Na szerintem ez a baj az emberi aggyal. Nevezetesen, sok egyednél képtelen beépíteni a világnézetébe, ha valami kérdésre nem tudja megadni a választ. Részemrõl, ha megkérdeznék, hogy valós esemény-e a mûködõ tudatnak a test elhagyása, és erre csak igen/nem választ adhatok, akkor a nemet válaszolom. De itt nem jó a kérdés, ugyanis a jó válasz a "nem tudom". Viszon 99%-ra teszem a "nem"-et. Azt nem értem, hogy miért ragaszkodik a legtöbb ember "szoftvere" a válasz egyértelmû eldöntésére, amikor NINCS elég infó hozzá. A legmegrögzöttebben vallásos ember sem tudja biztosan, hogy létezik-e Isten, csak kiválaszja magának az "igen'-t, és ezt lóbálva vitatkozik másokkal. (Igaz ez persze a megrögzött ateistákra is, csak az õ válaszuk sokkal közelebb áll az igazolható valóság jelenségeihez.) Ha már kvantumfizikai jelenségekre épül a világunk, nem lehetne mondjuk ezekre is kiterjeszteni a valószínûségeket? Szerintem a lényeg az, hogy ne akarjon az ember talajt képzelni a lába alá, ha egyszer nincs. Röpködjön csak nyugodtan, eddig sem esett le. :-)
Amúgy "tök muris", x év után újra benézve ide, hogy már vagy 10 éve kvázi ugyanazok ugyanazt mondják... Kicsit ugyan lustábban forog már a megakadt lemez. Már nem mentek bele a részletekbe a viták során -- minek, már tudjátok, úgysem tudjátok meggyõzni egymást, most már csak röviden leírjátok az álláspontotokat, nehogy kicsit is eltolódjanak a határok. Na de majd jönnek a reformok, ha valaki jobb létre szenderül...! Csak gyõzzük kivárni.
Mielõtt végleg meggyõznéd magad arról, hogy eleget tudsz már az agymûködésrõl ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket tehess, tudj meg egy kicsit többet a tudatról...
Max. azt tudod bizonyítani, hogy az általad váltig védett, newtoni fizikánál nem továbblépõ világképedbe nem fér bele a dolog. Kár, hogy a newtoni fizika értelmezési tartománya kissé szûkös, más szóval messze nem írja le a valóságot.
Ja ilyen nekem is volt. Azaz fel tudom magam ébreszteni, ha szorult helyzetbe kerülök az álomban. :)
willcox érdekelne a cáfolat.
nexus6 ez a repkedés jó buli. Én is imádok repülni álmomban. :)
Más: Zuhanó érzés: általában olyankor tényleg leesel az ágyról. :D Földön koppanva persze ált. felébredsz, de elõtte azt álmodod, hogy zuhansz. Ilyenem is volt.
Ébredés után nem tudsz mozogni, csak nézni: (ezt mások is kifejtették lentebb) van ilyen ébredés utáni paralízis, mikor az agyad csak egy része ébred fel, és a mozgatásért felelõs részek nem. Szar érzés, volt ilyenem (is). Pár perc után elmúlik magától, vagy erõs akarattal (gondolni, hogy mozogni akarsz...) siettethetõ.
Általában arról álmodik az ember, ami lefekvés elõtt, vagy a nap folyamán nagyon foglalkoztatta az embert és\vagy nem tudta feldolgozni. (Pl. akciófilm, vagy egész napos FPS után tuti hogy lövölde lesz álmodban is. :D) Állítólag sok mindent ilyenkor dolgoz fel az agy. Pl. tanulásra rá kell aludni, stb. Nap közben nem érkezik mindent feldolgozni az agy, mert a laggolás nem megengedett funkció. :D Pl. sokkal jobban (nagyobb frissítéssel (pl. hány egymást követõ állóképet látunk mozgónak), képminõségben) lát a szemünk, mint amivel az agyunk dolgozik, de lebutítja a képet, hogy könnyebb legyen feldolgoznia. Kicsit vicces, de így hallottam, láttam. :)
Mennyi vagy? Én 42. De ha idõsebb is vagy, akkor viszont az én pöcsöm biztos nagyobb a tiédnél!
Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy ugyan nagyotmondásban biztos nem(sem) rúgsz labdába, de ezt a kinekafaszanagyobb versenyt nem én kezdtem, ha jól emléxem te szóltál be elõször nekem, bunkófiú!
Nem hiszem, hogy tapasztaltabb lennél nálam, már csak az életkorom miatt sem. A fantáziám elég jó, de emellett van kritikai érzékem is, továbbá én a földön járok, nem keverem a valóságot a fantáziálással, képzelgéssel. Nagyotmondásban biztosan jobb vagy nálam, mert én azt a mûfajt nem gyakorlom.
Képzeld van olyan földrész, ahol az egyik helyen minden nap esik az esõ, a másik helyen meg soha, fekete bõrû emberek lakják, és olyan vadállatok találhatók ott, hogy 10 megtermett fehérember sem bírna velük, akkora gyíkok, hogy egész csónakokat bekapnak, a réten legelészõ állatok meg akkorák, mint egy kisebb domb.
Na jó nem akarlak megijeszteni ilyen csudálatos dolgokkal, de ha a tapasztalat hiányzik, a fantázia még sokat segíthet, de úgy tûnik, már megbocsáss, hogy te egyikben sem bõvelkedsz.
Például? A hozzászólók egyik felének van valami tudományos ismerete a témával kapcsolatban, azok értékes dolgot raktak az összképhez. A másik fele meg laikus ugyan, de logikusan gondolkodva szemléli a dolgokat, az ismerethiány miatt idõnként a misztikum területére tévedve. Alapvetõen nem szállt el senki sem a témában.
Na jó, Nexusnak nagyobb az önbizalma mint a tudása, de azt már megszoktuk
Ennyi hantást, mint amennyi itt ebben a topicban összegyûlt!
Amúgy a tudatos álmot marha jól lehet kontrollálni. Ha nem tetszik és fel akarsz ébredni fixálni kell a nézést valamire, ha meg fenntakarod tartani, de érzed hogy jössz ki, akkor gyorsan kell mozgatnod a szemed jobbra/balra. Ha a REM mozgást megszünteted akkor automatikusan kikerülsz az álomból.
Szinte mindig tudom, hogy mikor álmodok, de mivel az álmokat a korlátozott logikus, egyéb funkciók jellemzik én nem sok hasznukat látom. Minden estre mióta foglalkozok az álomkontrollal azóta igazán dúrva rémálmom nem volt.
Én is émléxem, hogy rengeteget volt ilyen dübörgés, meg halálfélelem. De alatta mindig félálomban voltam és reggelre csak a rossz érzés maradt. Aztán egy este, ahogy valami ilyenre felébredtem fel akartam ülni. Fel is ültem, csak aztán lebegtem tovább. A pofám leszakadt annyira ledöbbentem. Aztán megfordultam, de visszaszívódtam és abban a pillanatban elaludtam. Hallucináció volt? Lehet. De tudom, hogy 1000X más mint a lucid-dream, mert akkor hiába tudatos az ember de egy csomó dolog nem úgy mûködik, logikus gondolkodás, számolási képesség stb. Itt viszont mindenem meg volt, ez nem álom az biztos.
De, hogy mi is azt talán nem is akarom tudni. Nekem többet ér az, amit szubjektíve jelent. Amikor bepiázok sem érdekel, hogy mi történik a szervezetemben, nem azért csinálom.
Nálam fordítva van, én még soha nem mertem szándékkal visszaaludni sleep paralysis-bõl (a tizenöt év alatt amióta vissza tudok emlékezni rá, egyszer sem mertem megpróbálni). Nem mintha éber ésszel veszélyesnek tartanám (tudtommal a sleep paralysis ártalmatlan, hacsak nem kötõdik valami más betegséghez), de amikor ez ezt az élményt éppen átélem, akkor mindig olyan érzésem van, hogy ,,mindent, csak ne visszaaludni'' (konkrétabban, közvetlen halálfélelem, afféle ,,sötétbe eltûnés' félelme). Szóval mindig is ösztönösen mindig ,,ki akartam rángatni'' a bénultságot, szóval az adott élmény idején valahogy mindig tûnt a kisebbik rossznak.
A hallucinációk (hangok) nálam önmagukban nem rosszak, általában a HÉV ajtózáró csengõjéhez hasonlít (viiiiiiiii...), a tizenöt év alatt egyetlenegyszer volt csak valami halált kívánó emberi hang. Ami viszont majdnem mindig van, az a halálfélelem, ez amolyan lokalizálhatatlan rosszindulatú jelenlét érzésével jár. Ezt zenével el lehet nyomni, ha még lefekvés elõtt elõre gondoskodva direkt égve hagyom a rádiót. A villany se rossz, de az nem mindig jön be a hangok meg a halálfélelem ellen, míg a rádió ebben elég megbízható. A villany a víziót sem tudja mindig elnyomni, de azért elég hatékony ebben.
Ha mindez nincs, és benne vagyok, akkor, ha már benne vagyok, én mindig ösztönösen kirángatom a bénultságot, sõt néha még provokálni is szoktam a helyzetet, de egyelõre még sosem durvultak el a hallucinációk. A ,,kirángatás'' alatt vagy azt kell érteni, hogy látszólag képes voltam erõszakkal kilökni magam az ágyból (ilyenkor valójában egy új álomba kerültem), vagy pedig azt, hogy a nyakam/ujjaimat mégiscsak meg tudtam mozdítani (bár ebben sem vagyok biztos utólag).
A kérdésre felelve: a jelenség úgy tudom, többnyire ártalmatlan és természetes. A legtöbb ember megbénul alváskor, csak az agy többnyire épp idõben visszakapcsol ébredéskor. Ha egy-két másodpercet csúszik ezzel idõben, akkor van ez az élmény. Legalábbis én ezt így tudom.
(magyar cikk itt, de az angol néven (sleep paralysis) többet lehet találni, sõt úgy még sorstársakkal is lehet beszélni, egész fórumok vannak erre)
Nekem is volt már zozéhoz hasonló, sõt nem hasonló hanem dettó olyan élményem. Csak a szemem tudom kinyitni, látok, hallok, gondolkozok, de le vagyok bénulva. És csak akkor tudok kiszabadulni ebbõl az állapotból, ha "visszaalszok". Ha probálok megmozdulni, vagy erõltetni az ébredést, rossz, fájdalmas érzés támad az egész agyamban ! :) Mi lehet ez ??????? Ja, akkor van ez, ha erõltetem az alvást. Pl kipihent vagyok, és úgy próbálok aludni.
"felesleges bonyolult misztikus dolgot belemagyarazni melyalomban az agy atkotozi a kapcsolati grafjat, majd felig beinditva leteszteli hogy a konvergencia nem csapot e at divergenciaba, magyarul a mukodese stabil maradt"
"mert mint láthatod, valós jelenség, ráadásul olyanoknál is elõfordul akiknek fogalma nincs róla, hogy most akkor ez mi az isten" - nem attól lesz valós jelenség valami, hogy azt valaki(k) leírják. Vagy te mindent elhiszel?
"egyszer volt a Discovery-n, vagy a NatGeo-n, nem emlékszem már, egy mûsor az "álomvilágról"... hát durva dolgok voltak benne" - ott is vannak ám égbekiáltó marhaságok!
Nekem még sosem volt olyan, hogy valamilyen problémát álmomban oldottam volna meg, mindig hülyeségeket álmodok :@ Tudatos álom se jött össze még nekem, pedig még agykontrollal is próbálkoztam (több féle képpen, könyv és hang alapján), simán meditációt is szoktam idõnként. Ha elalvás elõtt elkezdek gondolkodni akkor nem tudok elaludni. Legtöbbször nehezen alszok el én is, bár ennek az oka nagyon nagy valószínûséggel az, hogy semmi rendszer nincs abban szinte hogy mikor kelek és fekszek. Mondjuk most tanév közben általában estére hulla vagyok, és hamar elalszom, de szünetekben...
Na, ezért alszom én altatóval...
hopsz mellé: beállítóm helyett beállítom
azért nem nevezném baromságnak, mert mint láthatod, valós jelenség, ráadásul olyanoknál is elõfordul akiknek fogalma nincs róla, hogy most akkor ez mi az isten?
furcsa dolog az agy, nehéz megfejteni a titkait, de - legalábbis nekem - roppant érdekfeszítõ
ilyen furcsaságokhoz: egyszer volt a Discovery-n, vagy a NatGeo-n, nem emlékszem már, egy mûsor az "álomvilágról"... hát durva dolgok voltak benne
pl. ha az embert a REM fázisban keltik fel, akkor agykárosodás is felléphet (nem tudom, hogy milyen és mennyire, de felléphet), vagy volt olyan is aki mintha teljesen éber lett volna miközben aludt, pl.: bepakolt valamit a szennyesbe, kaját csinált... és eközben ALUDT!
nekem szerencsére nincsenek problémáim az alvással, ha egyszer elalszok úgy alszok, mint akit leütöttek, csak el kell aludnom (ami akkor nehéz, hogyha kipihent vagyok, akkor akár 3 órába is eltelhet, ez különösen nyáron szar dolog) egyébként nekem is vannak "tudatos" álmaim, és ezekre érdekes módon tökéletesen emlékszem, akár hónapokra visszamenõleg is, pedig ez csak álom, képzelet...
az ébredéshez: nekem egyszerû dolgom van ezzel kapcsolatban, mert mikor felébredek általában pisilnem is kell, úgyhogy döntenem kell: vagy ágyba vizelek vagy nagyfiú módjára kimegyek a wc-re, és olyankor én már teljesen éber leszek (21 és fél évemmel azért illik szobatisztának lenni XD) nappal meg nem tudok se pihenni, se aludni (max. ha beteg vagyok), úgyhogy nekem fontosak az esti alvások :D emellett nekem kb. egy hét kell, hogy átálljak egy "elalvási idõpontról" egy másikra, anyám pl. akkor alszik el amikor akar, de én ha pl. hajnali egykor fekszem le, akkor hiába megyek aludni tizenegykor, akkor egyig tuti nem alszok el majd jön a ráadás, amire már "pihent" állapotba jutok, úgyhogy még hosszabb idõ elaludni, ezt úgy szoktam megoldani, hogy beállítóm az ébresztõt, hogy korán keltsen, így fáradtabb leszek, ezért akár hamarabb is el tudok aludni
Én elég sok mindent értek az aggyal kapcsolatban, a testelhagyás nem szerepel a realitások között. Persze elvi szinten nem lehet kizárni, de a gyakorlatban amíg valami dolog nem mutat a létére, el kell felejteni.
"tehat az alom az agy mukodesenek a tesztelese, ennyire egyszeru, kar belemagyarazni baromsagokat"
Nem csak teszteles, de pl. a rovidtavu es a hosszutavu memoria kozti masolas is ilyenkor zajlik es a folosleges adatok kiszurese, tovabba a napkozben szerzett informaciok tomoritese es a meglevo szimbolum strukturaba integralasa. A bejovo adatokbol az agy kiemeli a felismerheto mintakat es ezeket tarolja csak el, igy pl. ha mar sokadszor latunk valamit, akkor nem mentodik el a kulseje sokadszor, hanem a meglevo minta frissul es csak annak emleke mentodik el, hogy aznap is lattuk az adott dolgot. Ezert van az, hogy ha minden nap latunk valamit/valakit, akkor nem tunik fel hogy szep lassan valtozik, de ha sokaig nem latjuk majd igen, akkor azonnal feltunik a kulonbseg.
És biztos hogy az ágyból kiesére felébredtél? Lehet hogy csak utána álmodtad a hegyrõl zuhanást.
felesleges bonyolult misztikus dolgot belemagyarazni melyalomban az agy atkotozi a kapcsolati grafjat, majd felig beinditva leteszteli hogy a konvergencia nem csapot e at divergenciaba, magyarul a mukodese stabil maradt
tehat az alom az agy mukodesenek a tesztelese, ennyire egyszeru, kar belemagyarazni baromsagokat
Nagyon érdekes dolog az álom. Sok mindenre használható! Régen tériszonyom volt nem durva de azért volt, egy idõben sokat álmodtam hogy repülök, részben tudatosan azt hiszem, mert mintha álmomban direkt én akartam volna egyre magasabbra repülni, de csak akkor ha aznap éjjel repülésrõl álmodtam. Azóta szinte eltünt a tériszonyom csak nagyon enyhén maradt vissza valami. Néha elalvás elõtt a megoldásra váró dolgaimon gondolkodom mintegy szugerálva magamat, a gond a dekódolással van csak ritkán kézenfekvõ a megoldás legtöbbször össze vissza álmodom amibõl nem tudok kihámozni semmit.
"Viszont ilyenkor gondolkozni is lehet es mivel az ido mulasa mas modon erzodik, ezert tobb oras szellemi munkat is el lehet vegezni par perc alvas alatt, csak ebredes utan le kell irni amit kitalalt az ember" - ezt meg tudom erõsíteni. Volt már olyan, hogy több napig gondolkodtam egy problémán, de nem sikerült jó megoldást találnom. Nagyon intenzíven foglalkoztam a dologgal, és a probléma még álmomban is elõjött, akkor viszont megtaláltam a megoldást. Miután felébredtem, azonnal leírtam, és jó lett a megoldás. Persze ennek az ellenkezõjére is volt példa. Már álmomban is marhaságnak tartottam a dolgot, de az álmomban mégis mûködött, amikor meg felébredtem, akkor látszott csak igazán marhaságnak és képtelenségnek.
"Az alvas kozbeni paralizis hirtelen felebredes utan csak nagyon rovid ideig tart, nallam pl. szem es legzes iranyitas azonnal van, fizikai mozgas pedig 2-3 masodperc utan lehetseges." - nálam ilyen kihagyások nincsenek. Én azonnal felébredek (fel is kelek), és sem mozgási, sem más problémáim nincsenek. Egyébként alvás közben az ember szokott mozogni, megfordulni, stb. Állatokon is jól megfigyelhetõ (pl. kutyán, macskán), ha éppen álmukban szaladnak, stb. Vagyis ez a "bénulásos" dolog baromság szerintem.
A kiserlettel az a gond, hogy csak a periferialis rendszer szervo vezerlesi kozpontjat tudjak olvasni, ez az a hely ahol a mozgasi parancs generalodik. Alvas kozben a kimenet blokkolva van, hogy nehogy kart tegyunk magunkban. Akinel ez a blokkolas nem mukodik, oket hivjuk alvajaroknak. Azt, amikor rem fazisban (alom kozben) bekapcsol a tudat hivjak ahogy physis irta lucid dreaming-nek. A kiserletben a tudat altal erintett teruletet (logikai funkciok) nem tudtak vizsgalni, azt meg ebren sem nagyon sikerul. Az alvas kozbeni paralizis hirtelen felebredes utan csak nagyon rovid ideig tart, nallam pl. szem es legzes iranyitas azonnal van, fizikai mozgas pedig 2-3 masodperc utan lehetseges. A kislerlettel az egyetlen gondom az, hogy ha tenyleg rem-ben voltak az alanyok, akkor a szemmozgas ertheto, de a kez mozgatasa elvileg blokkolva kellene hogy legyen. Van ra nemi esely, hogy az alanyok kijottek a rem-bol csak ez a vizsgaloknak nem tunt fel, esetleg egy hiba miatt kepesek az alvajarasra.
ps: A lucid dreaming allapotban a valosag vizsgalatara nem mindig jo a kony/ora, mivel ha valakinek jo a vizualis memoriaja, akkor pontos kepet lat almaban is. Mivel ilyenkor iranyithato az alom, ezert valami olyan dolgot kell elkepzelni ami a valosagban lehetetlen. Ha mukodik akkor csak almodunk... A dolog elonye, hogy ha az ember fel akar ebredni, akkor csak akarni kell es azonnal sikerul. Viszont ilyenkor gondolkozni is lehet es mivel az ido mulasa mas modon erzodik, ezert tobb oras szellemi munkat is el lehet vegezni par perc alvas alatt, csak ebredes utan le kell irni amit kitalalt az ember. A jelenseg oka, hogy a normal kulso ingerek ilyenkor nem jonnek es az agynak nem kell a normal ebrenleti funkciok jo reszet ellatnia, tehat kozel teljes kapacitassal az adott problemara tud koncentralni.
Amirõl meg a cikk szól, az meg a lucid dreaming. Ez abban az értelemben más, hogy az alvásparalíziskor tkp. ébren van az ember, de viszont a lucid dreaming alatt tényleg álmodik, csak éppen tudatosan tud is róla. Amikor éreztem ilyet, érdekes ismeretelméleti problémaként néztem rá: hogy döntsem el, ébren vagyok-e vagy álmodom. Mert hát ébren persze biztos tudom, de ha álmodom, akkor nincs meg ez a bizonyosság, legfeljebb csak a sejtés, és akkor ez valós kérdés lehet. Állítólag vannak módszerek rá. Pl. hogy olvasok egy könyvet, vagy ránézek egy órára, és aztán újra odanézek, és az látom, hogy máshogy vannak benne a betûk/számok, akkor az álom.
Ahogy itt olvasom a hozzászólásokat, sok a pszichés sérült.
"Olvastam már olyan kutatásról, hogy akik pár percig halottak voltak 1 mûtõben, leolvastak egy olyan feliratot, számsort, ami a mûtõ plafonjáról volt csak látható, pl a lámpán" - ufót is sokan láttak, meg "szûz" Máriát, meg egyebeket. Olvasni mindenrõl lehet pro és kontra. De az még nem jelenti azt, hogy igaz is, ha le van írva valami. "de bizni kell, remélni, mert különben minek élsz" - a világ tele van bizakodó és reménykedõ emberrel, ezek többnyire a nem sikeres emberek. De ahelyett, hogy egyfolytában bizakodnának és reménykednének, inkább olyasmivel kéne foglalatoskodniuk, amivel a hátralévõ életüket jobbá teszik. "akik nem hisznek ezekben a dolgokban azok szerint hülyeség és nem foglalkoznak a közeli rokonok sirjával..?" - nem járok temetõbe (temetést leszámítva). A szeretteimre anélkül is tudok gondolni és emlékezni, hogy kimennék a temetõbe. És persze nem csak halottak napján. Pont emiatt én nem is kérem, hogy temetõbe temessenek, sõt, síremlék sem kell. Felesleges pénzkidobás, ráadásul nem kell majd miattam senkinek se temetõbe járkálnia.
Sajnos nem találom, melyik cikkben olvastam eredetileg azt a mondatot, ami szerintem nagyon jól leírta az élményt: ,,rosszindulatú jelenlétet érzékelünk''.
A megbénulva ébredés, amit valami furcsa rosszindulat érzése és halálfélelem kísér, az úgy tudom ez az: alvási paralízis (alvási bénultság, alvásparalízis stb), a linkben adott angol néven még érdemesebb keresni, mert úgy egész egész fórumok az lehet találni az érintettek leírásaival.
Nem értek hozzá, csak egy-két mondatos dolgokat ismerek (hogy az agy nem kapcsolja ki idõben az izmok bénultságát ébredéskor). Úgy tudom, önmagában ártalmatlan (mondjuk egy szívbeteg embernek szerintem nem lehet túl jó az erõs halálfélelem, amit átérez az ember vele, de úgy önmagában tudtommal nem veszélyes, szemben egyes más alvásproblémákkal).
Nekem egy idõben nagyon sokszor volt, néha még nappal is. Rájöttem, hogy ha a lámpát meg a zenét égve hagyom, akkor ritkább, fõleg a zene jó, úgy még ha néha elõ is fordul, de legalább az a halálfélelem/rosszindulat része elmarad (a bénultság önmagában nem ijesztõ). Fõleg a rosszindulat érzése a rossz, amiatt mindig megpróbáltam a bénultságot ösztönösen ,,kiütni'' (fejrázással, néha az ágyról való direkt leeséssel is próbálkoztam, utóbbit azt hiszem sikertelenül), mindenesetre ösztönösen féltem visszaaludni, a rosszindulattal halálfélelem is együtt jár.
Néha nappal is elõfordult, bár ritkábban. Hang sokszor volt, emberi hang csak egyszer, vízió is csak egyszer. Rosszindulat szinte mindig, kivéve ha szólt a (direkt égve hagyott) zene.
Valamiért mostanában nincs már, pontosabban nagyon ritka.
"Némileg árnyalja a dolgot, hogy a tudománynak halványlila fingja nincs a magasabb szintû szellemi/lelki/agyi mûködésekrõl."
Némileg árnyalja a dolgot hogy jelenleg nincs okunk ilyesmi létezését feltételezni. Ettõl függetlenül persze létezhet, de egy csomó teljesen hétköznapi magyarázat is van. Például az hogy megõrültél, vagy az hogy mindenki megõrült.
Errõl hallottam egyszer a tévében. Nem emlékszem mi okozza, de a végkövetkeztetés az volt hogy nem kell megijedni, ez nem valami betegség, és igazából nincs melletted senki. Még akkor sem ha nyomást érzel a mellkasodon mint ahogy arról nagyon sok "ufó szemtanú" beszámolt.
Birom azokat akik itt irják hogy nincs testelhagyás meg lélek meg minden, biztos nagyon értenek hozzá.. én sem hiszek benne, de bizok! (hosszú i-vel csak nincs olyanom). Olvastam már olyan kutatásról, hogy akik pár percig halottak voltak 1 mûtõben, leolvastak egy olyan feliratot, számsort, ami a mûtõ plafonjáról volt csak látható, pl a lámpán, stb.. hinni nehezen hiszek én is ilyesmiben, de bizni kell, remélni, mert különben minek élsz? halálod után már teljesen mindegy hogy 10 évet éltél itt vagy 90et.. Am is halottak napja van.. akik nem hisznek ezekben a dolgokban azok szerint hülyeség és nem foglalkoznak a közeli rokonok sirjával..?
Az élet is egy ismert betegség, nemi úton terjed és az esetek 100%-ban halállal végzõdik. Ja és kibaszott hosszú szenvedéssel teli lefolyása van!
Igen, ez is egy elmélet, de 100%-ban semmit nem lehet kijelenteni. Nekem rendszeresen van tudatos álmom, általában röpködni szoktam, meg azzal szórakozok, hogy mindenkit pofánverek az utcán, ja meg persze szex.
Testelhagyásom volt párszor. Arra jó, hogy az ember megnyugszik, hogy TALÁN tényleg nem a halál a vég. Én nem akarok itt kijelenteni semmi tudományosat. De a szkepticista hívõk se akarjanak már olyanról meggyõzni, amire semmi tudományos bizonyíték nincs. Nekem van egy rahedli tapasztalatom ez az egyik oldal, a másik meg hogy olvasok egy cikket, amikor valami tudós társaság csinál valami MRI/EEG/STB kísérletet hogy mintha a REM fázisban és a tudatos álmodásnál bizonyos agytevékenység hasonlítana, talán, esetleg. Hogy miért azt ugyan nem tudják, de a mintázat kicsit hasonlít. Hát ja. És ekkor jönnek a nagyokosságos emberek és kijelentik, hogy bevan bizonyítva, hogy nincsisten!!!
ez egy ismert betegség, 20 éve nálam is elõfordult párszor most nem jut eszembe a betegség neve, valami olyasmirõl van szó, hogy a test ébredése nem teljes, azaz a kontroll még nem adódik át a tudatos énednek, miközben az agyad már tudatánál van neten keress rá valahogy, részletesebben le van írva, tök érdekes, de má régen olvastam
Nálam is elõfordul ez a tudatos álmodás (ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni), de általában csak akkor, ha valami rosszat kezdek el álmodni, és fõleg, ha már álmodtam egyszer azt a rossz álmot. Olyankor emlékszem rá, hogy ez má' volt, (vagy felismerem, hogy ez egy kellemetlen álom eleje) és nincs kedvem már megint ezt/ilyet álmodni, és gyorsan átváltok valami másra... mondjuk ez legtöbbször random szokott lenni, mintha egy TV-t kapcsolgatnék. Viszont elõfordul, hogy nem random... és az is, hogy utána elnyomom teljesen az álmodást (gondolom csak abban a REM fázisban, és majd egy következõ ciklusban megint álmodok - ha lesz, és nem ébredek fel elõtte).
Durvák amiket eddig leirtatok... Nekem is van olyan hogy kinyitom a szemem de mást egyáltalán nem tudok mozgatni :S Nekem ezzel csak az a bajom hogy elég sokszor volt olyan ,hogy mintha valaki lenne mellettem... És ez éjjel egy üres szobában kicsit rohadtul zavaró...fõleg ha még hangok is jönnek mellé :S
Lehet neked is érdemes lenne pályázatot kiírni és ilyen kutatásokba fogni. Már ha ennyire szkeptikus vagy a metafizikai dolgok iránt. Én magam is tudós ember vagyok, de pont ezért járom nyitott elmével a világot és el tudom képzelni hogy az általam észlelhetõn túl is akad olyan dolog ami igenis valós egy bizonyos síkon. Metafizika pont ilyen dolog. Semmi nem bizonyítja számokkal és mérésekkel a metafizika létezését, mégis tapasztaltam már olyan dolgokat amire nincs racionális magyarázat. És én még tanultam egy olyan elvrõl hogy ha már minden lehetséges magyarázatot kizártál akkor bármilyen lehetetlen is ami maradt, az a helyes. Szembesültem ilyennel, ezért kicsit másképpen látom azóta a "mi lehet és mi nem lehet" fogalmát.
Szimplán baromság a testelhagyás. Ha valaki azt állítja magáról, hogy képes rá, az csak szóljon, feketén-fehéren bebizonyítom, hogy hazudik. Pontosabban egy olyan feladatot mondok neki, amit testelhagyóként kellene megcsinálnia, és egybõl kiderülne, hogy ezt nem tudja megcsinálni.
Én egyszer éreztem zuhanó érzést. Azt álmodtam, hogy egy nagyon magas hegyrõl zuhanok le. Maga a zuhanás sokáig tartott (álmomban), viszont akkor ténylegesen is leestem az ágyról. Akkor nem a saját ágyamban aludtam, hanem idegen helyen, egy aránylag keskeny ágyban. A tényleges zuhanás nagyon rövid ideig tarthatott (50-70 cm magas lehetett az ágy), de álmomban ez perceknek tûnt. Volt még egy érdekesség, ez is nagyon régen történt: álmomban parázsba estem, és nem tudtam kijönni belõle. Nagyon fájt, és akkor felébredtem. Ami az érdekes, hogy utána még vagy egy órán keresztül fájt mindenütt a bõröm, úgy, mint amikor az ember megégeti magát. Az elsõnek leírt álmom alapján azt állapítottam meg, hogy maga az álom valamilyen kapcsolatban áll az alvó állapotban is mûködõ érzékszerveinkkel, és az álom rendkívül gyorsan megy végbe, máskülönben nem álmodhattam volna azt, hogy percekig zuhanok. A másodiknak leírtból pedig azt állapítottam meg, hogy az agy csúnyán meg tudja tréfálni az ember érzékelését. Egyébként akkor is hasonlóan az agy tud bekavarni, ha valakinek pl. fáj egy már meg nem lévõ foga, illetve amputált végtagú emberek számoltak be olyasmirõl, hogy idõnként úgy érzik, hogy fájnak az ujjaik a már rég meg nem lévõ végtagjukon. Persze ebben semmi meglepõ nincs, hiszen az agy az idegrendszer központja.
Azért az ilyen kijelentésekkel óvatosan. Attól hogy valamit még nem értünk nem jelenit hogy nincs is. Képtelenség hogy az ember repülõ szerkezetet építsen, mert a fém nehezebb a levegõnél. Képtelenség hogy a Föld forogjon a nap körül, hisz az megy át az égen.... stb. Szóval óvatosan a végérvényes kijelentésekkel. Lehet hogy még 100 év múlva mikor rájönnek a testelhagyás mikéntjére, olyan hétköznapi lesz mint most az internet. Sose tudhatjuk a jövõ tudósai mit fedeznek fel.
Az agynak az a funkciója, mint a processzornak a számítógépben, a tudat meg a szoftver rajta. A lélek meg a kellõen bonyolult tudatot jelenti csak. Ennyi. Nincs itt semmiféle misztikum. A testelhagyás az illúzió, mikor a vizuális élményt maga az agy generálja, nem kívülrõl jön. A tudatos álom során meg befolyásod van a megjelenítendõ képre, ezért irányítod az álmodat. Nem véletlen amúgy, hogy soha semmiféle bizonyítékot nem tudott senki sem felmutatni testelhagyással kapcsolatban. Mert egyszerûen nincs ilyen.
Szerintem nem tudod, de attól még persze én sem hiszek benne. Persze ez csak egy vélemény, azért jól hangzik. A gondolatai az embernek meg ébren is szárnyalhatnak (:
A zuhanó érzés alvásparalízistõl van. Ami átmehet (ha "lezuhantál") testen kívüli élménybe. Ami pluszként pl éber álommal kombinálódhat. Ez viszont nem jelent rögtön lélekvándorlást, hanem csak az agyi "inputok" új "konfigját". Amikor álmodunk, a képi/hangi információkat fõleg az agy generálja le és nem külsõk. Alvásparalíziskor és testen kívüli élménykor a hangsúly az egyensúly érzéken (zuhanás, majd súlytalanság) és a mozgás érzékelésén van (alig tudsz mozogni, majd újra tudsz de lebegve és "input lag"-es tehetetlenséggel). De szerintem ezeket is csak az agy generálja le.
Sejtettem, hogy a testelhagyás ismét elõkerül. Sokan hazudták már ezt, én pedig egyszerûen tudom cáfolni, pontosabban bizonyítani, hogy ez nem igaz.
Némileg árnyalja a dolgot, hogy a tudománynak halványlila fingja nincs a magasabb szintû szellemi/lelki/agyi mûködésekrõl. A tudomány jelenleg azt sem tudja, hogy a tudat az az agy mûködésének a terméke, a "lélek" kapcsolódik az agyhoz, vagy az agy olyan csak mintegy rádió, ami ráhangolódik "isten" bizonyos frekvenciáira és akkor ez az ami te vagy.
Szóval, hogy pontosítsak: van testenkívüli élmény, csak hogy ennek mi a valós tartalma, van-e esetleg fizikai jelentése, azt még senki nem tudja. Vannak pro és kontra bizonyítékok, hogy ez utóbbival is létezik. Ennyi.
Nekem is volt már ilyen.Baromi rosszat álmodtam..Egy Anakonda meg akart enni :D (körbeszorított,majd jött a rosszabbik része.Tudtam hogy álmodok,és felébresztettem magam azonnal.
Mindenki képes rá. Magamtól én se nagyon csinálom, egyszer-kétszer szándékosan idéztem elõ a dolgot. Gondolkodtam, öntudatosan gondolkodtam lefekvés után, így amikor elindult az alvási folyamat, akkor tudatomnál voltam és irányítani tudtam.
Most mi ez a marhaság már? Ébren ökölbe szorítják a kezüket, lecsekkolják géppel. Elalszanak és "Tudatos Álomban" ökölbe szorítják a kezüket, lecsekkolják géppel majd jön az összehasonlítás. Jé tök hasonló, pár eltéréssel. Eredmény: Megmondjuk mit álmodsz. Ez baromság! Maximum csak azt tudják megmondani hogy álmodban végzel e olyan mozgást mint ébren. Legalábbis én ebbõl ezt szûröm le. Azt is meg tudják mondani hogy én most a Miami tengerparton állok és a bikiniben rögbizõ életmentõket nézem? Aligha. Max tudják hogy én most éppen állok (mindenhol :D ), de hogy mi kelti bennem ezeket az impulzusokat azt nem. Majd ha eljutnak odáig hogy tudják mit csinálok, mit látok, hallok, szaglok, vagy gondolok akkor tudják megmondani mit álmodok. Addig csak annyit hogy végzek e valamilyen mozgást és közelítõ értékkel tudják melyik testrészemet mozgatom.
Brit Tudósok kategória, némi szenzációhajhászással.
Érdekes... Én éreztem már úgy, hogy csúszok le az ágyam mellett. Hihetetlen érzés, de olyan szokatlan,hogy ekkor mindig felébredek, mert megijedek :D Mintha kicsúsznék magamból, vagy nem is tudom... csak könnyebnek érzem magam,és elkezdek szinte lefolyni az ágyról :D
Hasonlókat én is éltem már át. Nekem is megvan ez a suhogó, erõs hang, de én akkor valami hihetetlenül jól alszom és úgy feltöltõdöm, mint amúgy sosem. Szinte csak ezt hallom olyankor. Olykor fordul elõ, ha tv elõtt alszom el és belealszom a beszédbe. Legjobb erre valami politikai közvetítés, vagy valami természetfilm. (nem olyan....:D), szóval a lényeg, hogy monoton legyen. Ekkor már nem is hallom, mi történik körülöttem, teljesen azt hallom, ami az álomban történik. A fejem tetejét pedig kellemes melegség járja át. Olyan, mintha energia áramolna bele, vagy nem is tudom... Ebben az állapotban volt olyan is, hogy úgy éreztem, felébredtem,aztán még egyszer felébredtem. Spirituális emberkék erre azt mondják azért van, mert álomban a szellemi test több szférát is beutazhat, ezért minden szférából vissza is kell térni az elõzõbe, hogy aztán abba kerüljünk vissza, amit mi most a saját fizikai testünk valóságaként élünk meg. Nem tudom, lehet van benne valami..... Nagyon ritkán fordul ez elõ, de akkor nagyon kipihenten ébredek.
Elvileg, ha ilyen állapotba kerülsz, akkor az a testen kívüli élményeket közvetlenül megelõzõ állapot. Ha a lelkeddel, vagy middel, (nem tudom te miben hiszel), képzeled ezt el, hogy megpróbálsz ilyenkor, kigördülni, felállni, kilebegni a testedbõl, akkor ilyenkor ez sikerül.
Nekem párszor már volt ilyen. Ilyenkor õsz tájékán mindig rám jön, hogy újra meg kéne vele próbálkozni.
Nekem volt egy olyan idoszakom amikor rendszeresen, mostanaban csak nagy ritkan fordul elo (akkor ha sokaig fent vagyok es hulla faradtan fekszem le), hogy "rosszul alszom el". Kicsit hulyen hangzik de igy neveztem el a dolgot magamban. Az tortenik hogy tulajdonkeppen alszom de a szemem ki tudom nyitni, gondolkodni is tudok, de a szemem mozgatasan kivul semmit sem tudok csinalni. Nagyon erolkodnom kell agyilag hogy kibillenjek ebbol az allapotbol. Sokszor ezt az allapotot nagyon eros hanghatas kiseri, olyan mint ha egy nagy ereju motor szivna a levegot egy csobe, jellegzetes suhogo hang de marha eros, olyan nagy hogy ki sem birnam ha a HIFI-vel ilyen hangerot nyomatnek a szobaban, es megis ettol nem faj a fulem, szoval valoszinu hogy csak az agyban jatszodik le. Ja es hogy meg erdekesebb legyen, ezt a hanghatast zuhano erzes kiserei, perceken keresztul folyik, es erzem hogy zuhanok a semmibe, egyre lejjebb. De ami a legrohadtabb hogy nem kellemes, szoval olyan szorongasos allapotot eredmenyez.
Ezek a "tudatos álmodók" bizonyára különleges emberek lehetnek. Én ilyesmire képtelen lennék.