"Még súlyosabb ellenérv, hogy a felrobbant csillagokból, a szupernovákból eredõ neutrínók pontosan a fényfelvillanás idejében érkeznek, amint azt az 1987A szupernova mutatta, pedig ha igaz az OPERA észlelése, a csillagászati távolságból már évekkel korábban észlelnünk kellene az óriási neutrínóáramokat""
Einstein verziója annyira egyszerû, annyi részletet eldobott Lorentz elméletébõl, hogy ilyen szélsõséges esetekben semmiféle értelmes választ nem tud adni, paradoxonok keletkeznek.
Sokan még mindig nem értik, mi itt a lényeg. Egy detektor NEM sugároz lézerfényt. Márpedig Einstein építménye szerint igen, ha vannak fénysebességnél sebesebb jelek. Ez pedig azt jelenti, hogy az elmélet hibás. Szerencsére lesz tartalék, a Lorentz éter elmélete, amibõl az egész kiindult.
Az egész cikkben az a szomorú, hogy a fizikusok még a relativitás alkalmazásának hogyanjával sincsenek tisztában.
Mert egyáltalán nem egy olyan eset ez, mint egy jogszabály. Itt egyértelmûen meg van adva, mikor és mit kell számolni.
És tessék, nem értenek egyet..
"Tehát ha valami gyorsabb a fénynél, az tkp. azt jelenti, hogy adott esetben elõbb történik meg az esemény, mint ahogy azt indukáljuk."
Nem. Az ábra a laikusoknak is tisztán elmondja, mi itt a probléma. A Lorentz transzformációnál, amit Einstein is alkalmaz, a térkoordináta tengely ilyen ferde lesz, méghozzá attól függõen, hogy mekkora sebességû a KR.A fénysebesség állandósága miatt a fényjelek mindig 45 fokban haladnak a téridõben, de a extrém nagy sebességek dõlése a koordináta-transzformáció után átfordulhat, Ez logikailag azt jelenti, hogy az ok-okozat megfordulhat. Ez egy paradoxon, hiszen mi értelme annak, hogy egy fotondetektor lézersugarat lõ ki az egyik KR-ben, míg a másikban csak elnyeli?
" fénysebességnél gyorsabb az információ csere az miért rúgná fel az okozati viszonyokat"
Mert az einsteini relativitás szerint nincs kitüntetett koordináta-rendszer-KR-, így annyi féle végtelen sebesség van, ahány KR. Ez a megadott linken az AO és az AB vonalak.
Csakhogy van egy elhallgatott verziója ennek az elméletnek, a Lorentz étermodell. Itt az egyetlen és kitüntetett KR az éteré. Sajnos ez kimutathatatlan, de ez most mellékes a mi szempontunkból. Ebben a KR-ben csak egyetlen végtelen sebesség van, legyen ez a kék AB egyenes. Az éter KR-ben az AO jel idõiránya is egyértelmû , a nyillal ellentétes, így semmiféle paradoxon nem lép fel.
Ha igaz, hogy a neutrinó fénysebességnél gyorsabban haladhat, és mégsem küldhetõ jel visszafele az idõben, akkor vissza kell majd térni a Lorentz éterhez.
Jó-jó, ezt értem, de pl. én elolvastam a kísérletet, majd megkérdeztem magamtól, hogy milyen összefüggésre számítok a korongok sebessége és cseréje esetén és a cikk aljára lapozva az eredmény pontosan ugyan azt a képet mutatta, mint amire számítottam, ellenben a magyarázatom lényege teljesen más volt. Szerintem ez a kísérlet így nem jó. De jobb ha inkább egy fizikussal vitatod meg, mert én a matematikában vagyok inkább jártas. Lehet, hogy a következtetésem eredménye azért volt helyes, mert legalább 1 téves feltevés szerepelt a gondalatmenetemben a hiányos fizikai ismereteim miatt, és véletlenül pont a valóságra sikerült ebbõl következtetnem. (Hamis állításból bármi következhet.)
Nem a szavaknak kell meggyõzõnek lenni. Ez nem hit kérdése. Kimutatott fizikai jelenség a forgó mozgások gravitációs hatása. Az egy dolog, hogy más nem veszi a fáradtságot, hogy kimutassa. Mondom, saját szememmel láttam.
És mit lehet még tudni errõl az ismeretlen, üvegen keresztül is ható erõrõl? Mekkora távolságból és mennyire hatott? Milyen gyorsan kellett hozzá pörgetni a korongot? Mennyire számított a korong tömege, átmérõje, anyaga? A pálca anyaga? Mennyire volt jelentõs az elmozdulás? Nem lehet, hogy valami más mozgatta meg a pálcát, mondjuk a meghajtó motor rezononált?
Két dolgot nem értek (természetesen mint laikus, de azért olvasgattam már ilyen dolgokról és érdekel is a téma). Egyik, hogy pl. Stephen Hawking már nagyon régen leírta, attól, hogy nem látunk vagy nem érzünk valamit, még nem biztos, hogy az akkor semmi. (ez a néhány érzékszervünk éppen arra elég, hogy éljünk.:) ) Gondolok itt a világûrre, a légüres térre. Attól, hogy nincs olyan érzékszervünk amivel észlelhetnénk, hogy mi az pontosan, vagy nincs még olyan mûszerünk amivel mérni tudnánk ezt, még lehet, hogy igenis ott van valami (ugye egyre többet lehet errõl olvasni). Valami komoly, ami a fényt is arra kényszeríti, hogy az általunk ismert legnagyobb sebességgel haladjon. Ha a fény más-más közegben más-más sebességgel halad, vagyis például a vízben csökken a sebessége és a „légüres térben” halad a leggyorsabban, akkor - számomra - nem elképzelhetetlen, hogy a vákuum is csak egy közeg a fény szempontjából, amiben megvan a felsõ sebesség határa. Viszont lehet, hogyha elõ tudnánk állítani olyan teret amiben nincs közeg, tényleg nincs a szó szoros értelmében a fény szempontjából semmi ami lassítaná a sebességét, lehet kétszer, de az is lehetséges, hogy milliószor gyorsabban tudna haladni. Ha pedig így van nem dõlt meg a 60nS miatt semmi, csak egy kicsit ki kell egészíteni a relativitás elméletet. Valaki itt errõl már írt is elõttem sokkal pontosabban. Az általános relativitás elméletet használják, számolnak vele mert helyes és a kvantummechanika is fejlõdik és ugyanúgy számolnak ott is, viszont a két elmélet egy idõben nem fér össze egymással, egyidejûleg nem lehet helyes, tehát biztos, hogy kiegészítésre, illetve módosításra szorulnak annak ellenére, hogy önállóan a saját rendszerükben jelenleg megállják a helyüket.
A másik amit nem értek ebbõl következik. Hogyan lehet összehasonlítani egy olyan dolgot (gondolok itt a fényre) ami minden közegben csak veszíteni tud a sebességébõl, egy olyannal ami a földön, kõzeteken, hegyeken, vízen és mindenen úgy jut keresztül (már ha nem másról van szó...), hogy közben egyáltalán nem csökken a sebessége (neutrínók)?
"Épp azt magyarázom, hogy nem. Anyag és antianyag között is gravitáció van és nem antigravitáció. Állítottak már elõ annyi antianyagot, hogy ezt igazolják."
Ezzel csak az a gond, hogy a gravitációs hatás sokkalta gyengébb a többi kölcsönhatástól, és nem antianyagot vizsgáltak, hanem antiprotont és pozitront, amelyek töltéssel rendelkeznek. Ennek az az oka, hogy gondot jelent a lelassítása és csapdába zárása a töltéssel nem rendelkezõ antineutrínónak és az antianyagnak, így nem álltak össze az antirészecskék antianyaggá sem (egész az idén végzett kísérletig), azaz töltéssel rendelkeztek, ami elnyomja a gravitációs hatást a kvantumok vizsgálatában használatos távolságok esetén. Ezért ezt a tulajdonságot ezek a kísérletek nem tudták vizsgálni.
"A problémára megoldás egy akváriumban felfüggeszteni a pálcát, és ez így is történt. Elektrosztatikusság és mágneses hatás is kizárva."
Vákumban zajlott-e a kísérlet, vagy nem? Egy akvárium valószínûleg ki sem bírná a vákumot. Nem mágneses hatás, nem elektosztatikus hatás, hanem a közeg mozgása, a a forgó korong által támasztott "szél" fújja a pálcát.
"Ellenben az antianyag-anyag között vajon nem-e gravitációs taszítás lép-e fel?"
Épp azt magyarázom, hogy nem. Anyag és antianyag között is gravitáció van és nem antigravitáció. Állítottak már elõ annyi antianyagot, hogy ezt igazolják.
"Nem oldható meg földi körülmények között olcsón egy ilyen kísérlet, mivel elméletileg 0 pascal nyomason lenne értelme. Ellenkezõ esetben a forgó korong pontjai más-más sebességûek a középponttól vett távolság függvényében, ezért a levegõvel érintkezve (nem 0 nyomás esetén) más-más surlódási erõ adódik, nyomáskülönbség lép fel, ami szelet okoz és kitéríti a pálcát."
A problémára megoldás egy akváriumban felfüggeszteni a pálcát, és ez így is történt. Elektrosztatikusság és mágneses hatás is kizárva.
"...korongot forgatva az valóban kitérített egy felfüggesztett pálcát..."
Nem oldható meg földi körülmények között olcsón egy ilyen kísérlet, mivel elméletileg 0 pascal nyomason lenne értelme. Ellenkezõ esetben a forgó korong pontjai más-más sebességûek a középponttól vett távolság függvényében, ezért a levegõvel érintkezve (nem 0 nyomás esetén) más-más surlódási erõ adódik, nyomáskülönbség lép fel, ami szelet okoz és kitéríti a pálcát.
"Ez ott bukik, hogy az antianyagnak nem negatív gravitációja van, és a tömege sem negatív."
Ezzel egyet is értek. Nem is ezt állítottam. Azt mondtam, hogy az anyag-anyag között gravitációs vonzás van és úgy gondolom, hogy az antianyag-antianyag között is gravitációs vonzás lehet. Ellenben az antianyag-anyag között vajon nem-e gravitációs taszítás lép-e fel? Csak mert számomra nem tûnik nyilvánvalónak, hogy ez csak fordítva mûködhet. Egyáltalán mi az a gravitáció? A tér görbülete? Szóval én azért ezt a tulajdonságát megvizsgálnám az antianyagnak, ha eddig még nem tették meg.
"Az antianyag az anyagtól töltésben különbözik, és az anyaggal ütközve megsemmisülve energiává alakul mindkettõ."
Lehetséges, hogy csak ennyi a különbség. Úgy emlékszem, a hírek szerint még csak az idén tudtak egyáltalán antiprotont és pozitront lelassítani és csapdába fogni a viszgálatokhoz, azt is Kínában. Szóval nem hiszem, hogy egyelõre a netre kikerültek volna valódi információk a kutatásból az antianyag valódi tulajdonságaival kapcsolatban. Szerintem a megjelnt hírek inkább csak feltételezések. Az eredmény biztosan nagy titok lenne. De a dögunalmas "ugyanolyan" tulajdosnágra hivatkozva a legkönnyebb leszerelni az érdeklõdõket, így aztán nyugodtan folytathatják a vizsgálatokat....
"Ha lenne egy galaxis, amiben csak antianyag van, a távcsõben nem vennéd észre, hogy antianyagból van."
Ez az elõzõ állításod feltételezésére épül és nem adna magyarázatot a sötét energiára és még több nehezen megválaszolható kérdést vetne fel. Lehet, hogy igazad van, de lehet, hogy nincs. Szerintem még jópár évig nem fogjuk megtudni a választ.
"Szerintem a forgó mozgás könnyen vizsgálható. Amennyiben ilyen különleges tulajdonsága lenne, nem hiszem, hogy nem figyeltek volna már fel rá korábbi kísérletek alkalmával."
Én ismertem egy üreg mérnököt, aki tavaly meghalt. Pár évtizednyi különbség, de barátok voltunk. Nos õ vizsgálta, és egy korongot forgatva az valóban kitérített egy felfüggesztett pálcát. A szélhámosoktól egyébként elzárkózott, és értem ez alatt az Egelyt meg a többieket.
"De a sötét energiára nekem jobban tetszik a következõ elmélet: Létezik nagyobb mennyiségben antianyag a Föld közelében is természetes úton keletkezve, ezt még gyûjteni is akarták, ez tény."
Ez ott bukik, hogy az antianyagnak nem negatív gravitációja van, és a tömege sem negatív. Az antianyag az anyagtól töltésben különbözik, és az anyaggal ütközve megsemmisülve energiává alakul mindkettõ. Ha lenne egy galaxis, amiben csak antianyag van, a távcsõben nem vennéd észre, hogy antianyagból van.
Szerintem a forgó mozgás könnyen vizsgálható. Amennyiben ilyen különleges tulajdonsága lenne, nem hiszem, hogy nem figyeltek volna már fel rá korábbi kísérletek alkalmával.
A sötét anyag általunk közvetlenül nem észlelhetõ anyagot jelent. Sötét anyag lehet egy közönséges kõzetbolygó is, ami elég messze van tõlünk ahhoz, hogy már ne észlelhessük. De neutroncsillag, fekete lyuk, barna törpe, stb. is lehet. (Már ha ezek tényleg léteznek.) A legfurcsább az benne, hogy a feltételezett gravitációs hatása alapján a tömege 5-ször akkora, mint a megfigyelhetõ anyagé, és nyilván a mi galaxisunkban is jelen kell lennie ekkora tömeggel, ami jobban vizsgálható, mint egy távoli galaxis. Tehát annyira mégsem hihetõ, de amíg nincs rá jobb magyarázat, fogadjuk el, hogy ezek hétköznapi anyagok, csak már elveszítették aktivitásukat és nem bocsájtanak ki elég erõs elektomágneses sugárzást ahhoz, hogy észlhessük, illetve messze vannak más objektumokhoz is, így nem nyelnek el általunk érzékelhetõ sugárzást.
Valamit nagyon félreértettél ezekkel a részecskepárokkal. A vákum üres, de spontán megjelennek és el is tünnek ezek a részecskepárok, én még így tanultam. Ez viszonylag ritka dolog. De ha pl. közel fénysebességgel haladna egy ürhajó, akkor ezekkel az elõpattanó részecskékkel már olyan gyakron ütközne, hogy gondot jelentene.
A magyarázattal nem, de az ötlettel egyet értek. Lehet, hogy a tér tulajdonsága az, amit az Univerzum gyorsulva tágulásának gondolunk.
De a sötét energiára nekem jobban tetszik a következõ elmélet: Létezik nagyobb mennyiségben antianyag a Föld közelében is természetes úton keletkezve, ezt még gyûjteni is akarták, ez tény. Mi van, ha valójában sokkal több antianyag van, mint gondoljuk? Mondjuk a galaxisok közötti térben lehetnek antianyaggalaxisok. Lehet, hogy ezek éppen azok, amiket fekete lyukaknak gondolunk, csak valójában antianyag-halmazok. A fényt elgörbítené, anyag nem jutna ki belõle, mert azonnal megsemmisülne, a megsemmisüléskor röntgen sugárzást bocsájtana ki, épp úgy, mint az elméleti fekete lyuk. Az anyag gravitácós vonzást gyakorol az anyagra. Akkor az anyag és az antianyag között vajon nincs gravitációs taszítás? Mert akkor az antianyaggalaxisok gravitációs hatása lenne felelõs a galaxisok egymástól való távolodásáért és ez lenne az ismeretlen sötét energia.
Persze lehet, hogy nagy marhaság ez, nem ismerem az antianyag tulajdonságait. Vajon egy antianyag-nap antifotont bocsájt ki? Észlelnénk-e? Az anyag-antianyag egyesülésbõl származó energiát az antianyag-mezõ elnyelné-e? Stb...
Hogy a galaxisok nem esnek szét, azt valamilyen ismeretlen anyag gravitációs hatásával magyarázzák. Lehet ez egy ismeretlen kölcsönhatás is, ami nem gravitáció. Például a forgó mozgás kifejt egy vonzást. Ebben az esetben a gravitáció lehetne az elemi részecskék perdülete. A gravitáció arányos a tömeggel. Mi van akkor, ha a tömeg és az energia azért egyenértékû, mert egy elemi részecske tömege nem más, mint a forgéási energiája? Ebben az esetben a galaxisokat nem csak az elemi részecskék összességeként kell figyelembe venni, hogy a gravitációs hatásokat kiszámítsuk, hanem maga az egész struktúra is forgások sokasága. Mondjuk felcsavarja a teret, és ezért nem csak az elemi részecskéknek van gravitációs hatása, hanem a struktüráknak is.
És akkor lehet, hogy nincs is sötét anyag, csak nem ismerünk egy kölcsönhatást.
A sötét energia pedig ami a galaxisokat elsodorja egymástól... Mi van akkor, ha semmiféle energia nincs, egyszerûen a tér, ha részecskepárokból áll, egyfajta folyamatos részecskepárgyár? Ebben az esetben, ha egyenletes a részecskepárok termelõdése, akkor pont egybevág a tágulás azon tulajdonságával, hogy ami messzebb van az gyorsabban távolodik. Nem a térben távolodnak egymástól az objektumok, hanem a tér tágul, és nem a térben létezõ anyagnak, energiának a hatására, hanem pusztán azért, mert ez a térnek a tulajdonsága. Ebben az esetben semmit nem találnál az univerzumban, ami a tágulást okozná, mert az nem az univerzum, hanem a tér tulajdonsága.
Ahogy írod:
"Egyszerûen olyan kölcsönhatások lehetnek a háttérben, amit nem ismerünk."- Doktor Kotász
És ezt az ismeretlen kölcsönhatást nevezzük sötét energiának.
A sötét anyag pedig bármi lehet, ami nem bocsájt ki a Naprendszerünkbõl a jelenlegi technikával mérhetõ sugárzást.
Az anyagban az alkotó elemek kölcsönhatásban vannak egymással, ez tartja össze. A kölcsönhatás legfeljebb fény sebességgel tud terjedni. Ez az elvi akadálya annak, hogy a korongot olyan gyorsan forgathasd.
Azt hogy oldották meg hogy a két óra ugyanazt az idõt mutassa?Mert az információ se tud olyan gyorsan az egyik helyrõl a másikra érni mint a neutrínó.Szerintem itt lesz a hiba.:)
Már ne is haragudj, de azt a korongos dolgot többféleképp elmagyarázták, miért is nem mûködhet. Én kizárólag arra írtam, hogyha ilyen triviális lenne, akkor már rég nem lenne ilyen jellegû kérdés. Nem neveztelek hülyének. Erre te átmész támadóba. Köszönöm, nincs több kérdésem.
Ez a fénysebességgel forgatni egy korongot, csak találni kell olyan anyagot, ami kibírja, úgy volt marhaság, ahogyan nagyon kevés dolog, amit itt leírtak. Mi az, hogy csak taléálni kell egy olyan erõs anyagot? Ott a periódusos rendszer, és nincs benne olyan anyag. Egyszerûen szétszakadna a francba...
A probléma csak az, hogy az elméleted sem állja meg a helyét. Mert a forgás következtében a korongod tömege elkezd nõni és vele együtt ráadásul még a gravitáció is egyre erõsebb lesz és ahogy növeled a sebességet úgy fogja a gravitáció összehúzni a korongot, aztán akkor már még jobban növelned kell sebességet és az még jobban összeroppantja az anyagot.
Én sem szeretem a dogmákat. Szerintem a fizikai törvények képlékenyek és a törvényeket tulajdonképpen a környezet határozza meg. A környezet viszont adott helyeken eltérõ lehet. Ugyebár elég a fekete lyukak példáját említeni ahhoz, hogy elvonatkoztassunk totális mértékben az általunk ismert fizikai törvényektõl.
De attól még áll az a dolog, hogy ha valamire azt mondod, hogy "lehetséges", akkor azt illik bizonyítani is. Én inkább azt nem szeretem amikor valamire azt mondják, hogy lehetetlen. Mert az egyértelmûen csak arra jó, hogy korlátozzuk a haladást.
De a ló másik oldala, a lehetséges kimondása úgy, hogy közben nem tudod vagy gyakorlati, vagy elméleti szinten bebizonyítani, ugyanolyan hülyeség.
Valamire muszáj támaszkodni. Ezért is ismétlik többször meg a kísérletet, mert ez egy elvárás, hogy valami bizonyítékot tudj mutatni az állításodról.
Ha mondjuk igaz a húrelmélet, és a tér részecskepárok (virtuális részecskék) hálója, és az anyagi részecskék nem részecskék, hanem a teret alkotó virtuális részecskék kvantumtulajdonságai, amik a szomszédos virtuális részecskékrõl a szomszédra teleportálódnak, és a fénysebesség az nem más, mint a két térrészecske távolsága és a teleportálódáshoz szükséges minimális idõ hányadosa, és azért nõ a tömeg, ha nõ a sebesség, mert energiaigényesebb a gyors teleportáció... nos akkor arról lehet szó, hogy a neutrinonak egy kicsit könnyebb, mint a többi anyagnak. Mondjuk a foton az úgy egyszerûen vándorol, a többi részecskének meg exponenciálisan több energia kell, ha gyorsul, és a fény sebességénél ez a végtelenbe tart... és mondjuk a neutrinonak ez egy kicsit könnyebben megy, mert õ neutrino, és neki másmilyen tulajdonságai vannak, vagy csak azért teszi ezt, mert anyaggal kitöltött térben, mivel köztudott, hogy igen kevés reakciót mutat az anyaggal, egyszerûen átugorja azokat a térrészecskéket, ahol éppen egy elemi részecske tartózkodik, megspórolna némi ugrást. Ez például jelenthetné azt is, hogy vákuumban a fény sebességével halad, és csak sûrûn anyaggal kitöltött térben olyan szapora. És talán pont ezért alacsony a reakciókészsége más részecskékkel, mert átugorja õket. Ez mellõzne mindenféle visszafelé megy az idõben és egyébb marhaságokat.
de mivel csak az adott rendszert, illetve annak határait ismerjük, (vagy véljük ismerni) semmi nem tiltja, hogy nevezett rendszeren kívül még mik lehetségesek.
csak épp nem érint minket, de mivel tiltva nincs, attól még lehet.
A relativitás elméletbõl indultunk ki, annak hatásait pedig már többször bizonyitották.
Egyébiránt a relativitás elmélet nem dõl, csak valószinüleg ki fog egészülni, mert egy csomó jelenség bizonyitotta az elmélet helyességét, nyilvánvalóan nem tökéletes és nem minden helyzetben, de egy fizikai törvényünk sem ilyen, lévén mind megfigyelésre támaszkodik és egy adott rendszerben igazak.
Ettõl viszont te még mondhatsz hülyeséget...
Mondok egy példát: E = 1/2m*v*v Sokáig ezzel számoltak, pedig ez a képlet hibás. Ettõl még amikor nekimész az 1 tonnás autóddal a betonfalnak 130-al akkor nagyon jól visszaadja hogy mekkora energiád lesz és hogy mennyire palancsintává fogsz lapulni. Pedig a képlet rossz, de adott rendszerben bõven elegendõ.
Csakhogy mivel gyorsabban megy, mint a feny, ezert a fekete lyukba hullo neutrino a mult fele halad. Ebben az esetben a mi elorehalado idosikunkban olyan, mintha kifele jonne a fekete lyukbol. Vagyis minden neutrino ami belehull a fekete lyukba, igazabol csokkenti a tomeget.
De persze ez csak akkor lehet igaz, ha tenyleg meg lehet serteni a kauzalitast, es a neutrino visszafele halad az idoben.
nekem mindig az jut az eszembe hogy a geocentrikus világkép mellett is volt egy tökéletes matematikai rendszer, bár volt pár olyan momentuma ami nem maygarázott meg mindent , de nagygon jól tudták az égitestek mozgását számolni.
Most megint van egy tökéletes matematikai leírásunk az univerzumról, igaz pár helyen tudjuk, hogy vannak hiányosságai pl. feketelyukak, ez azért arra utal hogy ez a leírás nem az igazi. A kérdés ugye az hogy valami alap dolgot néztünk-e be? A látszat és a valóság néha eléggé hasonló... A neutrinos kísérlet ha nem lesz hiba benne, erre világítana rá.
Amugy pl a nagy bumm elméletében az elfogadott a hyperinfláció ( ez is inkább fantasztikus), de ugyanúgy magyarázható azzal is hogy maga a fény sebessége sem állandó, a fény sebességét pedig jelenleg a földön mértük csak meg...,
100-102-103
hú de okosak vagytok... arra hivatkoztok, ami most megdõlni látszik. pont a tömeg problémát cáfolják, hiszen ezek szerint a neutrínó is végtelen tömegû.
amúgy meg elméletet vázoltam, nem gyakorlati magvalósítást. a komplex világegyetem összes törvényének tördékét se ismerjük, és ti rávágjátok, hogy nem lehet.
ki tudja milyen millyiónyi anyag és összefüggés vár még felfedezésre, de ti a végtelen mindenség mérhetetlenül jelentéktelen entitásai kinyilatkoztatjátok, hogy mindenki hülye, mert az nem úgy volt tanítva az iskolában.
az elég nagy koponyák is korlátok közt dolgoznak és kötve van a kezük, nem állhatnak elõ akármilyen elmélettel, mert megbélyegzik, kiközösítik õket.
de elvi síkon, galaktikus méretekben miért ne lehetne számolni ekkora méretekkel? mi vagy ki tiltja? az, hogy leregadtunk a duracell-elemnél? attól még olyan energiák léteznek, amikhez hozzáférésünk sincs.
a fénysebesség egy határsebesség. ISMERT maximuma vákumban mérhetõ. más közegben kevesebb ez az érték, de semmi nem tiltja -csak nem ismerjük-, hogy létezzen olyan közeg, ahol több is lehet.
de senki nem magyarázza meg, hogy miért ne lehetne a neutrínó, vagy egy más, eddig nem ismert részecske, hullám, sugárzás a kitüntetett referencia, mint maximum. csak mindenki böfögi vissza a jól bemagolt leckét...
"Aztán még az is gond ezzel a neutrinoval, hogy a fénynél nagyobb sebessége folytán a fekete lyukból neutrino formájában energia szökik ki. Akár az is elképzelhetõ, hogy viszonylag gyorsan elveszti ilyen formában egy feketelyuk a tömegét."
A neutrino és a foton sebessége közötti különbségbõl maximum az adódna, hogy a neutrinókra vonatkozó eseményhorizont mondjuk 3 nanométerrel kijjebb van, mint a fotonra vonatkozó.
Nem is ez a legfõbb gond, amit az elõbb felvázoltak, hogy tömeg-sebesség. A gond inkább az, hogy bele sem gondolsz abba, hogy elég nagy koponyák dolgoznak ezen a kérdésen és nem jutott eszükbe egy ilyen triviális dolog? Miért nem gondolod át az egészet. Ha ilyen egyszerû lenne, mint ahogy leírod, nem is lenne kérdés az egész.
Próbáld meg:) A probléma, ahogyan mások is leírták, hogy a sebesség növekedésével a tömeg is növekszik, így fénysebességnél már a tömeg elméletileg végtelen. Olyan ez mint a papírhajtogatás. Teljesen mindegy, hogy milyen vékony és nagy területû papírt akarsz összehajtogatni, egy adott számú hajtogatás után már nem fog sikerülni.
Most, hogy kiderült Einstein egy kontár, a féltve õrzött agyszövetét is meg akarják semmisíteni.
A relativitás elmélet alapján minnél gyorsabb egy test, annál nagyobb lesz a tömege. Tehát minnél gyorsabban forgatod a korongot, annak annál nagyobb lesz a tömege, fénysebességnél már végtelen. Na most lehet gyüjteni az energiát hogy megforgass egy végtelen tömegü korongot.
ez olyan hülyeség. miért ne lehetne túllépni ezt a korlátot. kell egy 100000km átmárõjû korong, amit megforgatunk. ha 1mp alatt meg tudjuk forgatni, a kerülete máris fénysebességgel halad. mi az elvi akadálya? semmi megfelelõ anyagot kell találni, ami kibírja, az ûrben elfér, csak egy megfelelõen erõs meghajtás kell. és ne mondja senki, hogy kevés az energia. tessék megnézni egy magnetárt...
Aztán még az is gond ezzel a neutrinoval, hogy a fénynél nagyobb sebessége folytán a fekete lyukból neutrino formájában energia szökik ki. Akár az is elképzelhetõ, hogy viszonylag gyorsan elveszti ilyen formában egy feketelyuk a tömegét.
Ha csak az emberi érzékelés hibája lenne, akkor nem lenne kimutatható az idõ relativitása, pl. a gravitáció hatására.
Amennyibe a sejtjeid, az egész lényed különbözõ módon reagál az idõre, úgy ez már nem pusztán érzékcsalódás, hanem valóságos eltérés. Ha csak azt nem feltételezzük, hogy a saját egészedet és a környezetedet tökéletesen uralni tudod.
"hammerjoe mondta ki a kulcsszót. A relativitás elmélet szerint nem lehet ÁTLÉPNI a fénysebességet. Sehol nem állítja az elmélet, hogy nem lehet semmi gyorsabb mint a fény."
Tessék már megmondani, hogy a 2ikg-ot hogyan kell elképzelni, ahol az i = gyök alatt -1?
Opeca, az emberi érzékelés a fény alapján határozza meg az idõ múlását. A tér pedig befolyásoló tényezõ ebben. Nem kötekedés, csak itt most arról van szó, hogy ami voltaképpen idõutazásnak néz ki az nem más mint az emberi érzékelés hibája.
Nem mondtam, hogy a relativitás elmélettel bármi gond lenne. A "probléma" itt az emberekkel van, hogy mi kötjük az idõt a fényhez, mert az az amit a leggyorsabban érzékelünk.
Nem a fényhez kötjük az idõt, hanem a térhez. És ez így van rendjén. Ha egy pontban élnénk, nem lenne szükségünk idõre mert nincsenek olyan dimenziók, ahol szükség lenne a távolságok leküzdésére.
Ahol viszont már van, ott szükségszerûen az idõ is megjelenik.
Olvasd el a cikket. Ott idovel, sebesseggel, es elmozdulassal szamolnak, semmi massal. A fenyrol nincs szo a szamolasban. Persze a relativitas elmeletet felhasznalja.
Ha arra gondolsz, hogy ott a fenyhez van kotve az ido, es ezert a relativitas elmelet is bukik fenynel nagyobb sebessegekre, akkor van ertelme, annak, amit mondasz. Csak a relativitas elmelet eleg atlagosan elfogadott.
A probléma az, hogy minden a fénysebesség alapján élünk a "jelenben". Tehát ha valami gyorsabb a fénynél, az tkp. azt jelenti, hogy adott esetben elõbb történik meg az esemény, mint ahogy azt indukáljuk.
Spheriot jól látja. Az a gond, hogy fényhez kötjük az idõt. Elõzõ repülõs példámnál ha hanghoz kötjük az idõt, akkor ugyanez a helyzet. Ha most fordítanánk és neutrínóhoz kötnénk az idõt akkor nem lenne "idõutazás". Viszont perpill ugye fény a kiinduló pont, de mivel annak is sebessége van ezért egy bizonyos szinten ugye mindig a "múltat" látjuk.:) Apropó az idõ szerintem semmi egyéb csak egy segéd dimenzió...igazából nincs idõtengely, amin kedvünkre ugrálhatunk. Épp ezért kétlem, hogy idõutazásra ilyen "klasszikus" módon esély lenne. Az idõ végülis nem más mint állapotváltozások különbsége.
Amit én látok, hogy az idõt a fizikai jelenleg a fénysebességhez köti, ha azt valami meghaladja akkor az idõ a múlt felé megy. Már elég sok kísértlet történt a kvantumpárokkal ahol az információcsere azonnali, de azok sem fordítják meg az oksági kapcsolatot. Ott kellene kezdeni az egészet hogy mi a franc is az idõ?
Amugy érdekes mert az pl idõutazás nem ellenkezik az entropia törvényekkel?
De ha kilonek rad egy neutrinot, erre te visszalosz egy neutrinot arra aki rad kilotte, a relativitaselmelet lehetove teszi, hogy az altalad kilott neutrino azelott odaerjen, mielott meg o lott volna. Errol szol, amit belinkeltem. Nekem se teljesen vilagos azert :) Mert ez paradoxon a szamomra.
Néhányan írtak már itt idõutazásról meg múltba nézésrõl vagy mi a bánatomról...nem azért de attól még hogy a fénynél gyorsabb valami még nem lesz idõutazás. Az idõ amúgy is csak illúzió. A megfigyelõ helyzetétõl függ az egész. Ha feléd kilõnek egy neutrínót és látod hogy jé már itt van, pedig (azt látod, hogy) még el se küldték akkor az nem idõutazás. Szimplán megtörtént csak te látod másképp mert a fény lassabb. Ennyi erõvel amikor látok egy repülõt az égen, akkor a jövõt látom, mert a hangja csak késöbb ér hozzám?
ha fénysebességnél gyorsabb az információ csere az miért rúgná fel az okozati viszonyokat? legfeljebb hamarabb szerzünk információt, akár azonnal, egy eseményrõl...
http://everything2.com/title/Why+faster+than+light+implies+back+in+timeEn most ezt futottam at, nagyon hasznos volt. A vegen meg az ellenervek is fel vannak sorolva.
A fénynél gyorsabb részecskék mindig megsértik az oksági elvet, itt egy példa rá hogyan: Tachion antitelefon (elmagyarázza az elvet és a matematikáját is). Ez pedig egy szemléletes diagrammal szintén elmagyarázza a dolgot: a fény mint határsebesség.
Szóval ez itt a probléma, és ezért tartom valószínûtlennek, hogy itt tényleges fénynél gyorsabb mozgás történt. Egyébként is most ugyanazokkal a mûszerekkel ismételték meg ugyanazt a mérést, szóval reprodukálták a szisztematikus hibát is.
A relativitáselmélet egyébként megengedi a fénynél gyorsabb részecskék létezését, csak a fénysebesség átlépését nem, egyik irányban sem, szóval Einstein-nek nincs félnivalója. Az ilyen részecskéknek az elméletben képzetes tömege van, és valós energiája illetve lendülete. Az aláírásomban lévõ könyvben írok róluk is.
És ki mondta, hogy a 3. vh nem apokaliptikus lesz? Errõl nincs értelme vitatkozni, mivel egyikünk se tud bizonyítékot felmutatni. Te hiszel abban, hogy nem lesz olyan egoista népvezér a jövõben, akinek viszket az ujja a ravaszon, amikor nem jut majd erõforrás neki a maradékból, mert a többi ország kihagyta a jóból, én pedig el tudom képzelni. Reméljük feltalálnak valamit, amivel megoldódik a világ energiaproblémája és akkor a legfõbb ok ki is esik.
Indiaban most is nyomorognak. Afrikaban is eleg nagy teruleten. Humanitarius katasztrofak siman le tudnak zajlani haboru nelkul is. Azok az orszagok akik eroseg katonailag, altalaban gazdasagilabb is erosebbek. A jelenlegi rendszer elegge alkalmas arra, hogy az erosebb/nagyobb nemzetek haboru nelkul elvegyek a kicsik eroforrasait.
Irigylem a naívságod... Szted már lezajlott a túlnépesedés? Az meg hogy történt, bevezették a globális maximumot :D ? Innentõl már nem lehetünk többen? A szegényebb országoktól meg nem vettek még el mindent, tele a föld ásványokkal (még egy darabig). El tudod képzelni, hogy a csökkenõ erõforrások miatt majd az USA, EU, Oroszo., Kína, India azt mondja, hogy lemondok a saját polgáraim jólétérõl, hogy a többi országgal testvériesen elosszuk a maradék ivóvizet, olajat, stb. hogy mindenkinek egyformán jó legyen? Erre kb. 1-2 % esélyt látok imho. Ébredj fel, meseország nem létezik!
De mivel hagyomanyosan a fenyt erzekeljuk, figyeljuk, ezt rohadtul nem vennenk eszre, csak ha direkt keresnek ilyet. Tehat mivel mi a fenyt latjuk, ezert mindig E1-et vesszuk elobb eszre.
Es maga a neutrino reszecske ettol meg nem megy visszafele az idoben.
Relative tud visszahaladni az idõben akármi is. Ha van két esemény, amit valamilyen távolságról érzékelünk, és eredetileg E1 eseménybõl következik/követi E2, de E2 eseménynél c fölötti sebességû részecskék lépnek ki, akkor a távoli érzékelõ szerint a sorrend megfordulhat. feltéve, ha a távolság elegendõ ahhoz, hogy a neutrino jel utolérje/lefussa az elsõ eseménykor kilépõ fény jelet.
Igen, csak ugyebár eddig úgy volt hogy tömeggel rendelkezõ részecske sosem mehetne fénysebességnél gyorsabban hisz fénysebességnél már végtelen tömege lenne.
Tehát a neutrinó vagy alapból úgy jött létre hogy gyorsabb a fénynél, ez esetben ráadásul visszafelé is kéne haladni az idõben, szóval mindenképp érdekes vagy képes fénysebesség fölé "kapcsolni" ami még érdekesebb
hammerjoe mondta ki a kulcsszót. A relativitás elmélet szerint nem lehet ÁTLÉPNI a fénysebességet. Sehol nem állítja az elmélet, hogy nem lehet semmi gyorsabb mint a fény. Sõt az EM hullámok fázissebessége gyakran magasabb mint a fénysebesség és csak a csoportsebességre van limit. Ezért nem mehet gyorsabban az INFORMÁCIÓ. Kéretik nem keverni a fogalmakat.
Akkor hogyan kellene számolni? Várom kimerítõ magyarázatodat.