Nem, pont forditva, tehat az android-os gep legyen a vnc szerver, mivel akkor tavolrol is belephetnek a jarmu desktop-jara, es nem kellene ehhez egy egesz x86-os gepet felhasznalni. (egy robotba lenne, ahol egy telefon meretu vagy kisebb, de desktop szintu gep pont jol jonne, a kliens pedig egy masik telefon lenne)
Ja, lehet kapni mindenféle árkategóriás billentyûzet, ill. bill.+touchpad kombókat direkt iOS, Android, W7 telefonokhoz. Szerintem ezzel is mennének. Vagy más nem egy bármilyen szabványos PC-s BT keyboard.
A próféta szóljon belõled, mert nekem is marhára tetszik ez a kütyü. :) De a tapasztalat azt mutatja, hogy ha valamit nem az MS, Intel, Apple vagy egyéb "nagy" név talál ki, akkor az hamar eltûnik a süllyesztõben. :(
"az elé is lehet akadályt gördíteni szoftveres oldalról, hogy ne tudjon kommunikálni windows illetve mac rendszerekkel."
A legtobb ilyen kutyu vagy a mass storage interface-t vagy a human interface device-ot hasznalja, mivel ezeken nincs szabadalom. Pl. a legtobb mikrovezerlo is hid-en vagy serial profile-on keresztul csatlakozik a pc-khez, mivel igy driver sem kell hozzajuk, viszont a tenyleges kommunikaciot mar csak a hozza adott celszoftver kepes lebonyolitani. (serial profile eseten soros portnak latszik, hid eseten programozhato billentyuzetnek) A licensz mentes hid profile-t hasznalja pl. a legtobb microchip pic programozo es a lego wedo controller is. A fenti keszulek eseten egyertelmu, hogy az android beepitett mass storage modjat (pendrive mod, file atvitelhez) es az android debug bridge-et hasznaljak (az utobbit shell elereshez). Ez a ket mod benne van az ingyenes open source valtozatban is. A tethering, a phone mode, az smb media share es az upnp a fizetos, ezeket az ingynes android nem is tartalmazza, de jelen esetben nincs is rajuk szukseg.
"Az open source android-on nincs licensz dij." Az addig oké, de ha egy windows-os gépre kötöd, vagy egy mac-re, akkor nyilván kell lennie átjárhatóságnak (ha életképes termék akar lenni) és gyanítom ekkor bejön pár licenszdíj. Egyébként nem vagyok otthon a szabadalmakban, de annyit sejtek, hogy ha le lehetett védetni pl. egy folyamatjelzõ sávot, akkor az elé is lehet akadályt gördíteni szoftveres oldalról, hogy ne tudjon kommunikálni windows illetve mac rendszerekkel. Ismerve a két fõ meghatározó oprendszert ez nagyon is lehetséges, hogy ellehetetlenítenek egy ilyen kütyüt, hogy késõbb saját maguk állhassanak elõ vele.
Igy elso ranezesre fogtak egy szabvany mobiltelefon chipset-et, az lcd helyere beraktak egy lvds-hdmi konvertert es kapott az egesz egy szabvany ingyenes android-ot. Az usb-s csatlakozo pedig ugyanugy mukodik mint amikor a telefont dugjuk a pc-re usb-n at. A billentyuzet es eger pedig bluetooth-on at megy, mint a legtobb mobiltelefonnal, bar a parositas erdekes lesz, ezert kell egy alapertelmezett es elotelepitett beviteli eszkoz a tobbi csatlakoztatasahoz.
"Ennek a kütyünek inkább a szoftveres oldala lesz az érdekes, a gond az vele, hogy minél "szabványosabb" annál jobban terhelik a licenszdíjak."
Az open source android-on nincs licensz dij. Mass storage support pedig abban is van. Egyebkent eleg ha uresen aruljak azzal, hogy mindenki toltse ra ami tetszik a pc-jerol. (a fastboot rom pedig ingyenes) Onnantol pedig az android es a sima linux is tamogatott.
Engem egy dolog erdekel, megpedig az, hogy mikor lehet vegre venni ilyen hardvereket, lehetoleg elfogadhato aron. Szemely szerint nekem eleg lenne ha tudna wifi-t es vagy tartalmazna egy beepitett kamerat vagy ra lehetne kotni egy usb-s webkamerat. A fenti kutyunel a tapellatas az usb portrol megy, akkor is ha nincs pc-re kotve, mivel az uj toltok mar usb-sek es mobil korenyezetben is 5V szinte mindenhol akad. Ha valamelyik ilyen keszulek tartalmazna ttl szintu programozhato kimeneteket, az meg jobb lenne. A lenyeg pedig az android os, mert az konnyen programozhato. (a video kimenetrol szivesen lemondok, ha van rajta tcp-s grafikus remote access)
A wireless egér illetve bill nem új találmány, nagyonsok számítógép fejbõl kezeli, nem kell hozzá külön bedugni semmit. Szerintem ha már 2 féle wireless kommunikáció is van benne, ennek az integrálása már nem lesz ügy. De akár fejbõl mehet a már integrált bluetooth-on keresztül is. Ennek a kütyünek inkább a szoftveres oldala lesz az érdekes, a gond az vele, hogy minél "szabványosabb" annál jobban terhelik a licenszdíjak. Azok pedig képesek megölni egy egyébként jó dolgot is.
Olyan TV-hez kell csatlakoztatni, ha már innováció. Vagy pedig USB átalakítóval "anyává" tenni az USB-t, és akkor már csatlakoztatható hozzá egy egér. (Onnan meg már képernyõ billentyûzet) - persze csak ha kezeli - Az árához képest nem is rossz :)
Ja es persze, kifelejtetek belole a flopi meghajtot.
Ja ezt en sem ertem. Az oke, hogy tevere koti, de ha az nem erinto kijelzos, akkor megis csak kene valami billentyu vagy eger szeruseg. Persze lehet hogy kekfogon keresztul lehet ra billentyut kotni, es akkor tenyleg profi. Es ha meg egy Xp-t is fol lehetne ra instalalni, akkor aztan tenyleg fasza lenne.
Én csak azt nem értem hogy férnek hozzá az android rendszeréhez. Az ok hogy tv-re kötik hdmi-n keresztül, de hogy vezérlik egér nincs hozzá és a tv nem érintõképernyõs
"HDMI 2.1" - tessék? egyelõre még csak HDMI 1.4 van, miféle 2.1-rõl regélnek ezek? Emiatt az egész nagyon komolytalanná válik.
Nekem is a Raspberry Pi projekt ugrott be errõl. Végül is marha sokat kellett fejleszteniük, beletettek egy erõsebb proci/ram kombót. (Ugye általában a CPU/GPU és flash egy tokban szokott lenni.)
raspberry pi. Igaz nem olyan erõs mint ez de olcsóbb: 700 mhz arm, powervr gpu-val (elég erõs állítólag), 2x usb2, nagy sd kártyahely, hdmi 1.3, kompozit tv out, analóg stereo jack, 10/100 ethernet, bankkártya méretû lapon, 35$-ért. Ennek a protitpusa persze még csak kártyahellyel usb-vel és hdmi-vel olyan volt mint ez a 200 dolláros cucc. Valszeg onnan csórták az ötletet. De a pi lényege az ócsóság, de ez 200 dollárért gáz, ennyibõl már egy brazosos htpc összejön, ami jóval erõsebb.
Igen tudom mind2 apple koppintás, csak az apple még nem csinált ilyet, szóval idõgéppel koppintották.
Informatika és tudomány
