Urban legend. A legelsõ szériákra még nyomokban igaz volt, a mai ssd-kre (fõleg intelekre) nem az. Általában több tiz GB-nyi tartalék helyük van, akár teli is lehet irni õket, sok-sok év lesz mire baja lesz. Ráadásul az ssd-n, ha elfárad az összes cella, tartalék cella, akkor a hdd-vel ellentétben nem az van, hogy búcsút intesz az adataidnak, hanem egyszerûen read-only-vá válik a tartalma. Azaz szép nyugodtan lemented róla az adataidat, majd a 3-5 éves gari birtokában kicserélteted egy újra.
Nekem 3 intel ssd-m van több éve, az egyik kapott rendesen, már 8 Tb irás van rajta, 3 reallocated sectorral és még 100%-on van a reserved space...
Szóval nézze meg mindenki a gyártó ajánlásait, garanciáját, sehol nincs ilyen, hogy nem irhatod teli. Megfordult már pár ssd a kezemben, a gagyikból párnál elhalt a vezérlõ, de hogy kifáradt volna a sok irástól, vagy a teli irástól, olyat még nem láttam. De mint mondtam, még ha valakinél elõ is fordul, az se egy katasztrófa, mert minden adata megmarad, nem úgy mint egy beszart vinyónál.
Egy baj van az ssd-kkel, az ára. Viszont aki használt már rendes ssd-vel gépet, az többet nem akar hdd-vel bohóckodni, ég és föld a különbség, megéri az árát.
Egyébként kevesen tudják, hogy egy SSD nem olyan, mint egy vinyó a rendeltetésszerû használatot tekintve. Eleve nem szabad 60-70%-nál jobban teleírni. XP alá nem való, sõt ellenjavallott. Azért kell sok területet szabadon hagyni, mert a háttérben, amikor nem használod, szanaszét mozgatja rajta az adatokat egy automatikus taszk, mert egy-egy cella hamar elhasználódna. Emellett tartalmaznak tartalék cellákat is, és ha kezd betegedni egy, akkor azt a tartalékból helyettesítik. Az XP nem támogatja ezt a folyamatos adatmozgatást a háttérben (talán trimmelés a neve?), így hamar leamortizálja a meghajtót. Etért szükséges sok helyet szabadonhagyni, mert különben nem lehetne hova átmozgatni az adatokat. Tehát, ha teleírod, akkor hamar bedöglik.
Ez is inkabb csak 90 Gb vagy afeletti meghajtokra igaz. Pont most vettem en is egy jobbfele 60Gb-os SSD-t, de az eles, mindennapi hasznalat soran koszonoviszonyban sincs a 460Mb/s irasi sebesseggel. Semmifele tesztprogrammal nemhozta az elmeleti eredmenyeket. De ez ugy latszik gyakorlat, hogy a kisebb meretu meghajtok lenyegesen lassabbak. Tehat annak tokmindegy, hogy SATA2 vagy SATA3.
Az új generáció átviteli sebességéhez szükséges a SATA3 6Gbps-e. Mondjuk azt, hogy 500MB átviteli sebességet tud ez az SSD, ami 4000Gbps (8bit=1bájt), tehát ez már nagyobb,m int a SATA2 elméleti sebessége. Persze a helyzetet árnyalja, hogy egyrészrõl a szekvenciális sebesség ekkora csak, amit gyakorlatilag sosem használsz ki, másrészrõl, hogy overheadje van az adatfolyamoknak, hiszen vezérlési információk is vannak a világon.
Tehát ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználj egy ilyen eszközt, kell a SATA3.
Vajon egy nap felválthatják a háttértárak a RAM-ot? Ha elég gyorsak lennének a processzor vehetné közvetlenül onnan és írhatná oda az adatot köztes gyors tár nélkül. Olyan megoldást már láttam, hogy ideiglenes háttértárként szolgáló nagy köteg RAM amire minden indításnál felmásolódik az egész rendszer. De az az indításnál sok idõt vesz igénybe és így egy újra indítás is betesz neki. Ráadásul még az SSD-nél is drágább. Egy köztes megoldás lenne jó.
nekem egy ocz van es beszaras.Mondjuk csak egy 3gb/s es satara van kotve de sokkal gyorsabb mint az elozo hdd-m. USB2 es kulso vincsire a regi hdd 6mb/s el masolt nagy fileokat. Ez pedig 30 folotti mb/seccel masol! a 120 gigas eleg a rendszernek es nem olyan draga.
Majd akkor szóljatok, ha 20,000 Ft lesz egy 200GB-os SSD.
Informatika és tudomány
