"Ilax nagyon jól összefoglalta, amit én nem igazán tudtam leírni. Akár egy kutatási területre érkezhetne több, különféle funkciókat ellátó marsjáró. "
Igen, ilyen az MSL is. Többek között más mûszerek vannak rajta mint a MER-eken, és más feladatra szánták. Nagyobb, és mûszer van rajta (több mûszer = összetettebb kutatási feladat). A MER-eket a Mars geológusának szokták emlegetni, az MSL-t a Mars kémikusának.
"Ahol extrém esetben, ha az egyik beássa magát valami csapdába, a másik akár kihúzhatná belõle."
Ez jó, csak éppen erre nem találsz a NASA-nal forrást.
"A két MER eddig összesen 1 milliárd US dollárba fájt a NASA-nak, az MSL ennek a két és félszeresébe került idáig, pedig még csak félúton jár, és lehet imádkozni hogy a skycrane úgy fog mûködni ahogy kell, aztán ha ez összejött, a rover is úgy muzsikál ahogy várták."
Az Oppy mûszereinek egy része már régen nem mûködik megfelelõen, és arra amire tervezték már nem jó (jó kérdés, hogy miért nem kapcsolták már ki eddig, mert az üzemeltetése iszonyatos pénzekbe kerül). Annak idején a pattogó labdás leszállás is új technológia volt. Aggódsz, hogy nem mûködik? Én is, meg szerintem a NASA-nal mindenki. Ez természetes.
"Mondjuk nyilván nem ok nélkül ennyire magabiztosak, csak nehogy az az alaptalan optimizmus legyen emögött, ami az Apollo-12 után jellemezte az amerikai ûrprogram döntéshozóit :)"
Ez egyáltalán nem optimizmus. Mindenki aggódik, ugyanúgy mint anno a labdás leszállásoknál. Viszont legnagyobb teher leszállítására egyenlõre ez a legolcsóbb lehetõség. Miért? Mert teszem azt ráteszed egy leszálló platformra a rovert (mint a MERt), a platform az plusz tömeg, így a szonda tömegén kellne csökkenteni. Emlékez a MER-ek leszállóplatformjaira, majdnem az 1/3 tömegét tették ki a rovernek. Reméljük inkább, hogy beválik a skycrane.
Ja öö izé, az Apollo-13 esetében pont a korábban már kipróbált, jól teljesítõ eszközök egyike f*sta össze magát, ez így elég rossz példa volna, amennyiben a többi, korábban kipróbált, megbízható eszköz nem lett volna kéznél. De azok akkor ott voltak, és így katasztrófából dicsõséges kudarc kerekedett. Redundancia rulz. Ezzel együtt "fingers crossed", hajrá Curiosity, hajrá Opportunity!
Ilax nagyon jól összefoglalta, amit én nem igazán tudtam leírni. Akár egy kutatási területre érkezhetne több, különféle funkciókat ellátó marsjáró. Ahol extrém esetben, ha az egyik beássa magát valami csapdába, a másik akár kihúzhatná belõle. A két MER eddig összesen 1 milliárd US dollárba fájt a NASA-nak, az MSL ennek a két és félszeresébe került idáig, pedig még csak félúton jár, és lehet imádkozni hogy a skycrane úgy fog mûködni ahogy kell, aztán ha ez összejött, a rover is úgy muzsikál ahogy várták. Mondjuk nyilván nem ok nélkül ennyire magabiztosak, csak nehogy az az alaptalan optimizmus legyen emögött, ami az Apollo-12 után jellemezte az amerikai ûrprogram döntéshozóit :)
Nem a mûszer a lényeg, mert nem egyedi méréseket hajtanak végre velük, hanem összetett kutatási feladatokat hajtanak végre. Ami, sok esetben 5 mûszer egyidejû használatát követeli meg, amik ráadásul jobban zabálják az áramot. Az sem véletlen, hogy a mûholdaknál sem látsz soraztgyártottat, szinte mindegyik egyedi. Az ûrkutatás mindig kockázatos dolog volt, ez benne van a pakliban.
Ne haragudj de az írásbeli kvalitásaimhoz semmi közöd nincs. Azért jó látni hogy adott esetben egy diszgráfiás ember nem kommentelhet egy nyamvadt fórumon sem mert bunkó mûveletlen tuskónak titulálják a hozzád hasonlók mert egy marsjárókról szóló fórumon helyesírási hibát vétett. (a félreértések elkerülése végett nem vagyok diszgráfiás de ha nem tetszik ne olvasd a kommentjeimet. ennyire egyszerû.)
Ezt írtam: "igény szerint különféle mûszerekkel felszerelni". Mûszerezettségben eltérhetne, csak az alap platformot kellene megtartani, illetve az eddigi tapasztalatok (ami van bõven) alapján továbbfejleszteni.
Végülis az MSL is MER utódnak tekinthetõ, de ott szerintem túl nagyot léptek, túl drágán. Nem elég, hogy méregdrága az MSL, hanem még egy élesben ki nem próbált leszálló rendszert kapott, ráadásul egy példány van úton... Szerintem a várható nem kevés tudományos eredményt ilyen kockázatoknak kitenni nem lenne szabad, ha már egyszer ismerünk egy biztosabb, sokszorosan bizonyított megoldást. Inkább a bevált technikát kellene tovább csiszolni, a jót még jobbá tenni...
Bevált platform. Csak éppen ugyanazokkal a mûszerekkel sok újat nem tudsz meg a Marsról. Az MSL akkora mint egy Trabant (megpakolva mûszerekkel), a MER hát, meg mint egy jóllakott távirányítós autó... Más kutatási feladatokra lett tervezve.
Kb. én is hasonló véleményen vagyok. A MER egy nagyon bevált platform kisebb, de eléggé ismert hibákkal, amiket a megszerzett tapasztalatok birtokában egyszerûen lehetne javítani. Ezeket már csak építeni kellene, nem alapoktól fejleszteni, majd igény szerint különféle mûszerekkel felszerelni. Az MSL árából szerintem akár 4-5 ilyen MER alapú küldetés is simán kitelt volna (rakétástól).
Amíg nagy tömegeket csak kémiai energiával vagyunk képesek orbitális pályára állítani addig szerintem se holdi se marsi kolóniát nem építünk. Egyenlõre az emberiség még nem mozog kényszerpályán, nem kell 20-30-40 éven belül elhagyni a bolygót remélhetõleg. Amíg ez így van kolóniát csak komoly haszon reményében építenének. A holdon még talán. De képzeljétek magatokat egy marsi kolónia helyzetébe. A visszatérés minimum erõsen valószínûtlen a földre. Nem is azért mentek oda hogy visszajöjjenek. A marsra eljutni meg sok idõ és kegyetlenül drága. Tegyük fel hogy bányászni mentek oda és egy másodlagos küldetésként lerakni egy marsi civilizáció alapjait. A mars messze van a kommunikáció nem real time zajlik és a föld egyetlen hatalmának sincs komoly (közvetlen) befolyása a kolóniára. A bányászott ásványokat pedig visszaröptetik valamilyen formában a földre. Ilyen esetben a telepesek a következõ helyzetben találják magukat. Az idelyük java részét egy távoli ködös világ kiszolgálására fordítják minden különösebb ellenszolgáltatás nélkül (mit ér a marson az amerikai dollár?) míg a saját és gyerekeik jövõjére csak minimális idõt fordítanak és az erõforrásokat sem tarthatják meg. A föld mars távolság idõben nem tudom pontosan mennyi de egy oda vissza út években mérhetõ ez elég biztos és sok idõt vesz igénybe. Meg van rá a lehetõség hogy a kolónia beint a földnek hogy "nem küldünk nektek semmit jó az nekünk is ide ha problémátok van gyertek ide" Mit csinálna a föld? Brutális pénzért katonákat küld leigázni a marsot akik jó eséllyel odaérve átállnának? Vagy mennyire lehet nehéz a leszállóegységek tömeges balesetét elõidézni? Ne adj isten egy ormótlan nagy ûrhajónak komoly sérülést okozni? Túl sok pénzért túl kevés nyomást lehet gyakorolni egy ilyen kolóniára. Szerintem elõbb utóbb kikiáltaná függetlenségét és nagy ívben le...-ná a földieket. Nem lenne arányban az elért hatás a ráfordított erõforrásoknál. Egy ilyen kolónia csak tiszta jószándékból jöhet létre amikor az emberek brutális energiát fektetnek egy olyan dologba amibõl jó eséllyel 0 profit fog származni
Jogos, és fogadd viszonzásképp jókívánságaimat, de ezt azért abba kéne fejezni már ;) Mi értelmeset és értékeset lehetne ehhez hozzáfûzni? Hogy bezzegaszovjetek a Lunokhoddal messzebb másztak (respect, btw)? Hogy talán egészen az Apollo-ig visszamenõleg, (a Hubble-t leszámítva :) a MER program a NASA elsõ igazi sikersztorija? Hogy a jelen felállás szerint még hosszú-hosszú ideig ez is marad az ûrkutatás egyik elvitathatatlan csúcsteljesítménye, hacsak nem Newt "Moonbase" Gingrich lesz az USA következõ elnöke, aki Kennedy-re rálicitálva 2020-ra (az nyóc év) államot alapítana a Holdon? Annyira sok lehetõség van ebben a topikban, olyan hálás téma, kár szétoffolni, valaki, bárki?! Egy értelmes komment? Hol vagytok ilyenkor?
Könnyen lehet, hogy még a Curiosity-t is túléli... A MER platform mutatói nagyon jók, a 2-bõl 2 megérkezett, nagyságrendekkel túlteljesítették a tervezett élettartamukat, a Spirittel egy banális, egyszerûen kiküszöbölhetõ hiba végzett, az Oppy még ki tudja meddig muzsikál, mindenesetre elég fittnek tûnik. Lényeg, hogy nyerõ konstrukció. Ésszerû lenne ha ezt használnák minimális módosításokkal, még kisszériás sorozatgyártás is lehetséges volna, a C. program költségvetésébõl meg lehetne szórni a Marsot ilyen roverekkel, rajtuk tetszõleges tudományos csomagokkal, így meg lehet izgulni hogy az az egy szem nagy dög egy darabban érkezik-e, a nagy kínkeservvel, rengeteg érdekes kutatásról lemondva kijelölt célterületre.
Emlék :)
Nagyon kemény, hogy az a kis jószág még mindig "él".
Szerintem itt nem a háttérbe húzodott kereszténységre, hanem inkább az iszlám fundamentalizmusra, meg hasonlókra célzott. Amúgy a tudomány is nagyon, de nagyon átpolitizált sajnos.
Kik adnak? Ott nem állami pénzbõl megy a mozigyártás. A NÉZÕK adják a pénzt rá. Fõleg a fiatalok. Fõleg a materialista, tudományhívõ, ûrt meghódítani akaró fiatalok. Milyen érdekes...
Alig 22 éve sikerült visszakerülnünk az elmebeteg állami ateizmusból a normalitásba, elõtte is csak a szovjet megszálló hadsereg kényszerítette ránk. Miért is kéne visszamennünk önként a gyogyóba?
Az tuti hogy a tudomány és az ateisták NEM egy oldalon állnak. Hazudtak a történelemrõl, agybajos faj- és osztályelméletek alapján különböztettek meg embereket, erõltették a szennyezõ ipart, nem törõdve a lakosság egészségével. Kifele játszották a felvilágosult materialistát, a színfalak mögött meg áltudományos babonákban hittek. Nem véletlen, hogy közülük sokan otthonra találtak a hitgyüliben.
"A mindössze 90 napos küldetésre tervezett marsjárókat a múltbéli víz jeleinek felkutatására küldték a bolygóra." - De hát mindenki tudja, hogy a Charon-relé lefagyasztására ment el az a sok víz. :)
De most errõl ki tehet? Ha feltesszük magunkban a kérdést, hogy normális-e egy fiktív történetre ennyi erõforrást ráfordítani, józan gondolkodással nem mondhatunk igent. Mégis megtesszük. OK, hogy kell a kulturális táplálék is, de 1) a tudományos/technikai eredmények is ide tartoznak, 2) milyen áron? A vicc az, hogy a technikai civilizáció ellenére az emberek jó része nem csak hogy közömbös a tudománnyal és technikával szemben, hanem még elutasító is. Érdekes az is, hogy mindenki a politikusoktól várja a jólétet, pedig azt egyedül a fejlõdés tudta (eddig a történelem során mindig) megteremteni.
Az a durva amilyen sebeséggel eljutottunk a belsõ égésû motortól (1886)az elsõ emberig az ûrben (1961) ez 75 év a kocsitól az ûrhalyóig szerintem mi is láthatunk még érdfekes dolgokat.
Globint, szerintem a tudományos eredményben már az elsõ három méteren lepipálta az Opportunity a Lunokhod-ot... Tekintve hogy Mars és nem Hold. A Holdon egy régi robot maximum ünnepélyes látképeket készíthetett feketefehér tévéminõségben.
Egyébként meg nem semmi hogy már 1973-ban az oroszok robotot küldtek a Holdra. Találtam képeket, ugyanúgy legurult egy rámpáról, szenzációs...
A két dolog teljesen más. A film ára rövid távon megtérül (sok ember megfizeti a készítési költségeket); míg az ilyen ûrfejlesztések nem hoznak pénzt (legalábbis rövid- vagy középtávon biztosan nem); nemhogy megtérüljenek.
ikertesója akkor már végleg kimúlt. Ha még kibir párszáz évet el is gyalogolhatna a Spirithez, tegyen egy tiszteletkört vagy mentse ki a homokból:]
Igen a Trafo 3 az kell mert, milyen lenne már nélküle élni. Kinek mi a fontos ugye? sajnos van aki meg az ellenkezõjét mondta volna/vagy mondja is majd, még annyit hogy régen volt Colosseum ma van Televízió.
"That was...absolutely thrilling." Csodás teljesítmény, és erre nem adnak pénzt, de Transformers 3-ra igen. :(
de a ki mászik messzebbre jobban kommunikálható ;) marketing értéke van
Szerintem már maga az is tudományos eredmény hogy megtesznek ekkora távolságot a mars nem ép kedvezõ viszonyai között. Az eredmény ugyan inkább gépészeti elektronikai és informatikai de ettõl még eredmény és az így szerzett tapasztalatokat fel lehet használni.
Versenyszellem. Pont az amcsik ne akarnák megdönteni a szovjet rekordot? :) Na meg a 2 jelenleg egybe esik, hiszen az új kutatási helyszín és az ott megszerezhetõ új tudományos eredmény 3 km-re van, és azzal már csúcsot döntenek.
Na és annak mi értelme van, hogy a Lunokhod 2 által megtett 37km-tõl többet megy? A tudományos eredmények a fontosak! Ez speciel nem a "Ki mászik messzebre?" verseny, hanem ki tud több tudományos eredményt produkálni.
Informatika és tudomány
