Nem tudom így van e, majd ti megmondjátok, de a mai világban úgy érzem sok esetben csak arra áldoznak/fognak áldozni 1, ami valóban fontos 2,amibõl késõbb profit lesz. Ennyi.
Jó pár alkalommal közelítették meg a kanadai vagy az amerikai légteret. "Pár óra röpködés" az a pár óra általában 16 órás repülés szokott lenni egy egy alkalommal.Ami azért nem kevés. És hetente többször csinálják,és szinte minden alkalommal meg a siránkozás,meg a cikkek garmadája,hogy a csúnya agresszív oroszoknak van pofájuk nemzetközi légtérben fegyvertelen gépekkel repkedni.Ezen kívül a saját légterükben is repkednek. Szóval nem szenvednek hiányt repült óra terén. Továbbá ha egy vagy maximum 4 gép esetén ekkora hiszti van,akkor szerinted mekkora lenne,ha mondjuk egy 12 gépes kötelék indulna meg. Az oroszoknak nem a háború kirobbantása a céljuk az õrjáratokkal ezért szoktak szabályosan közlekedni,más országok légterének megsértése nélkül.A cél egyszerûen annyi,hogy a személyzetek gyakoroljanak,és itt fõleg az Északi Sark átrepülése fontos.A nagy semmi ellenére a japánok nagyon rossz hangulatba kerültek attól a 2 öreg masinától meg az A-50-estõl.Az meg,hogy napi szinten hosszabb õrjáratot adnak a B-1-esek,azt elhiszem. Azért mert gyorsabbak mint a Tu-95 és ugyanannyi idõ alatt nagyobb távot tesznek meg. A Tu-160 esetében már ez nem áll fent,és azt se felejtsük el,hogy mind az amerikaiaknál mind az oroszoknál 24 órán át tart egy nap,és ha ebbõl a gép és személyzete 16 órát repül,az azért nem egy szégyellnivaló eredmény.
Ezt a lovas földmûvelést már kiveséztük a No Emisszió blogon. Ott sem tudták elfogatható érvekkel alátámasztani.
Röviden. A lóval mûvelt föld kevesebbet terem, a ló kevésbé terhelhetõ, legalább annyi pihenõ kell neki mint az embernek. Mindig etetni kell, mert különben éhendöglik. Egy fogat (két ló) takarmányozása annyi élemet emészt fel, amennyi egy 5-6 tagú családnak elég.
Viszont egy traktor nem sokkal drágább, de sokkal nagyobb teljesítményû. Ha raksz rá 2-3 reflektort, éjjel-nappal szánthatsz, vethetsz vele, csak a traktorost kell idõnként cserélni. A ló max. olyan 10 centi mélyen tudja megforgatni a földet, A traktornak a 40 centi sem túl mély. A traktornak csak akkor kell üzemanyag, amikor használod, különben elvan nélküle.
Ezzel csak az a baj, hogy a mai mezõgazdaságból indulsz ki, ami iparosított és teljesen logikátlanul mûködik a természeti rendszerben, ráadásul nevének ellentmondóan egyáltalán nem gazdaságos. Kb a rákhoz tudnám hasonlítani. Egy egészségesen fentartott mezõgazdasághoz nem kell fosszilis energia, se vegyszer.
Mert a mai olcsó és nagyléptékû megzõdazdaásgi termelés is addig tart, amig van olcsó fosszilis hajtóanyag. Ha a kõolaj túl drága lesz, akkor a mezõgazdaságnak kell valami alternatíva. Vagy a termény egy részébõl csinálnak hajtóanyagot - elenyészõen kis része kell ahhoz, hogy saját magát eltartsa - vagy a szénfinomítók kora fog jönni és azok is szénbõl készített benzin/gázolajat használnak.
Távol keleti repterekrõl felsszállva egy MiG-31 és Szu-27 is körberepkedé Japánt. Majd, ha Seattle elõtt bohóckodnak, akkor szólj. A B-1B gépek napi szinten adnak hosszabb járõrt, mint amit az orosz gépek repülnek.
Az, hogy 1-2 gép néha elõadja ezeket az semmi, 0. A jenkiknél napi rutin ez, és megvan a kapacitás arra, hogy tucatszám reptessenek gépeket a fél világon át.
Egyébként meg mi a nagy szám abban, hogy fegyvertelen Bear repked pár km-et? Az unrefuelled távrepülés világrekordják mai napig egy B-52 tartja, ami Okinaváról repült Spanyolországba.
Számomra felfoghatalan, hogy ennyire nincsenek képbe az emberek az oroszok képességeinek határával.
Békeidõs körülmények közt is meghaladja a képességeiket,hogy néhány bombázót odáig zavarjanak? Hát én nem hinném. Most épp a japánok sírtak a Tupoljevek és az A-50-es bejelentkezése miatt. Elõtte pár hónappal meg az angolok ordibálták tele a sajtót,hogy egy Tu-160-as mindössze 30 km-re közelítette meg csak a szigetország partjait és akkor fordult csak vissza.Az egyik öreg Tu-95-össel egy felszállásból 42 órát repültek többszöri utántöltéssel,bejárták a él világot. Megvolt Alaszka környéke,Északi Sark,Anglia, viszont az egészet nemzetközi vizek felett repülve adták elõ teljesen szabályosan. Mellesleg nem is kell bemenniük a város fölé. Indíthatnak robotrepülõgépeket több száz km távolságról.
Az 1939 elõtt legyártott harckocsi mennyiség nevetségesen kevés volt a háború további éveiben gyártottakhoz is. Minõségileg is. 1940-en a 20 tonnás hk. már nehéz hk. volt. A német páncélos erõk 90%-a 1939-ben a Pz. I és Pz. II harkocsikból állt. A Pz. I a páncélautókhoz volt közel. A B változatában volt asszem 20 milis ágyú, az A változatban géppuska volt.
Persze utólag kialakult mítoszt nehéz lerombolni a német páncélos erõk "félelmetes" erejérõl.
Ha egy nagyhatalom háborút akar, akkor ahhoz nem kell többszáz évig fegyverkezni amit te képzelsz. Anno németország kb. 10 év alatt fejlesztette fel a hadipotenciálját szinte a nulláról (hisz az 1. vh után szétszedték) arra a szintre hogy képes volt két (inkább) háromfrontos háborút vivni.
A kezdeti német katonai sikereket az akalmazott hadivselési forma érte el, nem a technikai vagy mennyiségi fölény. Pl. a német harckocsik 1:1-ben nem voltak ellenfeli egyetlen fr. harckocsinak sem. Egyedül az Me-109 bírt fölénnyel a Hurricane és más régebbi vadásszal szemben. A Dewoitine D.520 viszonylag pariban volt vele, csak nem volt hozzá elég pilóta és a gépbõl sem volt sok. Ellenben a Spit II már megfelelõ volt. A '40-es tavaszi hadjáratban a szövi erõk számbeli fölényben voltak.
Egyébként meg pontosan az van, akkor akkor könnyû volt gyorsan felépíteni német haderõt, mert nem terhelte meg az, hogy már fenn kell tartani egy nagyot. Az akkori idõben 1-2 év alatt kihztak egy új vadászgépet. Ma egy új fegyver kifejlesztése és rendszeresítése alsó hangon 8-10, ha 0-ról indulsz.
Amúgy nem abban a dicsõ f35-ösben tették bele fejjel lefelé az ejtõernyõt a katapultülésbe? A többi tervezési hibáról nem is beszélve.
Ez bármelyik más típussal is elõfordulhat. A MiG-21 meg itthon megölt egy földi karbantartót, amikor a földön beindult a katapult ülés. Ha már ennyire hibákat akarsz pécézni.
Egyébként meg minden gépben maradnak tervezési hibák, ilyen komplex rendszerek estén elkerülhetetlen. Nincs kivétel. Csak az nem hír számodra, hogy pl. A Szu-35Sz egy példánya meg földi gurulópróba alatt veszett oda. Mégsem látom, hogy körbeköpködnék a gépet. Még fel sem szállt, de már elveszett egy példány. Az F-35-bõl egy példány sem veszett oda, pedig már a B vátlozat a STOL teszteket csinálja.
Tpikusan olyan balfasz ember kommentje ez akinek gõze nincs sem a HT-ról, sem a minõségbiztosításról. Mert a rendszerben levõ biztonsági háló megfogta a problémát. Ez persze számodra nem hír...
A harci gázról meg: azért nem használta senki sem mert nem volt értelme. B@szhatod a harci gázodat amikor gyorsan mozgó tankhadosztályok közelednek feléd. Az hatásos volt a beásott gyalogos katona ellen, meg amikor az ellenség huszáros rohammal akart bevenni valamit.
Ismét csak wrong. A tankot is ember vezeti. A harckocsik akkor meg nem voltak hermetizáltak. A tabun olyan kis mennyiségben is halálos, hogy a harkocsikban sem élte túl volna senki, vagy mikor kiszállnak, akkor a hk. felületére tapadt mennyiség is bõven halálos. A tabun hosszú ideig stabil.
Egyébként meg feldughatod a seggedbe a tanjaidat, ha nincs gyalogásgi támogatása és a teljes supportot a front mögött kinyírta a harci gáz. Képtelen vagy összefüggéseiben látni a dolgokat...
Eh, de hagyjuk is, annyira csõlátású vagy hogy az leirhatatlan. A te fajtád építette anno a franciáknál a maginot vonalat, mert b+ az elõzõ háborúban is ott próbálkozták a németek, akkor biztos a következõ 300 év háborúiban is ott fognak...
hagyjuk már okostóbiás. Annyira egy bites vagy hogy az elképesztõ. Tudod mit? A történelemben soha egy háború nem tört ki. Semmi értelme, mert te mindig be tudnád bizonyitani hogy az adott háború teljesen felesles, tehát ki sem törhetett, mert az emberek annyira okosak hogy mindig belátták hogy értelmetlen fegyverkezni meg háborúzni.
Na részemrõl vita befejezve, ilyen ostobákkal nem vitatkozok. "Elsõ kérdésem kapásból az, hogys mégis mivel és hogyan...? Békeidõs körlmények között meghaladja képességeiket az, hogy néhány bombázót odáig zavarjanak... "
Megjegyzem a németek sem úgy születtek, hogy volt 10 ezer tankjuk, hanem amikor nem volt (békeidõben) akkor legyártották majd utánna lett a háború. Hülyegyerek, gondolkodj már. Azért mert ma valakinek nincs meg a szükséges fegyverzete, akkor a jövõben már soha nem is lehet? szerencsétlen...
<i>Ha pl. orosz bombázók new yorkot (egyéb usa nagyvárosokat) bombáznak, és az usa-nak már nem maradna elég légiereje megvédeni azt, és az oroszok sem akarnak békét kötni, akkor garantált hogy bevetnék az atombombákat az oroszok ellen.</i>
Elsõ kérdésem kapásból az, hogys mégis mivel és hogyan...? Békeidõs körlmények között meghaladja képességeiket az, hogy néhány bombázót odáig zavarjanak...
A második az, hogy mégis miért tennék ezt...? Milyen katonai indok lenne rá? Egyáltalán milyen és hol vívott háború után?
Az, hogy nincsenek szabályok nem jelenti azt, hogy nincs értelmes cél. Miben segítené elé egy háború harctéren való megnyerését NY hamuvá válotzatása...? Egyáltalán miért bombázóval, mikor hegyekben áll az ICBM...?
Most elméleti eshetõségrõl beszélünk. Senki nem mondta hogy a következõ háborút usa-orosz fogja megvivni csak kellet egy példa. Viszont a te szövegelésed kisértetiesen emlékeztet arra amit az angolok csináltak 39 elõtt.
Ha egy nagyhatalom háborút akar, akkor ahhoz nem kell többszáz évig fegyverkezni amit te képzelsz. Anno németország kb. 10 év alatt fejlesztette fel a hadipotenciálját szinte a nulláról (hisz az 1. vh után szétszedték) arra a szintre hogy képes volt két (inkább) háromfrontos háborút vivni.
Amúgy nem abban a dicsõ f35-ösben tették bele fejjel lefelé az ejtõernyõt a katapultülésbe? A többi tervezési hibáról nem is beszélve.
A harci gázról meg: azért nem használta senki sem mert nem volt értelme. B@szhatod a harci gázodat amikor gyorsan mozgó tankhadosztályok közelednek feléd. Az hatásos volt a beásott gyalogos katona ellen, meg amikor az ellenség huszáros rohammal akart bevenni valamit.
Ellenben használták az ellenséges városok szönyegbombázását, ami legalább olyan tömegpusztitó mint a gázok. Drezdai tüzvihar mond neked valamit?
Eh, de hagyjuk is, annyira csõlátású vagy hogy az leirhatatlan. A te fajtád építette anno a franciáknál a maginot vonalat, mert b+ az elõzõ háborúban is ott próbálkozták a németek, akkor biztos a következõ 300 év háborúiban is ott fognak...
Aha. És lazán elkerülte az a figyelmedet, hogy az ellenfélnek nem voltak tömegpusztító fegyverei. Miér van az, hogy a megjegyezéseimet szelekítven kezelitek...? :)
A többi példa sem jó. Az egésze atomfegyver nem alkalmazás abból jön, hogy X lesz a vége. Sem Németország, sem Japán nem tudott visszaütni. Úgy könnyen izmozik az ember ilyenekkel.
Ellenben a II. Vh alatt senki nem használt harci gázt az I.Vh tapasztalatai miatt.
Irak is Irán és saját civiljei ellen használt harci gáz, 1991-ben és 2003 sem használt. Bár ez volt az egyetlen kivétel, mint Irán is használta az irakiak után. Azt nem tudom, hogy mikor bebizonyosodd, hogy mindkét oldalnak van, akkor UTÁNA is merték -e használni.
A NATO-nak jeleleg és a jövõben sem körvonalazódik olyan szintû expedíciós képessége, hogy ilyen helyzet akár elméleti szinten felmerüljön. A SV idején relatív értelemben combosabbak voltak a NATO tagok. Azt mégis mit tudtak küldeni oda? Nézd meg a SV OOB-jét és vesd összes a jenkivel. Vicc. mennyiség. A fegyverzet +90-95%-a Európában maadt. Francia, angol és olasz gépek voltak ott. (Estére megnézhetem a konkrét OOB-t.)
Az összekapott Oroszország meg nagyon odébb van. Az összes orosz haderõnem '70-es évek végétõl a '90-es évek elejéig gyártott cuccokkal van ellátva +90-95%-os arányban. Nincs az a pénzmag a láthatáron sem, amibõl csak a légierõt fel lehetne annyira húzni, hogy az oroszok csak a német-lengyel párosnak métól ellenfele legyen.
Valahogy a fenti hasonlatodnál kimadardt, hogy az orosz haderõ és légierõ legalább 4 fõ helyen van szétszórva. Távol-Kelet, Kaukázus, Murmanszk ls Európa. No, szeritned mekkora mennyiségû és milyen mennyiségû gépet lenne képes kiállítani Iván 2020 tájára? Akkor itten mát F-35 fog kacsingatni, meg Meteor, mikor az orosz elõreláthatóan még mindig Szu-35Sz + R-77 kombóval vagy annak utódjával fog szórakozni.
Szárazföldi haderõnél dettó ugyanez a helyzet. Semmi olyan harceszköbõl nincs jelentõs mennyiség ami újnak és korszerûnek lenne nevezhetõ összevetve még egy Leo 2A4 vagy A5-tel, nemhogy a modernebb változatokkal.
"Tehát monj egy olyan reálisan elképzeletõ forgatókönyvet, ahol a nagyhatalmak bármelyike rá lenne kényszerítve atomfegyver bevetésére."
Ez roppant egyszerü. Ha az egyik megtámadja a másikat hagyományos fegyverzettel, majd az egyik fél alul marad a másikkal szemben.
Ha pl. orosz bombázók new yorkot (egyéb usa nagyvárosokat) bombáznak, és az usa-nak már nem maradna elég légiereje megvédeni azt, és az oroszok sem akarnak békét kötni, akkor garantált hogy bevetnék az atombombákat az oroszok ellen.
Figyelj, bármennyire is nehéz elképzelned, a háború nem olyan mint egy keretek közt zajló boxmecs, ahol büntetik a sportszerütlenséget. A háború olyan mint egy utcai harc. Márpedig egy utcai harcban nincsenek szabályok, fõleg az elsõ pár ütés után amikor már mindenkinek elborul az agya és csak a túlélés a cél. Van az a szint, amikor már senkit nem érdekel hogy a tettéért életfogytot kap, a célja az lesz hogy kinyirja a másikat.
Nem tették meg Vietnamban, de felmerült. Dioxin tartalmú vegyi anyagot, gyakorlatilag harcanyagként azonban bevetettek. Ez is tömegpusztító fegyver. Ennek hatása - bár ezt nem ismerték el, vagy helyesebben nem vállatak felelõsséget ezért - dioxin mérgezés volt, illetve születési rendellenesség az utódokál, valamint 10 millió hektár termõterületet is kiirtottak, ami éhinséget okozott a civil lakosság körében.
Erre sem voltak rákényszerítve, sõt ha úgy tetszik sem Hirosimára, sem Nagaszakira nem voltak, de Nürnbergre, vagy Drezdára sem, még is megtették.
Mellesleg a terrorbombázások és az ellenséges lakosság megfélelmlítése abból a mára bizonyítottan téves Douchet-i elméletbõl táplálkozik, hogy a terrorizált lakosság a kormánya lelen fordul és ezzel véget vet a háborúnak.
A dolog elég érdekes módon, áttételesen mûködik. Németországban, Japánban inkább összekovácsolta az emberek ellenállását, Vietnam esetén épp hogy az amcsi lakoság követelte a háború felfüggesztését.
Az amerikaiak túl könnyen nyúlnak a háború eszközéhez, ezt meg is thetik és meg is teszik mindaddig, amíg õk a legerõsebb katonai hatalom. Persze emellet még megteszik, hogy vesztegetéssel, merénylettel, nem háborús módszerekkel távolítják el azt, aki nekik nem tetszik. De ha az az érdekük, mert valamiért jobban megéri, akkor háborút kezdenek. Lásd pl Irak. Vajon mennyi pénzt kellett volna Szaddamnak ajánlani, hogy önként számûzetésbe vonuljon valami karibtengeri szigetre? És mennyibe került a háború, és ebbõl kinek mennyi haszna volt? Ezek itt a konfliktus valós gyökerére mutató kérdések! És attól tartok, hogy sajnos akik döntöttek azok számára néhány százezer civil áldozat csak egy szám, néhány milliárd dollár bevétel viszont nem csak egy szám.
Ki mondta, hogy soha...? Csak két atomhatalom között elég minimális az esély. A világ nagy atomhatalmai ráadásul olyan távol vannak egymástól, hogy egymás megszállása szóba sem jöhet. Ez olyan, mintha a jenkik atomfegyverrel védték meg volna Vietnámot. Megtetteék? Nem...
Tehát monj egy olyan reálisan elképzeletõ forgatókönyvet, ahol a nagyhatalmak bármelyike rá lenne kényszerítve atomfegyver bevetésére.
A lakosság terrorizálása, az az a lakosság pusztítása, vagy a pusztítással történõ megfélemlítése az angolszászoknál mindig ambivalens dolog volt.
Koncentrációs tábor, V1/2 rossz. Szõnyegbombázás, atombomba jó. Viszonylag kevés ember életét követelõ demonstratív terrortámadások rosszak, a százezrek életét követelõ évtizedekig húzódó háború jó.
Az USA láthatólag lexarja, ha egy háborúval közvetlen és közvetett módon emberek 100 ezreit gyilkolja, ha ezzel eléri politikai célját. Ez azért terrorizmus a javából, ha a definíciót tágan értelmezzük. Szerintem ezen nincs mit szépíteni.
Én kezdek félni. Az 1920-as, 30-as évekhez kísértetiesen hasonló a szitu. Ugyan is ne felejtsük el, hogy a németek nem azért jöttek fel kb 5 év fejlesztés alatt, nagyjából az angolok és a franciák szintjére, mert olyan faxa gyerekek, hanem mert közben az angolok meg a franciák ugyan ezeket a fejlesztéseket xartak megtenni.
Adott térségben, ma Kína a legerõsebb, és ha esetleg kitör ott egy konfliktus, mondjuk ahova a nyugat nagy mennyiségû haderõt csoportosít, akkor az fog történni, mint az öreg zsidós szatócs halálos ágya mellett:
Az öreg megkérdezi: - Itt vagytok mind unokáim? - Igen itt vagyunk. - Gyermekeim ti is mind itt vagytok? - Igen mind a hatan! - Te hitvesem, aki mindig kitartottál mellettem, te is itt vagy? - Igen, én is itt vagyok! A szatócs felül: -Basszátok meg! Akkor ki van a boltban!?
Szal adott szituban, egy magát épp hogy összekapott Oroszország szépen be tud nyomulni az elvesztett területekre, és talán mégtovább. Anélkül, hogy a NATO a kisujját is meg tudná mozdítani.
Persze persze okostóbiás. Az emberek soha nem vetnének be atomfegyvert, mert azok olyanok. Pont ahogy soha nem gyilkolják a saját népüket, mert hisz az a saját népük...
Az érvelésed logikáját nem értem. Az angolok nem azért bombázták rommá - halál feleslegesen és erõforráspazarlóan - a német városkokat, mert a németek éppen elfoglalni készültek az Angliát, nem ez volt a végsõ elrettentés, mint az atomfegyvereknél.
Ne okoskodj már annyit. A rabszolgák azért adták meg magukat, mert különben lemészárolták volna mind. Nem volt semmiféle titkos ultimate fegyverük.
Egyébiránt meg tudom ajánlani tanulmányozni a 2. vh-t (talán hiányoztál történelemórán). Ha neked lenne igazad, akkor soha nem lett volna egyik város sem szõnyegbombázva mert ennek az eredménye az amit irtál:
"Felperzselsz mindent, hogy verhesd a farkad arra, hogy hurrá, X-et értünk el és meghalt mindenk"
Márpedig nekem igen erõs emlékeim vannak arról, hogy mind az angolok mind a németek szándékosan bombázták egymás városait mindenféle tömegpusztitó fegyverekkel, kifejezetten a civil lakosságra menve (és tökmindegy hogy ki kezdte, a másik folytatta).
Továbbá az USA nyertes helyzetben vetett be atomfegyvert a japánok ellen, és nekem semmi kétségem, ha a japánoknak lett volna atomfegyvere, akkor õk visszalõttek volna veled és leszarták volna a te elveidet.
Nem. A történelem pont az mutatja, hogy nem. Különben soha nem lettek volna olyan raboszolgák, akik megadják magukat, mikor sejthetõ volt, hogy egy részük olyan helyre kerül, ahol pár évig sem húzzák a nehéz fizikai munka miatt. Mégis megadták magukat, mert az életösztön erõsebb.
A nukleáris fegyverknél ugyanez. Felperzselsz mindent, hogy verhesd a farkad arra, hogy hurrá, X-et értünk el és meghalt mindenki és a következõ generációk középkor alatti szinten élnek...? Ja, és a szomszédok is?
"Te meg miért feltételezed, hogy egy kiterjedt háború atomfegyverhasználattal jár?"
Azért mert én meg gondolkozok. És pontosan tudom, hogy a sarokba szorított ember _bármit_ be fog vetni a menekülése érdekében. Márpedig a háború olyan szokott lenni hogy elõbb-utóbb valaki nyerésre fog állni a másik meg vesztésre.
Mit gondolsz, ha amerika elkezdené megszállni oroszországot, felégetni a városokat és az oroszok már nem tudnának mivel visszavágni mert leamortizálodott a hagyományos haderejük, de még megvannak a bevethetõ atomfegyverek, akkor nem vetnék be õket? Dehogynem. Olyan szép kis tüzijáték lenne hogy öröm lenne nézni.
Szóval a lényeg, egy világháború igen hamar totális háborúba fordul át és ott már nem lesz józan itélkezés a fotelbõl. Nagyon hamar fog jönni olyan parancs egy atomtengeralattjáró parancsnoknak, hogy állítsa meg az ellenséget _bármi_ áron.
Te meg miért feltételezed, hogy egy kiterjedt háború atomfegyverhasználattal jár? Ha mindenki belátja, hogy semmire sem jó, akkor betöltik azt a funkciót, amire McNamara is célzott + 30-40 éve. Semmi másra nem jók, mint elrettenteni az ellenfelet a bevetéstõl. Az atomfegyverek nem bevethetõ fegyverek.
Még abban az estben is a "vonal másik oldalán vannak", ha mondjuk 1-2 kt-ás penetrátor jellegû fegyvereket vetnél be földalatti vezetési pontok és más kiemelt célok ellen. Maga az elv, hogy nem hagyományos fegyver, ez borít mindent.
Ekkora marhaságot. A nyugati országok akkora fegyverzetcsökkentést hajtottak végre az elmúlt 3 évben, hogy az állam csattant a talajon. Csak pár példa. Pedig a Hidegháború óta a világon majdnem miden fegyveres erõ brutálisan összement mennyiségileg.
Hollandia felszámolta a teljes harkocsizó fegyernemet. A világ élvonalába tartozó fegyvervezük volt.
Az angolok idõ elõtt kukázták a Harrier gépeiket. A Tornadok között iszonyatos darabszám vágás volt. Az EF Typhoon-ból jóval kevesebbett vettek és multirole Trench 3 csak mutatóban van még mindig.
Németeknél dettó ugyanez.
Franciák az eredetileg tervezet Rafele töredékét állítják rendszerbe, a régi gépek helyett nem lesz még ugyanannyi gép sem.
A jenkik teljes programokat álítottak le - pl. Future Combar Soldier - megvágtak nagy programokat - Zumwalt - az F-22 gyártát a sokáig tartott ~280 géprõl pár éve 187-re csökkentették és most áll le a gyártás.
Az, hogy SZ-A, India, Kína, Pakisztán és a környék esztelenül veszi a fegyvert csak azt jelenti, hõgy õk csak most próbálnak misõgéileg felkúszni oda, ahol USA + NATO ~ 20 éve van...
Jaj. Valamire való magyar ember már meg sem tud lenni világvége nélkül...
Egyébként meg nem tartom valószinüleg a 3. vh-t a közeljövõben, legfõképpen azért mert jelenleg a kirobbantására képes világhatalmaknak nincs egymással szemben különösebb követelésük vagy ellentétük.
Továbbá az atomfegyverek korában mindegyikük jól tudja hogy egy újabb világháborúban nem lesznek nyertesek. Tehát maximum egy õrült indithatna ilyet, viszont egyik nagyhatalmi ország vezetõje sem õrült jelenleg.
Én világháborút csak akkor tudok elképzelni, ha valamelyik nagyhatalomnak sikerülne elérnia valamilyen elképesztõ technikai áttörést, pl. atomrobbanás ellen védõ energiapajzs, teleportáció stb amivel tudná garantálni magának a viszonylagos sértetlenséget. De jelenleg ott tartunk hogy az okostelefonom 3 nap alatt lemerül, szóval nem áll fenn ez a veszély.
"Ez még csak a kezdet. Fokozatosan szüntetik be a fölösleges kiadásokat és fegyverkezésre költik. Közeleg a 3. világháború."
Ezt mondják már 60 éve. De majd ha 50 múlva kitör, nyugodtan mondhatjátok, hogy ti elõre figyelmeztetettetek minket. Én már augusztus közepe óta mondogattam, hogy nagy hó lesz, de senki sem hallgatott rám.
Elég szomorú, ami az utóbbi években az amerikai ûrkutatásban történik. Elég jó példa, hogy egy gazdasági válság idején csökkentik az efféle kiadásokat. Remélem, hogy az ESA-nak sikerül megnyernie az oroszokat, ha az amcsik kiszállnának a projektbõl.
Megtörtént. A japán kultúrához igazított változat évtizedes hatásának hála a japán fiataloknak már nem a végsõkig kitartó szamuráj a példaképük, hanem a hetente öngyit elkövetõ feminin szembelógóshajú emósizé. Na ezekkel próbálj te háborút nyerni!
Ma már nem is kellenek hadseregek, egyre inkább a cyber, és a pszichológiai (gyak média) hadviselés felé helyezõdik a hangsúly. A kor atombombáját Gáspár Gõzõnek hívják, és sajnos ez nem vicc!
Azért ez meg a ló másik fele. Még egy Líbia szintû nevetségesen alacsony intenzitású háborúban is csúcstechnikás fegyverrel kellett megtámogatni az egyik oldalt.
Agymosással és propagandával eddig egyetlen komoly háborút sem sikerült nyerni. Mérhetõ hatása is alig volt az I.Vh és mai nap között akár helyik, akár világháborúban. Nem dezertáltak milliók és nem lázadtak fel seregek. Az I.Vh alatt is az orosz hátország omlott összes és utána léptek ki.
A cyberháború részt soha nem értettem. Ki az a marha, aki civil hálózatokon keresztül bonyolít szenzítív adatforgalmat...? Aki ilyen hülye, az meg is érdemli. Végszükséges estén meg ki lehet húzni a dugót a falból és akkor a seggedbe feldughatod a sok számítógépzsenidet meg a "kiberháborús maszlagot". Vezeték nélküli titkosított rádiózás is létezik, a SATCOM rendszer sem viccbõl van a jenkiknél. Lehet, hogy kisebb a sávszélessége, mint az Interneté de ha eléggé törhetetlen, akkor megfelel.
Az ODS-t is le tudták zavarni úgy, hogy szó sem volt netrõl meg Cyber hadviselésrõl. Az, hogy ma mindent számítógépen és világhálón csinálnak az egy elkényelmesedett költségkímélõ szempont. Legalábbis szerintem.
Az ûrben minden olyan erõforrás, amiben itt a Földön szûkében vagyunk korlátlanul biztosított.
Öööö, iható víz? Belélegezhetõ tiszta levegõ? Kaja? Hol elérhetõek ezek a LEO pályához közel? Idelent...
Semmi rossz nincs abban hogy Amerika kiszáll az ûrprogramból, ettõl függetlenül is valamilyen formában biztos hogy fog rá pénzt száni.Eddig is sokat tett az ûrkutatás fejlesztésében de nemsokára jönnek az idõk amikor a magánvállalkozók fogják forradalmasítani az ûrkutatást/ûrutazást/ûrállomásokat. Amerika megadta a lökést ideje hogy a szekér magától is menjen.
Eddig legalább is ez jellemezte az ûrkutatást/ûrhajózást, szoros kapcsolatban állta a katonai fejlesztésekkel. Az 50-es, 60-as években ahhoz, hogy egy másik országban valakit biztosan elpusztítsanak rá kellett volna dobni egy atombombát.
Ma egy pontos téridõ kordináta ismeretében egy közeli támaszpontról indított repülõgéppel nagy hatékonyságú precíziós csapásmérést lehet bárki ellen végezni. Az elõzõhöz rakéta, atom és ûrtechnika kellett, az utóbbihoz informatika és miniatürizálás. Nagyjából ez az oka annak, hogy ma az informatika szekere nagyon beindult az atom, meg a rakéta helyett.
Az adott kor preferált technológiai fejlesztése és a preferált hadviselési módok bizony szorosan összefüggnek. Ma már nem is kellenek hadseregek, egyre inkább a cyber, és a pszichológiai (gyak média) hadviselés felé helyezõdik a hangsúly. A kor atombombáját Gáspár Gõzõnek hívják, és sajnos ez nem vicc!
Másrészt az ûrkutatás tekintetében kb az van, mintha a középkorban a Spanyol király nem akarta volna megfinanszírozni Columbus útját, mert micsoda pénzkidobás. Az ûrben minden olyan erõforrás, amiben itt a Földön szûkében vagyunk korlátlanul biztosított. A kérdés felmerül, hogy vajon nem-e szándékosság van-e az ûkutatás lassításában, mert ugye holvan ma Spanyolország és hol van Amerika?
És ezt a párhuzamot lehet, hogy már átgondolták, talán évtizedekkel ezelött.
"Egy helyi háborúban ami jórészt azért tör ki, mert az emberek töke tele lesz az épp aktuális rendszerrel, nagyjából tökmindegy, hogy hány anyahajója van az usának, nem szempont." Nem fogod elhinni, de az épp aktuális rendszerrel a világon szinte bármelyik országban tele van a töke az emberek többségének. A háborúk/forradalmak kitöréséhez azonban ez önmagában kevés. Az is kell, hogy ez az elégedetlenség viszonylagosan erõsebb legyen, mint a rendszer maga. A kiskirályok mindíg is függtek a nagyhatalmak pénzügyi, vagy fegyverben megynyilvánuló adományaitól, illetve végsõ megoldásként a nagyhatalmak internacionalista/enszmissziós/stb "segítségnyújtásától". Ha ezek elmaradtak a rendszer bukott.
De igen, az elégedetlenség, a kizsákmányolás is nõtt a világban, mert az országokban nõtt a társadalmi rétegek közötti különbség, ráadásul úgy, hogy a szegényebb rétegek tényleg rosszabul élnek mint 4 éve, többet kell dolgozni ugyan azért az életszinvonalért, a gazdagabbaknak meg lehet, hogy kevesebbet, hogy jóval többet keressenek mint 4 éve. Emellett a hatalom gyengülése természetesen vezet villongásokhoz, háborúkhoz.
Ez így nem teljesen igaz. Ugyais el feltételezi azt, hogy a kõolajra alapuló gépesítet mezõgazdaság fenntarható és nem lesz sokkal drágább az egész rendszer üzemeltetése. A termõterület és terméshozamokat nézve igaz, adott életszínvonalat és fogyasztási kultúrát feltételezve.
tévedés! a bolygó a mai mezõgazdasági technológiák mellett háromszor ennyi embert is gond nélkül el tudna tartani! ettõl függetlenül abban igazad van, hogy valami miatt egy csomó ember meg fog halni, de ez a valami nem természeti törvényszerûség, hanem emberi faszság lesz!
Az államférfiak a nagy és erõs hatalmat mindig is szerették, erre van igényük. A katonai kiadások a hatalmat erõsítik, az ûrkutatási kiadásoktól viszont nem lesz senkinek sem több hatalma. Így nem ez utóbbi élvez prioritást, ilyen a rendszer.
#1 nyomoronc politikusok egy rakás pénzt áldoznak, mindenféle katonai kiadásokra de ami az emberiség jövõét jelentené arra nagy ívben szarnak...
mert szép csöndben fejlesztik a terminátorokat
USA és az EU tagországok akkora sz..ban vannak, hogy alapkutatásra - már ami az ûrkutatást illeti - egyre kevesebb pénzt áldoznak. Más országok, néhány próbálkozástól eltekintve nemigen rúgnak labdába, akár anyagi, akár technikai okok miatt. Persze-persze, lehet mondani, hogy Kaguya, meg Chandrayaan, meg Szencsou, meg a többi, de ezek egyelõre gyerekcióben járnak. Oroszország meg már régen lecsúszott a Nprendszer kutatásáról, ilyen hozzáállással nem is csoda. Egyedül talán a Vénusz felderítésében jeleskedtek, volt pár holdszondájuk, holdjárójuk, aztán annyi. Az igazán látványos eredményeket mindig is az USA szállította. No, ennek most ha nem is vége, de erõteljes fékezés következik. Természetesen az üzleti jellegû ûrtevékenység marad, hiszen annak közvetlen anyagi haszna van, de azt hiszem, az alapkutatások felpörgetésérõl nagyon hosszú idõre le kell mondani.
És? Ez most akkor jó indok arra, hogy építsük le mert nincs világháború?
Ja értem Ergó az ûrkutatásnak csak akkor van létjogosúltsága igazán ha háború is van? Szóval csak akkor kell igazán fejlesztésre és innovációra pénzt költeni, ha ki akarok nyírni egy másik országot, nemzetet vagy épp fegyverkezési versenyben veszek részt, vagy épp hidegháborús csatározásokat vívok? Tudom én, hogy gyakorlatiasan kell gondolkozni az életben de azért lehet, hogy akkor is érdemes lenne pénzt költeni ilyesmire, ha éppen nem akarok egy világháborút kirobbantani...
"Ezért is egyre több kis háború van a Földön." Hát ez egy nagyon halovány "is". Egy helyi háborúban ami jórészt azért tör ki, mert az emberek töke tele lesz az épp aktuális rendszerrel, nagyjából tökmindegy, hogy hány anyahajója van az usának, nem szempont. Csendõr, ugyanmár. A csendõrnek mindenki életére vigyázni kéne, nem csak azéra, ahonnan közvetlenül pénzt lát vagy fenyegetettséget vél felfedezni. Utóbbi fele amúgy is csak kamu, amolyan ál indoklás, arra, hogy miért is kell akkora hadsereg.
Szomorú, hogy ha anno a Németek nem akarták volna megbombázni Londont, akkor nem áldoznak annyi pénzt a rakétakutatásra, ami viszont így talán több évtizeddel hozta elõre az ûrkutatást is. Szomorú, hogy ezeket a rakétákat gyakorlatilag rabszolgákkal építették a németek. Szomorú, hogy az USA az összes náci tudóst mepróbálta begyûjteni és alkalmazni, némelyikbõl nemzeti hõst is csinált, másból nem annyira. Pl az az orvos, aki a haláltáborokban azzal szórakozott, hogy a rabokon az alacsony nyomás/vákuum hatásait tesztelte, persze ezzel óriási tudományos eredményeket is elért a repülõorvostan terén, de végül kegyvesztett lett, von Braunnal ellentétben.
Szomorú, hogy a hidegháború óta a katonai költségvetések rohamosan csökkennek, és emiatta a nagyhatalmak sokkal kevésbé képesek a világ csendõrei lenni. Akár csak elrettentõ erejüknél fogva megelõzni a fegyveres konfliktusokat. Ezért is egyre több kis háború van a Földön.
Szal ez meg egy másik nézõpont.
Az államok, talán Kínát, meg a globalizációnak nevezett átrendezõdés más nyerteseit kivéve mindenhol gondban vannak, és ennek a hadi kiadások is kárát látják épp úgy, ahogy az ûrkutatásra költött pénzek, és ahogy a szociális kiadások, oktatásra, akármire költött pénzek is csökkennek azokban az országokban ahol az államokat erõsen fenyegeti a pénzügyi válság, az eladósodás. Márpedig az meriki állam a a világ legnagyobb adósa.
Szomorú, hogy a nyomoronc politikusok egy rakás pénzt áldoznak, mindenféle katonai kiadásokra, de ami az emberiség jövõét jelentené arra nagy ívben szarnak.... Az USA-tól meg különösen nagy szégyen, hogy õk akik a Holdra szálltak, ma már saját asztronautáikat az oroszok viszik fel. Arról meg már nem is szólva, hogy képtelenek voltak továbbfejleszteni az ûrsikló programot, mert mindenre volt pénz csak éppen az ûrkutatásra nem. Szégyen ahogy visszafelé fejlõdik az ûrkutatás....
Informatika és tudomány
