percig menne oda. Gyakorlatban: egy vezérmûtengelyen lévõ bütyök a szelepet idõ veszteség nélkül vezérli, azaz a bütyök "utasítása" azonnal megjelenik a szelep vezérlésében. Nem ?
Az nem információátvitel a két kapcsoló közt, hanem két dolgot egyszerre csináltál. Vagyis nem megy info az egyik kapcsolóból a másikba, hanem a kezeden keresztül mindkettõbe.
Elõre leszögezem, hogy nem vagyok fizikus, csupán sokat olvasok ebben a témában. A lényeg itt annyi, hogy attól, hogy elindították a jelet, az nem "egyszerre" érkezik meg, hanem képzelj el egy hullámot, aminek a teteje nagyon meg van nyúlva elõre, és emiatt, a húllám teteje elõbb odaér mint maga a hullám, de ez valójában nem fénysebességnél gyorsabb haladás. Mivel semmilyen információ/anyag nem érkezett a hullám csúcsával. (Próbáltam konyhanyelven megfogalmazni.)
Azt tanultuk suliban, hogy anyagi test nem mehet gyorsabban a fénynél. MOst azt olvasom, hogy információ sem. Egy rövid kérdés : ha én egyszerre lenyomok két kapcsolót, akkor egy kivülálló gép szerint 0 idõ alatt átvittem a jelet, nem ?
A kérdés: miként lehet egy háromdimenziós teret meghajlítani? A válasz: Három térdimenzióban sehogy. Eddig volt egy nagy hiba az elméletemben, mégpedig, mindent a fényhez viszonyítunk, és mindent a háromdimenziós térben mérünk. Így nem volt mit kiszámolnom, hiszen egy rossz viszonyítási alapra építkezve csak hibás értékeket kaphatok. Véleményem szerint a problémának egy megoldása van: Ha a háromdimenziós teret belehelyezzük egy másik térbe. Nevezzük, mondjuk Hipertérnek. Ez az abszolút tér, abszolút értékekkel, amivel már lehet modellezni a térgörbület létét. (a szokványos modell, a gumiasztalon guruló billiárdgolyó nem megfelelõ) A tér belesimul a Hipertérbe, azzal teljesen azonos irányokat, méreteket, véve fel, ezáltal közvetlenül nincs semmilyen észlelhetõ különbség egészen addig, amíg az anyagot bele nem helyezzük. Az anyag gravitációja hullámokat indukál a térben, ezek fénysebességgel terjedve meghajlítják azt, miközben a Hipertér érintetlen marad. A fény és az idõ a térben marad, ezáltal minimális különbséget hoz létre a tér és a Hipertér között. Mi maradunk a normál térben, méréseink mindig ahhoz viszonyulnak, ezért nem is érzékeljük a kettõ közötti eltérést, ami amúgy is oly csekély, hogy szinte mérni sem tudjuk. Úgy tûnik azonban, hogy a neutrínók nem a térben, hanem a Hipertérben mozognak természetesen az abszolút fénysebességgel, ami nem más, mint a 299 792 458 m/s. mivel õk nem azt az utat követik, amit a fény a gravitáció által torzított térben megtesz, így a távolságot valamivel gyorsabban szelik át, ezért érkeznek meg a fénynél elõbb. Tehát mégsem sérült a relativitás. Összegezve: minél erõsebb a G-érték, annál gyorsabban szelik át a neutrínók, hisz valójában annál rövidebb utat kell megtenniük. Bizonyíték: az 1987b-jelû szupernova robbanásnál mért adatok szerint nem volt mérhetõ különbség az érkezõ neutrínók és a fény érkezési ideje közt. Miért? Mert az utat a csillagközi térben megtéve nem voltak kitéve jelentõs gravitációs tértorzításnak. Ellenben a föld felszínén végrehajtott kísérlet során végig ki voltak téve ennek a hatásnak. Ezt a különbséget viszont már mérni is tudjuk; V{ : tdiff=(t/s2)*g2*t Ahol is t a távolság a két térbeli pont között, g2 a térrészben ható gravitációs érték négyzete, s négyzet pedig a fény által megtett úthoz szükséges idõ négyzete. A képletet a kísérletben használt adatokkal behelyettesítve a következõt kapjuk: T=734000 m S2=0.000005994 G2=96.2361 Tehát TDiff=423.399 méter. Ez azt jelenti, hogy a távolság növekszik 0,0577%-al. A kutatók által elvégzett kísérletben a neutrínók „állítólag” 0.06923037%-al mentek gyorsabban, mint a fény… Érdekes… Azt hiszem, ez így már jócskán a mérési hibahatár közé teszi a mért értékeket.
Elnézést,de már létezik fénylapú élet is,hiszen vannak akik fénnyel táplálkoznak :)
"Nem mellékesen, mér a relativitás elméletét is megdöntötték!! "
Arra azért kíváncsi lennék, hogy mi a búbánat köze van a relativitáselméletnek a kénbaktériumokhoz? Tudtommal einstein egyetlen szóval sem beszélt a kénbaktériumokról, és a relativitás elméletben sem esik szó róluk. Amennyiben meg a relativitás elmélet megdõlése és a kénbaktériumok között nem volt összefüggés (nem is nagyon lehet), akkor írd már le, hogy mikor döntögették azt a szerencsétlen elméletet, mert én még nem hallottam róla, egy kis forrással, hogy had okosodjak.
A fizikás részhez nem szóltam hozzá, mert nem a szakterületem, de elõkerült a biológia... hammerjoe, röviden és tömören: baromságot beszélsz.
1. észrevétel: kénbaktérium != nem szén alapú élet 2. észrevétel: agy != fehérje 3. észrevétel: chaperonok segítségével a fehérjéket meg lehet óvni a 'kicsapódástól' (bár inkább a denaturálódás kifejezést használjuk), ezért nem lesz a 42 fokos lázzal bíró emberbõl sülthús.
Ráadás:
neutrínó != atom Azt pedig ûruld már el, hogy a 7-es számrendszerben számolás miért is lenne pontosabb a 10-esnél? Persze a pontosságot is definiáld nekem, ha lehet. Köszönöm.
Azon azért el lehet gondolkozni, hogy az eddigi tudással azt mondták: a fénysebességnél nincs gyorsabb, mert 0 a tömege,...stb!! Ha mérési hiba is történt, akkor is fantasztikus, hogy egy tömeggel rendelkezõ atom is képes, közel erre a sebességre. Nem mellékesen, mér a relativitás elméletét is megdöntötték!! Van kén alapú életforma (eddig úgy gondolták, hogy csak szén alapú létezhet, és hoppácska egyszer csak találnak egy baktériumot -itt a földön-, ami ezt cáfolja), halak élnek közel 70C-os vulkáni tóban(pedig a fehérje(lsd. agy) elméletileg 42C-on kicsapódik, és el kellene pusztulniuk, de õk tesznek erre), és még sorolhatnám. Kis óvodások vagyunk mi még ehhez, hiszen még a saját testünket sem ismerjük, hogy mire képes, mit miért csinál(rák, és hasonló betegségek). És azt is tudjuk, hogy a számításaink sem a legpontosabbak(itt a 10-es számrendszerre gondolok, ha átállnánk a 7-re sokkal pontosabb lenne). Rengeteget kell még tanulni, és nem csak azért, hogy mi megértsük, hanem azért is, hogy az utódainknak könnyebb legyen, ne onnan induljanak, ahonnan mi!!
A Mars jóval elõbb lett sivár és ritka légkörû, mint az emberiség megjelent a Földön.
Ezzel is elorehaladhatunk az emberiseg kis toredekenek a megmenteseben. A toredezett tudasunkkal is mar sejthetjuk, hogy egesszen a szomszedsagunkban is vannak utalo jelek, mint pl. a Marson is, hogy ottan is volt a foldhoz hasonlo tevekenyseg. Ne eleg az is ha a sajat foldi egitestunkon az egyiptomi vagy indiai kepirasos rejtejekre gondolunk.
És erre hogyan jöttek rá, hogy létezik ilyen? Lemérték fénytraffipaxszal?
Kíváncsian várom hogy mi lesz a vége ennek az egésznek. Biztos hogy rengeteg idõbe fog telni mire bebizonyítják hogy most lehetséges-e vagy sem. Én bízom benne hogy jól mértek és igaz, mert akkor tényleg rengeteg minden fog megváltozni majd, persze nem manapság de majd 30-40 év múlva, mert ezt valamilyen téren képesek lesznek hasznosítani!
Én ugyanerre a következtetésre jutottam, és pont egy monitor pixeleiként szemléltettem a részecskéket, ahol a részecskék mozgása csak a szomszédos pixelek közötti állapotváltás.
Falnak mentem vagy csak én érzem úgy a valóság érzékelését addig látjuk hogy a fény nem megy át falon?
Azé milyen az hogy millió fényévekre levõ bolyókról jönnek hírek, meg mindenféle fénysebességet meghaladó részecskérõl de a sötét anyag még mindig sehol pedig kell a képletekhez. Felejthetõ hogy ez a tudomány az ami egy mûhold viselkedését nem tudja modellezni...
Ekkora hülyeséget rég olvastam..kösz hogy reggel így megröhögtettél...
Te, tényleg komolyan gondolod amit írtál??? Csak hogy értsd..semmilyen felszíni dolog nem volt..és nem a földben haladt a neutrino sugár....anyám :):) A föld alatt egy zárt rendszerben, és teljesen egyenesen....te komolyan gondoltad, hogy a felszínen a levegõbe,két épület közt (WTF????) vagy a földbe küldték a neutrino sugarat???? hát ez marha jó.....bocs de megint röhögnöm kell, rendesen.sorry.... :):)
Igy elsore ugy nez ki, hogy a ket pont felszini tavolsagat mertek, mig a jel legvonalban a felszinen at haladt. Mar ilyen kis tavolsagoknal is szamolni kellett volna a Fold sugaraval es a ket labor tengerszint feletti magassagaval is. Tovabba nem vettek figyelembe a Fold nem homogen tomegeloszlasa miatti gravitacios tertorzulasokat sem.
Azért ami a szubatomi részecskékre igaz, nem feltétlenül fog változást okozni emberi léptékben. Viszont ha dõl az elmélet az érdekes lesz, a világegyetemünkrõl alkotott kép változni fog az biztos.
"Annyi mindent hittünk már szilárd tudásnak, amirõl késõbb bebizonyosodott, hogy tévedés."
500 éve azt hitték az emberek, hogy a föld lapos, most lehet valami új dolog fog kiderülni.
"Hamarosan új energiaforrást fedezünk fel"
Ebbe ne éld bele magad, nemigen lesz végtelen energia:P Hacsak nem kötsz egy macska hátára egy vajas kenyeret azt meg egy generátorra (egyébként a kenyér nem mindig a vajas oldalával esik le, sõt teljesen véletlenszerû hogy melyik oldalára esik:))
"Ezzel most vagy azt bizonyítottak"
Még nem bizonyították.
"Egyébként a relativitás-elmélet nem zárja ki a fénysebességnél gyorsabb részecskék létét"
Ez más tészta, mivel az elméleti! fénysebességnél gyorsabb részecskék, sehogy sem lassulhatnak le fénysebesség alá (végtelen mennyiségü energia kellene a lelassításukhoz), valamint a fénysebességnél gyorsabb részecskék fénysebesség fölé, viszont itt most arról van szó, hogy egy alapvetõen tömeggel rendelkezõ részecske (ami ugye elvileg nem mozoghatna fénysebességnél gyorsabban) gyorsabban mozgott mint a fénysebesség. (Ha nem mérési hiba!)
"az evolucio elmeletet mikor cafoljak, itt lenne mar az ideje"
Minek? Olyan ez mintha azt mondám, hogy nem volt ükanyád. Mindketten tudjuk, hogy kellett, hogy legyen, de se te sem én nem láttad.
"tévedsz, az az égõ, hogy az ún. civilizált világ az ûr meghódításábal látja az emberiség nagy reményét"
Ez tény, és nem égõ, hogy az emberiség fennmaradásához szükséges a világûr meghodítása, a nap elõbb utóbb kimúlik, de valószínûleg 1 milliárd éven belül a föld lakhatatlanná válik, ha pedig most azt mondod, hogy az hol van még, akkor az pont a te szûklátókörûséged, és önzõséged, hogy nem a jövõre gondolsz, hanem a jelenre:P Igaz azonban, hogy elõbb nem ártana legalább kihúzni az emberiségnek a következõ ezer évet, vagy akár 100 évet. Sajnos az emberek nagyrésze nem távlatokban gondolkodik, csak a saját kis elcseszett életével törõdik.
"Lehet hülyeség, de ha a neutrínó csomag észleléséhez szükséges berendezés"
Azért teszik a föld alá, mert az ûrben rengeteg neutrinó van és mérhetetlenek lennének. A föld pedig "megszûri" õket.
"Mert valójában nincs haladás, hanem a tér egyik pontján megjelenõ részecske úgy módosítja a teret, hogy mellette egy másik másik pontban megjelenjen a saját ikerpárja, majd megszûnik."
Ez nagyon jó elmélet..... nyilván lenne magas tudásu fizikusok, akik csomó ellenérvet hoznának... Pl: Ha az atom összehúzza a teret (rést)akkor lehet megváltozna az elektronok pályája vagy: ha az út rövidül meg, akkor a megtételéhez is kevesebb idõ kell..nem arányosan csökken mindkettõ?
Borul a bili. Hoppácska. Elméletek és teóriák garmadája mehet a kukába. Ezek tömeggel rendelkezõ részecskék amik csak gyorsabban mennek mint a fény (persze ha igaz). Miközben ugye ehhez végtelen energia m eg még annál is több kellene Einstein szerint. Svácj meg Olasz között van valami extra energia forrás? :D Ááááá na ha ez így van hamarosan hatalmas változások lesznek a Fizika világában.
Ez most jó volt :) Ha nem csak néha látnánk érdekességeket és még azt is tudnánk miért vannak, akkor az már nem csak statisztika lenne :)
a ter egy szamitogep, apro kis magokbol all, amelyek fizikai tulajdonsagot atadjak szomszedaiknak , nincs itt semmifel einsteini tergorbulet persze szerencsetlen azt se tudta miaz a computer, csoda ha vakvaganyra futott, Heisenberg meg a masik csodapocs
Mi a véleményetek errõl egy magyar rapper szájából?
Nem szoktam kommentelni nagyon, de szeretem olvasni õket viszont most ezt ki kell irnom ide: Facebook Fankadeli a hungarista rapper? ... irta ki: Einstein persze, hogy tévedett. Sõt Hawking is téved, napjainkban is. Ki vagyok én ahhoz, hogy ilyet mondjak? Ugyan! Csak látni kell egy kicsit a világot! Bár az orvostudománynak nevezett furcsaságnál nagyobbat soha nem tévedett az emberiség, az elmúlt 70.000 évben. Egyre modernebb eszközök mellett, egyre több ember hal meg kínzó fájdalmak közepette, fiatalon, "egészségesen". Klasszikustól idézek: "fogtok ti még csodálkozni"
Elõször is szerintem nem tudjuk, hogy mi is a tér valójában. A tér tele van ugye virtuális részecskékkel, amelyeknek az energiája hosszabb idõ átlagát nézve nulla. Vagy is ma így gondoljuk. A részecskék sem valami legyártott kis golyók, hanem gyakorlatilag a tér olyan pontjai, ahol a virtuális részecskék nem adják vissza az esetleg nyert energiájukat, hanem hosszabb idõn keresztül is megtartják. Ha a tér alapállapota az, hogy az energia átlagolódik, akkor viszont részecskének nevezzük a tér olyan fázishibáját, ahol valami miatt az átlagolódás milliárd virtuális/valós átalakulás után sem történik meg.
Na most a sebesség valami módon összefügghet azzal, hogy a virtuális részecskék milyen gyorsan tudnak bomlani átalakulni. Mert valójában nincs haladás, hanem a tér egyik pontján megjelenõ részecske úgy módosítja a teret, hogy mellette egy másik másik pontban megjelenjen a saját ikerpárja, majd megszûnik. Ennek a folyamatnak van egy maximális sebessége, mint pl az LCD monitoroknál a pixelek kigyújtási ideje, Ha a képernyõn levõ mozgás viszonylag lassú, akkor folyamatosnak látjuk a pixel vándorlását a képernyõn. Ha egy sebességet elér, akkor elmosódottnak látjuk, sõt azt, hogy a piyrl elkezd ugrálni, mert a köztes fázisokat nem tudja a rendszer kigyújtani.
Ez az analógia, ha valamennyire igaz, akkor egy csomó dolgot magyaráz. Pl valójában minden mozgás "alagút effektust" jelent. A részecske nem folyamatosan, hanem ugrás szerûen jut át egyik kvantumállapotpól egy másikba, egyik helyrõl egy másikba. Csak éppen statisztikailag a legtöbb ilyen kvantumugrás a szomszédos kvantumállapotok között zajlik le, de néha nem és ekkor azt hisszük új jelenséget látunk, az un alagút effektust.
Igen, valahogy úgy. Ezt elég nehéz elképzelni, de a lényeg, hogy az atomokkal telített térrész kisebb, mint az ugyanolyan méretû üres tér. Persze ez az eltérés nem mérhetõ, nemcsak azért, mert olyan kicsi a hatás, de azért is, mert mindent a fényhez viszonyítunk, (mértékegység, sebesség) viszont a téridõ a fényt is becsapja. A fényt mindössze a téridõ indikátorának tekinthetjük, mert a téridõ hullámain utazik. Viszonyítási alapnak nem jó. Úgy látszik, a neutrínók igen...
Nem gyorsítottak, csak létrehoztak egy nemtriónyalábot. Idézet a cikkbõl: "energiájú protonnyalábot lõnek rá egy vastag céltárgyra a Genfben lévõ laboratóriumban"
Pont ez az, olyan kicsi az eltérés, hogy lehet mérési hiba is, vagy egy új jelenesség ami miatt úgy tûnik mintha (nem ez lenne az elsõ ilyen), és valóban lehet, hogy gyorsabb volt a fénynél, csak az eltérés minden esetben olyan kicsit, hogy elég valószínûtlen. Mellesleg supernovákánl és más természetes neutrinó forrásoknál ezt nem soha nem sikerült kimutatni, sõt! Így nagyon valószínû, hogy valamit elnézetek a fiuk...
teljesen laikus vagyok, nem is szeretnék okoskodni, csupán egy kérdésem van.
hogy ha feltesszük, hogy tényleg felgyorsították fénynél nagyobb sebességre, akkor nem lehetne még jobban felgyorsítani, hogy ne ilyen nanoszekundumos különbség legyen a várt és a mért adatok között, hanem mondjuk másodperc?
Érdekes elképzelés, ha igazad van, Nóbelt érhet! Tehát szerinted minden részecske ami "szivárog" / nem tökéletes a felépítése (az összes ilyen), az a "lyukacsain át" mintha kifelé sugározna, torzítja a téridõt?
"Nem õk az elsõk egyébként, akik hasonló jelenséget figyeltek meg: 2007-ben a MINOS kutatás (Main Incjector Neutrino Oscillation Search) Minnesota államban szintén azt tapasztalta, hogy a neutrínók gyorsabban haladnak, mint ezt a fénysebesség megengedné. Akkor azonban túl sok bizonytalansági tényezõ lépett fel, így nem volt alkalmuk igazolni a megfigyeléseket."
Sziasztok! Ezt egy másik portálról idézem.
"Az eredményt még nyilván sokféleképp meg kell erõsíteni, a kutatók mindenesetre eléggé biztosak az eredményeikben ahhoz, hogy publikálják azokat. Mint elmondták, a 730 km-es utat 10 nanomásodperces pontossággal tudják mérni, és ezt a fénysebességnél gyorsabban történõ megérkezést mintegy 16 000 alkalommal figyelték meg."
Tehát nem arról van szó, hogy egyszer megnézték, aztán jól meglepõdtek és nekiálltak publikálni, hanem egyszer meglepõdtek...aztán nem értették, és 16 000-szer megismételték, és most sem értik! :D
Azt kell, hogy mondjam, ez a kísérlet teljes mértékben alátámasztja az elméletemet, amit itt az sg-n írtam, valamikor kb. egy évvel ezelõtt. Én egy magyarázatot adtam a gravitáció, a tér, és az anyag összefüggésére. Igazából nem is reméltem volna, hogy ilyen hamar kísérletileg is alátámasztják, de igazán örülök. Íme, a lényeg:
"Kedves mindenki. Miért vonzza a fényt a gravitáció? Hisz nincs tömege. A válasz: nem vonzza. A fényelhajlást nagy tömegû égitestek esetén a téridõ- görbület okozza. A gravitáció meggyûri a téridõt, a fény az idõhullámokon egyenesen utazva számunkra elhajlik. Mi a gravitáció? EZ: Az atomot alkotó kvarkok és bozonok törexenek a kinetikai stabilitásra. De minthogy nem lehet kirakni egy tökéletes kör alakú tv-t sem maradéktalanul pixelekbõl, éppúgy az atomot sem lehet felépíteni planck hosszúságú részecskékbõl. Miért? A pí hányadosa miatt. Végtelen. Ellenben a tényleges planck hosszúság, ahol már minden szögletes, az csak 10-a mínusz39"-en, ha ezt megnézzük az eltérés valami iszonyatosan kicsi, Néhányszor tíz a mínusz negyvenediken. Mármint Pí és Planck között. De szorozzuk be ezt az atom alkotórészeinek számával, egybõl egy valamivel nagyobb szám jön ki, ami még mindig szinte nulla, De ez a szám nem más, mint a gravitációs állandó. Ez a képlet matematikai oldala. A fizikai megoldás az atomok részérõl az, hogyha kicsit meghajtva a teret, összehúzzák a planck miatt támadt rést, meggörbítve a teret, ezáltal az idõt is. Ehhez mit szóltok?"
Ez a térhajlítás miatt az anyagon belül haladó neutrínók sebessége nem növexik meg, csak az általuk bejárt út lesz rövidebb. Ez rögtön megmagyarázza azt is, miért nem észlelhetjük idõben elõbb a szupernova robbanásokat, lásd 1987b. A neutrínók minél sûrûbb anyagon haladnak át, annál gyorsabban érnek célba. Ezt mondjuk tudnánk használni nagyméretû objektumok anyagsûrûség-meghatározásánál.
Még akár el is hinném ha nem 300 006 km/s-ot mértek volna. Ha létezik gyorsabb neutrinó annak kicsi a valószínûsége, hogy pont "mérési hibahatáron" belül lenne gyorsabb. 2 ezred százalék nevezhetõ annak. Mert ha mondjuk 320 000km/s mértek volna azt elhinném.
ideje lenne visszamenned a gumiszobába te "földmûves"
Mint már mondták elöttem is, sem Einstein sem a rel. elmélet nem mondja, hogy nem lehet gyorsabban menni a fénynél. Aki ebben a témában bármi mást akar, mint kérdezni, az legalább ennyivel legyen már tisztában. Az elmélet csak annyit állapít meg tényszerûen, hogy nyugalmi tömeggel rendelkezõ test fénysebességre való gyorsításához végtelen energia szükségeltetik.
A fénynél gyorsabb haladás lehetetlensége csak egy következtetés, ami arra épül, hogy a sebesség megváltoztatásának a módjának csak a gyorsítást ismerjük.
Ha létezik olyan fizikai jelenség mely a sebesség ugrás szerû (értsd nem folyamatos) változását teszi lehetõvé, elméletben képesek leszünk átlépni a fénysebességet (Igen, Einstein elmélete szerint is). De ez jelenleg csak fikció, mivel ilyen fizikai jelenséget nem ismerünk. Természetesen létezését nem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal.
Amit a csillagászok a fénynél gyorsabban haladó dolognak hittek egy darabig az alapvetõen egy projekció volt. Kb úgy kell elképzelni, mintha a zseblámpával egy távoli falra világítanánk és a lámpát fordítanák el. a lámpa "fényfoltja" haladhat gyorsabban mint maga a fény, de ott valójában nem "halad" semmi, csak egy fénynél gyorsabb szögsebesség észlelésérõl van szó.
Reméljük meg tudják majd pontosabban is mérni ! Remélem a kvantumteleportációt is meg tudjuk majd magyarázni :)
Ez annyira nem közismert, de a fénykúp mögé be lehet menni, alagúteffektussal. Nagy tömegû részecskék hullámfüggvénye elég jól lokalizált térben (azonos sebességek mellett), ezért ott ez a jelenség nem játszik túl nagy szerepet, de egy olyan könnyû részecske esetén, mint a neutrínó, amirõl mindeddig csak azt sikerült kimutatni, hogy csak minél kisebb a tömege, ez a kiszélesedés jelentõs lehet. Persze ez úgy jelentkezne, hogy lennének korábbi és késõbbi események, de az átlag nem tolódhatna el a valós sebességtõl. Esetleg lehetséges lenne, hogy a neutrínó végül is a keresett tachyon? Azt nem tudom, hogy ez mennyire bolygatná a részecskefizikát. Rendkívül izgalmas eredmény lenne, ha ez tényleg igaz lenne, de sajnos én is attól tartok, hogy csak valamilyen mérési hiba lesz. Már abba is borzalmas belegondolni, hogy 60 ns, a cikk is említi, 1 ns = 30 cm fénynek. A távolságuk >700 km, ezen belül beszélünk 18 MÉTER különbségrõl. Ha nem tudják 20 méter pontosság alatt megállapítani a két hely távolságát, akkor az egész mérés kuka. És még nem beszéltünk az általános relativitás (Föld gravitációs tere) által okozott eltérésrõl sem.
Elolvasnád mekkora hülyeséget írtál? foton maga a fény alkotó eleme..maga a fény :) nem mehet gyorsabban önmagánál :) Fényt gyorsítani?? a fénynek állandó a vakumban a sebessége, maximum lassítani lehet, azzal, hogy valami olyan közegen vezetik át ami lassítja...
de gyorsítani???? ezt a hülyeséget hol olvastad?? és nem elméleti, hanem gyakorlatilag ennyi a sebessége :) 299.792.458 km/sec Ennél csak lassabban mehet.. :)
pocs fizukosok menjetek a foldekre kapalni, igaz ahhoz se ertetek :XDDDDDDDD
#34: Pontosan errõl van szó, minden fizikai modellnek megvan a maga értelmezési tartománya, ezen belül fog a kísérletekkel a mérési hibán belül egyezõ jóslatokat adni. Ha egy évszázadig jól mûködõ modellnek sikerül végre lassacskán kitapogatni a határait, az mindenképpen örvendetes, mert megmutatja a továbblépés útját. De, ez semmit sem von le a modell és megalkotója értékébõl és érdemeibõl.
Vicces ez a "nagyot tévedett" kifejezés. Ha egy elméletet számtalan kísérlet, tapasztalat alapján évtizedekig használunk, az ha "megdõl", akkor sem lehet rá mondani, hogy tévedés. Lehet, hogy a tudomány akkori állása nem teszi lehetõvé a tökéletes modell megalkotását, de ennyi. Ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy Newton nagyot tévedett...
Pár éve talán pont itt az sg-n olvastam egy cikket, hogy vízbe lõtt fotonokat sikerült fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítani. Mert ugye az elméleti maximum ez a 300.000km/s, de a vízben a fény is lelassul, viszont valami gyorsítóval sikerült elérni ezt a sebességet.
Hát nemtudom én több éve is hallottam ilyen fénysebességnél gyorsabb részecskékrõl, az egyik pont a neutrínó volt a másik meg a müon talán? És valami japán mélyen földalatti detektorteremmel tudták észlelni...
Olvassatok a sörök között: "föld alatt" "féregjárat".
Na, gyengébbek kedvéért: eltalálták a Csillagkapu Parancsnokságot, és ettõl kezdtek a neutrínók cigánykerekezni.
Az tévedés, hogy Einstein szerint nem lehet a fénynél gyorsabb dolog. Õ azt mondta, nem lehet a fénysebességet átlépni, gyorsítással. Olyan lehet hogy valami alapból gyorsabb mint a fény, de az meg nem tud "alálassulni" Ez nem mond ellent a relativitás elméletnek
Szerintem is mérési hiba lehet a dolog.....bár az tény hogy a fizika törvényeinek valszeg csak felét ha ismerjük :)
Lehet, hogy neked van igazad, de szerintem egy kicsit túl standard :) a gondolkodásod. A féreglyukas elképzelés igenis adhat magyarázatot néhány jelenségre, akár az alagúthatásra is. Talán esetleg lehet, hogy nem kell Planch hossz alá menni, hogy néhány jelenséget észleljünk. A bizonyíthatatlan húrelméletre gondoltam, ami éppen nem a standard modell és nem is sarlatánok mûvelik.
Einstein nem tévedett, nem feltétlenül. Amit csinált az annyi, hogy csak leírt egy olyan modellt, amiben a fénysebesség olyan határsebesség, amit a rendszer elemi nem lépnek át. Nem magyarázta meg, hogy ez miért van így, sõt nem zárta ki azt sem, hogy ez alól van kivétel. A rel. elm érvényességére bizonyíték volt jó pár olyan dolog, amit ez megmagyarázott, pl Merkúr pályája, meg hasonlók. Értelemszerûen nem magyarázott viszont olyan jelenségeket, amiket akkor még nem is tudtak érzékelni.
Amit a CERN-nel, LHC-vel kapcsolatban azt utóbbi években mûvelnek az kõ kemény tudománypolitika, de még inkább show-biznic.
Havonta feldobnak egy ilyen gumicsontot, de természetesen a tudományos szakfolyóiratokban meg ott lesz a levezetés a jelenség "helyes" értelmezésérõl. Ami valahogy marhára nem fog ellenkezni a standard modell-tõl.
A tudomány, mint a társadalom annyi más területe igen is válságban van, sajnos azok a mechanizmusok, amelyek a demokrarikus rendszerben biztosíthatnák az új, hatékonyabb és célravezetõ paradigmák érvényesülését itt is folyamatosan blokkolva vannak.
A társadalomban feldobják azokat az elemeket amelyek az új folyamatok hatását jelzik, eddig úgy tûnik, hogy minden rendben van. Aztán ezeket az elemeket megbélyegzik, mint válságjelenséget, mint olyan dolgokat, amelyek az emberek biztonságát veszélyeztetik, majd a kormányok a nép teljes egyetértésével válságintézkedéseket hoznak. Ami igaz hogy szûkíti a demokráciát, de legalább fenntartja az eddigi rendet, azok uralmát, akik eddig is hatalmon voltak.
A szenzáció ipar termékei, kvázi hírek csak arra jók, hogy az emberek bizonytalanság érzetét mélyítsék és ha nem is lelkesen de legalább kényszerûségbõl, mert jobb nincs szót fogadjanak az aktuális kurzus képviselõinek.
Már mióta szajkózóm én ezt... A fénynél lehet gyorsabban haladni. Nem azt mondom, hogy Einstein hülye volt, csak azt, hogy van amit õ sem értett meg igazán, pedig igazi nagy koponya volt a maga idejében.
Lehet hülyeség, de ha a neutrínó csomag észleléséhez szükséges berendezés 1.3t súlyú, akkor mûhold formájában talán pályára lehetne állítani pl. a Hold körül. Az már elég nagy távolság lenne a mérések pontosítása végett. Persze amit nem tudok, hogy a mûszer kiszolgálásához kell-e más egység, illetve mennyire fókuszálható a neutrínó nyaláb az ûrszondára.
Pedig a hozzászólásaid alapján meg vagyok gyõzõdve róla, hogy a majmoktól származol.
már hogy ne lennének tabuk a tudományban... mondanék is párat, csakhogy azok tényleg olyan tabuk, hogy ki se lehet mondani sõt, megkockáztatom, hogy örökké tabuk maradnak, mivel a tudománynak pár évtizede van hátra és már nem lesz idõ ezeket kivonni a tabuság hatáskörébõl
Te ezzel azt kompenzálod, hogy nem érted a gyökkettõt?
Tök fölösleges neked magyarázni, hogy a modell bõvülése nem azonos a modell összeomlásával. A newtoni fizika simán mûködik, miközben tudjuk, hogy nem igaz, mert bizonyos tartományokban bizonyos jelenségek felerõsödnek. Eistein nem kidobta, hanem kiegészítette a modellt, az alacsony sebességtartományban azonos eredményt ad, mint a newtoni. Most maximum kibõvülne a modell. Ez nem bukás lenne, hanem siker.
"Elkepeszto lenne, es mindent felforgatna, ha igazolni tudnak. Fizikan tul a tudomanyhoz valo hozzaallasunk is alapjaiban valtozna. Onantol nem volnanak tobbe tabuk, amire barmikor hivatkozni, lehet, ha cafolni kell egy-egy uj elmeletet."
Hogy a fizikában (a tudományban) tabuk lennének, azt csak az ezoterikus tenyérjósok, jövõbe látók, kézrátétellel gyógytók propagálják teljes sikerrel.
Már önmagában, ahogyan a CERN közzé tesz ilyen adatokat, azt bizonyítja, hogy nincsenek tabuk.
A tudomány csak a szélhámosok, õrültek áltudományos maszlaga elõl zárkózik el.
Például örökmozgók, kanapé mögötti dimenziókapuból huhogó fénylények, stb.
Persze tehetetlensége van minden elméletnek, így elterjeszteni vagy megdönteni egyet, nem könynû feladat. De nem dogmatikus a rendszer.
Jó, mondjuk az üvegházhatás az, de az zöldhippi média propaganda. Nem azért mondom, hogy ezen vitázzak majd, csak ez jutott eszembe példának.
LOLLLLLLLLLLLLL a sok atomtudos most pofara esik :XDDDDD
az evolucio elmeletet mikor cafoljak, itt lenne mar az ideje
lopocsok
Amúgy ez a féreglyukas elmélet elég érdekes . Nekem speciel tetszik.
Nem volt teves, inkabb tevedes :) Van a csillagaszatban egy jelenseg, pontosan en sem ismerem, de olyasmi a lenyege, hogy a fenynek bizonyos korulmenyek kozott a latszolagos sebessege nagyobb, mint a fenysebesseg. De ez csak optikai csalodas.
Informatika és tudomány
