SG.hu Fórum - Tisztázták a fekete halál eredetét

Cikk olvasása: Tisztázták a fekete halál eredetét

Fórum / Tudományos hírek fóruma

Ebbe a fórumba csak regisztrált és bejelentkezett fórumozók írhatnak!

Bejelentkezés

noname23 2011. nov. 11. 16:39 | válasz | #31
Ha ezt a baci dns-t pl egy vakond kitúrja bekebelezi valahogy véletlen ásás közben amit egy héja vagy bármi ragadozó madár megesz aztán kipottyantja amit egy patkány megint megemészt aztán kipottyant de belehempereg a saját sarába így belekenve a bundájába a cuccot amin bolhákvannak akkor újra életre kellhet a vaksihéjapatihidbrid pestis?
És ha igen akkor az veszélyes lesz az emberre? és igaz hogy nem mert azóta már hozzá képest szuper szintre fejlõdött az emberi védekezõ rendszer sokkal erõsebb és modernebb bacik ellen is védve vagyunk.
TomecK 2011. okt. 19. 14:58 | válasz | #30
Én is mondtam a sok hülyének h ne oltsák be magukat ez csak gyógyszerlobbi. Amíg a rendes influenza veszélyesebb és az ellen nem oltatják be magukat akkor, a spéci madár ellen kell mi ? Egyébként is, komoly járványok, sok halált követelõ betegségek, modern higiénikus környezetbe nem igazán vannak. Az egyik legnagyobb problémánk manapság a rák, nem holmi vírus meg baktérium.
TomecK 2011. okt. 19. 14:56 | válasz | #29
Spanyolmadárkutyanáthaebolainfluenza
Rotyoka 2011. okt. 17. 16:08 | válasz | #28
Neeem olyan kell amivel sûrûn találkoznak az emberek

Madár volt mivel azt esszük, sertés is mivel azt is esszük. Szarvasmarha nem játszik mert van kerge marha kór. Most valami más lesz pl. Kutya influenza, macska nátha stb.

Válasz 'COOLancs' üzenetére (#27)
COOLancs 2011. okt. 17. 14:07 | válasz | #27
Most asszem a Zsiráf-influenza lesz a soros...

Válasz 'Retechegér' üzenetére (#25)
wraithLord 2011. okt. 17. 12:18 | válasz | #26
Mondtam egy példát, hogy a lépfene kórokozójának spórája nem bírja túl sokáig, (de már az is soknak számít az élõvilágban).
...Viszont bizonyos körülmények között biztos tovább bírja 100 évnél, olvastam is róla... :)

A tok pedig nem reproduktív kitartóképlet, hanem az aktív, élõ sejt szerves része... :)
A sejt választja ki maga köré, ami segíti azt a terjedésben (vizet tartalmaz, tehát védi a kiszáradástól, rugalmas, síkos, és védi egyéb káros anyagoktól is) és a fertõzésben (legtöbbször poliszacharidokból van, tehát erõteljes virulenciafaktor, és meggátolja, hogy a szervezet fagocitái bekebelezzék).

Válasz 'Tetsuo' üzenetére (#24)
Retechegér 2011. okt. 17. 12:16 | válasz | #25
azért kíváncsi vagyok idén télen mi lesz a sztárbetegség, a statisztikát nézve mostanra már elõ kellett volna állniuk valamivel, lehet késik a gyártás...
Tetsuo 2011. okt. 17. 03:18 | válasz | #24
Az angol wikin a sporakrol azt irjak, hogy allitolag 40 millio eves elo egyedet is talaltak, de millio eveket becsulnek mindenkeppen tudosok.
Igy, gondolom a tokos verzional sem lehet a 700 v akar a 7000 ev olyan kulonleges, bar erre vonatkozo adatot nem talaltam. ;)

Válasz 'wraithLord' üzenetére (#23)
wraithLord 2011. okt. 17. 01:34 | válasz | #23
Az tény, hogy a baktériumspóra az egyik legellenállóbb kitartóképlet az élõvilágban. De ez az ellenállóképesség is eltérõ csoportonként, és vannak olyan baktériumcsoportok, amelyek egyáltalán nem képeznek spórát.

A Yersinia (amirõl itt szó van) pont egy olyan génusz, amely tokot képez, spórát NEM - mivel egy Enterobaktérium, az életciklusa is ehhez az életmódhoz igazodott. (És így nem annyira ellenálló a környezeti hatásokkal szemben... mivel a toknak nem ez az elsõdleges funkciója.)

Pl. a lépfenét okozó Bacillus anthracis képez spórát, mégis "csak" olyan 100 évig marad életképes. Igaz, a DNS-e nyilván tovább is egyben marad...

Igazából már azt sem tudom, min vitatkozok. Vagyis eddig sem értettem. :D

Válasz 'teddybear' üzenetére (#22)
teddybear 2011. okt. 16. 23:33 | válasz | #22
A baktériumok spóra formája nagyon ellenálló a környezeti behatásokkal szemben. és extrém hosszú ideig életképes - akár több ezer évig is.

Válasz 'wraithLord' üzenetére (#21)
wraithLord 2011. okt. 16. 21:05 | válasz | #21
De azt is tanultam, hogy meddig. Igaz, ha véletlenül -80 °C alatti hõmérsékletre kerül (vagy egyéb módon konzerválódik), akkor elõfordulhat, hogy tovább is túlél.

Válasz 'karesz6' üzenetére (#20)
karesz6 2011. okt. 16. 20:04 | válasz | #20
Ha tanultál mikrobiológiát azt is tanultad hogy a baktériumok meglehetõsen kompakt és ellenáló formába is át tudnak menni ahol bizony megmaradhat az a dns elég sokáig is.

Válasz 'wraithLord' üzenetére (#5)
szombi 2011. okt. 16. 18:12 | válasz | #19
A CIKK HEMZSEG A HELYESÍRÁSI HIBÁKTÓL!
bgerison 2011. okt. 16. 13:45 | válasz | #18
Csak nehogy a....
kanduhr 2011. okt. 16. 06:45 | válasz | #17
"Nyelvbotlás" volt:)

Válasz 'Doktor Kotász' üzenetére (#13)
Tetsuo 2011. okt. 16. 02:31 | válasz | #16
A lenyeg, hogy egyik sem allat. :)

Válasz 'Doktor Kotász' üzenetére (#13)
Tetsuo 2011. okt. 16. 02:28 | válasz | #15
Azert aki ad a higieniara annak nem sok eselye van elkapni. ;) Raadasul gyogyithato antibiotikummal.
Hozza kell tenni, hogy a sok bevandorlo esetleg ezt is hozhatja magaval a sok szarral egyutt... erdemes vigyazni veluk.

Válasz 'ginew' üzenetére (#8)
Tetsuo 2011. okt. 16. 02:23 | válasz | #14
Ja, ja. Ha kiszarad.

Válasz 'Adenoma' üzenetére (#11)
Doktor Kotász 2011. okt. 16. 02:22 | válasz | #13
Nem vírus, hanem baktérium.
Illene tudni a különbséget.
Mellesleg írják, hogy mai is aktív baktérium, és 2000 ember halálát okozza egy évben. Magyarországon az influenza ölhet meg ennyi embert évente.

Válasz 'kanduhr' üzenetére (#12)
kanduhr 2011. okt. 15. 23:40 | válasz | #12
Többszázezer veszélyesebb vírus? Te mi szerint sorolod be? A pestis a legveszélyesebbek közé tartozik, oda ahova a lépfene, az ebola, a spanyolnátha.

Válasz 'Rotyoka' üzenetére (#9)
Adenoma 2011. okt. 15. 22:07 | válasz | #11
sajnos nem.
amint kiszárad töredezni kezd, illetve ott van még a háttérsugárzás, ami károsítja a dns-t, ha eltalálja (márpedig eltalálja). Illetve ha elhalt a sejt, akkor már nem mûködik a dns javító mechanizmus

Válasz 'Tetsuo' üzenetére (#6)
wraithLord 2011. okt. 15. 19:40 | válasz | #10
Életképes baktériumra gondoltam. A DNS persze, ép maradhat, fõleg ha az egy párezer kilobázis nagyságú prokarióta cDNS. De mivel a DNS önmagában semmire sem megy, max. akkor van valami jelentõsége, ha pl. egy másik Y. pestis törzs felveszi azt (erre utaltam a transzformációval).

Válasz 'Tetsuo' üzenetére (#6)
Rotyoka 2011. okt. 15. 15:43 | válasz | #9
Ha benne vagy már az 1 is sok, de itt a statisztikát kell nézni nem az érzelmi reakciót...

Amúgy több százezer veszélyesebb vírus van, de majd ezt is felkapja a média mint a madár influenzát és mondogatja a valótlan több milliót haláleseteket és majd mindenki be lesz szarva és ismét jól járnak nagyon sokan

Válasz 'ginew' üzenetére (#8)
ginew 2011. okt. 15. 15:32 | válasz | #8
annak akik benne vannak a 2000ben, és a hozzátartozóinak.. most persze mindenki arra gondol hogy ja, de azok õk, de lényegében bárkibõl lehet e csoport tagja, belõled is. Persze ahhoz kicsi hogy most mindenki pánikoljon, de attól még nem kell leszarni, sztem.

Válasz 'Rotyoka' üzenetére (#7)
Rotyoka 2011. okt. 15. 15:16 | válasz | #7
Évente 2000 ember? Ez kinek szám?
Ez nulla.
Tetsuo 2011. okt. 15. 14:00 | válasz | #6
700 evig szerintem siman egyben maradhat az egesz DNS sot, jo korulmenyek kozott nagysagrenddel tovabb is.

Válasz 'wraithLord' üzenetére (#5)
wraithLord 2011. okt. 15. 13:23 | válasz | #5
Nem a fekete halálnak nevezett 14. sz-i pestisjárványt okozó Yersinia pestis törzs okozza ma évente 2000 ember halálát, hanem annak egy 700 évvel késõbbi leszármazott törzse*. Aminek a DNS-e nagyon kis mértékben tér el az "eredetitõl", mégis tök másképp viselkedik (ami nem furcsa szerintem).

De nem hiszem, hogy "kiszabadul" az eredeti törzs, mert ennyi ideig nem valószínû, hogy képes túlélni... :) Csak a DNS-fragmentjeit találták meg - amit viszont más baktériumok, pl. más Yersinia pestis törzsek képesek felvenni (transzformáció)...

A cikknek pont az a lényege, hogy kiderült, a mai pestises megbetegedéseket okozó batériumok és a hírhedt 14. sz-i fekete halált okozó baktérium egy fajba tartoznak. Mondjuk én egyébként is így tanultam mikrobiológiából, azt hiszem. :D

*(mivel a baktériumok generációs idejét max. 1-2 órában lehet mérni, elég fura lenne, ha egy-az-egyben megtalálható lenne még ma is az a törzs - kivéve ha valamiféleképpen konzerválódott.)

Válasz 'T0nk' üzenetére (#3)
Mardel 2011. okt. 15. 12:37 | válasz | #4
A macska pedig fel van mászva a fára.

Válasz 'T0nk' üzenetére (#3)
T0nk 2011. okt. 15. 10:41 | válasz | #3
Ki van szabadulva. Sose halt ki. Évente 2000 ember halálát okozza. Benne van a cikkben, csak el kell olvasni.

Válasz 'KopaszIsten' üzenetére (#2)
KopaszIsten 2011. okt. 15. 10:10 | válasz | #2
Csak nehogy kiszabaduljon a kórokozó. :S
hangulati 2011. okt. 15. 08:32 | válasz | #1
akkor konnyen lehet belole rozsaszinu halalt is csinalni. ezt igazan jo erzes tudni.
vigattenolidzs.