A Föld elsõként feltárt csúcsragadozójáról van szó, mely az evolúciós hitetésnek megfelelõen vízi lény, de az evolúciót cáfolandó túl bonyolult /HD/ szemmel szemmel rendelkezett. Ölég nagy gond ez...
Szerintem ezzel a szünbiológia foglalkozik közvetlenül. De amúgy teljesen igazad van... :)
------ Jó "nagy" szeme volt a rákocskának. :) Amúgy ezt a génuszt 120 éve leírták, és azóta már találtak egy pár "verziót", amit a különbségek alapján fajokba soroltak. Itt most a szem a lényeg.
Valamivel több azért. A mai élõlényeknek kb 10%-a ami megmaradna. Ugye nem kell magyarázni, hogy fõleg csak a szilárd kalcit/aragonit vázak maradnak meg, növények a szenesedés illetve kovásodás által örzõdnek meg. A mai legnagyobb diverzitású ízeltlábúak közül pedig igen kevesen tartzonak az ilyen módon megmaradó csoportokba. Persze szerencse esetén megmaradhatnak ezek is. Jó példa erre a Burgess-pala (vagy az Edicara fauna, illetve a Csengcsiang környéki lelõhelyek), amiben a korabeli teljes fauna fennmaradt. Kora 520 millió éves, azaz éppen a "kambriumi robbanás" után vagyunk, minden recens és kihalt állatcsoport képviselteti magát, de ezeken belül nem volt nagy diverzitás, mint ma pl a gerinceseknél. Az itt talált leletek közül messze legnagyobb volt az Anomalocaris, így nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ez volt a csúcsragadozó (a ragadozó mivolta pedig egyértelmû). Persze meg van az esélye, hogy mégsem helyes a kijelentés, de mivel eddig a 3 lelõhely egyikén sem találtak ettõl nagyobb állatot, így megmaradhatunk annál, hogy az Anomalocaris volt ekkoriban a csúcsragadozó. (legalábbis amíg újabb, nagyobb dögöt fel nem fedeznek)
Azt már írta valaki, hogy a valaha élt fajok egymilliomod részérõl sincs leletünk, így elég fura kijelenteni valamirõl, hogy az volt a csúcsragadozó. Olyan, mintha az óceánból egy kanál vizet kiemelnék, és megállapítanám, hogy csak planktonok élnek benne.
ja igen, mérések és megfigyelések :) Kicsit szétszórt vagyok, jövõ héten 7 zh-m lesz, azt se tudom hova figyeljek.
A Kepler 22b-t csak példának akartam írni, hirtelen az jutott eszembe, de asszem ezzel is mellélõttem... inkább megyek vissza tanulni :D
Értem. Néhány észrevétel: a feltételezést a tudományban hipotézisnek hívják. Az tudományos elmélet ezzel szemben egy olyan fogalmi keret, ami megmagyaráz létezõ tényeket és elõrejelez újakat. Azért kérdeztem, nálad mit jelent, mert a csillagászat mint minden természettudomány, megfigyeléseken alapul és interdiszciplináris tudományként kísérleti alátámasztás is akad. Tehát nem feltételezések (SG.-s szóhasználattal agymenések) összesére a csillagászat.
Kepler 22b sok minden írnak? Ez alatt ugye az SG.-t meg az internet érted? Csak mert publikációkban nem látom, hogy "sok mindent" írnának. A Kepler 22b hipotézisek vannak, az elmélet meg a fénygörbe változása amiben kimutatták, illetve a bolygó sugara.
Ott ahol geológiát is :) Az elmélet helyett pedig feltételezést akartam írni. Pl a Kepler 22b, írnak róla sokmindent, de java része csak elméletben lehet úgy, megbizonyosodni csak akkor fognak ha ott lesznek, de ne menjünk ennyire bele.
Ez egy ilyen tudomány, hozzá nem értõknek úgy tûnik, hogy tényleg csak kitalálják az egészet, de azért nem szoktak csak úgy dolgokat kijelenteni. Sok mindennél csak feltételezések vannak, késõbb találnak rá bizonyítékot (Anomalocaris esetében pl) vagy cáfolatot. Ha vmirõl határozottan mondanak dolgokat, azt alá is tudják támasztani. Idióták persze itt is vannak, de ne hasonlítsuk össze a csillagászattal, tanultam azt is, ott java rész csak elmélet, itt azért lábunk elõtt hevernek a bizonyítékok (vagy inkább alatt) Ilyenre nem tudok példát, hogy fogból állapítják meg a járását, nyílván csak vmi összeegyezhetetlent akartál mondani, azért ehhez hasonlók nem szoktak elhangzani :)
Nem a cikkrol, hanem altalaban; Azert az tenyleg meredek, hogy neha egy fogbol allapitjak meg, milye volt a jarasa. Ok, fantaziaja sok embernek van, viszont tenykent kezelni olyan dolgokat, amire szinte semmi bizonyitek nincs... durva. A Kossuth Radion nemreg egy PALEONTOLOGUS meselt bizonyos dinoszauruszok eletmodjarol nagyon reszletesen, de soha nem mondta, h lehet v valoszinu, tenykent kozolt mindent, ugy mint a kozmologusok nagyresze a vilag keletkezeserol es a meg soha nem latott reszecskekrol! (Ez utobbi ugyben, kedden nagy bejelentes lesz ;) Majd modosul minden. Nekem ez a szakmai pokhendiseg nagyon nem tetszik.
Te sem konyítasz semmit a paelontológiához, akkor minek büfögsz ide ökörségeket? Nem fogok nekiállni elmagyarázni az egészet, mert már leírtam egyszer. Ha tényleg érdekelne a téma, akkor elolvashatnád más külföldi oldalakon is cikket (nem a discoverysen ahonnan ez is származik, az ír egy pár ökörséget)
plazmahajtomuvet a dogre!fekete fenyezest, es ugy is lehetne arulni, hogy a jovobol jott.
nem is hiszem el az egeszet. hogy egy 2 mm-es kovuletbol valaki repulomodellt csinal, az az o dolga. csak ne allitsa mar, hogy igy nezett ki."A most felfedezett szem(egybekellirni!)kövület alátámasztja az eddigi megállapításokat, a kiváló látás nagyban segítette a ragadozó hatékonyságát."A most felfedezett szem kövület alátámasztja az eddigi megállapításokat, a kiváló látás nagyban segítette a ragadozó hatékonyságát"... tessek? a bizonyitek hianyaban tenyekrol teccenek beszelni? ugy erzem, kimaradt a "volna" szo, valamint annak az osszes lehetseges kombinacioja. nem is lofasz. meg az sem. ez rohej.
ez mind a szembol jott ossze? ossztett szeme volt, tehat csucsragadozo. azt hiszem, ertem. de azert a piacon nem vennem meg. ezert megint kapott valaki egy kover boritekot. ez lofasz.
Ebben a kommentben nem sok értelem van. Csak a tisztázás végett: szerinted minden mai puhatestûnek(meg halaknak, ízeltlábúaknak stb.) egy közös csúcsragadozó õse volt. Hát ez nagyon nem így van. A cikkben említett Anomalocaris ízeltlábú, tehát rokona a rákoknak és a rovaroknak, csúcsragadozó is volt, de nem az õse. A közös õsrõl nincsenek ismereteink, csak egy elképzelés az Edicara-faunában talált õsi ízeltlábúak alapján. A puhatestûek õse egy úgynevezett Archaeomollusca volt, ami valahogy így nézhetett ki, de ez sem volt csúcsragadozó, sõt ez talán növényevõ volt vagy törmelékkel táplálkozott. Késõbb persze kifejlõdött pl a Cameroceras, ami saját idejében csúcsragadozónak számított. A halak, meg úgy minden gerinces õsének a Pikaiat tartják.
Najó, de ez akkor most Anamalocaris vagy Anomalocaris? Csak mert nem egyszer van a cikkben elírva, hanem sokszor :)
Nekem úgy tûnik, ez a csínos "kis" jószág az ük-ük-ük-apja a rákféléknek, rovaroknak. Most már csak a puhatestûek közötti ük-ük-ük-apa csúcsragadozóra kéne rátalálni, meg a porcoshalak ük-ük-ük-apa csúcsragadozóra. Mert a szétválás akkor történt, azóta meg csak változgattak ide-meg-oda......
Csodás állat lehetett,a triász korban pedig már 2-3 m-es tengeri skorpiók is éltek.
Jajj mi ez a cím? A genust már 1892-ben leírták(A. canadensis, Whiteaves 1892). A mostani leletnél a szemeken van hangsúly, hiszen kiderült, hogy kb 16 ezer lencsébõl álló összetett szeme volt. A mai állatokéval összehasonlítva bizonyítható hogy jó látása volt, de ezt mondjuk eddig is feltételezték, mostmár viszont van bizonyíték is.
nagyobb a befogható látószög->sérülékenyebb a látószerv.