Hogy hol voltam az elmúlt pár évben? Informatikusként dolgoztam több vállalatnál :D
A marketing egy dolog, arra valóban kiválóak ezek a közösségi oldalak. Csakhogy meg kell különböztetni a marketinget és az arculatot. Egy cég akkor nevezhetõ komolynak, ha saját weblappal rendelkezik, saját adatbázissal, stb. A Twitter, a Facebook meg hasonszõrû társaik reklámcélokra megfelelõek, de ennyi, semmi másra. Tehát ha egy cég azzal érvel, hogy egy volt dolgozójuk az ügyféllistájukat vitte el azáltal, hogy egy közösségi rendszer követõtábora vele tartott, az elég sokat elmond véleményem szerint az adott cégrõl és pont az általam már leírt adatvédelmi problémákról is.
A precedens teremtésnél nem feltétlenül csak a precedens rendszerrel rendelkezõ országokra gondoltam, hiszen a precedens tágabb értelemben egyfajta példa. Tehát ha úgy jobban tetszik akkor úgy írom, hogy példa értékû lehet ez a per, ha a munkáltatónak ad igazat a bíróság.
Akarom mondani, fent... :)
Precedens jellegu per csak angolszasz jogrendszerben van, a kontinentalisban nincsen olyan, teljesen mas szisztema. Raadasul kb. az osszes ceg fennt van ilyen kozossegi portalokon, legalabbis ugy hallottam es ez egyaltalan nem utkozik torvenybe.
Azzal egyetertek, hogy SOKKAL durvabb szabalyozas kene, de pl. az egesz tarsadalmat fejetetejere kene allitani, ebbe most nem is mennek bele... ;) Viszont saxus-nak igaza van, hogy vmit kihagytal az utobbi idoben, bar ez szerencsenek is felfoghato.
Masreszt, ha mint dolgozo tulajdonit el (sikkaszt) ceges adatokat, eredmenyeket (megha az az O munkaja eredmenye is volt), akkor az evidens, hogy komoly buntetest kap. Viszont ha a ceg, "megengedte", azt konnyen lehet ellenorizni (irasos dokumentumok, alap), ebben az esetben sincs apellata.
"Van írásos megegyezés, hogy mit vihet, milyen körülmények között? Ha nincs, akkor nehéz lesz bizonyítania, hogy vihette. "
Szerencsére nincs igazad. Az "Ártatlanság vélelme" (,ami mindenkit megillet) szerint a cégnek kell bizonyítania, hogy nem vihette. Ráadásul nekem a cikkbõl az jön le, hogy emberünket kifejezetten emiatt fogadták fel (hivatásos blogger) és a twitter accountot õ hozta létre.
Te melyik bolygón éltél az elmúlt három évben? Minden a facebookról meg a twitterrõl és más egyéb közösségi szemetekrõl szólt a marketing területén.
Amit meg a csóka csinált, az közönséges sikkasztás. Van írásos megegyezés, hogy mit vihet, milyen körülmények között? Ha nincs, akkor nehéz lesz bizonyítania, hogy vihette.
(De most úgy õszintén: mégis melyik az a hülye vállalat, amelyik belefeccõl egy valag pénzt, - mert egy ilyen marketing csatorna kiépítése is pénzbe kerül, bármennyire is hihetetlen egyeseknek, - hogy aztán a távozó kolléga vigye az egészet?)
Érdekes kérdéseket vet fel ez a téma, többek között azt is, hogy mit keres egy vállalat egy közösségi portálon? Már csak azért is, mert ez igen komoly adatvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen a Twitteren bárki megnézheti, ki kinek az ismerõse, márpedig ha ezek a követõk tényleg csupa ügyfél, akkor a cég nem megfelelõen bánt az üzletfelek és saját üzleti adataival. Ha a vállalat tényleg ezt az eszközt használta valamire, hát az elég hülye lépés volt részükrõl, hiszen simán csinálhattak volna egy saját weboldalt, amin minden szükséges funkció elérhetõ.
Egy biztos: ez a per tényleg precedens értékû lesz, és sajnos nem csak az amcsiknál, mivel ez a per már alapon feldobhat egy ötletet más országok munkáltatóinak, sõt, egyes bosszúszomjas elbocsájtott alkalmazottaknak is.
"Kravitz szerint azonban egykori munkáltatója megengedte, hogy továbbra is ezt a felhasználói fiókot használja, amennyiben "idõrõl idõre a vállalat nevében is ír bejegyzéseket". A 17 ezres követõtábort - amely idõközben 22 ezresre duzzadt - maga Kravitz építette fel, aki négy évig dolgozott a cég bloggereként. " HA ez igaz a cég nem nyerhet. De a lényeg akkor is az, hogy nem a céget követtik, hanem a fickót. Tough luck.
Nemteljesen. (szerintem) A tanár megtartja a diákok egy részét (különóra) ha lelép az iskolától, de még helyben marad. A munkáltatónak semmi köze nincs hozzá, hogy én hogyan használom ki az ismerettségemet. Egy területi képviselõ, üzletkötõ stb viszi magával az ügyféllistát a telefonján, levelezésében, és ki is használhatja, mert már nem biztos hogy ügyfél, hanem már ismerõs. A legtöbb jó meló pont a jó kapcsolati tõkérõl szól.
Remélem a cég nyer, ha egy munkáltató fizet egy munkáért, akkor a munka eredménye a munkáltatót illeti - hiszen ezért fizetett. Mi lenne, ha egy asztalos aki napi 8 órában asztalokat készít egy munkahelyen, haza vinné az elkészített asztalokat és maga értékesítené? Nem hiszem, hogy a cég ezt megengedte volna. Egy tanár nem viheti magával a tanítványokat, akármennyire is követnék a tanítványok, de egy ügyvéd sem viheti el a klienseit az ügyvédi munkaközösségbõl. Ezelõtt ez konkrétan két évet jelentett, két év múlva megszólíthatja õket. Indítson magánpraxist, ez a "faszi" ahogy neveztetett az elõbb magán linkgyûjtõ céget pl. és amilyen account-ot ott elér, az mind az övé. Ma is van erre törvény rendezett országokban.
Szóval, a faszi elhagyta a céget és vitte magával a cég twitter accountját is? Ha a cég tényleg megengedte neki, akkor mire fel perelnek? Amúgy ebbõl a hírbõl az jön le, hogy nem a céget követték, hanem a faszit.
Informatika és tudomány
