Ezzel a gyorsulva tágulással csínján bánnék.
annyit tudunk, hogy az IA típusú szupernovák fényességadatai alapján számított távolsága nem egyezik a vöröseltolódási értékbõl számítottal.
De mindkét mérés bizonytalanságokkal terhelt.
Tökéletesen igazad van, én is azt állítom, hogy a mért értékek alapján azt az eredményt kapjuk, hogy az õsrobbanás valamikor 14 milliárd éve következett be, és a Doppler eltolódás szerint ahhoz, hogy ott legyünk, ahol most vagyunk, a fénynél gyorsabban kellett volna repülnünk kifelé, ami ugye lehetetlen. Erre egyetlen olyan megoldást találtak, ami a tényeknek megfelel: az univerzum gyorsulva tágul.
Szerintem csak görbe tükrön keresztül szemlélik a valóságot.
Másképp. Ha elméletben egy ûrhajóval egyenesen keresztülmész egy fekete lyukon, valószínûleg hosszabb utat teszel meg, mintha körbe kikerülnéd. A tér nem matematikai, hanem valós. úgy ahogy az idõ sem csupán matematikai fogalom. Aki nem hiszi, nézzen a tükörbe minden évben egyszer, és észre fogja venni, hacsak nem a Mc.Load klánból származik... :)
Na de miért feltételezel üres teret? A saját koordinátáidat csak is egy másik hozzád képest viszonyított vonatkoztatási rendszer határozhatja meg. Nem is értem, hogy miért akarsz így mérni. Fõleg, hogy a világ nem is ilyen.
"Mivel a proton eleve összetett részecske,
számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai
ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyû Higgs-bozont igen nehéz
megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán
akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra
való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetõséget, a folyamat igen kicsi valószínûsége ellenére."
-Milyen érdekes, hogy ez is végül fotonra bomlik! :-)
"Az elõzetes becslések szerint 2012 végére elegendõ adatunk gyûlik össze, hogy megtaláljuk a Higgsbozont vagy kizárjuk a létezését, bármekkora legyen is a tömege. Habár a sajtóvisszhangja sokkal
kevésbé lenne pozitív, a részecskefizika számára a Higgs-bozon kizárása érdekesebb volna, mint
felfedezése, hiszen a Higgs-részecske nélkül összeomlik a mikrovilág jelenlegi elmélete és valami
radikálisan újat kellene találnunk helyette."
Forrás: CERN blog
(http://cernblog.files.wordpress.com/2011/12/smh_origo_2011.pdf )
Azért ez nem olyan egyszerû.
Ha üres teret tételezünk föl, akkor nem lehet eldönteni, hogy ki halad és ki nem.
Vagyis a haladó úgy látja, hogy õ az aki "áll".
Nézõpont kérdése. A külsõ megfigyelõnek a vonatban látott események lelassulnak. De te számodra a vonaton normálisnak fog tûnni minden és a külsõ környezeted tehát a vonaton kívüli világ gyorsul fel számodra. Einstein bácsi ezt elmagyarázza neked pontosan is. Tessék rákeresni Google a barátod. Segítek: relativitáselmélet
Hát ezt senki sem tudja.
Ha a tér üres lenne, akkor az egyenletesen haladó olyan mintha állna, vagyis te úgy látnád, hogy a puskagolyó ~800 méter/ secundummal távolodik tõled, hiszen a puskagolyó nem tudja, hogy az a hely ahonnan kilõtték áll, vagy gyorsan halad mivel a két eset egymástól megkülönböztethetetlen.
A külsõ megfigyelõ nem látná a puskagolyót, vagy úgy látná, hogy közel fénysebességgel halad.
A tér azonban nem csak távolság -azaz matematikai tér, hanem anyag, vagyis valóságos fizikai tér.
Így aztán fogalmam sincs, hogy mi történne.
Magyarázzatok el nekem valamit. Mi történik ha c-1 m/s sebességgel utazom egy vonaton és egy puskából kilövök elõre egy golyót ? 0.999999999999.... m/s sebességgel fog a csõbõl elindulni elõttem mivel a fénysebességet nem lehet túl lépni ?
Ez a cikk, egy nagy rakás szar! Szégyellném magam, ha ilyet kellene kiadni a kezeim közül!
A cím azt mondatja: hibásak az eredmények!
A cikk viszont csak sejteti(lsd: "Az elmélet megerõsítéséhez"), vagyis találgat!!
Nevetséges, hogy valaki ennyire amatõr legyen!!
Képzelem hány olyan fizikakönyvvel találkozhattál, ami egyáltalán érinti a relativitást.
Persze, hogy megint pontatlanul fogalmaztam.
A Naprendszer (Pluto által meghatározott) két széle közötti távolságon összegzõdik másodpercenként nagyjából 3 századmilliméterre a minden pontban meglévõ tágulások összege.
Olyasmi mintha egy összenyomott szivacsot elengednénk, minden pont távolodik mindegyiktõl.
Elnézést, kiszámoltam újra, rosszul emlékeztem.
A Pluto pályasugarának távolságán a hubble értéke: 0,0146 milliméter másodpercenként, tehát ha a plutoig vesszük a Naprendszer méretét (nyilván ennél nagyobb), akkor a Naprendszer tere 0,0292 millimétert tágul másodpercenként.
(Ha igaz, hogy a Hubble érték tágulás következménye, és ha igaz, hogy a Világegyetemünk minden pontjára vonatkozik).
Igen, ha a tágulás modelljét tekintjük valóságnak, tehát azt feleltetjük meg a Hubble érték okának.
A Hubble érték a Pluto pályaátmérõ távolságán olyan 1 milliméteres értéket ad.
Az megfigyelési tény, hogy a távoli tartományok színképvonalai a mi színképskálánkéhoz képest csúsznak a vörös tartomány felé.
Megaparszekenként ~76 km/sec a növekmény.
Ezek felhalmozódott összege 13,7 milliárd fényév távolságban éri el a fénysebesség értékét, távolabbra tehát nem láthatunk.
Hogy ehhez milyen modellt gyártunk az rajtunk múlik.
Kézenfekvõ a tér (a teret adó anyag) tágulását feltételezni.
Bizonyos matematikai szélsõértékek teljes elfogadását, valós Világra vetítését mint pl. a kiterjedés nélküli pontból keletkezést, sõt egyesek szerint "teremtõdést" én modern mítosznak tekintem.
Csakhogy nem rendszer, azaz nincs saját belsõ energiatartalma, ebbõl következõen tömege. Mérete a legkisebb ami létezik, tíz, vagy talán még több nagyságrenddel kisebb mint egy kvark.
Szerintem mindenhol ott van, valójában ez adja a teret, ez a tér "szövete".
Az nem bizonyít semmit, hogy itt mérünk valamilyen sugárzást. Pár fényévnyi távolságban lehet, hogy már ez nem lenne igaz. Az állítólagos õsrobbanás meg nem magyaráz meg semmit. Mi robbant fel? Miért robbant fel? Ami felrobbant, az honnan volt? Ugye, ugye? Ez az elmélet nem különb, mint hogy isten teremtette a világot. Nem vagyok istenhívõ, mielõtt megvádolnál. De az õsrobbanás is kamu szerintem.
"Az én elméletem szerint nem kell használnunk sem sötét anyagot, sem sötét energiát ahhoz, hogy pontos eredményt kapjunk, csak helyezzük közelebb térben és idõben az õsrobbanást , azaz az univerzumunk központját."
Nincs középpontja, mert nem úgy tágul, hogy a végénél megnõ, hanem úgy, hogy két tetszõleges pontja közé tér nõ. Ebbõl pedig az következik, hogy minden pontja az Univerzumnak ugyanaz az egy pont volt hajdanán.
Ezért is van az, hogy a háttérsugárzása homogén, és minden irányban azonos nagyjából. Ha nem így lenne, akkor nem is érzékelhetnénk, mert az õsrobbanás sugárzása már régen eltûnt volna arra felé, amerre terjedne az állítólagos központból.
"Egyébként - errõl szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítõje, maximum még nem ismerjük."
Nem mondod, hogy nem hallottál még a fotonról?
Mert az elektromágneses hullámok közvetítõje a foton. Ha kicsi a frekvenciája, akkor rádiohullám, ha nagyobb, akkor fény, ha még nagyobb, akkor röntgensugárzás.
Ja, elismerem, hogy valamit rosszul írtam erre még lovagolsz a témán, holott egy értelmes mondatot a beszélgetéshez nem írtál, csak fikázni jöttél? :) Oké, megyek aludni. Röhögni fogok rajtad. Kellemes további vizslatást, hogy épp mibe tudsz belekötni :D
Rögtön kiderül, hogy én kérjek elnézést, amiért baromságot írtál. Nem vitázom veled, mert rövidnadrág vagy, nem érsz meg egy leütött betût sem. A kioktatást meg tartsd meg magadnak, mert rád fér.
Az anyag rezgéseinek kell lennie továbbító kölcsönhatásnak ezek vagy tömeggel rendelkezõ részecskepárok kicserélésébõl áll vagy nem. Hacsak nem ott vagy leragadva, hogy az anyag golyócskákból áll, aztán pattognak egymáson.
"Egyébként - errõl szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítõje, maximum még nem ismerjük."
Nagyon nem errõl van szó, mindössze az volt a kérdés, hogy szükséges e !tömeggel rendelkezõ! részecske hozzá. Igazából itt derült ki, hogy nem olvastad el figyelmesen a beszélgetést.
Egyébként - errõl szintén nem kívánok vitázni - arról sem vagyok meggyõzõdve, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs anyagi közvetítõje, maximum még nem ismerjük.
"Azért hoztam fel, mert az jutott elsõként eszembe, mint tömeggel nem rendelkezõ részecske nélküli erõtovábbítás." - alapvetõ tévedésben élsz. Önmagában olyan, hogy hanghullám, nem létezik. Az anyag rezgését, ami többnyire a hallható hang tartományába esik, azt hívjuk hanghullámnak. Persze létezik ultra- és infrahang is, de azt mi, emberek, nem halljuk. Mindenesetre a terjedése és az elve megegyezik az emberek által is hallható hanghullámokéval.
Hogy mire szolgáltál rá és mire nem, arról nem kívánok vitázni. A példád akkor is sületlenség volt. Szerintem ezt ne ragozzuk tovább.
Én igazán örülnék a véleményednek, fõleg, ha a téma érdekel és járatos vagy benne. De ne nézzük egymást hülyének. Nem azért hoztam fel példának a hanghullámot, mert egy tökéletes példa. Azért hoztam fel, mert az jutott elsõként eszembe, mint tömeggel nem rendelkezõ részecske nélküli erõtovábbítás. De igazad van abban, hogy a példa rossz, mert a két dolog más elven mûködik. Elismerem. Viszont cserébe, ha nem nagy kérés, ne állíts már be úgy, hogy nem tudok különbséget tenni az elektromágneses és a hanghullám között, azt hiszem erre nem szolgáltam rá.
Akárhogy is próbálod magyarázni a bizonyítványt, nagyon rossz példát írtál.
Egyébként az elsõ hozzászólástól kezdve végigolvastam mindet. Volt itt sok tévedés, de nem kívántam errõl a témakörrõl vitázni, csak a te rossz példádra reagáltam. Megtartom magamnak a véleményemet.
Egyrészt nem hittem, hogy a hang elektromágneses hullám, másrészt csak annyit írtam, hogy a hanghullám is kifejt erõt tömeggel rendelkezõ közvetítõ részecske nélkül. Mint ahogy a magerõ esetében is történik. Ez egy nagyon elvi hasonlat volt, ha elolvasod az elõzményeket rájöhettél volna. Pusztán annyiról van szó, hogy a hullám nem egyenlõ a zzal, hogy van tömeggel rendelkezõ közvetítõ részecske. De oké, leborulok elõtted, mert felhívtad a figyelmem arra, hogy a hang nem terjed vákuumban. Már ne is haragudj, de közel sem errõl szólt a beszélgetés, hanem arról, hogy tömeggel nem rendelkezõ részecske, közvetíthet e kölcsönhatást.
A hanghullám nem elektromágneses hullám, te meg valószínûleg azt hitted, különben nem írtad volna azt a sületlenséget.
Te hoztad elõ ezt a példát: "A hanghullámnak sincs tömege mégis képes erõkifejtésre". A fellengzõs maszlagot (bozon, glüon, stb) most felejtsd el, mert bizony a hangot nem ezek, hanem anyag közvetíti. Ha nem így lenne, akkor a hang terjedne vákumban is. Vagy a vákumban nincs bozon, meg glüon? :)
Azért ne menjünk már újra vissza a beszélgetés elejére, csak azért mert nem olvastál vissza. Volt szó a bozonokról, volt szó glüonokról ahol nem a rezgõ anyag fejt ki erõt. Vagy hullámokról, vagy részecskepárok cseréjérõl van szó, de nem rezgõ anyagról. A rezgõ anyag meg valamitõl rezeg. Nem csak úgy kitalálta magának. Õ csak egy okozat.
Nevetséges ez a hír. Kb. olyan, mint a haverom haverjának a haverja látott valakit, aki stb... Szóval név nélkül az egész hiteltelen.
De ezek elméleti dolgok jórészt. Nyilván nem láttak még nyugalmi állapotban fotont. De a számítások szerint úgy adódik tudtommal. Én pusztán azt akartam mondani, hogy az, hogy egy hullám erõt fejt ki vagy sem, ahhoz nem feltétlenül szükséges egy tömeggel rendelkezõ részecske, hiszen a magerõkért felelõs bozonok is tömeg nélküliek.
Tudtam hogy ezzel jön valaki, de attól még a fotonnak van tömege, részecsketulajdonságai, a nyugalmi tömege meg érted... van nyugalmi állapotban foton? Látott már olyat valaki? Tegye fel a kezét!
Engem érdekel, hogyan jutott erre. Mindenbõl lehet tanulni. Pls ne bagatellizáld el :) Még ha neked bagatell akkor se, olyan ritka, hogy értelmes, emberi hangnemben lehet itt beszélgetni.
Vagy máshogy fogalmazva, mi teszi a másik 3 felsorolt részecske elé a gondonatmeneted a fotont, hiszen azok is ugyanolyan alapvetõek. Csak a fotont fedezték fel elõször, mert ugye annak vannak a legkönyebben megfigyelhetõ jelei.
Most aztán nagyon elszomorodtam, mert azzal a 60 nanoszekundummal pont kijött volna a világegyetemre számított 9D modellem, meg a neutrínók több dimenziót átlépni képessége.
Persze ettõl még nem dõlt össze a világ, még lehet a 9D modell igaz, de ez a 60 nanoszekundum nagyon jól jött volna nekem..... :(
De pl. a magerõ is vákuumban terjed. A közvetítõ részecskének sincs tömege. Ez miért más a foton esetében? Csak azért mert megfigyelhetõbb, nagyobb léptékben mûködik?
Az elektromágneses hatás vákuumbeli terjedése miatt, valamint azért mert mindig kéznél van egy foton, valamint mert a fotonnak nincs tömege, tehát nem anyagi rendszer és mint ilyen a legegyszerûbb anyagi dolognak kell lennie.
A tér anyag és annak a legegyszerûbb anyaginak kell lennie.
"... és szerintem a legalján az van amit fotonnak nevezünk." Dehát amit fotonnak nevezünk, annak ismerjük a hullám és részecske tulajdonságait is. És bõven vannak ennél magasabb energiaszinteken megfigyelhetõ részecskék. Nem értem, miért következtetsz ezek mellett arra, hogy a foton az alap.
Elb@sztam:
A foton bozon, vagyis egész spinû részecske. Abból soha nem fogsz feles spinû részecskét (fermiont) csinálni. Hacsak nincs "félfoton". :)
Lehet, hogy a most ismert elemi részecskét mind valamilyen más "abszolút elemi részecske" különbözõ megnyilvánulásai, de az az "abszolút elemi részecske" biztos nem a foton.
A foton bozon, vagyis egész spinû részecske. Abból soha nem fogsz egész spinû részecskét (fermiont) csinálni. Hacsak nincs "félfoton". :)
Lehet, hogy a most ismert elemi részecskét mind valamilyen más "abszolút elemi részecske" különbözõ megnyilvánulásai, de az az "abszolút elemi részecske" biztos nem a foton.
Nyilván, minél lejjebb ásunk, annál rövidebbek a hullámhosszak, annál nagyobb energiákról van szó.
A kvarkok alatt vagy tíz nagyságrenddel vannak az ún. "húrok".
Tehát ha egy hidrogénatom akkora lenne mint a Naprendszer akkor egy ilyen "húr" kisebb lenne egy vírusnál.
Ezeket a mélységeket csak következtetni lehet.
... és szerintem a legalján az van amit fotonnak nevezünk.
Ez az alapanyag, ez elbomlani már nem tud, létezése tehát örök.
Ez egyértelmû, hogy a részecske nem golyócska. Az atomot elhagyni a higgs bozon véleményem szerint csak az atom-részecske teljes elbomlásakod képes. Na hogy ezt miért nem látjuk, ezt az eltávozó részecskét, fogalmam sincs :) Vagy azért mert nem létezik, vagy azért mert nincsenek megfelelõ detektorok és megfelelõ energiaszinten mûködõ gyorsítók az észlelésére. Úgy látszik a tudósok az utóbbi mellett törnek pálcát inkább valamiért, hogy miért, nem tudom, mert a mellette álló matekba a vesém is belefájdul :)
Persze, ezek a részecskék léteznek, illetve az ezeknek megfeleltethetõ frekvenciák.
De a dolog elképzelhetetlen úgy, hogy ha egy atomot vagy részecskét elhagy egy Higgs-bozon akkor annak lenullázódik a tömege.
Sok részecske egymásba átalakul, illetve "osztódással" más részecskékké változnak.
Ha egy atom -(akár csak egy hidrogén atom) teljes hullámrendszerét láthatnánk elképesztõen bonyolultnak látnánk.
Nem arról van szó, hogy egy golyócska körül kering egy icipici golyócska.
Ez is azt támasztja alá. hogy a részecskék hullámrendszerek.
Erre nem tudok mit mondani, hiszen az alábbi részecskék léte kísérletileg is igazolt tudtommal. A kölcsönhatások pedig leírhatók részecskepárok kicserélésével is. Márpedig, ha ez igaz az elektomos kölcsönhatásra, a magot összetartó erõre, akkor én nem tartom lehetetlennek, hogy ez a gravitációra - mint tömeggel rendelkezõ részecskék kölcsönhatására is igaz legyen. Talán a graviton és a higgs bozon nem is két külön dolog. Már ha léteznek egyátalán.
Szerintem minden részecske alapja a foton.
De amint zárt hullámot ír le a mozgása, megjelenik a tehetetlenség mint tulajdonság. (Vagyis energiát kell befektetni ahhoz, hogy odébb told).
Tehát ez adja ezt a tulajdonságot, nincs szükség ehhez részecskére.
"A Maxwell-által egyesített elektromágneses kölcsönhatás közvetítõ részecskéjét fotonnak, az urán atommag spontán elbomlásáért is felelõs gyenge kölcsönhatás közvetítõ részecskéit W+, W-, Z0 bozonoknak, az atommag összetartásáért felelõs erõs kölcsönhatás közvetítõ részecskéjét glüonnak nevezték el."
Ha már ezekért a tulajdonságokért-kölcsönhatásokért felelõs részecskék megvannak, akkor miért ne találhatnánk meg akár a gravitont vagy a higgs bozont? Persze ezek valószínûleg mint a többi és ahogy te is elmondod hullámként írhatóak le, de attól még megvannak a részecske megfelelõik is. Nem tudom mi az igazság egyébként, de kíváncsian várom :)
Természetesen csak valami hullámozhat, csak valaminek lehet energiája és tömege.
Energia önmagában nem létezhet, az tulajdonsága az anyagnak.
A fény energia terjedése valamilyen anyagi rendszertõl mint forrástól.
Gyorsulása és lassulása nincs, tehát nem részecskék röpködnek a térben, hanem maga a tér anyaga kvantált, és egy ilyen kvantált rész az amit fotonnak nevezünk.
Természetesen az utolsó, egy anyagi rendszerrel kapcsolatba lépõ fotonnak "ütése" is van, ezért a kettõs természet tapasztalata.
Minden szubatomi részecske hullám.
Egy atom nem más mint egy bonyolult hullámrendszer, melynek összes energiája átszámolható tömeggé. Valójában tehát a kis térrészbe zárt energia az ami a tehetetlenséget, illetve a tömeget adja.
Természetesen a mélyben ott van valami ami rezeg, ami hullámzik.
Több meggondolásból szerintem ez a foton.
Magyarán fotonok rezgésrendszereibõl fölépíthetõ az a Világ amit tapasztalunk.
Az a baj ezekkel a "a mai begyepesedett tudósok elnyomják az új elméleteket" címû tudománnyal kapcsolatos konteókkal, hogy a gyakorlat pont az ellenkezõjét igazolja. Amikor Higgs elõjött az elméletével, az egy radikálisan új dolog volt, és nem is értettek vele egyet, mára viszont ez vált általánosan elfogadottá. Nyugodt lehetsz benne, hogy ha lesz a valóságot jobban leíró elmélet, akkor az teret fog nyerni.
De épp a részecske hullám kettõsség miatt gondolják, hogy van részecske megfelelõje is a tömegnek. Nem csak hullámként van jelen, ahogy a fény sem, legalábbis tudtommal jelenleg ez az elv áll a higgs bozon mögött.
Van egy modell, ami jól mûködik. E modell szerint valamilyen tulajdonságért mindig valamilyen részecske felel. Ezért gondolják úgy, hogy a tömeg tulajdonságot is egy részecskének kell tulajdonítani.
Csakhogy semmilyen modell nem fedi teljesen a valóságot.
Azt tudjuk, hogy ha két foton összekoccan akkor egy elektron és egy pozitron keletkezik, mindkettõnek tömege van.
Ha elektron és pozitron találkozik akkor eltûnnek, és elektromágneses hullám terjed tova. (Úgy is írhatnám, hogy fotonokká válnak.
Mi következik ebbõl, hogy ha két tömeg nélküli foton összekoccan, akkor két ellentétes fázisú állóhullám keletkezik (pozitron és elektron), valamint, hogy az állóhullám energiatartalma adja a tehetetlenséget (a tömeget mint tulajdonságot). Vagyis nem kell hozzá külön részecske.
Így logikus.
Ez egyébként megfelel az einsteini E=mc2 formulának is.
Ugyan már mi ez az együgyû észjárás? Ha valamirõl kiderül, hogy nem létezik, vagy nem úgy van, ahogy azt eddig sejtették már ez is magában egy elért eredmény. Mert legalább biztosra kimondhatjuk, hogy ez bizony nem létezik vagy nem így van. Vagy akár ennek az ellenkezõje. OMG :D
"józan ész szerint késni kellene a jelnek így lassabbnak kellene tûnnie."
Ez attól függ, hogy a forrás vagy a detektálás helyén volt a hiba. A pontos idõt ugye a GPS-tõl tudták meg. Ha késett a jel az azt jelenti, hogy a valóságosnál korábbi idõpontot kaptak. Ha ez a forrásnál történt (CERN), akkor az van amit mondasz, ha viszont a detektálásnál, akkor pont az ellenkezõje, ami a cikkben is szerepel.
Ha a magyarázat ennyire kézenfekvõ, mint ahogy írod, nem is értem az a sok tudós minek keresgél. Én ugyan nme vagyok perfekt a témában, de annyi tisztelettel viseltetek, hogy nem nézem õket hülyének.
"ha van egy feltevésem mely szerint a Föld lapos, és erre nekem több száz milliárd eruót adnak évek alatt akkor biztos lehetsz benne, hogy a Föld olyan lapos lesz amit te még nem is láttál, és majd jól megmagyarázom, hogy mindenki más azért látja geoidnak mert érzéki csalódása van."
Rendben van bizonyítsd.. kapsz 1000Ft-ot ha bebizonyítod hogy a föld lapos. Persze ehhez kezdésnek már azt meg kell határoznod mi számít laposnak, tökéletesen sík felület? Mert ha igen akkor már itt be is buktad a dolgot, hiszen vannak lejtõk és emelkedõk, meg összekötõ hidak (féreglyukak a 2D-s térben? XD)
Másfelõl pedig egy kis személyeskedés: Bazze.. kapcsold már be a böngészõdben a helyesírás ellenõrzést, vagy ha látsz pirossal aláhúzott szavakat a kommented begépelésekor akkor azokat legalább nézd és javítsd ki, mert jelen pillanatban maximum közröhej tárgyává teszed magad az olvashatatlanságoddal, még ha a tartalmi dolgokat nem is vesszük. Nem vagyok egy grammarnáci, de amit te mûveltél itt írás címszóval azzal az általános iskolát nem lett volna szabad elvégezni.
"azért a tõltést adni meg tömeget valaminek azért az nem ugyan az."
Hát valóban nem ugyanaz. És? Akkor szrinted mitõl van a testeknek tömege? Mert oké, nem a higgs bozontól, akkor fejtsd ki, hogy mégis mitõl.
"(sg cikk volt)" ja akkor biztos alapvetõ tudományos igazság, ha az sg-n írták :D
A második felvetésre: Igen, de ott az eltérés egyezett az elmélettel, sõt, nagyon sok mérés alátámasztja, de itt a helyzet pont fordított. Rengeteg alátámasztja, ez az egy meg cáfolja. Nem fogják kidobni, a mellette szóló 99 érvet 1 ellenében. Nyilván kivizsgálják, nem mondják egybõl, hogy hülyeség volt amit eddig gondoltak, fõleg, mivel az elmúlt évtizedek mérései folyamatosan alátámasztották a dolgot.... Ha a te verziód lenne igaz, akkor ez a cikk meg sem jelenik és nem is próbálnák cáfolni, hanem a szõnyeg alá söpörnék. De pont nem ez történik, hanem tudósok a világ különbözõ pontjain keresik rá a magyarázatot, illetve a hibákat egymástól függetlenül. Egyébként egy magyar fizikus is nyilatkozott errõl, sajnos a neve nem jut eszembe, szóval õ mondta, hogy ennek a kísérletnek a egyrészt a technikai háttere, másrészt a mögötte álló matematika annyira bonyolult (mint szinte minden mai kísérletnél), hogy ennek a bizonyítása vagy cáfolása évek kérdése lesz és nem kell elhinni mindent amit a bulvárlapok írnak. Mert a cikkírók sokszor a területen való járatlanságuk miatt írnak hibás dolgokat, vagy fordítanak félre infókat.
"Kötekedés véget: egészen tavaly év végéig azt sem tudták mennyi is a fénysebessége. Tehát még abban sem voltak biztosak, hogy 300ekm/sec vagy lassabb esetleg picivel e felett van... (sg cikk volt)"
"Foucault számításainak 1862-ben közzétett végeredménye 300 939 km/s volt. "
"Michelson. Az 1926-ban publikált mérési eredmények nyolc féle fénysebességértéket tartalmaztak, amelyek mindegyike nagyjából 200, adott forgótükörrel végzett, önálló mérés átlaga. Ezek a 299 756 és a 299 803 km/s-os számértékek között szóródtak, és 299 796 ± 4 km/s-os átlagértéket adtak."
a) semmit nem cáfoltál meg amit itt bárki is írt
Nem elõször javítalak ki. Te engem még nem tudtál kijavítani.
"b) elsõ hozzászólásod is már személyeskedésbe ment át (ezt nem nekem címezted)"
és
"c) magaddal is vátzol lejjebb ráadásúl ha jól láttam akkor kioktatod magad"
Szakmailag irreleváns.
"Az argumentum ad hominem (latinul „személyre szabott érvelés”), vagy röviden ad hominem, olyan érvelési hiba, amely a vitapartner személyét, tulajdonságait, vagy személyes érdekeit veszi célba, esetleg cselekedeteit, szavait használja fel vele szemben, gyakran elvonva a figyelmet arról, amit a másik fél állít. - Wikipedia"
ha van egy feltevésem mely szerint a Föld lapos, és erre nekem több száz milliárd eruót adnak évek alatt akkor biztos lehetsz benne, hogy a Föld olyan lapos lesz amit te még nem is láttál, és majd jól megmagyarázom, hogy mindenki más azért látja geoidnak mert érzéki csalódása van. Túl sok a pénz benne, ahhoz, hogy ne legyen eredmény. Itt már akkor is kell eredménynek lennie ha a fene fenét eszik.
Ez ilyen. És ha valamit mérünk ami esetleg rontaná a helyzetünket akkor az nincs. Nem is volt. És hidd el a világot nem olyan fizikai zsenik alkotják mint az sg fórumait. A marhája el fogja hinni, hogy õ téved és a Föld tényleg lapos és ennyi. Mert ki vagy Te? Egy xy emberke, de a lapos tényt, egy 345 Nobel díjas arc mondta, ráadásúl 35 tudós meg is erõsítette.
mindenesetre a tény az, hogy
a) semmit nem cáfoltál meg amit itt bárki is írt
b) elsõ hozzászólásod is már személyeskedésbe ment át (ezt nem nekem címezted)
c) magaddal is vátzol lejjebb ráadásúl ha jól láttam akkor kioktatod magad
konklúziót levonjam én, vagy hagyjam meg másnak? :)
Igaza volt anyámnak :p
azért a tõltést adni meg tömeget valaminek azért az nem ugyan az.
Kötekedés véget: egészen tavaly év végéig azt sem tudták mennyi is a fénysebessége. Tehát még abban sem voltak biztosak, hogy 300ekm/sec vagy lassabb esetleg picivel e felett van... (sg cikk volt)
Nekem csak az a gyanus, hogy amint jönn valami ami cáfolná a világképüket az hibás. Érdekes módon hasonló eltéréssel igazolták Einstennek azt az elméletét, hogy a gravitáció igenis befolyással van az idõre. Ott is valami isntentelenûl pici volt az eltérés, kb. anyni amennyi most. Csak az belefért az elképzelt világba ez meg nem.
Anyudéknak szólj már lécci, hogy kapcsolják ki a gépedet. Majd ha nagycsoportos leszel visszakapcsolják.
"Az egész tudomány kezd belefutni a fikciók és a feltevések világába sztem."
Te végképp annyira hülye vagy, hogy nem fogod fel, hogy nem kezd, hanem mindig is így volt? Csak az elején a kigondolt mûködés lett elfogadva, de ma már empirikus út kötelezõ a bizonyításhoz. Minden elméletinek indul, majd ha reprodukálhatóan bizonyítasz akkor elfogadják. Tévedhetnek, sõt tévednek is, sokmindenben, de ezt inkább pontosításnak hívnám.
Informatika és tudomány
de attól még a fotonnak van tömege, részecsketulajdonságai, a nyugalmi tömege meg érted... van nyugalmi állapotban foton? Látott már olyat valaki? Tegye fel a kezét!
