"Hmm... pedig 4-5 évvel korábban (vagy lehet több is) azt hallottam, hogy nagyon sok jó programozó van Indiában, és programfejlesztõ cégek sorra mentek ki Indiába az olcsóság miatt... aztán jött a válság, és leépítettek."
Az indiai szaktudasrol annyit, hogy anno az intel a teljes fejlesztest kivitte. Az indiai csapat feladata lett volna a P4 utodjanak megtalalasa. Par evvel kesobb meg mindig nem jutottak semmire, viszont a par fos izraeli reszlegnek volt egy jo otlete a PIII tovabbfejlesztesere. Az intel megnezte a terveket, kirugott mindenkit az indiai reszlegben, felszamolta, behintette soval es finomitatlan sziliciummal a nyomat es az izraeli reszleget bizta meg a fejlesztessel. Ebbol lett az intel core csalad...
Rajottek, hogy par hozzaerto mernok kepes tobb ezer nem tul jol kepzett indiai munkajat elvegezni. Raadasul az izraeli csapat csak tudomanyos kivancsisagbol (hobbi project-kent) fejlesztgette a PIII-as (pentium pro alapu) architekturat. Az eredmeny egy jol skalazhato, nagy tartalekokkal rendelkezo architektura lett. (a pipeline-ok szama es melysege meg kb. 3-5 generacion at novelheto attervezes nelkul, ez meg olyan 6-10 ev, amire az intelnek mar elore megvannak a tervei)
Egy répatermesztõ nyílván kevesebbet keres ott is, mint egy programozó.
Egyébként azt hittem, hogy a Bangalore a szügesdrót robbantó csõakna.
"Azaz, szaré-húgyé melóznak - kapitalista kihasználás, kizsigerelés power maximum ON."
Háááát akkor ezt erõsen elmondhatod Magyarországra is. 300-400EUR fizetésnek itt kurvasokan örülnének. Sokszor a 200-250 EUR-t nem keresi meg egy átlag Magyar.
Hmm... pedig 4-5 évvel korábban (vagy lehet több is) azt hallottam, hogy nagyon sok jó programozó van Indiában, és programfejlesztõ cégek sorra mentek ki Indiába az olcsóság miatt... aztán jött a válság, és leépítettek.
A callcenterek kiszervezése is jellemzõ volt, ott meg az angol nyelv silánysága, na meg a hozzáértés hézagossága miatt kezdtek a visszatérésen gondolkodni, amihez a válság adott egy jó nagy lökést. Ezt is megoldották, mostanában az amerikai börtönlakók dolgoznak szinte ingyen egy-egy callcenterben... na, az az igazi bér rabszolgaság.
De a cikkben mérnökökrõl és IT szakemberekrõl volna szó... kérdés, tényleg úgy értette-e a cikk írója is?
Nonono, azert nem ilyen szep a helyzet. Ott dolgozik nem keves munkatarsam, es minap beszeltem veluk errol a temarol. Lehet, hogy van net, de a max savszel 1mbit, es folyamatosan szakad. Egyszeruen hasznalhatatlan. Pl VOIP az teljesen kilove, UDP az nem mukodik egyatalan a tulterheltseg miatt. Bongeszni lehet, de egy remote desktop Europaba meg berelt vonalon is necces.
A szaktutasukba meg nem menjunk bele. Idezek egy indiai senior IT architectol: "most ez windows vagy linux? Tulajdonkeppen mi a kulonbseg a ketto kozott?"
Szemely szerint semmi bajom veluk emberileg, nagyon rendesen dolgoznak, es becsuletesek, de az informatikai oktatas az egyenlo a nullaval naluk, kb annyit ertenek a szamitogepekhez, mint nagyanyam, es most sajnos nem tulzok, a legtobb emberkenek gondja van az eger kezelessel is.
En nem sajnalom toluk a munkat, de amit a nyugati orszagok muvelnek a profit maximalizalas vegett, az dobbenet. Nem szamit ki mihez ert, negyed aron dolgoznak, viszunk ki mindent, aztan hogy mi lesz a munkaval, meg tudjak-e csinalni, kit erdekel...
"...Az indiai IT-szakemberek átlagosan havi 300 és 800 euró közötti összeget keresnek, a mérnökök fizetése 500 és 900 euró között, míg a középvezetõké 1000 euró környékén van..."
Azaz, szaré-húgyé melóznak - kapitalista kihasználás, kizsigerelés power maximum ON.
EU parlamenti képviselõi fizetés (semmit nem csinálnak, csak pofáznak mellé meg összevissza) ~7950 EUR. + mindenféle költségtérítések... Még egy rohadt görög válságnak sem tudtak elébe menni. Sem pedig megoldani.
"Az adatvédelemmel ugyanakkor senki sem törõdik. "Mi is történhetne az adataimmal?" - kérdezte Singh. Bangaloreban ugyanis ez a hozzáállás is teljesen természetes."
Meg jo hogy a legtobb nyugati cegnek ott vannak az ugyfel kozpontjai, tehat ott kezelik az osszes nyugati elofizeto adatait. :-)
"Bangalore városában teljesen megszokott látvány, hogy valaki a Facebook-üzeneteit egy buszon nézi meg."
Mondjuk az utolso ursiklo inditast en is egy buszon ulve neztem eloben a telefonomon es nem wifi-n, hanem sima gsm-es halozaton. Ez itthon is csak havonta par szaz forintba kerul, szoval nem vagyunk annyira lemaradva indiatol es a berek is hasonloak, csak ott az arak valamivel alacsonyabbak.
10 $-os laptop? Hm. Olyan nekem is kell. :D Ha tudok vele netezni már megérte.
Informatika és tudomány
