Nagyon jó kérdés, kérlek számold ki nekünk, mekkora környezetkárósító hatása van pár kb. 100 tonna szemét plazmává égetésének, amit csak Kínában naponta 1000X felülmúlnak? Kíváncsian várom az eredményt.
Istenem, emberek ennyire tanulatlanok legyenek, hogy arra torekedjenek: lepjen be a legkorbe az adott cucc es egjen el. Te jo eg, ezek sokkal tobbet nem okosodtak az altalanos iskola utan.
NB: de meg a foldturo paraszt IQ szintjet sem erik el ezek, mert meg arra sem jott rea, hogy megis ha minden urszemetet a foldon akar elegetni (amelyek egyre nagyobb szamban es tomegben vannak), akkor annak milyen kornyezetkarosito hatasai vannak, illetve mik lehetnek a konkret pontos kovetkezmenyei, arrol nem beszelve: statisztikat keszitenek europa helyeben afrika kina es egyeb tarsadalmak neveben, hogy kinek mennyi szemete van ott fenn es kinek mennyit kell kifizetnie hogy oda szemetel azon orszagok szamara, akik nem vagy csak csekely mertekben tettek az *egyfajta adokent* /es a tanulatlan amcsi majd kenytelen lenne a sajat boren megtanulni ha mar IQbol nem megy, hogy a szemeteles is tud fajni, tehat oda kell figyelni es lehetoseg szerint azt kerulni kell/
nincs olyan mûhold aminek annyi üzemanyaga van, hogy ekkora pályamódosítást összehozzon... tizedére sincs.
Ütközésnél meg annyira kellene ütköznie 3+ km/s sebességváltozáshoz, hogy nagyon, ezért hihetetlen.
"már tervezik a CleanSpace One nevû, mintegy 11 millió dollárba kerülõ berendezést. Az egyfajta égi porszívónak is tekinthetõ szerkezet képes lesz úgy megközelíteni egy mûholdat, hogy nagy karmával megragadja, majd bezuhanjon vele a légkörbe, ahol együtt megsemmisülnek."
Csak nekem tûnik ez pénzpazarlásnak? Ha megtudja közelíteni, sõt meg is tudja ragadni, miért nem taszajt rajta egyet, és löki a légkör irányába, aztán irány a következõ ûrszemét. Ez így elég drága kamikaze akció. :S
Úgy látom semmi sincs amit ne tudnánk tönkretenni, beszennyezni.
ez valóban furcsán hangzik kicsit, de elõfordulhat
Lehetnek pl megbolondult mûholdak, ütközések maradványai amit az ütközés ereje odalökött holdküldetések maradványai stb. (ezek csak tippek) és persze titkos technológiák is :)
Vagyis egy kvázi ingyenes energiaellátás helyett milliárd dollárokért lõdözzünk teherûrhajókat meg iss modulokat? Nyilván ez egy jóval sci-fi sebb megoldás de nem épp költséghatékony.
Ez az Edde dolog jónak tûnik, kb ez az egyetlen normális és tartós megoldás. Kis mûholdak amik képesek csatlakozni a szeméthez és lelökni a darabokat. Bár a mágneses vezeték helyett lehetne használni mást is. Például egy központi egységet, egy anyahajót, ami akár egy extra modul az ISSen. Minden küldetés után ide visszamennének a kis mûholdak és ez újratölthetné õket hajtóanyaggal, a nagyot meg teherûrhajók látnák el a Földrõl.
En mindig mondtam, hogy bent a legbiztonsagosabb. Kimesz sportolni nem csak leserulhetsz, de mar valami ur cucc is agyonvaghat...
Az ûrszemét mennyiségét nem mi érezzük meg, hanem azok akik az újonnan fellövött mûholdak pályáját számolják.
"Hogy milyen sok benne a szemét, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy a közelmúltban kettõ is a földre pottyant: tavaly egy használaton kívüli amerikai mûhold, az idén pedig egy meghibásodott orosz ûrszonda."
hát, szerintem nem ez a két dolog jelzi leginkább.. olyan túl sok nem használt, kiöregedett, kósza alkatrészrõl stb nem hallani ami lepotyogna, a meghibásodott orosz ûrszondát meg relative nem sokkal a lezuhanás elõtt lõtték fel..
elvileg valóban rengeteg ûrszemét kering, de azt nem a cikkben említett két dolog jelzi
PLANETES kép jó :) Cím alapján be akartam írni, dá látom már a cikkíró megtette elöttem.
AE
mit keres az a szemét a geoszinkron pálya magasságában, de nagy dõlésszögû pályán? Milyen mûholdak voltak olyan pályán?
Informatika és tudomány
