Gazdasági, társadalomtudományi szöveg fordul meg nálam. By the way, in a purely english conversation i could take you on any time, even in my current, sleep deprived state! :P
Ha valamit fordítasz akkor talán a témában kicsit körül kellene nézned, fõleg ha olyannal találkozol, hogy a tudósok szimpla kényelmi okokból választják a standard modellt. Neked ez nem volt kicsit sem gyanús? A korrekt fordítás nem úgy megy, hogy ilyenkor utánanézel, hogy mi is a problémájuk a tudós bácsiknak (és néniknek)? Mert szinte mindenhol megjegyzik, hogy az egyenletek megoldása jelenti a problémát és azt is hogy a standard modell mit ír le helyesen. Ezek után pedig egyértelmû a kérdéses szó jelentése.
Tudod mennyi mindent jelent a "Who's your daddy?" attól függõen, hogy hol és kinek mondod? Próbáld ki, aztán számolj be a tapasztalataidról. :)
Mentségedre legyen, hogy ez egy egyszerû fórum, de remélem a VendingOutlet Kft-nek, ami gondolom pénzt is ad érte, kicsit nagyobb utánajárással fordítasz.
Taníts mester! Egy mondatból kikövetkezteted a szövegkörnyezetet! Én nem tudok angolul (aminek a VendingOutlet Kft legalább egy dolgozója nagyon nem fog örülni, éppen neki fordítok éjnek idején ... lol)!
"Ez hülyeség. Nem csak erõvel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal." Egy atommal tényleg nagyon sok mindent meg lehet csinálni, de itt az atommagról van szó.
"Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerõszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni." Meg lehet csinálni, de ezzel semmit nem érsz el. A probléma az, hogy az atommag sokkal, kb négy nagyságrenddel, "kisebb" mint az elektron! Pontosabban fogalmazva az elektron atommag átlagos távolság a legkisebb energiájú állapotban is kb négy nagyságrenddel nagyobb mint az a távolság aminél a vonzó magerõk legyõzik a Coulomb taszítást, tehát ami a fúzióhoz szükséges. Ebbõl adódik, hogy az elektron semmiféle árnyékoló hatást nem tud kifejteni.
"Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett." Az elektront valami nagyobb tömegû, negatív töltésû részecskével helyettesítve az árnyékoló hatás megnõ, viszont a természetben ilyen részecskével nem találkozol, mert ezek rövid idõn belül elbomlanak. Ettõl függetlenül állítanak elõ ilyen egzotikus atomokat, de ez sokkal problematikusabb mint a sima "meleg" fúzió.
"Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz)." A katalizátorok a kémiában ugye egy alternatív reakcióutat jelentenek. Ez elvileg mûködhet a magreakcióknál is (gyakorlatilag bármely vasnál nehezebb atommaggal meg lehetne oldani). De ez csak elvileg mûködik, mivel minden más reakcióhoz nagyobb aktiválási energia kell. Tehát más atommagokkal nem létezik alacsonyabb energiájú alternatív reakcióút.
"A lehetõségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat." Igen, az atomokat. Viszont az atommagokat még mindig csak ütköztetni tudjuk, más manipuláció még nincs.
Igen a szövegkörnyezet a fontos. És képzeld el itt megfelelõt jelent.
Azért ez a jelentése, mert itt a könnyûség az egyenletek könnyû kezelhetõségét jelenti. A nehezen kezelhetõ egyenletek pedig azok amiket nem tudunk megoldani. Tehát itt a könnyûség a gyakorlatban való használhatósággal ekvivalens. És mivel a tudományban a gyakorlatban való használhatóság alapján válogatják a módszereket, a legmegfelelõbb az amit tudunk használni és a lehetõ legpontosabb eredményeket adja. A standard modell pedig a tapasztalatok szerint pontos eredményeket ad. A jelenlegi kutatás pont arra megy, hogy olyan eseteket találjunk ahol a standard modell biztosan rossz eredményt ad.
"Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belõle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerûbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó."
Szóval ha fellapozol BÁRMILYEN angol szótárt, a convenient az nem kényelmes! Értem! :D
Nem muszáj átesni a ló túloldalára, hogy bebizonyítsd mennyire igazad van! :P Mellesleg, szövegkörnyezetrõl hallottál? Az ott mindenképpen kényelmest, maximum(!!!) kézenfekvõt, de SEMMIKÉPPEN sem megfelelõt jelentett!
Amúgy az angol nyelvtudásomról csak ennyit: http://www.cambridgeesol.org/exams/cpe/index.html
Szóval rohadtul nem érzem igényét annak, hogy ezsgén bizonygassam bármilyen nyelvtudásomat, legyen az angol, német vagy bármi más! Nem egyszer fordítottam már professzoroknak, publikációkban szerepel a nevem, ahol fordítóként vagyok megjelölve (Manfred Wieninger az egyik ilyen professzor neve, google a barátod, talán a publikációit is megtalálod), folytathatnám.
130-at keresnék nettóban, ha ebben a kurva elmaradott országban hajlandó lenne fordítóiroda mozgáskorlátozottat állandó jelleggel foglalkoztatni, így csak alkalmi munkáim vannak, de azok is rendszerint olyanok, hogy a drágalátos TIT fordítóiroda dobta vissza, hogy ezt nem tudják lefordítani az adott határidõre!
Most már pedig elég az offolásból, faszom már erõsen ki van azzal a divattal itt, hogy nem tényekrõl vitatkoznak a fórumozók, hanem egymásba kötnek bele, hogy kinek nagyobb az internetpénisze!
Mind a két oldal a "convenient" szó jelentésérõl ír. Ott van a legtetején, aztán ott van szótagolva, fonetikusan és ha megkéred akár fel is olvassa neked. De a lap címében is ott van és az url címben is.
Te tudsz angolul? Mert ha tudnál akkor nem beszélnél hülyeségeket! "suitable or agreeable to the needs" = "a céljainknak vagy igényinknek megfelelõ" "well-suited with respect to facility or ease in use" = "tulajdonságára vagy könnyû használhatóságára tekintettel az igényinknek megfelelõ" De még ha ezeket nem is érted ott a harmadik rész: "3. Obsolete. fitting; suitable." = A régi jelentése: "fitting", "suitable"
Kicsit lentebb a szinonimák: adapted, serviceable, useful, helpful, advantageous, handy
De itt egy másik egynyelvû szótár: Cambridge Dictionary "suitable for your purposes and needs and causing the least difficulty" = Céljaidnak és igényeidnek megfelelõ és a legkevesebb problémával jár.
Ennek a jelentése távolról sem az amit te ki akartál hozni belõle, hogy a tudósok lustaságból a legegyszerûbb modellt használják függetlenül attól, hogy az mennyire jó.
"A hajo vedelmevel kapcsolatban pedig mar parszor leirtam a Bussard ramjet-et. Ennek az elejen a Bussard kollektor nem csak az uzemanyagszerzesre szolgal, hanem ez vedi a hajot a szembejovo reszecskektol, megpedig azzal, hogy osszegyujti es betomi oket a hajtomube"
Ionok, meg kósza hidrogénmolekulák ellen jó is az, de porszemek, kõzetdarabok ellen nem véd. Gondolj bele, mekkorát ütne egy homokszem fénysebesség közelében. Szerintem egy 85 mm-es páncélelhárító löveg alulmaradna tûzerõben egy fénysebességgel becsapódó homokszemnyi kõzet ellenében. A csillagközi ûr is tele lehet velük. Mindenféle õstökös teleszemetelte velük a galaxist, és ha abból indulna ki valaki, hogy csak csillagok közelében alakulhattak ki, és nem létezik olyan, hogy az anyag olyan helyeken is összecsomósodott, ahol nem alakulhattak ki csillagok, hát volt pármilliárd év arra, hogy szupernóvák sodorjanak ki a robbanásaikkal rengetek ilyen kõzetdarabkát a robbanásaikkal a csillagközi térbe. Még az is lehet, hogy két csillag között ezernyi exobolygó képzõdött, és csak azért nem lett belõlük csillag, mert nem volt annyi anyag. Mondjuk ekkor nem is kell keresni a sötét anyagot, mert ott van az mindenhol, csak nem látjuk, mert amit láthatunk, az a csillagok fénye.
Csillag nélküli "bolygók"... Nem is olyan lehetetlen felvetés...
Vagy az, igen. Viszont bármennyire is egyszerûbb lenne, nagyobb lenne a pazarlás a megépítésekor, mert tegyük fel a több hajó ötlete miatt kevesebb rendundanciával épített egyik hajó menthetetlenül meghibásodik, át kell menekíteni a teljes legénységet, a másik hajó(k)nak rendelkeznie kell minden téren akkora befogadóképességgel, hogy ez ne okozzon gondot.
Vagy tobb, egyforma hajo kell. Nem egy nagy, hanem tobb kisebb, egyforma hajobol allna a kolonia, igy meglenne a kivant szintu redundancia es meg megepiteni is konnyebb.
Ezért szvsz felesleges a generációhajó témáját is felvetni. Vagy iszonyat nagyfokú modularitás kell, hogy gyakorlatilag ötvenszer meg kell lennie a hajón mindennek, vagy meg kell valósítani az anyagszintézist, hogy bármit elõ tudjanak állítani szubatomi szintû "építõkövekbõl".
Egy hajón a kettõ egy és ugyanaz. Nem lesz semmirekellõ politikus utas, aki a pofázáson kívül máshoz nem ért. Azok hozzák a döntéseket, akik a legfontosabb munkakört látják el a hajó mûködéséhez.
Viszont ha abba gondolunk bele, hogy letelepedéskor már más lenne a helyzet, akkor meg neked van igazad, de teljesen más berendezkedés szükségeltetik útközben, mint letelepedve.
„És ilyet ma nen tudsz megcsinálni. A legkisebb tûz / baleset a hajón gyakorlatilag a hajó fennmaradását kinyírja. Vannak mindenféle elképzelések biokertekrõl csak éppen nincs bizonyítva, hogy ez lehetséges... ”
Ha egy hajó akkora mondjuk mint egy 8 emeletes társasház, akkor annak kb biztosnsággal lerobbanhat a fele, mégsem lesz semmi. Lásd pl tengeralattjárók. Te értesz ezekhez, én kevésbé. De a tengeralattjárók elég rendesen modulokra vannak osztva, és normális légcseréjük van, tudnak oxigént fejleszteni, stbstb.
A kérdés nem a gazdaságra, hanem, az államberendezkesdésre vonatkozott. Azaz arra, hogy kik hozzák a döntéseket. A gazdaság valószínûleg tényleg kommunizmus lesz, az államforma pedig szerintem arisztoikratikus köztársaság, azaz azok hozzák a dontéseket, akik a legjobban értenek hozzá. Vagy az anarchia még ami nagyon valószínû.
Számomra igen optimista becslés ez a pár ezer fõ. A mindenható nyersanyag megléte még nem jelent automatikus fennmaradást (az adott színvonalon) Ahhoz hogy a nyersanyagból pl harapófogó legyen mi minden kell, nem is beszélve a bonyolultabb berendezésekrõl. Tehát szerintem kellene minimum egy kisebb városnyi ember, meg vagy tízvárosnyi hajó.
És ilyet ma nen tudsz megcsinálni. A legkisebb tûz / baleset a hajón gyakorlatilag a hajó fennmaradását kinyírja. Vannak mindenféle elképzelések biokertekrõl csak éppen nincs bizonyítva, hogy ez lehetséges...
"A leghosszabb tengeri expedíciók anno több évesek voltak és nagyon komoly megterhelés volt a résztvevõk számára. Szóval úgy szeretném látni azt a technológiát, amivel te 5 fényévnyi távolságba küldesz 2-3 év alatt embert és ott nem fognak meghalni és képesek felépíteni egy civilizációt..."
Ehhez eloszor jo lenne mondjuk a Marsra kuldeni egy par kolonistat, hogy tanuljunk az esetleges hibakbol. Egyebkent a megoldas az, hogy egyreszt onellatasra alkalmas urhajo kell, masreszt olyan cel, ahol a nyersanyagok elerhetoek. Tehat egy egesz urallomast, a fennmaradashoz szukseges minimalis letszammal (tobb ezer fo) kell kuldeni, gyakorlatilag ez a hajo kepes lenne a naprendszer szelen is megelni a Foldtol fuggetlenul. Egy ilyen jarmuvet kell eljuttatni a cel naprendszerbe, ami nem art ha tartlamaz mindent ami az allomasnak kell. Azutan tudnak a kivalasztott bolygo felszinere koncentralni, miutan mar kenyelmesen berendezkedtek az adott naprendszerben az urbeli eletre.
Persze ha van egy lakhato (Mars szeru) bolygo, akkor kapasbol le is szallhatnak, mert a felszinen is biztosan megtalalhato minden. Ekkor az urhajo jo reszebol felszini kolonia lesz, a maradekabol urallomas. Mivel a hajo a Fold nelkul is alkalmas volt a civilizacio fenntartasara, ezert ha egy bolygon leszallnak vele, akkor alkalmas lesz az uj civilizacio fenntartasara. Fontos, hogy kepes legyen az uj kozosseg (ha nem is teszik) onerobol hasonlo hajokat epiteni, ez biztositja, hogy ne csokkenjen a technikai szinvonal a foldihez kepest. Nagy vallalkozas de minden tudasunk megvan hozza, bar a politikai es a penzugyi akarat kevesbe.
A Mars egyebkent ehhez kepest konnyu, a nasa is ezen dolgozik, a legutobb inditott robot pl. nem eletet keres es nem is geologus mint a ket elodje, hanem egy allando bazis letrehozasanak felteteleit vizsgalja. A jelenlegi legjobb megoldas a klasszikus island hopping technikara epulhet. Eloszor kell egy urallomas Fold koruli palyan megfelelo legkori repulesre alkalmas szallito jarmuvekkel, kell egy urhajo ami el tud menni a celbolygoig (Marsig) es visza. Aztan kell egy allando allomas a celbolygo korul, majd johet egy felszini bazis, megfelelo helyi szallito jarmuvekkel.
A Hold meg konnyebb, ott a melyuri komp (ami a Fold koruli allomasrol indul) kozvetlenul le/fel tud szallni egy magneses palyaval, mert nincs legkor. Igy egy lepessel kevesebbel elerheto a holdi bazis es onnan nyersanyagot visszahozni is olcsobb.
Ha megvan az allando marsi bazis, akkor pedig lehetoseg van az onellatasra berendezkedni, mert a Holddal ellentetben a Marson erre minden feltetel adott.
Jelentkezo lenne, anno a Google aprilisi trefajara rengetegen jelentkeztek, tehat ok hajlandoak lennenek az eletuket is kockaztatni egy ilyen kolonia letrehozasaert.
Te el is olvasod mit linkelsz? Mert engem igazol. Segítek, a suitable nem rokon értelmû szóként szerepel, és kétszer szerepel a meghatározásban az easy, és egyszer a comfortable. Na?
Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az ûrt.
A "civilizált" világ fiataljainak 99,99%-át sanszosan ez nem is érdekli. Most komolyan, amkor az sg-n az egyik legnépszerûbb topik a való világ topik...
Perpill nyolc szó ugrott be a megfelelõre - többek között az elsõdleges szótári alakja az appropriate, de mivel elméletrõl van szó, az applicable jobban passzol, de volna itt még a fitting(!!!), suitable, adequate, corresponding, opportune -, convenient messzirõl nem jelent megfelelõt, és nincs az a szövegkörnyezet amiben rá tudnád tuszkolni a "megfelelõ" jelentést. Kivéve ha thesaurusból kukáztad, ami olyan dolgokat köt össze, hogy a Webster Dictionary szerkesztõinek a haja szála égnek áll!
A leghosszabb tengeri expedíciók anno több évesek voltak és nagyon komoly megterhelés volt a résztvevõk számára. Szóval úgy szeretném látni azt a technológiát, amivel te 5 fényévnyi távolságba küldesz 2-3 év alatt embert és ott nem fognak meghalni és képesek felépíteni egy civilizációt...
Talán, ha nem a neked tetszõ jelentést választanád, akkor az jönne le az idézetbõl, hogy a LEGMEGFELELÕBB...
A természettudományos matematikai modellek amiket használ is az ember, azok nem SEJTÉSEN és olyan hipotézikseken alapulnak, amiket semmilyen úton nem lehet bizonyítani.
Szóvel lehet mindenféle bozon és húrelméletet gyártani, de amíg a matekkal szembemegy, addig erõlködés az egész.
Kevés hát, mert mindenkinek meglenne a saját feladata ami az ûrhajó funkcióinak az ellátásához szükséges, amire specializálva vannak. Emiatt már alapból lesz egy hierarchia a dolgozók között, az ellátott feladat fontossága szerint. Még ha elõfordulna az, hogy ennél sokkal több a Kaszás Pista földmûvelõ és egyéb munkásember, akiknek az égvilágon semmi funkciója nincs érkezésig, még akkor sem fognak tudni demokratikusan dönteni arról, hogy na most kézfeltevéssel 70%-os töblettel eldöntöttük, hogy nem a missön kontrol, hanem dr. Vég Béla, mûtrágyakeverõ szaktechnikus lesz az új góré.
Mondjuk (számomra) egy picit meredek, hogy egy csillagközi ûrhajón elkezdenek kapitalizmusdit játszani. :)) Ehhez a játékhoz elengedhetetlen a választási lehetõség, ami egy ûrhajón igen kevés lenne.
"Ez hülyeség. Nem csak erõvel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal. Pl le lehet szedni róla az elektronjait."
Ezt hivjak ionizalt allapotnak. Masneven plazmanak. Mivel energiat kell befektetni, hogy ez letrejojjon, ezert ez eleg nagy energiaszintet jelent, az meg nem eppen 'hideg'. Fuzio utan pedig ho es feny keletkezik, meg forrobb lesz az egesz. A kemia es az atomfizika kozott pont ott a kulonbseg, hogy a kemiai folyamatokkal nem lehet az atommagokat modositani, csak az elektronokat es az elektron alapu koteseket pakolgatni.
A hajo vedelmevel kapcsolatban pedig mar parszor leirtam a Bussard ramjet-et. Ennek az elejen a Bussard kollektor nem csak az uzemanyagszerzesre szolgal, hanem ez vedi a hajot a szembejovo reszecskektol, megpedig azzal, hogy osszegyujti es betomi oket a hajtomube. Meg a startrek-ben is neven nevezik, egyebkent ez hozza letre azt amit navigacios pajzsnak hivnak. Ilyen pajzsot egyebkent akkor is erdemes hasznalni, ha csak a Holdig megyunk kemiai raketakkal es nem is akarjuk felhasznalni a begyujtott reszecskeket. Csak igy a sugarzas nem jon be a hajoba es olcsobb mint a vastag burkolat.
Rengeteg mu foglalkozik a kolonizacioval es a tarsadalmi hatasaival. A vegeredmeny az, hogy barmilyen tarsadalmi es gazdasagi rend elkepzelheto, mert azt csak es kizarolag a kolonia tagjai dontik el, hogy akarnak elni. Ezt csak kis mertekben befolyasolja, hogy indulaskor milyen sturkturaban voltak. Ha nagyon messzire mennek, akkor idoben is tavol lesznek amire odaernek, ezert fuggetlen civilizaciokent kell tekintenunk rajuk. Ha realis idon belul (par foldi ev) megoldhato az oda vissza utazas, akkor pedig a koloniak szabalyai es fejlodesi lehetosegei ervenyesek rajuk, last egyesult allamok.
Hát, hogy kérnéd a minimálbért sokévre az utazásnál, az is sok lenne, 7 millió évre, ami neked csak 10 év.
„Az a gond, hogy akkora energia kell hozza, hogy az sokminden, de nem hideg.”
Ez hülyeség. Nem csak erõvel lehet. Sok mindent lehet ám csinálni egy atommal. Pl le lehet szedni róla az elektronjait. Vagy még többet ráerõszakolni. Plazmásítani, vagy éppenséggel rácsba szervezni. Másfajta leptonokat és nukleonokat beletenni proton és elektron helyett. Másfajta atomokat használni katalizátornak (hoppá, kémia, katalizátor, aktiválási energia, stb. Itt is el lehet képzelni valami hasonlót, a szitu kb ugyanaz). A lehetõségek tárháza körülbelül végtelen, ráadásul egyre több spéci cuccunk van, amikkel egyre alacsonyabb szinten tudjuk manipulálni az atomokat.
De egyébként igen. Viszont szerintem nem a 7 millió évet fizetnék ki bérben, hanem csak a tíz évet, azt viszont elosztanák 84 millió havi részletre. :-)
Csak egy probléma van. A fénysebességhez közelítve nem csak az idõ lesz relatív, hanem a tömeg is, tehát a hajtómû teljesítménye, egyre elenyészõbbé válik. Közelítenéd a fénysebességet, az ûrhajó meg egyre böszmébb tömegileg, így egyre kevésbé gyorsítana a hajtómû. Mondjuk nem csak az idõváltozás lesz 700 ezerszeres, hanem az ûrhajó tömege is.
Sajnálom, de tényleg furcsa, hogy gyakorlatilag mindenki azt valószínûsíti, hogy ennek a naprendszernek a rabjai vagyunk, de szerinted mindenki mást hisz, és egy nemzetközi összeesküvésben titkolják a valóságot, amit csak te látsz a világon. Rögeszmés tévképzetes vagy. Jobb, ha látod, mint benne vergõdsz. Ha belátnád, nem szenvednél el annyi megvetést.
Ez valójában csak egy dologra lesz jó. Ha valóban nem lehet gyorsabban közlekedni a fény sebességénél, akkor legalább azt a sebességet kellõen megközelítve, egyetlen legénység évezredekig teljesíthet szolgálatot ... kéremszépen érte - nagy szerényen, csak - a minimálbért havonta! :D
Ha a fénysebességet 10 tizedesjegyig megközelíted, mondjuk azonnal annyival tudna menni az ûrhajó, akkor 700 ezerszeres idõlassulást szenvedsz el. Ez annyit jelentene, hogy a tíz évet öregednél, miközben 7 millió fényévet megteszel, és 7 millió év tellik el a Földön. Persze ez csak elmélet, mert ilyen szerkezetet megépíteni lehetetlennek tûnik a mai tudásunk szerint. Egy nap múlva meggondolnád magad, hogy menjünk vissza a fogkeféért, visszafordulsz, és neked csak két nap volt, de már 40 ezer év telt el, mire visszaérsz.
Kicsit durva. Ha mondjuk a fénysebességnek csak a 10%-val haladnál, akkor ilyen nem lenne, csak ezredmásodperces eltérések. A 113-as hsz-ben ott a képlet, kiszámíthatod.
"Huh, ezt a tér-idõ dolgot tényleg nehéz megérteni. :) Ez azt is jelenti, hogy ha én állok, s nézem az F1-et, akkor a pilóták (mivel "száguldoznak") relatíve lassabban telik az idõ, lassabban öregednek? :D Vagy ez itt a Földön nem igaz? Mondjuk N. Amstong, amikor éppen átutazóban volt a Holdra, akkor relatíve idõutazást hajtott végre? :)"
Valójában igen, az autoversenyzõ versenyzés közben lasabban öregszik. De mondjuk csak egy nanosecundummal.
A képlet, amivel kiszámítható, miként tellik másként az idõ:
1/gyök(1-(v·2/c·2))
A nyugalmi szemlélõ szempontjából.
Tehát, ha a fénysebesség 99%-val haladsz, akkor
1/gyök(1-0,99·2), ami 1/gyök(1-0,981) ami 1/gyök(0,199) ami 1/0,14 ami 7,09.
Ez annyit jelent, hogy a fénysebesség 99%-val haladva hétszer lasabban tellik az idõ az úrhajóban, mint itt a Földön. Pontosabban nem is a földön, hanem az ûrben egyhelyben állva (na de mihez képest). Mert a Földnek is van egy sebessége.
Ha a fénysebesség 99,9%val haladnál, akkor az idõdiletáció sokkal nagyobb lesz.
1/gyök(1-0,999·2) ami 1/gyök(1-0,998001) ami 1/gyök(0,001999) ami 1/0,044710177812216314199613423002048 ami közel 22.
99,999%-nál, nem vezetem le, de 223. Tehát, ha 223 évig utazna a fénysebesség 99,999 %-val, akkor csak egy évet öregedne.
Tíz tizedesjegynél már hétszázezerszeres az idõ lassulása, ha jól számoltam. Tíz nap egy másodpercnek tûnne.
a fenysebeseg elerese nem gond mar ma sem, egy cyklotronon a korpalyan felgyorsitott protonok kepesek az urhajot ugy felgyorsitani csak amit emlitettel problemak vannak az utkozesekkel, kellene egy pajzs is,na ez az ami nem megy meg
Egyszeregy okos ember azt mondta korai még azon aggódni hogy érjük el a fénysebességet mert nem csak az a probléma. Történetesen ha holnap bemutatna valaki egy vénysebesség elérésére képes hajtómûvet azt akkor sem tudná ember használni mert ahhoz hogy életben maradj egy fénysebességgel haladó ûrhajón a jelenlegi technikai ismereteink szerint kb 60 méter vastagnak kéne lenni az ûrhajó falának hogy ne öljenek meg az ûrhajónak fénysebességgel nekicsapódó részecskék. Mert ugye tök mindegy hogy beléd csapódik valami fény sebességgel és abba halsz bele vagy te mész neki fénysebességgel és úgy halsz meg.
Az idõ változása nekem is magas de az biztos ha az ember valaha képes lesz a fénysebesség elérésére akkor sem lesznek több 100 éves emberek mert a belsõ biológiai órád soha nem fog változni. Számodra akkor is csak kb 100 év áll rendelkezésdere ha esetleg körülötted másképpen alakul az idõ
Ûrhajón szerintem magántulajdon fogalma totálisan irreleváns, és szerintem csak egyetlen személyzet lesz - max mûszakokra bontva - aki el tudja látni a feladatát, így arra is felesleges szavazni, hogy ki legyen az irányítója az egésznek, tehát tuti hogy kommunista.
Ha megérkezik valahova egy (sokadik generéciós) utazó telepesekkel teli ûrhajó akkor ott vajon milyen lesz a társadalom? Kapitalista, tekintélyuralmi, kommunista vagy valami más?
Ebbõl a szempontból szinte mindegy hogy a standard modell mennyire helyes-e? Mint leíró elmélet nagyon jól megállja a helyét. Ha adott esetben a szuperszimmetra igaz, az hogy is segít nekünk új energiaforrás megalkotásában? Nagyjából sehogy. Olyan körülményeket reprodukálnak az LHC-ben, mint amik kicsivel az õsrobbanás után léteztek. Mennyi az esély, hogy abból lesz valami olyan tudásunk, amit felhasználhatunk arra, hogy az ehhez képest fagyott jelenlegi energianszintjeinken bármit is építsünk?? A 19. században még könnyû volt, mert rengeteg dolgot találtak spontán. Áram mágneses hatásától a radioaktivitásig. De ez majdnem mind véletlen volt. Aztán a 20. században iparszerûen kezdtük keresni az új jelenségeket és akadt is még jópár: szupravezetés, félvezetõk, magenergia. De ha már minden követ megmozgattunk akkor kevés felfedezetlen terület marad és a haladás egyre nehezebb. Nem azt jelenti hogy nincs, csak hogy lelassul, pedig egyre több erõforrást használunk rá. Épp mint az orvoslásra, mezõgazdaságra, stb. Ettõl függetlenül vannak idõnként meglepetések, még a klasszikus newtoni fizikából is vannak olyanok, amik meghökkentõek :)
mit nem lehet ezen erteni?, a ter informacio atadasi sebessege a fenysebessegevel egyenlo , ha fenysebesseggel mesz nem tudja atadni a szervezeted sejtjeinek az oregedesi informaciot , lehagyod oket igy mivel nem kapjak meg nem is oregednek
Huh, ezt a tér-idõ dolgot tényleg nehéz megérteni. :) Ez azt is jelenti, hogy ha én állok, s nézem az F1-et, akkor a pilóták (mivel "száguldoznak") relatíve lassabban telik az idõ, lassabban öregednek? :D Vagy ez itt a Földön nem igaz? Mondjuk N. Amstong, amikor éppen átutazóban volt a Holdra, akkor relatíve idõutazást hajtott végre? :)
"Nekem - aki sík hülye a fizikához - lenne pár elméleti kérdésem: amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet (legalábbis fénysebesség-epszilont), akkor ugye az relatíve idõutazás (ezt se értem miért, valaki igazán elmesélhetné, hogy...), akkor elmennénk a legközelebbi csillaghoz, amihez közel 4 fényévnyire vagyunk, tehát fénysebességgel 4 év mire odaérünk, az földi idõ szerint mennyi volna?"
Ha nem kellene gyorsulni, hanem hopp fénysebességgel menne, akkor 4 fényévet pont négy év alatt tenne meg. Tehát négy év múlva lenne ott földi idõ szerint.
Az ûrhajóban viszont megállna az idõ. Elindulnál, és hopp ott vagy abban a pillanatban. Ha egy picivel lassabban mennél, mint a fény, akkor valamennyi idõ eltelne szerinted is. Attól függ, mennyi az a pici.
De elméletileg, ha odarepülnél, meg vissza, akkor jé csak most indultam el, és már itt is vagyok, ti meg miért öregedtetek lenne a felállás.
"akkor a gazdag emberek egy resze meg az osszeomlas elott akarna, ha mashova nem is, de a legkozelebbi ures bolygoig biztos (a Marsra)."
Néhány megjegyzés.
A Föld egy globális összeomlás után is lakhatóbb, mint a Mars. Egy szupervulkán kitörne a Földön? A Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars. Elfogyna a kõolaj? A Marson eleve nincs. Globális felmelegedés következtében elolvadna a két sarki jégtakaró? Máshol lesz a tengerpart, de a Föld lakhatóbb maradna, mint a Mars.
Egyszerûen érthetetlen, hogy ilyen gondolataid vannak. Felsorolhatnám az összes minmeghalunk katasztrófát, bekövetkezhetnének egyszerre, de a Földön akkor is jobbak maradnak az életkörülmények, mint a Marson.
"Szerintem a technikai "civilizált" világ fiataljai sose fognak szembenézni azzal, hogy az emberiség sose fogja meghódítani az ûrt. Majd játszanak inkább egyet a massefecttel meg a halóval és mindjárt úgy érzik hogy "úúú már csak egy kicsi kell és mi is ilyen jók leszünk mint a seppard". :) Pl. amiket én írok azt a legtöbb fórumról már kimoderálták. Nem szabad kimondani a kemény tényeket..."
Azért leszek vulgáris, hogy könnyebben megértsd.
Téged azért moderálnak ki mindenhonnan, mert egy önmagát ismételgetõ retardált elmebeteg fasz vagy.
A világon szinte mindenki tisztában van azzal, hogy más csillagrendszerekbe eljutni az emberiségnek gyakorlatilag lehetetlen.
Ha esetleg léteznek olyan fizikai jelenségek, amiket jelenleg nem ismerünk, de késõbb hasznosítani tudnánk, akkor esetleg.
Ezt mindenki tudja. A te elmebetegséged abban merûl ki, hogy a mindenki által ismert valóságról azt hiszed, hogy rajtad kívûl senki nem ismerte fel.
Gyakorlatilag a mákostészta receptrõl szóló fórumon is csak ezt tudod hangoztatni.
Te elgondolkodtál azon, hogy miért mindenrõl ez jut eszedbe?
Segítek... azért, mert egy rögeszmés elmebeteg vagy.
"jelenlegi eszközeinkkel és ismereteinkkel értelmes idõn belül büdös életben nem lesz ember számára csillagközi utazás"
Mar most is lehetne, csak: -jelenleg eleg draga, ezert most eppen anyagilag nem eri meg -kell egy celpont, ezert elob talani kell par Fold tipusu bolygot (ezen ujabban valamiert nagyon dolgoznak) -technikailag mar most is lehetseges, a hozza szukseges rendszereket mar kifejlesztettek es egy reszuket tesztelik is (pedig nem akarnak ra kolteni, de kezd olcso lenni)
Tehat ha az emberiseg ugy dontene, hogy akar csillagkozi utat, akkor lenne. Ha nagyon nagy lesz a gond, akkor a gazdag emberek egy resze meg az osszeomlas elott akarna, ha mashova nem is, de a legkozelebbi ures bolygoig biztos (a Marsra). Az, hogy akik itt irogatnak a forumon nem tartoznak a gazdagok es a kivalasztott ertelmisegiek kozze nem jelenti azt, hogy a vezeto reteg szamara nem elerheto a dolog ha az eletuk mulik rajta. A technika adott, mar csak az elhatarozas kell a vezetok reszerol. Nem a poltikusok, hanem a valodi vezetok, a nagytokesek reszerol.
Egyebkent meg ha igy fejlodik a tudomany, akkor elofordulhat, hogy a kozeljovoben mar az atlag emberek szamara is elerheto lesz egy bolygokozi ut. Ha maskepp nem, akkor szerzodott szolgakent. Anno az amerikai alapito atyak is eleg sok hasonlo besorolasu cseledet vittek magukkal az ujvilagba es a feluk tul is elte az elso evet.
Valóban semmilyen természettudományos megfigyelésen nem alapult, hanem dogmatikus volt, ahogy ez az idióta standard modell is, ami LHC-nek hála bukni készül a jelenlegi formájában. Ezért nem képes haladni a tudomány, ugyanúgy jelen vannak a dogmák. Tudod hogy a standard modellnek hány alternatívája van? Rengeteg. És tudod azt, hogy miért éppen ezt választották standardnak? Félrefordítást elkerülendõ, idézek eredeti nyelven: "The math of this one was the most convenient."
Ennyi! Kényelmesebb! Stephen Hawking szerint nem létezik Higgs bozon, és az LHC már 95%-ban neki ad igazat. 5% esélye van a Higgs bozonnak, hogy elõbukkanjon. Ha a jövõ év közepéig 126 GeV-t elérve sem találnak semmit, akkor game over!
Az, hogy a Föld lapos semmiféle termésszetudományos megfigyelésen nem alapult. Ellenben kísérletekkel és matematikai modellekkel tudjuk jelenleg azt, hogy jelenlegi eszközeinkkel és ismereteinkkel értelmes idõn belül büdös életben nem lesz ember számára csillagközi utazás.
Mindig a falra mászok az ilyen szûk látókörû: "jaj, jaj, má soha, semmikor, jaj" írásoktól. Sokáig azt hitték, hogy a Föld lapos, és ha eljutunk a szélére, akkor leesünk. Pedig mégse. A tudomány nagyon gyorsan fejlõdik, mikorra égetõ lesz a 10milliárd ember problémája meglesz ez is. Nem a mai fejeltségbõl kell kiindulni, és a tudományba nincs olyan, hogy "nem lehet" vagy "soha".
"Ha létezne hidegfúzió, akkor sem oldaná meg a csillagközi utazás problémáját..."
A csillagközit nem, a Naprendszeren belül, de fõleg a Föld körüli tevékenységet dobná meg nagyon. Lényegesen olcsóbban tudnánk feljuttatni dolgokat az ûrbe.
"Nem fura, hogyí hidegfúziónak nincs nyoma? Talán mert nincs?"
Talán mert azt sem tudjuk hogy mi az a hidegfúzió, így lehet hogy akkor se látnánk, ha elõttünk lenne. Lehet hogy hõ segítségével indul be a folyamat, pl olvadt kõzet közelében és a keletkezõ hõt így nem látni. Lehet hogy tisztább elemekkel lehet megvalósítani, mint a cikkben szereplõ Rossi esetén is, ami nem biztos hogy a természetben elõfordul. De még azt sem tudjuk mely elemekkel fordulhat elõ pontosan. Kisérletek vannak palládiummal is, nikkellel is.
ott a problema a gondolatmenetetekkel hogy belekenyszerititek magatokak a szimulalt vilag fizikajaba, de be lehet torni a ter szerverbe es meg is lehet valtoztatni a parametereket, jegyezzetek meg hogy barmit lehet, olyan nincs hogy valami akadalyba utkozik, pl ha akarok letrehozok olyan parallel computert a feny felhasznalasaval ami lenyomja a jelenlegi processzorokat, egy gombfeluleten szorodo feny kiszamitasa a ter computeren tobb millio teraflops, az osszeado aramkoroket feldughatja maganak az intel , en isten szamitogepen is jatszadozhatok
"A mágneses tükröknél volt olyan, hogy a végeken kilépõ veszteségi részecskéket bevezették egy energiaszelektív MHD-generátorba és 90% fölötti, de lehet volt az 95% is, hatékonysággal tudtak belõle áramot csinálni."
Ha ket linearis gyorsito van egymassal szemben, akkor mibe szaladnak bele a nem fuzionalo, tulszaladt reszecskek az utkozesi pont utan? Egy magneses falba...
"A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sûrûség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sûrûséget lehet elérni"
Viszont ionizalt allapotban iranyithato minden magneses terrel. Pont az lenne a cel, hogy minel vekonyabb sugarat hozzunk letre, lehetoleg 1 atommag vastagot, mert akkor nagyobb az esely a talalatra es a sikeres fuziora. Tehat a nagy, lassu, vastag sugar helyett egy nagyon vekony es nagyon gyors sugarat kellene hasznalni. A ket sugar kozepen talalkozik, amik fuzionalnak azoknak a mozgasi energiaja kozel 0, oldalra eltavolithatoak. Amik nem fuzionaltak azok az utkozes miatt elternek az egyenes palyarol, felkenodnek a szemben levo, elleniranyu magnesre, leadjak az energiajukat es oldalra tavoznak. Ami kozepen jott ki, az a helium, a tobbi mehet vissza egy uj korre. A megoldas masik elonye, hogy az egyik sugar lehet sima hidrogen, eleg a masinak deuteriumnak lennie, igy elvileg sikeres fuzio eseten sincs neturon sugarzas (elektronok hianyaban beta sincs), csak gyenge alfa es nagyon eros gamma. Az utobbi gyakorlatilag ho es feny, mindketto eleg jol alakithato at felhasznalhato energiava.
Szerintem meg a 3. és 4. generációs atomerektorokat kellene felpörgetni. Ugyanis arról tudjuk, hogy mûködnek, mert "csak" erõs továbbfejesztése egy alaptechnológiának. A fúzióról nincs bebizonyítva, hogy idelent is lehet tartós és kellõen olcsó. Egy fej/írás technológiára alapozni a jövõt, hogy hátha jó lesz elég botor dolog. A fisszióról tudjuk, hogy mûködik.
A hidegfúziót akik komolyan gondolják azok nem is az eredeti kísérletbõl indultak ki. A mûegyetemen is végeztek egyébként ilyen irányú kutatásokat. A trükk az lett volna, hogy egy kristályrácson sokminden megváltozik. Valami olyasmit akartak elérni, hogy a fúzionálandó atommagok egyikének negatív legyen az effektív tömege (egy tisztán elméleti kutatásról beszélek). Többet sajnos én sem tudok a témáról, de az volt a lényeg hogy ésszel csinálják. 10-20 keV energiát nem lehet összeszedni elektrokémiából vagy kavitációból, amiket itt a cikk említ.
A lineáris módszerekkel az a baj, hogy a Coulomb-szórások miatt a sebességeloszlás az ion-ion ütközési idõskálán maxwellivé válik, tehát igen gyorsan. Nem mondom, hogy nem lehetne ezt is ésszel csinálni, de még nem láttam olyan tervet, amiben ezt meg tudták volna oldani. Egyet kivéve: A mágneses tükröknél volt olyan, hogy a végeken kilépõ veszteségi részecskéket bevezették egy energiaszelektív MHD-generátorba és 90% fölötti, de lehet volt az 95% is, hatékonysággal tudtak belõle áramot csinálni. A másik fontos kérdés amit fel kellene tenni a fúzióval kapcsolatban, ha magfúzióról van szó, akkor minek kellenek az elektronok? Sajnos a választ itt is a sûrûség adja meg, mert ha nem semleges a közeg a Coulomb kölcsönhatás miatt sokkal kisebb sûrûséget lehet elérni, de azért ez a gondolat is megérne egy kis számolást. Lásd colliderek....
A lineáris gyorsítás tudtommal nem gazdaságos mivel a felgyorsított magoknak csak a töredéke okoz fúziót. A felszabaduló energiát aztán alakíthatod át elektromos árammá, hogy újból gyorsítsd a részecskéket.
"Technikaiak vannak, hogy lehetne az egyik atomot beleerõszakolni a másikba, ha taszítják egymást, de ez trükközéssel megoldható."
Az a gond, hogy akkora energia kell hozza, hogy az sokminden, de nem hideg. Egyebkent az altalam irt linearis gyorsitas kinetikai energiat hasznal, tehat a hidrogen izotopokat csak eppen ionizalt allapotba kell hozni (mar ez is eleg meleg), de utanna mozgasi energia formajaban kapja meg a fuziohoz szukseges energiat, tehat gyakorlatilag ket atommagot egymasnak csapunk. Ha eleg atommagot inditunk mindket iranybol akkor kozepen statisztikailag egy reszuk pont jo szogben talalja el a szembe jovoket es ezek fuzionalnak. A szemetet utanna magneses terrel ki kell vonni, atomtomeg szerint szeparalni, a hidrogen megy vissza, a helium mehet ki a hajtomu fele. A keletkezo hot es fenyt pedig felhasznalhato energiava kell konvertalni. Aztan ezt kell ismetelni sokszor, minel nagyobb frekvenciaval es atommag szammal...
A hajtomu pedig barmilyen plazma alapu rendszer lehet, ha eleg nagy teljesitmenyt szeretnenk, akkor jelenleg a vasimr a legjobb. Vasimr-ral elvileg mar a felszini gravitacios lyukbol is ki lehet jonni, bar akkor jobb a legkori levegot hasznal hajto kozegnek. (lasd: nuclear ramjet) Mondjuk ez megoldas az urben is jo, csak ott a csillagkozi szemetet kell osszeszedni, pl. egy Bussard kollektorral. Ez azert is jo, mert a gazok es por amiknek menetkozben nekimegy a jarmu nem rongaljak meg, hanem hajtoanyag lesz beloluk, igy a jarmu nagyobb tomeget tud felhasznalni a hajtasahoz mint az eredeti felszallo tomege.
ps: Fenysebesseg: Minel gyorsabban megyunk, annal lassabban telik az ido a fedelzeten. Fenysebessegnel elmeletileg megall, tehat pl. a fotonok nem oregednek. Urutazasra azert jo, mert ha kozel fenysebesseggel megy egy hajo, akkor a fedelzeten nem nagyon telik az ido, tehat szinte barmekkora tavolsagot megtehet ugy, hogy az utasoknak nem kell kozben ellatmany. Az, hogy a Foldon mennyi ido telik el irrelevans. Amig nem tudunk a fenynel gyorsabban menni vagy kommunikalni, addig minden kolonia az indulas utan egyedul van es fuggetlen civilizacionak szamit. (nekik mindegy mi lesz utanna a Folddel, oket mar nem erinti)
Egyebkent a tulelesre tobb strategia is van. Ha a Fold tonkrevagasat nem tudjuk megakadalyozni, attol meg az emberi faj tuleleset biztosithatjuk ha mashova is at tudunk telepedni. Meg az is lehet, hogy ezek a kutatasok (pl. fuzios energia) megmenthetik a Foldet is. (pl. fuzios energiaval hajtott legkor generatorokkal, amik szendioxidbol csinalnak oxigent es szenport, vagy primitivebb formajukban szendioxidbol es vizbol oxigent es szensemleges fosszilis uzemanyagot)
Van ez a nagyon ócska discovery mûsor ahol egy õsz jappó hippi áltudós kutakodik hogyan lehet ezt meg azt kivitelezni. Arra a konklúzióra jutott az ûrkolonizálós rész, hogy nanotechnológiával önreplikáló rajbotokat küldene a galaxis összes naprendszerébe feltérképezni a lakható bolygókat, majd egy ilyet találva a rajbotok felépítenének egy ûrbázist, majd a földrõl átkommunikálják a tudósok teljes genomját, illetve memóriatérképét, majd gyakorlatilag ezeknek a földi tudósoknak a tökéletes mását növesztenék! :D
Ez tûnt - neki - a legjobb megoldásnak, ami sok olyan gondot kiküszöbölne ami a hibernációval, az ûr káros sugárzásával stb. járna! :D
A fénysebességet annyira nem tudjuk megközelíteni, hogy az idõ problémát okozzon. Természetesen a rendszeres oda-visszaútról el kellene feledkeznünk. Ami még a realitásba jelenleg belefér az a többgenerációs küldetés, abból is az egyirányú.
Az földi idõ szerint pontosan 4 év. Az utazó szemszögébõl kevesebb.
Ismét, a földön ugyanannyi idõ telik el, az utazó tapasztal kevesebb eltelt idõt.
Ha tudsz angolul, ajánlom a PBS - The Fabric of the Cosmos mûsorának elsõ részét aminek a címe "What is Space?". Torrenten megtalálod ha másképp nem, idegesítõen egyszerûen és szájbarágósan magyarázza, hogy miért is telik másképp az idõ fénysebességet megközelítve.
Nekem - aki sík hülye a fizikához - lenne pár elméleti kérdésem: amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet (legalábbis fénysebesség-epszilont), akkor ugye az relatíve idõutazás (ezt se értem miért, valaki igazán elmesélhetné, hogy...), akkor elmennénk a legközelebbi csillaghoz, amihez közel 4 fényévnyire vagyunk, tehát fénysebességgel 4 év mire odaérünk, az földi idõ szerint mennyi volna?
"Nekem" (biztosan felvetették már kis millióan) itt az volna az elméleti problémám: amennyiben még lehetséges volna fénysebességgel közlekedni, azzal hogyan hódítanánk meg az ûrt annak tükrében, hogy leugrunk a legközelebbi csillaghoz, majd visszajövünk, s addigra a Földön ki tudja, hogy mennyi idõ telt el (de komolyan, ki tudja?)?
Tehát ezzel az ûrutazósdival a legkevesebb gond a sebesség, az idõ - illetve a felfoghatatlan távolság (amennyiben sikerülne elérni a fénysebességet, még az is nevetségesen kevés az ûr meghódításához) - sokkal nagyobb gubancot okoz. Az ûrutazás halva született gondolat. :(
Informatika és tudomány
