Nem feltétlenül gépelési hiba, hanem fogalmi volt az. Az enyém egyértelmûen gépelési, ami abból is kiderült, hogy a Merkúr, Hold nagybetûvel volt írva. De ha nem így gondolod, elfogadom, hogy nem így gondolod.
De szerintem van különbség egy gépelési hiba, illetve a következetlen hibák tömkelege között, és a fogalmi tévedések meg abszolút nem keverendõk az elõzõ kettõvel.
A nõklapja blogjában nyílván nem javítanálak ki, de ez egy tudományos magazin fóruma. A kisbolygó az egy csillagászati fogalom. Egyébként a kisbolygókhoz képest a Merkur az egy óriás. A kisbolygók pár kilométeresek. Vagy csak párszáz méteresek. Ezernyi van belõlük a naprendszerben. Annyi a plótónál nagyobb objektumot fedeztek fel, hogy azt kénytelenek voltak törpebolygónak besorolni. Tehát kisbolygó, törpebolygó, bolygó, óriásbolygó. Ezek mind bolygótípusok.
A holdak sem a méretük miatt neveztetnek holdaknak, hanem azért, mert egy bolygó körül keringenek. Tehát lényegtelen, hogy a Merkur mekkora a Holdhoz képest.
ebben az esetben nem a méret a lényeg. totál más a hold és a bolygó fogalma. de felesleges is ezen vitatkozni, mert nem errõl van szó a cikkben. bár én elõször azt hittem, hogy a nap gravitációja sokkal több törmeléket vonzott magába és szegény Merkúr ennek a folyamatos bombázásnak ki volt-van téve, és az így rázúduló meteorok sokaságából nyerte a nagy vastartalmat...
A négy Galilei-hold közül a Kallisztó nagyobb, a Ganümédész vele egyforma nagy, az Ió és az Európé meg kisebb a Merkúrnál. A Szaturnusz Titánja is nagyobb, A Neptunusz holdjai mind sokkal kisebbek, a Plútó, és a többi törpebolygó is sokkal kisebb.
lovagolsz itt a szavakon. Igazad van, de amúgy gondolom nem volt félreérthetõ amit írtam mert amúgy alig nagyobb a Hold-nál ammeg még Európát sem takarná el.
A vulkanizmus -- szerintem -- teljesen érthetõ, ha a bolygó anyagában nagy mennyiségben vannak radioaktív izotópok.
Ez az "illékony" kifejezés némi magyarázatra szorulna (gondolom, az eredeti cikkben sem sokat erõlködnek vele). A föld felszínén, mondjuk egy kémia laborban teljesen mást jelent az illékonyság, mint amikor azt vizsgáljuk, hogy egy bolygó felsõ légkörét egyes anyagok atomjai mennyire könnyen hagyják el. Utóbbinál csak az atomsúly számít.
„A Messenger, ami elsõként vizsgálja bolygó körüli pályáról a Merkúrt, egy aszimmetrikus és ingadozó mágneses mezõt fedett fel.”
Fedezett?
Nem kisbolygó. Azt lehet rá írni, hogy kis bolygó, de azt nem hogy kisbolygó. Mert mást jelent a két megnevezés. A kisbolygó egy csillagászati fogalom, egy összetett szó, míg a kis bolygó, egy nyelvi kifejezés, amivel becézgetünk valamit vagy utalunk arra, hogy szerintünk apró méretû. A kisbolygó pedig egy tudományos elnevezés egy égitest típusra. A kisbolygók pár kilométeres bolygó pályán keringõ égitestet jelent.
Informatika és tudomány
