Ja persze, nyilvánvaló miért nem fog sikerülni, csak elfelejtetted leírni miért nem. Az oktatást meg középiskolában alacsonyabb mint nálunk, nem a felsõoktatásban, szeretnél te Harwardra járni, csak oda kevés lennél... ;P
Nah ez egyertelmuen nem fog sikerulni es az is egyertelmu hogy miert, mint ahogy az is egyertelmu, hogy akik ezzel kiserleteznek, miert nem tudjak hogy eleve sikertelen az amivel probalkoznak, de mint tudjuk az angol es amerikai oktatasi nivo olyan kimagasloan alacsony, hogy az egyertelmuseg okairol tok folosleges temazni.
Én manipulációról beszélek, amit beadtak a régiek az afrikaiaknak. Ez nem önmarcangolás (nyílván, hisz jómagamnak semmi köze ehhez), hanem egy elszúrt dolog. Nem végletekben gondolkozom, mint a többi "Afrikában meg éheznek" elmebeteg, de azért leszarni sem kéne, pláne nem rájuk kenni az egészet, merthgy "nem tudtak elszakadni a törzsi léttõl".
Se nem mártírkodom, se megváltani nem akarom a világot, csupán felelõsséget érzek, mint mint minden ember iránt, mert ember vagyok. Ez talán értelmetlen a te szemedben, megoldhatatlannak is tûnik a dolog, de ha ez egy játék lenne, mindenképp ott lenne a "Missions" rublikában.
És legvégül: hidd el nem szeretek hülyeségeket hangoztatni!
A mártírikus önmarcangolás hamis alapokon csak egy büdösödésig teleizzadt és kikönyökölt kordbársonyzakós mûértelmiségi buzi performansz.
Bocs, hogy ezt mondom, de a fehér embernek köze nincs ahhoz a kontinensszétbaszáshoz, amit Afrikában az afrikaiak tesznek az afrikaiakkal.
Arról nem leszel bölcsebb, hogy ezt a fehér ember képviselõjeként a fehér ember lelkiismereteként a fehér ember bûnének állítod be. Sõt, Ghandi sem leszel.
Csak egy olyan személy, aki hülyeségek hangoztatásától várja az értelmiségi létét.
decemberben az oroszok vissza mennek a Vosztok tóhoz, ahol elméletileg lehet valami beazonosítatlan élet, ezek, év végére el akarják érni végsõ céljukat, ami a teljes fúzió létrehozásában kiteljesül, mivel hülyék vagyunk mindkettõhöz, tényleg mûködhet ez a 2012 decemberi világ vége jóslat.... kezdek félni.....
Képzeld igen! Kurv@sok hülyeséget, amit a fehér ember ráerõszakolt. Olyan dolgokat, amiket ma teszünk önmagunkkal, csak még nem vagyunk olyan mélyen, mint õk.
Ha jól veszem ki a szavaidból, akkor ez nem egy fúziós erõmû, hanem egy fúziós neutronforrással mûködõ urándúsító és atomreaktor egyben, amiben menet közben dúsúl a hasadóanyag. Ekkor viszont részletkérdés a neutronforrás energiatermelõ hatásfoka, mert az energiát nem a fúzióból nyerik ki, hanem a fisszióból.
persze tudom, hogy én csak egy õsparaszt vagyok, de elolvastam az eddigi magyarázatokat. ha ezt összevetem azzal, hogy:
1. van egy bõdületesen nagy fúziós erõmûvünk 2. kis túlzással egy termoszüveg, egy rézcsõ, egy motor meg egy tartály elég a kinyeréshez 3. a fentiek 70-80% hatásfokkal tudják kinyerni az energiát
szóval szerintem ebbe a marha nagy arroganciánkba jól beledöglünk, hogy nem látjuk a napot a nagy fényességtõl.
A mágneses fúzió hívei mindig azzal jönnek, hogy az inerciálisat senki sem gondolja komolyan, és fegyverkísérletnek tartják. Én egyáltalán nem írnám le ezt a módszert, de igaz, hogy 10-25 Hz-en terveznek üzemeltetni egy ilyen berendezést, ami ezekkel a lézerekkel eléggé unrealisztikusnak tûnik, de félvezetõkkel talán lehetséges. A folyamat gyorsasága miatt pedig 32 MJ egyáltalán nem olyan kevés, bár a reakciótermékek kevés impulzust hordoznak, így még ennek ellenére sincs kitéve a kamra olyan nyomásterhelésnek, mint a mágneses fúzió esetén... ott ugyanis a tekercseknek 'nyomódik' a plazma. Valójában ez úgy történik, hogy ha felfuttatják az áramot egy tekercsben, abban feszültség keletkezik, aminek egy része képes a plazma belsõ nyomását kompenzálni. A mágneses tér "nyomását" elég egyszerû számolni, B^2/2mu_0, ezt tartja a szerkezet. Sajnos általában a mágneses tér nyomása rosszul hasznosul, erre van egy szám, amivel ezt jellemzik, bétával szokták jelölni, és általában 1 és 10% között mozog az értéke. A fúziós energiatermelést kb. 1 és 10 bar között képzelik el, amire kb. ki is jön a 100 bar mágneses nyomás, 5 T-s tér mellett. Halkan megjegyezném, hogy az 50-es és 60-as években voltak olyan berendezések, ahol a béta 70-90% körüli, de olyan is ahol 100% volt, vagyis tökéletes volt a hasznosítás. Van ugyan tokamak, ami 40%-os bétát elért (START), de ez radikálisan máshogy épül fel, mint pl. az ITER. Ez lehet kicsit off volt, de remélem sikerült néhány tévhitet eloszlatnom :)
Ez tök jó, de erõmûvi mértékû termelésre nem hiszem, hogy a mi életünkben alkalmas lehet. Ezzel a mennyiségû üzemanyaggal (mint azt itt már kiszámolták) kb 32 MJ energiát kapunk, ez nagyon kevés. Ha képesek lennének másodpercenként ennyit beindítani az is csak 32 MW, az ma elég kicsinek számít. Nagyobb mennyiségû anyaghoz meg nyilván több energia is kell, amit még nehezebb lesz összehozni rövid idõ alatt. Amellett, hogy egyáltalán nem mûködik más energiatermelõ folyamatok nélkül (hagyományos erõmûvek). Ennek kb. még 200 év kell szerintem. Igaza van azoknak, akik azt mondják, ha nem kutatjuk sosem fogjuk ismerni, DE ilyen gyorsaságú vagy inkább lassú kutatásnak nincs értelme. A ma elterjedt erõmûveknek még az elméleti alapja sem nagyon létezett 200 éve.
Amúgy meg hagyjátok mjavascript:szmajlik()ár a fenébe ezt a hülye Afrikás témát. Nagyon nem értem miért kéne a fejlett világnak etetni õket, fõleg nem miért kéne inkább rájuk pénzt költeni, mint bármi másra.
ok, bocsi, nagyon elõretekintettem. Dr Kotász kérdésére a válasz: a NIF ebben a formájában sehogy nem termel energiát. Valódi pozitív szaldós energianyerés majd a következõ lépcsõfoknál lesz, a valódi LIFE erõmûnél, ami egy fúziós-fissziós hibrid. Ott már a lézerek majd dióda alapúak lesznek és kb harmad ekkora lesz az egész. További cikk a jobb megértéshez. Ott jól látható a sematikus ábrán a fissziós köpeny. Ahogy leírják több helyen is, a lényege az egész koncepciónak, hogy az olyan fûtõanyagot is bele lehet tenni, amit egy normál atomerõmûben már semmire nem tudnak használni. További link, az ábrák beszédesek. Az ITER/LIFE pároson kívül nekem még nagyon tetszik a Helion Energy féle megközelítés. Még egy Helion Energy link. Ez a reaktor egy az egyben breader reaktor is, képes a saját üzemanyagait elõállítani és tisztán fúziós elven energiát termelni. Valamint alkalmas lenne fissziós reaktor neutron forrásaként is mûködni.
Úgy látom itt nagy a keveredés, egyáltalán nem errõl van szó. Amit leírsz, az a fúziós-fissziós hibrid megoldás, és szinte minden problémát magával hordoz, amit a hagyományos fissziós reaktorok is. Az inerciális fúzió (ez az, amit a NIF-ben meg akarnak valósítani) arról szól, hogy egy parányi D-T keveréket tartalmazó kapszulát olyan igen rövid, de nagy energiájú lézerimpulzussal nyomnak össze, aminek hatására végbemehet benne a fúzió. A NIF egy ilyen eseményben több energiát kell hogy termeljen, mint a lézer által hordozott energia. Sajnos mire ebbõl újra áram és lézerfény lesz, ez még mindig kevés ahhoz, hogy a reakció eredendõen termelje is az energiát. A módszer egyik nagy problémája, hogy nagyon egyenletesen kell a fénynek érnie a kapszulát: ha kis eltérés van, akkor ott az anyag 'kispriccel', a nyomások itt embertelen nagyságúak (10^11 Pa nagyságrend!).
Hála az égnek, feltette valaki a kérdést. ez úgy termel energiát, hogy azt a kis üzemanyagpasztillát berobbantják a kombinált lézerekkel, aztán ez a fúziós kamra benne van egy nagyobb gömbben (kb mintha egy ping pong labda benne lenne egy teniszlabdában) ahol is olyan "híg" önmagában nem reakcióképes urán és egyéb fissziós üzemanyag van, ami akkor kezd el maghasadni ha lassú neutronok érik. márpedig a gömb közepén végbemenõ fúziónál gyors neutronok keletkeznek. ha áthaladnak némi hûtõvízen, meg még a lithiumon (amit tenyészt a reaktor saját magának, lesz belõle trícium a fúzióhoz), akkor már lassúak a neutronok. így tulajdonképpen a köpenyben lévõ fissziós üzemanyag olyan szinten kimeríthetõ, hogy a reaktor teljes életcikluséban nem kell tankolni, csak sûríteni a vége felé a fúziós robbanásokat. tehát másodpercenként 5-8 az elsõ években, majd ahogy még jobban elhasználódik a fûtõanyag a külsõ gömbben a pasztillák 15-20 /sec sebességgel érkeznek majd. a keletkezõ hõvel pedig mint a sima reaktorok gõzfejlesztõket hajtanak és lesz belõle elektromos áram. a fúziós hõ elhanyagolható részét képezi igazándiból az összes keletkezõ hõnek. az így nyert reaktor olyan biztonságos, hogy egyszerûen bárhol megszakítják a vezérlést azonnal leáll.
És hogy az afrikai gondolatmenethez is hozzászóljak: Egy éhezõ vadásznak ne halat adj, hanem tanítsd meg horgászni! Gondolom egyértelmû a mondanivaló. (Tetszés szerint a vadász szó elhagyható.)
+1
Én is ezt akartam írni, hogy egyszer el kell kezdeni... Amúgy nagyon szurkolok a fúziós energiának\erõmûveknek.
hát én hallottam valami olyasmit, hogy az a bizonyos Live Aid koncert óta, felnõt 2 generáció akik nem tudnak dolgozni, foggalmuk sincs, hogy mire jó a szerszám mint olyan és, hogy a termõfölddel mit lehet tenni. Viszont frankón értenek a segélyért folytatott hardhoz, meg ilyesmi. Mit ad Európa nekik? Hát pl. Európa egyedûl több támogatást ad mint pl. az USA, Japán,Kína együtt véve.
A CIA titkos háborúi c. mûsorban 13ezer milliárd dollárt mondott a CIA egy igazgatója. Ennyi pénzbe kerûlt a hidegháborúl az USA lakosságánka. Csak a Szovijet-Áfgán háború alatt 4-5milliárd dollárt ment el a mudzsahedek támogatására (amikbõl aztán a Tálbok is kaptak). 13ezer milliárd az barmi sok zsé... ebbõl aztán bármit meg lehetett volna oldani. :(
Mostanában már csak a cikkek elsõ bekezdését olvasom el, mert a többi unalmas és felesleges körítés. Lehetne a hirrõl kicsit többet kapi és kevesebb történelmet?
Ja. Kiássák a sok gumót ... vagy viszik a fehér embert szafarizni.
Szerintem a hadsereg azon dontese, hogy a teljes fuzios koltsegvetest a Bussard fele reaktorra kolti alapvetoen jonak tunik. Az a reaktor rendszer mar termelt tobb energiat mint amennyit belenyomtak es nagysagrendekkel jobban kinyerheto a termelt energia is, mivel az ho es fenysugarzas formajaban tavozik, tehat relative keves a nagyenergiaju neutron. A masik, hogy ott konnyebb fenntartani a folyamatos reakciot, mert mukodes kozben is utantoltheto a hidrogen es eltavolithato a keletkezo helium. A Bussard fele rendszernel a reakcio konnyen letrejon, csak a szabalyzasa nem megoldott, mert allandoan vagy leall vagy megszalad es leolvasztja a plazmavezeto tekercseket. Viszont ilyenkor legalabb biztosan tobb energia jon ki mint amennyit beleraktak.
"Itt meg elvileg nem lehet hozzáérni a fúziós anyaghoz, mrt nyomba kihûl, hiszen nem tonnákról van szó, hanem mikrogrammokról, aminél a porszem is nagyobb."
Nem is kell hozzáérni. Itt csak az elv gyakorlati kipróbálásáról van szó. Egy fúziós erõmûben egy ilyen lézer porszemnyi anyaggal csak a fúzió beindításában kapna szerepet. Ez csak egy igen heves gyújtószikra lenne egy nagy rendszerben.
Egyébként ez hogyan termel energiát?
Mert hasadásos reaktor úgy, hogy melegszenek a szilárd fûtõrudak és elvezetik az energiát. Itt meg elvileg nem lehet hozzáérni a fúziós anyaghoz, mrt nyomba kihûl, hiszen nem tonnákról van szó, hanem mikrogrammokról, aminél a porszem is nagyobb.
Egy porszem tizmillió fokokon plazmaként izzik, és röntgen tartományban hõt sugároz?
"Vágod egyáltalán mit tett (és tesz!) Európa és Amerika Afrikával?"
Te vágod, hogy az afrikaiak mit csinálnak Afrikával?
Az elsõ komment végérõl a szmájli lemaradt. Szal pojén volt.
A másodikat meg értsd jól. Nem a kutatás jogosságát vontam kétségbe, hanem válaszoltam a #3 hsz-re. Az elsõ próbálkozásokat a repülésre vonatkozóan évszázadokkal követte az elsõ siker. Ebbõl a kutatásból még jó hosszú idõ és pénz mire lesz valami, ennyi.
"A mostani mérföldkõ 4 milliárd dollár és 15 évnyi kivitelezés eredménye"
Na most egyszer minden tudás egyeteme mûsorban jó ember elõadást tartott a fento secundumig mûködõ gyújtólézerekrõl amit a KFKI fejleszt vagy két tucat fúziós kutatási projekthez, és akkor eléggé élvonalban voltak (2009?), na most erõs a gyanúm, hogy õk nem kaptak dollár milliárdokat. Az is igaz ott egy nagyságrenddel kisebb energiákról volt még szó.
"amíg délen is ott volt a fehér ember már 80 as években autópálya matricával rendelkeztek" - természetesen a fehér emberek. A négusok ebbõl nem sokat láttak, max. amikor építették, és dolgoztak rajta.
"NO OFFENSE" - elõbb magyarul tanulj meg: "meglehetne nézni"
"ha senki se foglalkozna vele most és nem kutatnák , akkor sosem lenne belõle semmi" - rajta! Az ötlet kiváló. Ide gyorsan pár milliárdot (természetesen dollárban), és kutassuk a lepkefingot. Mert ugye, ha nem kutatja senki, nem lesz belõle soha semmi. Pedig a lepkefingban óriási lehetõségek vannak... :)
Sajnos igazad van. USA , az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és Japán együtt elkölt kb 800-900 milliárd dollárt a hadseregre és akkor még a többi NATO országot és az oroszokat bele sem számoltuk.
Az elsõ kommentedre az a válaszom ,hogy kurvára leszarom az Afrikaiakat mert amíg délen is ott volt a fehér ember már 80 as években autópálya matricával rendelkeztek, aztán elzavarták a fehér embert szét vertek mindent és az egykor a világ nagyon fejlett pontjának számító dél afrika ma egy kalap szar, másrészt meg semmit nem tesznek a fejlõdésük érdekében csak egymást ölik... Afrikának a fele képtelen volt elhagyni a törzsi életformát hihetetlen hosszú idõ alatt...
az utóbbi kommentedre azt tudom mondani, hogy ha senki se foglalkozna vele most és nem kutatnák , akkor sosem lenne belõle semmi, persze könnyen dobálóznak az emberek ,hogy a rohadt kutatók mennyi pénzt visznek a semmiért, de ha ezt nem kutatja senki akkor semmi sem lesz belõle soha, másrészt meg meglehetne nézni Amerika költségeit amit mondjuk 1 évben a hadseregükbe tesznek ott egy kissé nagyobb számok jönnének ki... amúgy meg NO OFFENSE.
Hááát azért ez elég optimista cikk. A lézer ugye a cikk szerint kb egy fél kiló robbanóanyag energiáját hordozza. Máshol olvasom, hogy kb 2 napba telt mire újra mûködõképes állapotba hozták, mert szétégette a saját optikáját. Szal azért elég sûrûn el kell ezt sütögetni, hogy erõmûvet csináljanak vele. A gond az, hogy minden egyes lövésnek a lézer energiájának többszörösét kell visszaadnia. Elõször is, amíg a kis felrobbanó bomba hõjébõl elektromos áramot csinálnak, hát ez talán olyan 35%-os hatásfok lehet, aztán amíg az elektromos áramból lézersugarat, na ez megint olyan 10-20% max. Szóval reálisan a felrobbanó kis hidrogénbomba energiájának csupán pár százalékát tudják kinyerni, de akkor még mindig csak a lézert mûködtetik, és plusz energiát nem termelnek.
Ahhoz képest, hogy ez a berendezés milyen iszonyú költségeket jelenthet, a megtermelt energiából származó bevételnek ezt fedeznie kell, kb 200 év mire eljutunk technológiailag oda, hogy ebbõl gazdaságosan üzemeltethetõ erõmûvek legyenek.
Elõször én is azt olvastam hogy "ennek mi a gyakorlati haszna?". De a kérdése korrekt, csak ugye ez SG és az ember már elve a troll kommentekre van felkészülve, amikor idejön. :D
Amúgy erre a fúzióra 10 évente azt állítják, hogy már csak 30 év. :P
Végre egy jó hír! Ám nagy üröm az örömben, hogy hatalmas késésben vannak. Számoljunk csak:
150 mikrogramm D+T üzemanyag (deutérium+tricium, ezzel van REMÉNY egyelõre beindítani a fúziót) azt jelenti, hogy 9*10^18 db D és 9*10^18 db T atom lenne a kicsiny gömbben. (a gömböt burkoló fémrétegrõl nincs szó a cikkben, de a korábbi kisérletekben volt ilyen, ennek tömege nagyobb, mint maga az üzemanyag)
Nem nehéz kiszámolni, hogy amennyiben 1 D+T fúzió során kb. 22 MeV energia keletkezik, akkor a fenti 150 mikrogramm D+T anyag HA VALAMENNYI üzemanyag fúzióba lép (ami messze lesz a valóságtól), akkor is csak 32 Mj energia keletkezik, ami elsõ ránézésre meghaladja a lézersugár energiáját, ám az 1,8 MJ lézerimpulzushoz jóval nagyobb pumpáló energia kellett.
Másik gond az, hogy a keletkezõ energia több mint 2/3-a nagyenergiájú neutronok formájában jelenik meg. (Ez a gond kezelhetõ, de nem túl egyszerû. Jelentõs sugárvédelmi problémákat okozhat)
Következõ gond a tricium elkészítése, ami GAZDASÁGOSAN jelenleg nem megoldott.
Gondolom, késõbb áttérnek majd a Li+D üzemanyagra, amihez viszont még nagyobb lézerimpulzus kell majd.
További gondnak tartom, hogy a cikkben említett 23 mikrosec impulzus túl hosszú. Korábbi olvasataimban 10^-9 sec idõtartamú, speciális alakú impulzus szerepelt, ezt 30 évvel ezelõtt így látták. A lézernek nagy gondja, hogy a plazma egy bizonyos töltéshordozó-sûrûség felett 100% hatásfokkal veri vissza a fényt egy bizonyos hullámhossz fölött. (ez a határhullámhosszhoz tartozó frekvencia kb. arányos a töltéshordozó-sûrûséggel) Emiatt amikor a kicsi gömb már a fúzió környékén szükséges sûrûséggel (+nyomás és hõmérséklet) rendelkezik, már rég csak a fénynyomás nyomja összefelé, meg az a befelé mozgási lendület, ami kezdetben alakult ki, amikor a gömböcske külsõ rétege lerobbant.
Szóval kb. 30 évvel vannak lemaradva. Kár. Talán az usákoknak erre kellett volna jobban koncentrániuk, de úgylátszik fontosabb volt a kamatos hitelpénz-maffiát ráerõszakolni a világ többi, még fejõdõképes és tisztességes részére.
Miért lenne az? Mert meg merte kérdezni, hogy kb. mi az a DÁTUM, amikor ebbõl ténylegesen termelés lehet?
Jól értem hogy egy köpésre vannak csak a kitûzött céltól és az egyetlen tényezõ a támogatások mértéke, amibõl szintén nincs hiány, vagy csak túlontúl optimista a cikk?
"A NIF végcélja elérni a fúzió "begyújtási küszöbét", ahol a fúziós reakciók több energiát termelnek, mint amit az impulzusba pumpáltak."
Informatika és tudomány
