Én nem tudom hogy miért, de az utóbbi pár évben a középszintû vezetõk egyre kevésbé érdemlik meg szakmai és emberi szempontból a beosztásukat. Ez is csak kiseggelte a beosztását. Ha igaz amit gugliztam róla, akkor évekig szárazföldi, íróasztal mögötti beosztásai voltak, aztán megdobták a kapitányi ranggal és beosztással.
A videót elnézve, az nem fér a fejembe, ilyenkor hova siet a hõs kapitány? Egy ilyen hajó útjának a java része (monduk 99%) jó mély, zátonyoktól mentes vizeken vezet, ott lehet nyugodtan tolni neki, de a túróért kell ilyen tempót diktálni efféle környéken, pláne, ha már úgyis tömegesen vonulnak a népek a partról megnézni, integetni a nagy úszó-tülkölõ izének, már csak a show kedvéért is logikus lenne, ha kicsit finomabban mozgatnák.
De nem csak ezért, hiszen a fele ekkora tempó az negyedannyi mozgási energia, ezzel egyenesen arányos a sérülés ha gebasz van, azaz néhány elárasztott rekesz, elégedetlen utasok hada, gyorsan gazdagodó ipari búvárok, meg néhány jelentéktelen cikk a bulvárlapok utolsó oldalain lenne most ahelyett, ami történt.
Ez a Schettino egy igazi baromállat, a dolgok pedig ma úgy állnak, hogy az ilyeneknek simán kapitányi rangot osztanak, ez azért megnyugtató, nem? Persze, elmaradottabb kultúrákban meg álamfõt csinálnak az ilyenekbõl, és mint tudjuk, egy álamon még mentõcsónakok sincsenek...
Csináltak amúgy már ilyet a Concordiával Giglio partjainál itt van-e:2011 Augusztus
Arról nem is beszélve, hogy a biztosítósok sem hülyék. Egy ilyen balesetnél olyan részletességgel vizsgálják ki az okokat, hogy az ilyen biztosítási csalások mindig kiderülnek. A biztosítók nem jótékonysági szervezetek, ha a kárt okozó esemény nincs benne a szerzõdésben, azonnal megtagadják a kifizetést.
Nem mondanának ilyeneket, ha csak egy kárrendezésen is részt vettek volna. Akár csak autóbaleset után.
A concordia mar fent sincs a listan, viszont az oldala meg el, csak atiranyitjak egy sajtokozlemenyre...
"Ha jól volt megírva a szerzõdés, még az sem kizárt, hogy a kapitány az út elött beszélt a cég vezetésével, akik monták neki, hogy ugyanmár látogassák meg a szakács rokonait a szigeten."
Nem valoszinu, ha hajot selejteznek, akkor altalaban szetvagjak a hajogyarban. Egy ilyen biztositasi esemeny ugyan visszahozza a hajo arat, de par ev alatt nagyjabol a duplajat fizethetik vissza, annyival no az alapdijuk. Meg mindig jobban megeri ha eladjak ocskavasnak, a maradekot meg beepitik az uj hajoba es orulnek a biztositasi dijkedvezmenynek.
És persze valszeg biztosítva volt. Ha jól volt megírva a szerzõdés, még az sem kizárt, hogy a kapitány az út elött beszélt a cég vezetésével, akik monták neki, hogy ugyanmár látogassák meg a szakács rokonait a szigeten.
hajto = hajot, utodjak = utodjat (ez a hatranya ha mobilon gepel az ember)
A hajo gps rendszere jol mukodott, van par weboldal ahol kovetni lehet az eppen aktiv hajokat egy terkepen. Ezen jol latszik, hogy kozel ment, latszik az utkozes utani kb. 15-20 fokos eles szogu elteres a korabbi menetiranytol, aztan a hurok eleje a kikoto fele. Kb. annak a kozepen ment el a jel, amikor a tartalek rendszerek is megadtak magukat.
"A vészjelzés leadása azonban csak 30 perccel késõbb történt meg, és a kiürítést csak 22.58-kor rendelték el. Ekkor a hajó dõlésszöge már 30 fokos volt!"
Az elozo hozzaszolasomban leirtam az idorendet. Egyebkent a hajto pont az Andrea Doria balesete miatt szereltek fel olyan mentocsonakokkal, amiket akar 20 fokos dolesszog mellett is le lehet ereszteni. A hajo utodjak egyebkent a tulaj mar akkor elkezdte epittetni, amikor meg folyt a vizsgalat. Valoszinuleg most is a napokban fognak szerzodest kotni a Concordia potlasrara egy azonos gepeszeti alapokra epitett, de valamivel nagyobb felepitmennyel es utaskapacitassal rendelkezo hajora.
"Kíváncsi vagyok, hogy mi a fenét fognak kezdeni vele?"
Majd 1 hónap múlva olvashatod a hasznaltauton: eladó 1 db oceánjáró hajó újszerü állapotban, kevesett futott, törésmentes, megbizható kapitánytól :)
ui: a mentõcsónakok sajnos már nincsenek meg, de könnyen pótolhatóak."
Kimaradt a nemdohányzó nõtulaj, meg, hogy sok extrával, meg garázsban tartott. :D
Akik azt számolják, hogy mennyit veszít a hajó tulaja, nos, közlöm, hogy bizony szinte semmit.
A magyarázat: a hajót eladhatja ócskavasnak, ebbõl is van bevétel, plussz a hajónak volt biztosítása, ami lényegében állja az értékének jelentõs részét.
Az utasok kártérítését szintén a biztosító állja, ugyanis minden jegyhez tartozik biztosítás is (persze csak akkor, ha a hajózási társaság betartotta a szabályokat).
Mivel egy ilyen eset után valóban utazásra nem nagyon tudnák használni a hajót, még mindig vannak más felhasználási lehetõségek, pl. átépítés és átnevezés, vagy az eredeti állapotban történõ felhasználás pl. szállodaként.
Más: érdekes problémát mutat az, hogy az a baleset egyik okaként az ECDIS rendszert jelölik meg. Ennek a rendszernek ugyanis 3 fõbb eleme van: egy hanglokátor, aminek az eredeti tervek szerint 10-30 másodpercenként kell térképeznie a tengerfeneket a hajó sebességétõl függõen, egy radar és a GPS rendszer.
Namármost: ha a hanglokátor rendesen mûködik, akkor a hajó elõtti közel 1000 méter láthatónak kell, hogy legyen 45 fokos szögben. Ha ehhez számítjuk, hogy a GPS rendszer maximális eltérése 15-20 méter, akkor máris elõjön az a kérdés, hogy hogyan lehet egy ennyire pontos rendszernél olyan kritikus hiba, ami ilyen balesetet okoz. A válasz: vagy szarul volt kalibrálva a rendszer (ez bizony emberi mulasztás, hiszen rendszeresen ellenõrzi kell ugyanis), vagy a hajó irányítását éppen végzõ személy nemes egyszerûséggel felülbírálta a rendszer adatait és túl közel vitte a hajót a parthoz (egyes tanúvallomások ezt látszanak alátámasztani, de ugye az ártatlanság vélelme...). Egyébként is érdekes kérdés, hogy a GPS adatok egy térképen meg is jelennek, ha azt vesszük, hogy 20 méteres eltérés már kritikusnak számít a rendszernél, akkor felvetül a kérdés, hogy vajon hogy kerülhetett ilyen közel a parthoz az a hajó? Mint kiderült, a 150-200 méteres kötelezõ távolság helyett a hajó 30-40 méterre megközelítette a partot, ez pedig tetszik vagy sem, nem a ECDIS rendszer hibája, hiszen mint már írtam, a GPS 20 méteres hibahatárral dolgozik, nem pedig 100 méteressel...
Tény, hogy a hajó kialakítása amiatt, hogy egyes részekrõl nem lehet közvetlenül kijutna a nyitott fedélzetre, igen veszélyes, de a baleset elkerülhetõ lett volna, ha esetleg hozzáértõ emberek irányították volna a hajót. Másik tény, hogy a hajó 22 órakor futott zátonyra, ekkor kötelezõen el kellett volna rendelni a kiürítést, továbbá azonnal le kellett volna adni a vészjelzést. A vészjelzés leadása azonban csak 30 perccel késõbb történt meg, és a kiürítést csak 22.58-kor rendelték el. Ekkor a hajó dõlésszöge már 30 fokos volt! A kérdésre, hogy miért vártak ennyit a vészjelzés leadásával, az volt a válasz, hogy fel kellett mérni, mekkora a sérülés. Nos, egy modern hajónál szerintem feltûnõ, ha a 290 méteres hajótesten egy 50 méteres lék keletkezik, hogy azt már ne is említsem, hogy elég feltûnõ lehet, hogy bizony elkezdett dõlni az a szerencsétlen hajó...
Jó lesz az 80 Ft-nak is, mivel nem alu, hanem nagyrészt vas. Ráadásul a szétdarabolás sincs ingyen, egy része valószínûleg a tengerbe veszne (víz alatt darabolni van annyira macerás, hogy ne érje meg).
Na, véget ért a wiki elsötétítése? Az ászok - pl. szerénységem - tegnap is meg tudták ezt nézni, mert van tárolt változat, sõt commentet is tudtak belõle írni #22 :-D
"Ennek a hajónak annyi. Szerinted ki venne rá többet jegyet?" Ja, persze, akkor majd a testvérhajói is mennek az olvasztóba.
"Drágám, befizettem egy fantasztikus tengeri körútra. Tudod, az a híres hajó, ami fölborult és zátonyra futott..." A sorrend fordított: zátonyra futott és fölborult. Egyébként szimplán átnevezik, átalakítják, kivesznek belõle egy szintet, beletoldanak 30 métert a közepébe, mivel ha már ilyen gatya állapotban van, akkor úgyis csak egy alapként használható új hajó építéséhez. Vagyis az új hajó nem 450 millió euroba fog kerülni, hanem (mentéssel együtt) mondjuk 300 millióba.
"Azert ""fantasztikus"" hogy Titanic utan 100 evvel, meg mindig megtortenhet egy ilyen, pedig mar akkor is azt mondtak, hogy az hajo elsulyeszthetetlen." Az csak marketing, hogy egy hajó elsüllyeszthetetlen - pláne ha balfasz a legénység. De ha nem is lenne az, akkor is vannak ám csúnya viharok a tengeren, és a mai hajók dimenziója egyszerûen nem normális. Ha egy teherszállítót felemel egy szuperhullám, akkor ketté törhet a saját súlyától, mivel túl hosszú. Egy személyszállító meg hasonló okokból felborulhat, mivel túl magasan van a súlypontja. 150 éve a vitorlások hiába voltak csak 1-2 ezer bruttó regiszter tonnások meg még kisebbek, mégis életképesebbnek tûntek, mint ezek. Hiába, a profitéhség nagy úr...
A hajo nem arra az oldalara dolt amit felhasitott a szikla. Szepen ment a part menten, hogy integessenek a szigeten levoknek. Kicsit kozelebb ment mint szokott, ezert egy szikla vegigvagta a gepterem rekeszet, teljes hosszaban. Ami a kepeken latszik keresztbe fordulva a lyuk mogott es klasszikus ronda zold, az az egyik generator. Innentol se aram, se meghajtas, se kormanyzas, se szivattyuk nem voltak. Ezt vette eszre 10 perccel kesobb a masodtiszt, akik kozelben aludt a szobajaban es a gepteremhez rohat. Ekkora mar kiuritettek es lezartak a geptermet, igy a hajo nem sullyedt azonnal el. A kapitany a horgonnyal megprobalta megforditani a hajt es befutni a kikotbe. Vegul is majdnem sikerult, de ekkor akadt fel a 3 masik sziklara a masik oldalon. Igy mar 1:3 aranyban voltak lyukak a hajo ket oldalan es kapasbol lement volna a fenekre, de szerencsere a 3 szikla ami a part feloli oldalon atszurta nem tort le, mert mar lassan mentek, ezert jelenleg ezek fogjak a hajot. Ekkor, kb. 30 perccel az utkozes utan inditotta el a masodtiszt a kiuritest. A kapiany es az elsotiszt az elsok kozott tavozott egy mentocsonakkal. A hajo azota is szepen lassan telik meg vizzel es a hullamzas hatasara csuszik le a sziklakrol. Kb. 20 perccel kesobb megkezdtek a hivatalos kiuritest a partiorseg utasitasara, addigra az egyik magyar csalad mar a szigeten volt az egyik mentocsonakkal. Kicsivel kesobb mar annyira megdolt a hajo, hogy nem tudtak leereszteni a elsonek serult oldalon a csonakokat, mig a masik oldalon mar viz alatt voltak. Aki meg fent volt a hajon az vagy kiuszott, vagy kotelhagcsoval maszott le a partiorseg hajojara vagy helikopterrel emeltek le. Az utolsok kozott a fogepesz, a fogepesz baratnoje (az angol tancoslany aki twittelt a hajo oldalan ulve) es a masodtiszt hagytak el a hajot. Ekkor meg legalabb 3 ember volt bent eletben, egy ember a szemelyzetbol torott labbal az etteremben es a 2 koreai a kabinjukban. (szerencsejuk volt hogy a hajo a masik oldalra dolt) Halottakat eddig a part feloli oldalon a hajofedelzet alatti mentesi gyulekezopontokon talaltak es az egyik etteremben. Az elobbieknel kellett berobbantani az ablakokat, hogy be tudjanak menni. Ez okozta az ott levok halalat is, mivel a zart fedelzet miatt nem tudtak se kiuszni, fe visszamenni kozepre es feljutni egy szinttel feljebb a nyitott fedelzetre. A hajoban kb. 14 lift volt, de a lepcsok egy resze ugy volt elrendezve, hogy van olyan fedelzet, ahonnan a nyilt fedelzetekre csak ugy lehet kijutni, ha elobb lemegy valaki par emeletet es vegigmegy a masik lepcsohazhoz. Azt nem tudom, hogy a lifteket ellenoriztek-e, mert az ok, hogy veszvilagitas volt, de rendes aram a szivattyukhoz es a liftekhez nem, tehat aki az elso utkozesnel bent volt az egyikben, azt kezzel kellett (volna) kiszedni.
Egyebkent a hajo oldalra dolese nem uj dolog, 1956-ban pont igy sullyedt el az olasz Andrea Doria is, miutan egy utkozes vegighasitotta az oldalat. Ott a legtobb halott az utkozesben halt meg, a tobbieket joreszt kimenetettek. Ez a hajo ugyanabban a hajogyarban keszult ahol a costa concordia es az elso kulteri uszomedences hajo volt, amit a valtozo korok miatt nem sebessegre es kapacitasra hanem kenyelemre epitettek. A ket 50 ev kulonbseggel epult hajo a viz alatt nagyjabol egyforma volt, csak a concordia sokkal magasabb felepitmenyt kapott, amit elektromosan mozgatott oldalso stabilizalo lapokkal kompenzaltak. Persze ezek csak akkor mukodnek, ha van aram es eleg gyorsan megy a hajo. Szerintem most mar kijelenthetjuk, hogy ez a design alapvetoen rossz es 50 eve sem volt jo.
Akkor legyen 300Ft/kg, egyszerûsítés miatt 1 EUR/kiló, 51387 tonna az 51.387.000 Euró, 51 milla, hát ez nem nagyon éri így meg...
Azt se felejtsük el, hogy a nyersanyagok ára jócskán megemelkedett az utóbbi 3-4 évben, a biztosító kifizeti a 450 milla eurót, ilyenkor a roncs a biztosítóé? 51387 tonna mindenféle újrahasznosítandó fém és stb. vajon mennyit érhet, na ezt számolja valaki ki. Tehát mennyi a nettó veszteség? esetleg nyereség...
"A Costa Concordia súlya 112 ezer tonna, vagyis 112.000.000 kg."
Nem. egyrészt 114.500 Bruttó regisztertonnás, de ez nem a súlya, hanem a szállítókapacitása. A hajó szerkezeti súlya körülbelül 50-55 ezer tonna körül lehet, ehhez jön a tartozékok, a berendezés, az ellátmány súlya, stb.
Ide másolom a bruttóregisztertonna magyarázatát:
A bruttó regisztertonna (gyakran mint: bruttóregisztertonna, rövidítve BRT) (angolul: Gross Registered Tonnage, azaz GRT) a hajók befogadóképességének, szállítóképességének ûrmértékben kifejezett egysége. 1 bruttó regisztertonna kb. 2,8 m³ hajótérnek felel meg. Kiszámításánál a hajóhidat, rádiós szobát, és egyéb meghatározott részeit a hajónak nem számolják bele. Mondhatjuk, hogy csak a hajó hasznos szállítókapacitását jelenti. A bruttó tonna kifejezés megtévesztõ, ugyanis itt nem tömeget, hanem térfogatot jelöl, 1 bruttó regisztertonna értéke térfogatban kifejtve eredetileg 100 köbláb, azaz ~2,8316 m³.
"Sokáig nem maradna turista látványosság, mert pár vihar elintézi. Valószínûleg befoltozzák a felszínen lévõ oldalát, a másikkal is kezdenek valamit (víz alatt is lehet hegeszteni), aztán kiszivattyúzzák belõle a vizet, elvontatják, szárazdokk, nagykalapács, és újra tengerre kerülhet. A biztosító szerintem nem akar kifizetni pár 450 millió eurót, ha kevesebbõl is megúszhatja a dolgot."
Ennek a hajónak annyi. Szerinted ki venne rá többet jegyet? Drágám, befizettem egy fantasztikus tengeri körútra. Tudod, az a híres hajó, ami fölborult és zátonyra futott... Ha bárki rendbe hozná, akkor is egy értéktelen vacak lenne.
A tegnapi híradóban olyan részleteket játszottak be a "kapitány" és az olasz parti õrség diszpécsere közötti forgalmazásból, hogy majd elkarmoltam magam.
A pasit, mert tengerészkapitánynak az ilyen viselkedésû gyökeret nem lehet nevezni, a diszpécser káromkodva, üvöltve próbálta visszazavarni a helyére.
Valószínûleg azért dõlt jobbra a hajó, noha a bal oldalán van a lék, mert a zátony megtámasztotta a hajótest bal oldalát. És azért nem süllyed tovább, mert felült a zátony oldalára.
En is ugy hallotam azt hiszem a hiradoban, hogy daraboljak es ennyi volt. Csori hajo sokat nem ment...
Nagyon erdekes lesz, ha kiderul valojaban mi okozta az utkozest. Azt gondolnam, hogy mai modern muszerekkel, amikkel centimeteres pontosaggal lehet felterkepezni a kornyezetet, es az evszados hajozasi tapasztalattal, lehetetlen, hogy egy ilyen tipusu utkozeses baleset bekovetkezzen. Azert ""fantasztikus"" hogy Titanic utan 100 evvel, meg mindig megtortenhet egy ilyen, pedig mar akkor is azt mondtak, hogy az hajo elsulyeszthetetlen.
Sokáig nem maradna turista látványosság, mert pár vihar elintézi. Valószínûleg befoltozzák a felszínen lévõ oldalát, a másikkal is kezdenek valamit (víz alatt is lehet hegeszteni), aztán kiszivattyúzzák belõle a vizet, elvontatják, szárazdokk, nagykalapács, és újra tengerre kerülhet. A biztosító szerintem nem akar kifizetni pár 450 millió eurót, ha kevesebbõl is megúszhatja a dolgot.
Mégis csak a bal oldalon van lék,akkor biztos a fordulás miatt ömlött jobbra a befolyt víz.Csak azt nem értem miért balra fordultak mikor úgy néz ki hogy a kikötõ jobbra van tõle.Esetleg elõtte még a mélyebb víz felé akartak fordulni távolabb a parttól?
Az 1 km az nem feltétlen sétahajózás, egyszerûen kell neki némi távolság, míg lelassul, merthogy van lendülete. Vízen nincs fék:-) Ez egyébként 5 hajóhossz, szóval nem sok.
A hajó kanyarban való dõlése is ebbõl a lendületbõl következik. Ha a hajó oldalazva halad (vagyis (nagy) szöget zár be a haladási irány és a hajó hossztengelye), egyre nagyobb lesz az a felület, amely a vízben "akad". Mivel a levegõ meg a víz közegellenállása különbözõ, így a vízben lévõ része jobban lassul, mint a víz fölött lévõ része (elõre haladásnál ezt a hajótest kialakítása kompenzálja). Oldalazásnál szélsõséges esetben (magas súlypont, rosszul elhelyezett tõkesúly) bizony felborul. Egyébként a tõkesúlynak (ballasztnak) pont az az értelme, hogy ez ne következzen be (gravitációs erõ kompenzálja a közegellenállást), ezért a nagyobb hajók ha nyílt tengerre mennek (ahol nagyobbak a hullámok) akkor vizet szivattyúznak a hajótestbe, mikor part közelbe érnek (ahol meg sekély a víz, pláne a kikötõkben) akkor meg kiszivattyúzzák. Gondolom itt is csekély mennyiségû volt a ballaszt, ez is hozzájárult a boruláshoz.
A bal oldali fenékrészen is látható egy nagy nyílás hátul.Ezek szerint a szikla több helyen is meglékelte a testet.A jobb oldali lékrõl szerintem még nem tudni pontosan mekkora 30 és 60 m hosszúnak is írták már.Szivattyúk önmagukban nem ellensúlyozhatnak egy nagyméretû léket csak egy kis idõt nyerhetnek velük.Sûrûbben kéne kialakítani a vízzáró rekeszeket,magasabb duplafeneket építeni bele szerintem egyedül ez csökkenthetné a károk mértékét egy ilyen ütközéskor.A sérülés jellege hasonló mint a Titanic esetében volt de mértéke valószínûleg nagyobb.A két hajó sebessége is egyforma volt ütközéskor.Érdekes módon a Titanic annak idején mindössze 5 fokot is alig dõlt meg,igaz valószínûleg jóval alacsonyabban lehetett a súlypontja.A Titanicon amúgy egyterûek voltak a vízzáró rekeszek,az építõi szerint ezek sérülés esetén biztosítják hogy ne dõljön meg a hajó.A Lusitania rekeszei pl hosszanti rekeszekre is fel voltak osztva és ez azt eredményezte hogy egyik oldali sérülésnél majdnem fel is borult 10 perc alatt,míg a Titanic egyáltalán nem dõlt meg oldalra.A csak keresztirányú rekeszfalakkal épített hajó tehát stabilabb maradt,talán manapság is ilyen rekeszek lennének jók csak sûrûbben építve,a ballaszttartályokat pedig ezeken belül elszigetelve kéne kialakítani.
A külföldi média kicsit pontosabban leírta az eseményeket. Egyébként nem kell nagy sebességgel haladni, hogy a hajó megdõljön kanyarban. Elég, ha élesen kanyarodsz. (Érdemes ezt megnézni: http://www.youtube.com/watch?v=mzveUz-WRGQ&feature=related, a romboló végsebessége kb 30 csomó, míg a Concordiáé 22.)
Hmm, a hajó is dõl kifelé ekkora mértékben? Ezt nem is tudtam. Nem gondoltam, hogy ilyen alacsony sebességnél is akkora centrifugális erõ lép fel. De ezek szerint a kapitány sem :( Ezt hol olvastad, hogy utána még sétahajókáztak eget? Ezek szerint ha egybõl evakuálnak és nem kanyarognak, akkor mindenki megmenekült volna. Messze voltak a kikötõtõl? Mert az a kikötõ ami a képeken látszik a hajó orra elõtt, az biztosan nem alkalmas ilyen nagy hajók fogadására.
A befolyó víz akkor növeli a stabilitást, ha ugyanannyi jut belõle mindkét oldalra. Ami meg azt feltételezi, hogy az alján a rekeszek nincsenek "hosszában" elosztva. Ha ez nem így van, akkor éppen hogy rontja a stabilitást (vagyis nem a befolyt víz, hanem a másik oldalon ott lévõ "légbuborék".
112ezer bruttó tonna (GT), aminek köze nincs a hajó valós tömegéhez. A GT, GRT (bruttó regiszter tonna) a hajó méretét írják le, és térfogat, nem pedig tömeg mértékegységek. 0.5919 GT = 1 GRT = 2.8316 m3 Ha ki akarod számolni a tényleges tömegét, akkor indulj ki abból, hogy 8.2 méter a (maximális) merülése. Ez teljes terhelésnél van, egy része a ballaszt (víz), meg ugye az utasokat se olvaszthatod be, de ezektõl most tekintsünk el. A hajó hossza 290m, szélessége mondjuk 20m, és tekintsük téglatestnek. Így a vízkiszorítása (ami ugyebár a tömegétõl függ) 59450 m3, ami vízbõl kb 47560 tonna. Ha nem vagy olyan balfasz mint én, és megnézed wikin, akkor ott is láthatod hogy 51387 tonna :-D
A hajó nem percek alatt és magától dõlt meg, jó lenne ha végre a magyar média is észrevenné. Az ütközés 800 m-re a Giglio kikötõjétõl délre történt, amikor a hajó észak felé haladt. Ezek után még bõ egy kilométert folytatta útját, majd a kapitány úgy döntött, hogy közelebb navigál a kikötõhöz. Ekkor kezdett egy bal fordulóba, mivel már a kikötõtõl észak-keletre volt. A hajók éles kanyarodáskor kifelé dõlnek, azaz bal iránynál jobbra. Tehát a beömlött víz is ezen az oldalon gyûlt össze (feltételezve, hogy a haladás irányával merõleges légszekrények lettek kialakítva a hajón). Eddig ezek tények. Innentõl kezdve tippelnék, de a jobb oldali súlynövekedés miatt szimplán eltolódott a hajó súlypontja, és nem tudott visszaállni az eredeti állapotába (sõt, valószínûleg még több víz ömlött be, ezzel még inkább jobbra tolva (legalábbis egy jó darabig) a súlypontot, amitõl tovább dõlt a hajó). Aztán még számolgathatunk forgatónyomatékkal is (felépítmény vs. hajótõke). Kb emiatt borulhatott fel "hamar". Nem az ilyen hajók stabilitásával van baj, azok normális körülmények között viharos tengeren is jól teljesítenek (van fent youtube-on pár videó, érdemes megnézni mit bírnak). A gond akkor kezdõdik, amikor sérült hajótesttel is azt hisszük, hogy ugyanúgy manõverezik a jármû. Úgyhogy szeretem a médiát ami egy baleset esetén rögtön agyatlanul ujjal kezd mutogatni az összes más hasonló "baleseti forrásra".
meg csak rá kell nézni a szitura - a hajó középvonala nincs 60 méterre a szigettõl! nem is értem hogy gondolták hogy annyira megközelítik a partot. azt meg hogy nem látták hogy milyen közel van, azt nem hiszem, mert távolabbi képeken látszik egy komplett halászfalu, nem hiszem hogy este 3/4 10kor teljesen sötét lenne a város.
lehet fura kérdés, de nem lett volna esélye a további egyenesben maradásra, ha mondjuk a túloldali ballasztokba át lehet pumpálni üzemanyagot, vagy egyenesen tengervizet? persze nagyobbat merül emiatt, de nem dõl fel 20 perc alatt. az alsó pár sor kabinablak meg úgysem nyitható, ha azokat ellepi a víz akkor, na bumm. a másik kérdés, hogy nem lehet úgy felépíteni vajon ezeket a merülésvonal alatti struktúrákat, hogy ha egy szikla végigszakítja, akkor ne az egész oldala, hanem csak pár kisebb raktár kerüljön víz alá? értem én hogy 30 méter hosszan karisdolta fel a hajótestet, de 290 méter hosszú a hajó, tehát a teljes hossznak a 10%-án kapott léket. kisméretû vízhatlan raktárakkal az oldalában/aljában ekkora vízkiszorításnál az üzemanyaggal a másik oldalra kiegyensúlyozva biztos nagyobb lenne az esélye az utasoknak. meg úgy az egész szerkezetnek, hogy úszóképes marad.
egy hírben már volt hogy ott helyben szétdarabolják
a kapitány büntetésére leszek kíváncsi... meg hogy itt nálunk mennyit kapna egy ilyenért?
Ja, amugy szerintem az ugyeletes tiszt kiment, hogy megdongessen vmi utast, a kormanyos meg szinten kiment elszivni 1 vicces cigit...
Meg 1x, lassan: mar nem faklyakkal es tajoloval mennek...Pontatlan a sonar...de szar lehet a tengeralattjarosoknak...Gondolom a szikla idonkent felreugrik a hang elol vagy elnyeli es nem veri vissza...De meg ha pontatlan is (meglepne) megis mennyire? 500 meterrel odebbrakta magat a szikla? Mert ki ne talald, hogy 2 meterrel akartak elsuhanni mellette 1 ekkora hajoval...
Jaa...szerinted? éjjel sötétben, honnan tudod, hol vagy? gps, meg vízalatti radar..de ha azok kissé pontatlanok? amire utalnak a cikkben is?? akkor megszívtad, azt hiszed, nincs szikla, pedig de :) hát így járt..:) Én sem értem mért nincs szivattyú rendszer kiépítve..500millió eu árba nem fért bele pár nagy teljesítményû szivattyú? mondjuk a tervezéskor idióta kapitány effektust nem vették figyelembe :) Valszeg feldarabolják ott helyben.. Mindenesetre a kapitány megdöntötte az egy emberi hülyeségre esõ károkozás mértékét...
Nem feltetlen. Oldalanken kulon balaszt tartalyok/kamrak es uzemagyag tartalyok/kamrak vannak. ha elkezdi feltolteni a tuloldalt akkor az kb olyan, hogy maga sulyeszti el a hajot. Ha szerencseje van akkor szimplan megfeneklik.
"Costa Concordia bal oldalát egy szikla lékelte meg az olaszországi Giglio szigete mellett"
Engem inkabb ez izgat...1 szigetnel, ami jo esellyel mar fossa volt terkepezve, illetve azert mar nem tajoloval kozlekednek manapsag a hajok (koltoi tulzassal meg azt is tudniuk kell, ha 1 hal nagyobbat kakal a szokasosnal 100 meteres korzetben..)
Szerintem meg otthagyják a roncsot túristalátványosságnak, késõbb a szárazon maradt részeket kiadhatják alternatív szállásnak, esetleg átalakíthatják világítótoronynak, itnõ jelül a következõ nemzedéknek!
Gyanítom ha tudják, akkor befoltozzák a lyukat és elvontatják valami dokkba, ahol jó eséllyel szétszedik. Ha nem megy, akkor nekiesnek szétszedni a tengeren. Elõbbi valószínûbb.
Az alul befolyó víznek növelnie kellett volna a stabilitását, mert nagyobb lett volna alul a súly. Persze süllyedés mellett :) És nyílt vizen. Viszont valószínûleg épp a befolyó víz miatt ért le a hajó alja teljesen a talajra és oldalra dõlt emiatt, hasonlóan mintha szárazföldön lenne. Persze idõnek kellett eltelnie, mire a befolyó víz padlóra rakta a hajót, ezért nem egybõl, de azért gyorsan eldõlt. Ezen az sem segített volna, ha hagyományosabb felépítésû a hajó, sõt még talán rontott volna is a helyzeten. Nyílt vizen persze a hagyományosabb felépítésû az stabilabb.
Kíváncsi vagyok, hogy mi a fenét fognak kezdeni vele?
Azért nem hirtelen fog úgy viselkedni mintha szárazföldön lenne. Még ha le is ér az alja és megdõl, nem szabadna teljesen eldõlnie. Azért dõlt el, belefolyt alulról a víz. Ha lett volna jó pumpájuk, sokkal tovább tartott volna míg eldõl.
A Costa Concordia súlya 112 ezer tonna, vagyis 112.000.000 kg. Vegyük úgy, hogy nem csak vas, hanem rengeteg aluminium, és réz is van benne, ezért számoljunk egy átlagos 200 ft-os bontottfém árral. Az akkor 22.400.000.000 FT vagyis 22milliárd-400millió. Kp-ban fizeted? :D
Most mi a a problémájuk? A hajó alja leért a talajra, így elsõsorban úgy viselkedik, mintha szárazföldön lenne, persze hogy oldalára dõl gyorsan. Víz meg ahhoz kevés van alatta, hogy az egyensúlyt fenntartó hatások érvényesüljenek.
A baleset inkább a hajó irányítási, személyzeti kérdéseit veti fel. Gyakorlatilag dilettáns vezette a hajót, aki poénból tért le a kijelölt útvonalról, nem érezvén a kockázat súlyát. Amikor meg baj lett, nem irányított megfelelõen a mentést. Ha a személyzet nem kezd önállóan cselekedni, lehet többen meghalnak. A megfelelõ szakember hiánya okozta a katasztrófát.
Ócskavas árban megvenném...
Ez mindenképp érdekes eset, nem is értettem hogy hogy tudott ilyen gyorsan feldõlni. Még a titanicnak is 2 óra kellett, szerintem ha ez a hajó nyilt vizen kapott volna léket ahol nem fekszik fel a talajra, 20 perc alatt elsüllyedt volna. Ez bõven aggasztó.
Informatika és tudomány
