Amit írtál az megérdemelne egy külön cikket, persze gondolom SG-seknek megkötik a kezét (hol van már az idõ, amikor az SG supergamez-t jelentett ;) ) Ebbõl is látszik, hogy aki azt hitte, csak a kommunisták írják át a történelmet az Aurora cirkáló/Nov 7, stb. körül, és hogy 'demokráciában' ez nem fordulhat elõ, mert a szabadsajtó az majd lerántja a leplet az enyhén naiv. (Mondjuk, ma legalább nem visznek el a komment miatt... még :D ).
(Baxus, má' megint politikába csúsztam).
Szóval én inkább neked adom +1 internetet. Érdekes volt a "helyreigazításod".
Azért nevezem betegségnek a világelsõzést ezzel kapcsolatban, mert sajnos megint nagy szeretettel van kifelejtve hogy az 1971-es 4bites (és akkor bizonyára tényleg elég jónak számító) 4004-es világrengetõ megjelenése elõtt egy évvel, '70-ben lett kész a CADC, ami az F14-ek fedélzeti számítógépe volt, és ha szóba kerül, akkor divat felhívni a figyelmet arra hogy az nem is mikroprocesszor ám, mert 4-5 chip-bõl állt... mi is? Az egész számgépes architektúra állt annyi IC-bõl, nem pedig arról van szó hogy ennyi alkatrész tesz ki egy CPU-t. A rendszer, ami egyébkent 20 bites volt már akkor, nos az egy dual-pipeline felépítésû (ez a dolog Intel vonalon a 486-al jelent meg '89ben, Motorolanal pedig a 020as volt 3-pipelineos '83ban) talán olyan kb 350Khz-en órajelhuszárkodott, ami kb. fele akkora mint a 750kHz, de mintha olyat is olvastam volna hogy 101Khz-en kezdték járatni a 4004eseket, de ez lényegtelen.
"The F14 CADC was NOT multichip. This is a cannard put out by the pro-Intel forces to attempt to discredit the CADC as being a microprocessor developed before the 4004. The only thing the CADC did NOT have that the Intel 4004 does is a program counter. The program counter in the CADC architecture was placed on the RAS (Random Access Storage, otherwise known as RAM) and ROM chips to facilitate multi-tasking/processing. A PC could have easily been implemented on the primary processor but this was a pratical design decision only."
Persze itt jön be az hogy nehéz elhatárolni hogy mi teljesíti azt hogy CPU legyen meg mi nem a digitális technikában. Mert ha a fent említett esetben nem volt egy IC-be integrálva a PC és annak manipuláló utasításai, akkor szorosan véve inkább a 4004-es nevezhetõ CPU-nak (egylapkás mikroszámítógép), viszont ha az összes általános célú digitális mûvelet megvalósításának képességét írjuk elõ, akkor még a CADC egy ic-je is teljesíti a követelést, bár mint minden CPU-hoz, ehhez is kellett egy chipset hogy mûködjön, csak a jobb rendszerszíntû mûködés és a hatékonyabb adatkezelés miatt vélhetõleg szándékosan egy másik egységbe helyezték át az ugró/elágazáskezelõ/programszámláló képességet. Ebbõl az jön le hogy a 4004-es valóban nagyon jelentõs szereplõje a történelemnek, de elég gusztustalan hogy egyes jóval fejlettebb és jóval kifinomultabb és épphogy korábbi mikroprocesszoros technikákat ilyenkor soha nem említenek meg véletlenül, fõleg hogy az említett rendszer az A/D átalakítást is 20 biten végezte, ami a kilencvenes években sem volt még egy elterjedt dolog a tömeg-IT-ben.
"...az Atom addig kisfogyasztású, míg nem 64bites(ez mondjuk nem túl érdekes) és míg nem megy 600-800Mhz fölé... ehhez meg még igen sok kell hogy a mai erõforrászabáló környezetet ellássa és akkor már ennyit a "kis"fogyasztásról..."
...persze lehet hogy a 8W-os TDP 1.6Ghz-en ma még nem számít olyan soknak de van még mit fejlõdni egyesekhez képest.
A kellemetlenebb része a dolognak az a "világelsõmikroprocesszora" betegség... Ugyebár közismert fárasztó jelenség a "fikázás", mint indokolatlan lehúzó kritika valamivel szemben, azonban itt hadd hívjam fel a figyelmet a jelenség inverz párjára, arra amikor már indokolatlanul erõltetnek valamit évtizedek óta.
Valahogy nem tûnik hitelesnek a már sokcsilliomodik Intel körüli szokásos alá nem támasztott magasztaló szépirodalmi értekezés a közcikkekben, mintha valami kötelezõ elõírás lenne ilyenekkel "ünnepelni". Persze megszoktam, még az egyetemen is az ment, hogy a nem is teljesen ebbe a szakmába vágó (pl. nem is digitális elektrós, bár elektronikai) tantárgyak egy része is sok órán keresztül pont úgy nézett ki, mintha az Intel(R)-nek lenne valami hivatalos kampányrendezvénye, mintha nem létezne más CPU-gyáros, max fél mondatban említve esetleg. A hivatalos hírforrások többoldalas dícséretrángással ajándékozzák meg az egész www-t, ha Inteléknél valami évforduló van, pedig ennyi erõvel sok céget méltóbb lenne megemlíteni ha már IT, meg fejlõdés a téma. És ha Inside-éknál böfögnek egyet, abból olyan cikkek nõnek ki hogy pár hónap múlva megint forradalmi fejlesztéssel fog elõállni a cég, ami eddig mindig elmaradt, vagy lehet hogy nem azt nevezem áttörésnek, amit a média.
"A rendkívüli fejlõdést jól mutatja, hogy ma a világ leggyorsabb processzora körülbelül 4 gigahertzes (GHz) frekvencián mûködik..."
Az a baj, hogy ez tipikusan félreérthetõ, mert ez leginkább a gyártástech fejlõdését mutatja, de nem feltétlenül kéne minden szemontból erre hivatkozva dobálózni a fejlõdés szóval a procik esetében. Bár órajelre annak az arch-nak van legnagyobb szüksége, mely nem túl teljesítmény-hatékony az utasítások feldolgozásában.
"Egy modern laptop átlagos évi fogyasztása..."
Izé, szóval ... talán üdvösebb lenne ha nem az Intel(R) éltetése közben hoznánk fel azt hogy egy modern laptop fogyasztása milyen is kell hogy legyen Nincs atomos cuccom tehát nehéz lemérnem, de csak példaként, az Atom addig kisfogyasztású, míg nem 64bites(ez mondjuk nem túl érdekes) és míg nem megy 600-800Mhz fölé... ehhez meg még igen sok kell hogy a mai erõforrászabáló környezetet ellássa és akkor már ennyit a "kis"fogyasztásról. Ennél azért jóval hatékonyabb megoldások is vannak/voltak, legalábbis a specifikációk szerint, csak az ugye világunkat hol érdekli... Persze mivel egyik sem volt elõttem igazából, nyilván nem tudom leellenõrizni a dolgokat, de az Intel-marketing szövege ennél semmivel nincs elõnyösebb helyzetben hitelességet illetõen.
"The chip itself had 740 kHz clock, using 8 clock cycles per instruction. It was capable of 92,600 instructions per second—but with the narrow multipurpose bus, achieving this in practice was difficult."
A 4004-es 4 bites, másodpercenként 29000 mûveletet képes elvégezni és 2300 tranzisztort tartalmaz 10 mikronos (10000 nanométeres) gyártási technológiával. "
A 4 bitet az sejtettem a számozásból, de a 29000 mûvelet hogy jött ki, amikor az órajele 740 Khz? Kétlem, hogy 30 órajelciklusba telt egy mûvelet. :-) Vagy te írtál el valamit, vagy a cikk. :-)
+1 internet a 8-as hsz-nek... Még nem is lenne probléma a sok hülye hasonlat, de akkor legalább európai mértékegységben hülyítsük a népet! Egyébként engem is érdekelt volna a busz szélesség és egyéb "lényegtelen" kocka információk.
Most min csodálkoztok? Az sh.hu egy informatikai bulvár magazin :)
Mélyenszántó, saját cikkeket ne nagyon várjatok, arra megvannak a szakmai oldalak.
Hidd el vannak, akiket érdekel ez a dedóság is. :) Bár lehet nem pont ezen az oldalon. :) És tényleg szívesen vettem volna én is több konkrét adatot.
A 4004-es 4 bites, másodpercenként 29000 mûveletet képes elvégezni és 2300 tranzisztort tartalmaz 10 mikronos (10000 nanométeres) gyártási technológiával.
Igen jó lenne, mert ez informatikai magazin is, nem a blikk....állítólag.
Pontosan. Lófasz bóvliságok olyan mennyiségben, hogy kikopik a görgetõgomb az egéren, mire átolvassa az ember, csak lényegi információ az nincs, csak parasztvakítás egy nagymamának, aki hüledezne, hogy jesszumpepi, na de ez egy informatikai lap. Kigooglezni kitudja az ember, csak nem azért olvas magazinokat az ember, hogy googlezzon...
Ja en is falra maszok az ilyen "akkor az ennek megfelelõ mennyiségû rizst megfõzve lengyelországi Poznan városának" agyatlansagoktol. Viszont erdekelt volna, mennyi es milyen sebesegu memoriat es hany biten tudott kezelni. Nem mintha, nem lehetne egy perc alatt utanna nezni, de ha mar van egy tobb oldalas cikk, akkor benne lehetnenek ilyen dolgok, a hulyeseg mellett, helyett.
Engem inkább az érdekelt volna, hogy hány bites volt a buszszélessége, meg iklyenek, mint ezek a dedós hasonlatok.
Lefogadom, hogy ezt a cikket az USA-ból vettétek át. Abba vannak olyan hasonlatok, hogy a bálna két szívverése és a kolibri szívverése közötti idõ úgy aránylik egymáshoz, mint egy babakocsi féktávolsága és Manhatten összes utcáinak hossza, meg hasonlók. :-)
itt van a polcomon az elsõ proci amit megtanultam programozni: z80 :)
Informatika és tudomány
Nincs atomos cuccom tehát nehéz lemérnem, de csak példaként, az Atom addig kisfogyasztású, míg nem 64bites(ez mondjuk nem túl érdekes) és míg nem megy 600-800Mhz fölé... ehhez meg még igen sok kell hogy a mai erõforrászabáló környezetet ellássa és akkor már ennyit a "kis"fogyasztásról. Ennél azért jóval hatékonyabb megoldások is vannak/voltak, legalábbis a specifikációk szerint, csak az ugye világunkat hol érdekli... Persze mivel egyik sem volt elõttem igazából, nyilván nem tudom leellenõrizni a dolgokat, de az Intel-marketing szövege ennél semmivel nincs elõnyösebb helyzetben hitelességet illetõen.