Hogy mi volna a jó megoldás azt nem tudom, de hogy a mostani egy rakás.. az biztos. És ehhez a magyar "jogvédõk" még hozzátesznek nem is kicsit Pénzéhes rablók. A digitális tartalmakról szólva az, hogy alapszinten MINDENKIT rabló gazembernek néznek, aminek ékes példája a memokártyák jogdíja ami azért felháborító, mert pl az én fényképezõgépem kártyáján még az életbe nem volt más csak saját fotó. De egy pendrájv vagy akár DCD vagy DVD lemez esetén is helytálló lehet hogy nem film, hanem a saját képek dokumentumok vagy bármi más nem jogvédett tartalom kerül rá, de mind matricás artisjus által. De nézzük a másik felét. Azt mondják a jogvédõk, hogy mikor veszünk egy CD-t vagy DVD-t akkor tulajdonképpen a szerzõi jogokat vesszük meg tehát azt, hogy hallgathatjuk-nézhetjük a zenét, filmet. Az alapanyag képezi a legkisebb részét egy eladott lemez árának. A Bluray meg drága és nem terjed. DE!! Ha én pl megvettem egy film nézési jogát egy eredeti lemezzel, akkor pl mért nem lehetne az, hogy viszem az eredeti DVD-m a kiadóhoz vagy forgalmazóhoz, és némi plusz ráfizetésével ami az elõállítás költsége és a jogdíj különbözet, kapok helyette BD lemezt?? Mivel egyszer már megvettem jogdíját kifizettem És van aminek sokadszorra. Kezdtük a VHS kazettával, aztán a DVD, de azt kiadták újra szinkronnal vagy díszdoboz, vagy bõvített, vagy rendezõi vagy vágatlan változatban, így sokan vették meg mégegyszer és most itt a BD lemez, és ki tudja hogy pár év mulva mit akarnak majd újra eladni??
A Wired azt pedzegeti, hogy nem biztos, hogy a mûvészeket motiválja az, hogy már rég halott sztárok jogutódjainak adnak pénzt a fiatal mûvészek helyett...
Hozzátenném még, hogy az átlag játékok annyit érnek, hogy végigjátszom és letörlöm vagy még ezt a szintet se éri el és marad a megvásárolandó kategória, ami elég gyenge mezõny, ki mit szeret, de legalább most már lesz is valami ebbõl a nagy igazságból, hogy az ipari hulladék senkinek sem kell, de azért vedd meg, ha megveheted :D
Legalább eltûnik ez a sok idióta, fölösleges web oldal, ha nem érdekük, hogy az emberek tudják mit vesznek maguknak, mert ha most vennék egy játékot, nem tudnám elindítani lemez nélkül, az meg el is kopna és soha nem cserélnék ki és ki is dobhatnám, tehát aki negyed évig kuporgat egy semmit nem érõ játékra, akkor azokat csoportosítják a szegényebbik rétegbe, én ezt feltételezem, nekik feltehetõen, nem kell annyi és olyan sok adót fizetniük azért, ami tulajdonképpen semmit nem ér, csakha nem azt mondjuk hogy valaki bele tudja magát élni és többet ér neki a filmes változatánál, de akkor meg fel sem vetõdik ez a gondolat, hogy érdekelje a vevõt a jogai, ezért nem bûnözés, hanem lázadás a lehúzás ellen, mert aki védi a saját szabadalmát 100 évig az se normális, mert nem gondol embertársaira, hogy talán õk is kitalálhatták volna ugyan ezt csak pont egy picit másképpen és igenis nekik is jár a jog, hogy ezt megtehessék és ne húzzák õket is le, ami az egyik legsúlyosabb pénz kategória és aki a semmibõl akar nagy lenni az se lehet nagy, mert ugye hiába van medencéje két embernek, ha az egyik kamatokból és befektetésekbõl él, míg a másik csak élelembõl. Ezt akarják rendszabályozni, hogy aki sokat akar, az jogköri túllépésért, megbüntethetõ legyen, de alapjaiban véve õk is rendelkezhessenek a szabadság jogaival. (thepiratebay) XD
Alapvetõen jó irányba tett lépések lennének ezek (ha átmennek), DE a kulturális általánnyal nagyon nem értek egyet. Szerintem vagyunk azért páran, akik nem fájlcserélünk, még ha esetleg az SG-n a másik oldal felülreprezentált is :) Miért fizessünk akkor mások kollektív bûnösségért? Szerintem ezt a problémát a társadalom tudja megoldani, ha elmozdul a creative commons és a public domain irányába. De ez mindenkinek az egyéni döntése kell hogy legyen. HA létezik "szabad kultúra" (hasonlóan a szabad szoftverhez), én azt támogatnám, ez igazából a jelenlegri rendszert tartaná meg egy hosszabb idõre. Nem értek egyet a szerzõi jog mai formájával, de ezen nem változtat alapvetõen ez a módosítás. Természetesen nagy eredmény lenne az is, már csak értékítélet szempontjából is, ha a letöltõket azért nem a bûnözõkkel egy kategóriaként kezelnék.
Ebbena a témában az egyik kézzel húzni kellene a gyeplõt, a másikkal ereszteni. Talán a digitális tartalmak elterjedtségének alapján részesedhetnének a tartalmat megteremtõk, amelyet a "nagy közösbõl" osztanának szét egyfajta jövedelemarányos "kulturális szolgáltató díj"-ból. Tudom utópia, de a jelenlegi állapot ( néhány fizetõ, rengeteg élõsködõ, tehetséges de érvényesülni nem tudó tartalomgyártók )- sem megoldás.
Sajnos ehelyett inkább az "online videótéka" megoldás felé mozdult el az ipar, azaz az ahányszor-megnézed-annyiszor-fizeted-de-nem-töltheted-le felé.
mindezt akkor, amikor USA ráerõltette saját "szerzõi jogi" szabályozását a világra, amit - egyenlõre még- az EU nem vett át.....
sajnos lesz máshogy is... ne legyen igazam.
Kulturális álltalánydíj? Mégis mi alapján osztanák szét? Szegény, feltörekvõ? Ez valami új jogi kategória?
Az a baj ezzel, hogy így éppen, hogy háttérbe kerül a téma. Hoznak egy határozatot, amiben majd jól leszavazzák a zöldek javaslatát, Cohn Bendit esetleg üvöltözik egy kicsit, hogy a többi párt mennyire nem képes megfelelni a jövõ kihívásainak (bezzeg õk), aztán mindenki elégedetten távozik. Utána persze évekig nem lehet majd napirendre venni a témát, de legalább a kalózpártok vitorlájából kifogták a szelet. Ehhez képest, ha a probléma valódi megoldásában érdekelt valamelyik kalózpárt tárgyalna az EU képviselõkkel (akár a színfalak mögött), akkor ki tudnának nyomni valami olyan kompromisszumot, aminek ugyan kisebb PR értéke lenne, de végre a gyakrolatban is változna valami. A politikában ugyanis gyakran elõfordul, hogy egy képviselõ (vagy akár egy párt) sutyiban hajlandó megszavazni olyan indítványt is, aminek van értelme, de igeológiailag nem tudná bevállalni, ha a nyilvánosság elõtt kellene döntést hozni róla. Márpedig egy német konzervatív sohasem fog nyiltan támogatni egy file másolást engedélyezõ szabályozást, viszont ha kellõ biztosítékokat építenek a jogszabályba (és mondjuk nem állnak elõ olyan agyrémekkel, hogy 20 évre csökkentsék a szerzõi jogi védelmet), akkor egy nagyobb keretmegállapodás részeként rányomná az igent. Ehhez viszont az kell, hogy akik a témát képviselik, komolyan érdekeltek legyenek az eredményességben. Na ez az, ami az EU zöldek esetében igencsak kétséges.
Amíg itt az esetleges kiesett bevételek és a jogvédelem csakis a jogvédõkrõl szól, addig én ezt a dolgot támogatom. A jogvédelem idõtartamát viszont növelném 100 évre hogy teljesen kerek legyen.
Elég átlátszó politikai PR manõver ez, semmi több. Az újonnan alakult és meglepõen sikeres kalózpártok elsõsorban a zöld és liberális pártok kárára szereznek híveket, így a zöldek most bevetnek egy radikálisnak hangzó javaslatot, ami nyilvánvalóan el fog hasalni az EP-ben, de ha nem, a tagországok akkor sem fogják érvényesíteni. A zöldek viszont elmondhatják, hogy márpedig õk a kalózpártok választóit is lám milyen jól képviselik, az eredmény elmaradásáért meg majd okolhatják a szocikat meg a konzervatívokat, akik nyilván nem fognak belemenni olyan változtatásokba, mint pl. a szerzõi jogvédelem idõtartamának csökkentése.
Informatika és tudomány
