Régi topic, de valami hasonlóra gondolok én is! Attól, hogy a jelenség létezik, még egyáltalán nem biztos, hogy azért létezik mert idődilatáció van. A kiküszöbölését ügyesen megoldották, mint sok minden másnál is a technikában, csupán okos mérnökök munkájával.
A címre visszatérve eredmények sem biztos, hogy hibásak, inkább a műszerek nem megfelelőek, vagy ha igen, akkor sem az eredmények, hanem az alapok kérdőjelezhetőek meg, mármint hogy a fénysebesség limit.
"Az anyagnak és az energiának van egy egyenértékûsége. Azok nem szimpla bomlások, hanem átalakulások. Energia-tömeg, spin, töltés kvantum tulajdonságok állandók maradnak, és új részecskékké alakulnak. Az, hogy a protonban három kvark van, csak annyit jelent, hogy az energia kvarkok formájában mutatkozik meg."
-Gyakorlatilag ugyanezt írtam.
("Egyébként azt sem mondanám, hogy pl. a proton tartalmazza ezeket a részecskéket a kvarkokat, elektront, stb. A részecskék hullámcsomagok. Amikor egy részecske hullámcsomagját felbontjuk vagy felbomlik akkor alakulnak ki azok a hullámcsomagok amikrõl azt gondoljuk, hogy így vannak benne külön külön és valami másik részecske összeköti õket.")
A több száz tudós egyikének sem jutott eszébe, hogy ne ellenõrizzék 5000x a kábeleket, számításokat, mûszereket, stbstb...
Re :) No willcox, végigolvastam minden hozzászólást azóta :) Te egyetlen értelmes dolgot sem mondtál. Én felhoztam egy rossz példát, igaz, el is ismertem. De te? Egyetlen épkézláb dolgot ne csináltál, csak kötözködsz mindenkivel akit érsz, méghozzá úgy, hogy kicsike jártasságod sincs a témában, még annyi sem, mint nekem. :) Az a féysebességes-autós példád meg egyszerûen közröhej. Tudod miért van igaza Einsteinnek, és neked miért nincs? Azért, mert õt évtizedek óta próbálják cáfolni, eddig ki nem sikerült. Téged meg az elmúlt majd 200 hozzászólás alatt, kb 10x cáfoltak :) Ráadásul, Einstein, ha valamiben rájött, hogy nem gondolkodott jól, akkor ismert olyan szót, hogy: "tévedtem", szerintem te nem. :) A további kellemes trollkodást. Pedig olyan jól indult ez a topic. :S
"A modell szerint valóban csak kvarkok vannak, a bomláskor mégis ott az elektron Én nagyon leegyszerûsített modellnek tartom, hogy a proton három golyócska és kész. Persze, nyilvánvaló, hogy egy modell nem részletgazdag, nem is ez a lényege."
Rosszul közelíted meg a kérdést, mert azt feltételezed, hogy abból van, amivé lebomlik. De ez nem igaz. Az anyagnak és az energiának van egy egyenértékûsége. Azok nem szimpla bomlások, hanem átalakulások. Energia-tömeg, spin, töltés kvantum tulajdonságok állandók maradnak, és új részecskékké alakulnak. Az, hogy a protonban három kvark van, csak annyit jelent, hogy az energia kvarkok formájában mutatkozik meg.
Ûj megfigyelések szerint, a sziklák mélyébe vájt neutrino megfigyelésekre épített létesítményekben megnövekednek az atomok felezési idejei. Arra következtetnek, hogy az izotópok bomlásai ismeretlen részecskékkel történt ütközéseknek a következményei.
Egy szájkaratés minimum legyen barnaöves, de sajnos willcox a fehéret is alig éri el.
urban legend. Ezt te el is hiszed? Miért kéne kilométereket tévednie? Részleteznéd?
Istenem, ezt a kommentet el kellene küldeni miden térinformatikusnak, a rendszer tervezõinek és üzemeltetõinek. Majd pont egy hozzád hasonló nethuszár fogja kioktatni õket errõl az UL-ról.
Ez volt a hónap kommentje sakcok. Istenem, de felvidítottad a napom. :)
Nem biztos, hogy végletekig igazak, de a mûszaki használhatóságon belül nagyonis annak tûnnek. Lehet, hogy nem pontos, de totálisan falsnak nevezni elég nagy butaság.
Igen kapott méghozzá most kapaszkodj meg a fénnyel végzet tanulmányaira. Eredetileg az Általános relativitás elméletére akarták adni neki, de amikor éppen csak igazolást nyert Einstein elmélete még sokan vitatták (és NEM mindenki) ezért régebbi munkásságára adták. Ma már egyre kevesebben vitatják és kezdik elfogadni, mert a világban ez is tapasztalható és tökéletesen le is írja a világ mûködését. És ez nem csak Einsteinnél van így megnyugtatlak. Nikolausz Kopernikusz világképét olyan nehezen fogadták volna el, hogy meg is ölték volna érte. Ezért csak élete végén jelentette meg munkáit. És milyen igaza lett. Vagy Johannes Kepler világképét mely szerint a bolygók ellipszis alakú pályát írnak le a nap körül és nem kör alakút. Hát öt is hülyének nézték meg csalónak nagyon sokáig. Gaileit is börtönbe csukták az elméletei miatt és neki is igaza volt. Aztán Newton jött sorra, aki ezeknek az embereknek a munkáit fejlesztette tovább és Einstein is így tett Newton munkáival. Einstein világképét még könnyen el is fogadták a múltban történt fizika fejlõdéséhez képest. Persze lehet nem tökéletes Einstein világképe se és majd jön valaki, aki továbbfejleszti és magyarázatott arra is, amire még Einstein se adott. De az õ munkája mindig megmarad, ahogy a többi nagy fizikus munkája se lett eldobva, amikor továbbfejlõdõt a fizika.
Amúgy nem lehet Einstein csaló, mert olyan kísérletek támasztják alá az elméleteit, amihez neki aztán semmi köze nem volt. A mai napig minden megfigyelés õt igazolja vagy Einstein csal most is a sírjából? :D
Tudod, sokan nem fogadják el a relativitáselméletet. Amikor a csaló elõjött vele, szinte senki sem fogadta el a tudóstársadalomból (remélem most azokat is dilettánsnak tartod, meg azokat is, akik azóta sem fogadják el, ugye?). De hát a média nagy úr, és a fajtája uralja. Aztán vannak olyanok is, akik nem merik felvállalni a véleményüket, egyszerûbb beállni a bégetõ nyájba. Ha annyira igaz lenne, akkor Nobel díjat kapott volna érte. Kapott ugyan, de nem a relativitáselméletért. Pedig a díjazók elõszeretettel díjaznak abból a közösségbõl, aminek a csaló is a tagja.
A mûholdak folyamatosan esnek a Föld felé, az atomóra a súlytalanság állapotában van. A Földön viszont gravitációs térben. Inkább ez az oka az eltérésnek, mint pusztán a sebesség.
A modell szerint valóban csak kvarkok vannak, a bomláskor mégis ott az elektron Én nagyon leegyszerûsített modellnek tartom, hogy a proton három golyócska és kész. Persze, nyilvánvaló, hogy egy modell nem részletgazdag, nem is ez a lényege.
Aki valaha is foglalkozott a fizikával az aláírja azt az alaptételt, hogy ami nem megtapasztalható azt a fizika igyekszik kiküszöbölni. Örülök, hogy magas szinten tanultál ezekrõl, de ezzel nem vagy tisztában.
Csalni meg nem tud egy fizikus egy kísérlettel. Bárki más is el tudja végezni ugyan az a kísérletet bárhol a világon igazolva a szélhámosságot. Illetve az elmélete a valóságban alkalmazva nem mûködne, sehogy sem mert csalt. Ennyire ne nézd már ostobának a fizika tudományát.
"Amit állítok az nem hitt kérdése mert ez a tapasztalt valóságra alapszik ezért biztos, hogy így van" - mit is tapasztaltál te meg? Ja, hogy azt szajkózod, amit mások mondanak. Értem. Komoly érv! "Ami te csinálsz, hogy másban hiszel, azt hiszed, mert valójában nem tudod, csak hiszem, hogy úgy van az nem tudás." - én nem hiszek semmiben. Van, amit elfogadok, és van, amit nem. Ahogy elnézem, a hit inkább rád jellemzõ.
"Csak a valóságot illetve a fizikát nem a józan ész írja pont ez miatt kedves barátom." - hanem inkább a hit? Vagy a szélhámosságok? Nagy öngólt rúgtál most!
"Az egész elmélkedõ okoskodásod ott bukik, hogy mûködik a GPS. Mert a rendszerbe belekódolták azokat az általad hamisnak tartott einsteini elméleteket, amik szerinted nem is igazak. Márpedig ha a klasszikus fizikával számolna a rendszer, akkor kilométereket tévedne." - urban legend. Ezt te el is hiszed? Miért kéne kilométereket tévednie? Részleteznéd?
"Leírtam, bár nem hiszem, hogy bármit is jelentene ez a számodra. Füleden be, füleden ki, és holnap megint ott fogsz tartani, hogy hülyeség a relativitás-elmélet. Pedig csak korlátolt vagy a befogadásához. A korlátolt szót nem sértésnek szánom, hanem annak a leírásához, hogy gátló folyamatok munkálkodnak benned a megértésé ellen." - Leírtam, bár nem hiszem, hogy bármit is jelentene ez a számodra. Füleden be, füleden ki, és holnap megint ott fogsz tartani, hogy igaz a relativitás-elmélet. Pedig csak korlátolt vagy a felismeréshez. A korlátolt szót nem sértésnek szánom, hanem annak a leírásához, hogy gátló folyamatok munkálkodnak benned a megértése ellen.
"Nagyon könnyen elmélkedsz a fénysebességrõl annak alapkán, hogy egyszer ültél egy kocsoban, ami 140-el ment, és az már nagyon sok, mert a sebességhatár felett van" - talán egyszer már 131-gyel is mentem... Bár egy gyors autóm van (B-vel kezdõdik és W-vel végzõdik) és sokszor mentem 200 fölött is, ennek semmi köze ahhoz, hogy ez alapján elmélkednék a fénysebességrõl.
"De komolyan, te haéadtál már fénysebességgel, hogy elmondhasd, hogy tapasztalati úton értékelted, hogy az idõ nem lassult le? Hogy nem igaz, hogy az idõ múlása más lehet a megfigyelõnek, mint egy fénysebességgel haladónak?" - mondja ezt egy olyan, aki rendszeresen fénysebességgel halad, és az idõ rendszeresen lelassul a számára (biztos lehetsz már többezer éves, igaz? LOL!). Esetleg mégsem? Akkor vegyél vissza a nagy arcodból, és ne halandzsázz itt tapasztalatról, okés? Nem ment itt még senki sem fénysebességgel, hogy elmondhassa a tutit. Minden más csak agyalás és tippelgetés.
"Miért ne lehetne úgy, ahogyan Einstein állítja?" - miért kéne, hogy úgy legyen? Azért, mert te azt mondod?
"Komoly mûszerek és mérések bizonyítják, hogy Einstein elméletei igazak." - nem.
"A GPS rendszer is ezekkel számol. És kilométeres eltérésekrõl van szó." - errõl már az elején írtam.
Amit állítok az nem hitt kérdése mert ez a tapasztalt valóságra alapszik ezért biztos, hogy így van. Ami te csinálsz, hogy másban hiszel, azt hiszed, mert valójában nem tudod, csak hiszem, hogy úgy van az nem tudás.
De mivel biztosra vehetnéd Einstein állítását ezért te vagy az elvakult, hogy a kísérletek és megfigyelések ellenére nem hiszel a saját szemednek.
Józan ész? Ha felnézel az égre, akkor a teljesen tudatlan embernek a józan ész azt diktálja, hogy a föld lapos és minden a föld körül mozog beleértve a napunkat is. Mert ügye tök így is tûnik. Csak a valóságot illetve a fizikát nem a józan ész írja pont ez miatt kedves barátom. :)
Az egész elmélkedõ okoskodásod ott bukik, hogy mûködik a GPS. Mert a rendszerbe belekódolták azokat az általad hamisnak tartott einsteini elméleteket, amik szerinted nem is igazak. Márpedig ha a klasszikus fizikával számolna a rendszer, akkor kilométereket tévedne.
Leírtam, bár nem hiszem, hogy bármit is jelentene ez a számodra. Füleden be, füleden ki, és holnap megint ott fogsz tartani, hogy hülyeség a relativitás-elmélet. Pedig csak korlátolt vagy a befogadásához. A korlátolt szót nem sértésnek szánom, hanem annak a leírásához, hogy gátló folyamatok munkálkodnak benned a megértésé ellen.
Nagyon könnyen elmélkedsz a fénysebességrõl annak alapkán, hogy egyszer ültél egy kocsoban, ami 140-el ment, és az már nagyon sok, mert a sebességhatár felett van. Neked van tapasztalatod. De komolyan, te haéadtál már fénysebességgel, hogy elmondhasd, hogy tapasztalati úton értékelted, hogy az idõ nem lassult le? Hogy nem igaz, hogy az idõ múlása más lehet a megfigyelõnek, mint egy fénysebességgel haladónak?
Miért ne lehetne úgy, ahogyan Einstein állítja? Mert szerinted az nonszensz?
Komoly mûszerek és mérések bizonyítják, hogy Einstein elméletei igazak. A GPS rendszer is ezekkel számol. És kilométeres eltérésekrõl van szó.
Mondhatod egy vallásos embernek is, hogy nincs isten, maximum hülyének néz. A hasonlatomban te vagy a vallásos ember. Nagyon elvakultnak kell lennie valakinek, hogy a józan észnek ellentmondó dolgokat ilyen meggyõzõdéssel állítson. Persze nem vagy egyedül. Korántsem vagytok annyian, mint a vallásos emberek, de az olyanoknál, mint én, sokkal többen vagytok. Egyelõre. Mint írtam, nem vitatom, hogy a fény fénysebességgel halad. Mi más lehetne a sebessége, hiszen róla nevezték el. De hogy nem lehet nagyobb sebesség, azt vitatom. Félreértés ne essék, elég magas szinten tanultam ezekrõl, tehát ismerem, hogy mit tanítanak, de nem fogadom el, és ennek több oka is van, de nem fogom indokolni. A vallások tanításait sem fogadom el, pedig sok vallást ismerek. Nem célom senkit sem gyõzködni, mindenki azt fogad el/abban hisz, amiben akar, csupán a véleményemet írtam le.
Érdekes, mert azt írtad, hogy „És most egy szemléletes példát írok le, hogy mekkora kamu is a fénysebesség, mint maximális sebesség."
A példádban az autó nem utazik nagyobb sebességgel, mint a fénysebesség. Se anyag se energia se információ nem utazik abban a helyzetben több mint fénysebességgel. Azért látod állni a másik autót illetve a múltban, mert nem lépi át semmi a fénysebességet a két autó között. Mert fizikailag nincs semmi, ami át tudná lépni a 'c' értéket.
Továbbá a fény sebessége, függetlenül a fényt kibocsátó test mozgásától mindig ugyanaz az érték. Ha jön az autó, ha távolodik, nem adódik hozzá, illetve vonódik le, mindig állandó marad a fény sebessége. Errõl az állításról van is egy híressé vált kísérlet Michelson–Morley-1887 ami folytán véletlenül fedezték fel ezt. Mert eredetileg az éterszélt akarták kimutatni, de nem kaptak eltérést a föld forgásához viszonyított fény sebességében. Ma meg már modern lézerekkel is igazolták tucatszor ezt a tényt.
Én sem vitattam, hogy a fény fénysebességgel megy, elvégre azért kapta a nevét. Az autó bizony az ellenkezõ irányban haladó (a példában leírt) testhez képest nagyobb sebességgel megy, mint a fénysebesség. "a fénynek van egy kitüntetett maximális sebessége, ami minden vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva 'c' tehát állandó" - ez az, ami nem igaz (a vesszõ elõttit nem vitatom én sem). Hogy sokan bedõlnek ennek a marhaságnak, az nem az én bajom.
Ezzel nem állítottad, hogy az autód fénysebesség +10m/s sebességgel megy. Mert ha az aszfalthoz viszonyítod, vagy a melletted lévõ vonathoz vagy egy ellenkezõ irányban haladó, de jóval lassabb autóhoz akkor más-más sebesség értékeket kapsz. És jön a kérdés, de akkor mennyivel megy valójában az autód? Erre mondta Galilei, amikor a mozgás relativitásáról beszélt, hogy a sebesség is változik attól függõen, hogy mihez viszonyítjuk tehát nincs abszolút állandó sebessége semminek. És nem tudjuk meghatározni, hogy mi mennyivel megy valójában és mi megy vagy áll épp. De hála isten ez az elv ma már meghaladta korát és bebizonyosodott megannyi kísérlettel, hogy a fénynek van egy kitüntetett maximális sebessége, ami minden vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva 'c' tehát állandó. Tehát a fénysebesség nem relatív sebesség. Ezért viszonyítunk a fénysebességhez. A neutrínókat is a fénysebességhez mérték nem az autókhoz vagy bármi máshoz. Kaptunk is volna mindenféle eredményt meg hülyeséget.
Ez pontosan így van. És most egy szemléletes példát írok le, hogy mekkora kamu is a fénysebesség, mint maximális sebesség. Tételezzük fel, hogy fénysebesség-10 m/s sebességgel halad egy test. Elhalad egy álló autó mellett. A testhez képest persze az autó halad fénysebesség-10 m/s sebességgel. Elindul az autó az ellenkezõ irányba, gyorsít, és könnyedén felgyorsul 20 m/s sebességre minden erõlködés nélkül, holott a testhez képest ezt nem tehetné meg, hiszen a testhez képest fénysebesség-10 m/s sebességgel haladt, és rettenetesen nagy energia kéne ahhoz, hogy egy icipicit is tudjon gyorsulni, nem hogy ráadásul túl is lépi a relatív sebességük a fénysebességet, hiszen akkor már fénysebesség+10 m/s sebesség értéket ad. A relativitás elmélete ezt pedig tagadja, pedig az is hihetetlen nagy szemfényvesztés. Az elõbb említett példának egy következménye lesz: ahogy az autó eléri a 10 m/s sebességet, csak egy állóképet fogunk az ellenkezõ irányba haladó testrõl látni, de ha növeljük az autó sebességét, akkor azt látjuk, mintha a test visszafelé jönne, nem hogy távolodna, hiszen a testrõl jövõ fény egy korábbi állapotát mutatja. Ettõl persze a fénysebesség értéke nem lesz más, azért nevezzük fénysebességnek, mert a fény ekkora sebességgel halad. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyobb sebesség is, mint a fénysebesség, csupán azt nem látjuk.
Nyilván a magreakciókra értettem, vagyis ha a proton "elnyeli" az elektront. Az ovis ismeret már, hogy a proton és az elektron "laza kapcsolata" a hidrogén.
Tudom, hogy ütköztetésekrõl van szó, szándékosan írtam hozzáadást és elvételt.
Egyébként azt sem mondanám, hogy pl. a proton tartalmazza ezeket a részecskéket a kvarkokat, elektront, stb. A részecskék hullámcsomagok. Amikor egy részecske hullámcsomagját felbontjuk vagy felbomlik akkor alakulnak ki azok a hullámcsomagok amikrõl azt gondoljuk, hogy így vannak benne külön külön és valami másik részecske összeköti õket.
"Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton."
A neuztonban van három kvark, elektron egy szál sem. :-)
"De ha a protonhoz adunk egy elektront akkor kapunk egy neutront és még marad egy elektronneutrino."
Hát abból meg egy hidrogénatom lesz, mert a proton körül s-pályán egy hullámként fog az elektron körbe-körbe kóricálni.
Ezeknek a mibõl mit vonunk ki, meg mit adunk hozzá dolgoknak nincs semmi értelme. Ha két részecskét ütköztetsz, akkor a két részecskének a kvantum tulajdonságai és a mozgási energiái összegzõdnek, és olyan részecskék születnek, aamelyeknek a kvantum tulajdonságaik összege azonos az ütközõ részecskékkel. Ez igaz az összenergiákra is. Ha nagyobb energiával ütközteted a részecskéket, akkor más részecskék keletkeznek.
D eegyébként inkébb neked van igazad a többiek ellenében, csak ilyeneket, hogy mibõl mit vonunk ki, ne írjál le!
Eddig se tetted. Ezek itt az elsõ mondataid. És van egy szint, ami fölött nem trágár az ember.
Ugyanez az én álláspontom is. Matematikai számítások értelmezési hibáit látom a relativitás elméletnél, az õsrobbanás elméleténél. De azt nem gondoltam volna, hogy a magfizikában is részecskének értelmezik az ellentétes mûveletet.
A csillagászok is rengeteg szélhámosságot tudnak csinálni. Én már csak röhögök rajtuk. A matekot meg hagyjuk, mert a matekkal fizikai képtelenségeket is le lehet írni (pl: -200 Celziusz fokról 100 fokkal tovább hûtünk valamit. A matek szerint -300 Celziusz fokot kapunk. Az abszolút nulla fok meg valahol -273 körül van. A matek hiába ad ki helyesen egy eredményt, ha annak az eredménynek az értelmezése képtelenség).
Nyilvánvaló hogy ha neutronból elveszem az elektront meg a -neutrinot akkor azt kell visszatenni, hogy ismét neutron legyen.
Gondolom hogy matematikáját nézték, mert aszerint ha nem visszateszem a protonhoz hanem elveszem akkor az elõjelek megváltoznak. Itt is menne a varázslat mint a kozmológiában a szingularitással?
"ha az õsrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban" - nem feltétlenül. Most az egy dolog, hogy szerintem nem volt õsrobbanás, de miért kellett volna egy adott idõpillanatban mindennek szétmenni? Ha meg eleve nem is volt õsrobbanás, akkor miért ne lehetne minden irányban anyag? Ha viszont szerinted volt õsrobbanás, akkor válaszolj a korábban feltett kérdéseimre: Mi robbant fel? Miért robbant fel? Ami felrobbant, az honnan volt?
"nézz utána, hogy a színképeltolódás milyen összefüggésben van a távolsággal" - hibás elképzelés.
Az a gondod, hogy hétköznapi nyelven írtam a negatív és a pozitív béta bomlásról? Látom te sem a gondolat lényegét fogod meg, hanem azt keresed, mibe tudsz belekötni.
Akkor itt van egy kicsit bõvebben, én ennyit nem fogok körmölni:
"Ha a protonból "elveszünk" egy pozitront és egy "elektronneutrinot" akkor a maradék egy neutron.
Ha a neutronból elveszünk egy elektront és egy anti-elektronneutrinot akkor a maradék egy proton."
Tehát: a protonból elveszünk egy pozitront és egy elektronneutrinot, továbbá még elektront és egy anti-elektronneutrinot is, és az eredmény egy proton lesz. Apám, te feltaláltad a bõségszarut a perpetum mobile-lal együtt.
...arról nem beszélve, hogy nem lehet tudni, hogy a tömeg halad gyorsan vagy a megfigyelõ. Mivel a relativitás elve eszt megengedi.
Azért mert valami mellett gyorsan elhaladsz nem nõ meg annak a valaminek a tömege.
Értelmezés kérdése.
Nem azt jelenti, hogy megnõtt a tömeg, hanem annyi energiát kell befektetni mintha ekkorára nõtt volna a tömeg. Vagy másképp, a felgyorsított tömeg összenergiája visszaszámolva tömeggé nagyobb értéket ad mint az eredeti nyugalomban lévõ tömeg volt. Vagy megint másképp: ha a felgyorsított tömeg becsapódik akkor annyi energia szabadul föl mintha megnõtt volna a tömeg.
A neutrino tíz nagyságrenddel nagyobb a húroknál. Elég bonyolult hullámformáit tudom elképzelni a fotonnak ami a neutrinot alkotja, mert bõven belefér.
Egy kvark pedig tizenhat nagyságrenddel nagyobb. Egy Proton kilenc nagyságrenddel nagyobb mint egy neutrino, elég laza szerkezet tehát a számára.
Amikor egy protont szétbombázunk, a proton hullámrendszerébõl mindenféle hullámcsomag keletkezik. Köztük az észlelhetõ idõintervallumon belül átmenetileg stabiloknak, illetve a stabiloknak nevet is adtunk. Persze ezek elképesztõ frekvenciák a nekik megfeleltethetõ energiával. A szubatomi részecskék frekvenciáik és hullámformáik miatt különböznek egymástól. Belsõ energiatartalmuk adja a tömegüket és nem egy újabb részecske.
A foton nem hullám. Az elektromágneses energia terjedése hullám. De ez sem teljesen így van, arról van szó, hogy a tér egy kiválasztott pontjának elektromágneses erõsségét ha ábrázoljuk az idõ függvényében akkor akkor a függvény egy sinus hullám. Természetesen akkor ha elektromágneses energia terjed egy anyagi rendszertõl. Val
Részecskék esetében csak megtalálási valószínûségrõl beszélhetünk, ami alapján lehet méretet definiálni, de ez önkéntes. A foton tömege lerágott csont. Nyugalmi tömege nincs, de nincs is értelme, mert a foton egyszerûen kvantált elektromágneses hullám. Az elektromágneses hullám pedig természetébõl adódóan nem tud nyugalomban maradni.
Ha a Világegyetemünk akár százszor 13,7 milliárd fényév sugarú volna, és abban valahol vagyunk a magunk 13,7 milliárd fényév sugarú térrészünkkel, akkor is mindent ugyanígy tapasztalnánk ekkora hubble-érték mellett.
Neked abban igazad van, hogy a foton az egy szimpla energiahullám, így mivel minden részecske energia, mivel az anyag csak az energia egy megnyílvánulási formája, végülis minden anyag képes fotonná alakulni, ha a körülmények adottak. Eleve minden részecske az energia egy formája,m az energia legtisztább formája pedig a foton.
Szerintem elõbb nézz utána, hogy a színképeltolódás milyen összefüggésben van a távolsággal. Mert az nem ér, hogy szerinted nem úgy van, mert az nem illeszkedik bele a hitedbe. Sõt, bármely két ponztas igaz ez, mert nem csak mi, hanem a többi objektum is az egymáshoz mért távolságuk arányában távolodik egymástól.
De, ha belegondolsz, ha az õsrobbanás után az Univerzum nem így tágulna, hanem egy középpontbvól, akkor egy gömbhéjban lenne csak anyag, nem minden irányban.
A CERN blog-on lévõ idézet a Higgs-bozon bomlásáról szól.
A részecske-antirészecske annihiláció nem bomlás, és nem jelenti azt, hogy a részecske fotonból áll. Ha egy részecske fotonból állna, akkor fotonná tudnak alakítani antirészecske nélkül is. A részecske-antirészecske annihiláció és párkeltés csak annyit jelent, hogy a részecske-antirészecske pár együtt tesz ki egy foton párt.
"A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron." Ennek fuss neki még egyszer.
És legvégül. Jó lenne már eldönteni, hogy akkor most elfogadod a modern fizikát, vagy az hibás és csinálsz sajátot "foton" alapon. Ugyanis azt nem teheted meg, hogy kiszemezgeted azt ami neked tetszik, a többit meg egyszerûen eldobod, és helyettesíted a saját elképzeléseiddel. Ez így Egely-féle áltudomány.
Mássz bele egy kicsit a méretskálába: http://htwins.net/scale2/
Itt elég szemléletesen látszik, hogy a proton milyen óriási egy húrhoz képest. És a foton mérete ott van a hurnál, szerintem annak mozgása az adja a húrokat. A fénysebesség értékét vákuumban szerintem az állapotátadások idõösszege adja. ~ 300 ezer km-en éri el az idõöszeg az egy másodpercet.
A proton 10 -15 -en kvark 10 -18 vagyis egy kvark ezerszer kisebb mint a proton v neutrino 10 -24 hur 10 -34
Egy bizonyos hõmérsékleti értékig tudunk visszamenni, amikor már voltak elektronok is, protonok is és neutronok is.
Azt tudjuk, hogy a az elektron és a pozitron ha lebomlik akkor fotonná változik, tovább bomlani már nem tud, maradék nincs csak a foton és az nem bomlik tovább.
A neutron bomlásakor lesz proton és elektron, pozitron A proton bomlásakor is keletkezik elektron, pozitron.
Megnyugodhatsz benne, hogy jóval nagyobb butaság a macskád.
Hol írtam én, hogy az õsrobbanás elméletében csak fotonok voltak? Egy bizonyos hõmérsékleti értékig tudunk visszamenni, a De az ugye nyilvánvaló számodra, hogy léteznie kell egy olyan hõmérsékleti értéknek amikor minden rendszer szétesik egy alapanyagra.
...és mi lehet ez az alapanyag?
Ezt egyébként elolvastad?
"Mivel a proton eleve összetett részecske, számtalanféle reakciót kivált két proton nagyenergiájú ütközése, és az LHC protoncsomagjai ütközésekor 10-20 proton-proton ütközés is végbemehet, egy könnyû Higgs-bozont igen nehéz megfigyelni (4. ábra). Már több évtizede felhívták elméleti fizikusok (közöttük Trócsányi Zoltán akadémikus) a figyelmet arra, hogy ilyen részecske megfigyelésére annak két nagyenergiájú fotonra való bomlása nyújt kiváló megfigyelési lehetõséget, a folyamat igen kicsi valószínûsége ellenére." (CERN blog)
Itt egy kis ismeretterjesztés a standard paradigmáról: http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/hotbb.html
Nem nagyobb butaság mint amit te mondasz és a mi még ennél is fontosabb, legalább annyira megalapozott mint a te elméleted. Eddig fotonról beszéltél, most már sugárzásról. Ha sugárzás alatt elektromágneses sugárzást értesz, akkor légyszíves linkeld már azt az oldalt ahol azt írják, hogy az õsrobbanás után csak fotonok léteztek.
Itt ugyanaz a helyzet mint a Nagy Bumm "végtelen tömegû és kiterjedés nélküli pontból felfúvódó" Világegyetemnél: egy elmélet matematikai szélsõértékének téves értelmezése.
A tömege valójában nem növekszik attól, hogy gyorsan halad.
"Mindent le lehet bontani fotonokra." Ennek kb annyi alapja van, mint hogy mindent le lehet bontani macskákra. Bármilyen rendszert ha a végsõkig bontasz, ott fog nyávogni egy cica. Légyszíves cáfolj meg, ha tudsz. Még mielõtt hozzákezdenél szeretném kijelenteni, hogy a természetesen a jelenleg elfogadott elképzelés a macskákról és a világmindenség felépítésérõl alapvetõen téves.
"Tõlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?" - ha ez valóban így lenne, akkor bizony középpontnak kéne lennünk. De nem vagyunk középpont, és amit leírtál, az sincs úgy.
"Doktor Kotász, a Nap és a Föld közé is tér nõ? Vagy ez ilyen szelektív?"
Igen, a Nap és a Föld közé is tér nõ. A tágulás mértéke pedig a két pont közötti távolsággal arányos. Egy kétmilliárd fényévnyire lévõ galaxis és közöttünk a vöröseltolódásban kimutatható a tágulás. Tõlünk minden irányba a távolsággal arányos a távolodás. Ugye nem gondolod, hogy mi vagyunk a középpont?
Informatika és tudomány
