A "szethuzas" jelensege joval komplexebb es ujabb annal, minthogy egy ezereve nem hasznalt tarsadalmi strukturat, mint okot lehetne ra emliteni.
A masik pedig, a legtobb nemzet szethuzasa megfigyelheto. Angol-szaszoktol a japanokig, majdnem mindenhol erzekelheto egy ilyen folyamat. Velemenyem szerint ez a tomegkultura terjedese es hatterhatami erdekek miatt van, bar emellett sok mas tenyezo is befolyasolja.
Magyarorszagon a "nem egyutt-gondolkodast" vagyis a jelenlegi megosztottsagot a nemzeti identitas tudatos csokevenyesitese inditotta el kb. az 1800-as evektol. Persze elotte is voltak maskent gondolkodok, kulonfele eszmek, de egy kozos volt az akkori magyarokban/iranyzatokban: jot akartak cselekedni, a hazaert es nem ellene. Erdekessegkent, a fentebb emlitett folyamat merteke korellal a betelepult zsidok politikai es oktatasbeli szerepvallalasaval. Tehat ez nemzeti kerdes, ami ma nem tekintheto politikailag korrektnek, marmint maga a kerdes sem...
A magyar és álltalában a közép-európai társadalmak törzsi alapon szerevõdnek ezért van a széthúzás egy homogén finn halásztársadalom pedig ezért tudott hatalmasat ugrani
Jah, es az utolso mondat: Szoval anno megalakultak a kisembert kepviselo erok, de ma mar ez nem megy, mert egyreszt a kollektiv altatas tesz rola, hogy ne, masreszt ha megis kiallunk a jogainkert, akkor visznek minden gyarat Azsiaba es megnezhetjuk magunkat, legalabbis ez a motto. Egyetlen part szerint kene megis osszefognunk a multik ellen, na ezt a partot mocskolja leginkabb a media...
Azert nem szervezkednek, mert nem tudnak osszefogni, csak partokban gondolkodik mindenki, azt mar nem vezik eszre, hogy az egyik legfontosabb kozos halmaz, az a nemzet (hasonlo eletvitel, szokasok, kultura, hagyomanyok, nyelv, sors, gondolkozas stb.). Ha pedig valaki ezzel a szoval jon, mar naci... szoval atom meg vannak osztva az emberek, meghozza az agyrombolo es addiktiv "szorakoztatas" altal, ami monopol jelegget is mutat.
A ludditak idejeben a gepesites volt a mumus, most az, hogy tenyleg nincs munka ill. csak az olcso bermunka marad, ami a kinaival versenyez, raadasul a toket is elviszik az orszagbol. Szoval ez a szabad piac, lathatalan kez, mindenkinek egyforma eselye van szlogen szep, csak kozeleben sincs a valosagnak.
Az ipari forradalom utan az emberek ossze tudtak fogni es szakszervezetkent mar vedtek a munkasembert. Ha levagta gep a kezet, akkor mar legalabb az aznapi beret meg kellett, hogy kapja, igy az angolok uj fogalommal ismerkedtek, a Health and Safety-vel. :) Ami a kozepkorban az europai ceheknel mar ismert volt azert...
Köthetne egy olyen szerzõdést azért az apple, hogy x milla dollárt õ a munkásoknak szeretne adni a körülmények javítására. És ki kellene ültetni egy apple alkalmazottat hogy ellenõrizze is a dolgokat és csókolom .
Maxizmus távol áll tõlem inkább a Svéd tipusú szociáldemokráciában hiszek és véleményem szerint ez lenne a megoldás a gazdasági összeomlásra. Természetesen nem hiszek benne hogy ezt felfogják a multik, mert alapvetõen önpusztítók.
Ha az Apple hirtelen hozzávágna a kínai melósokhoz 100 milliárd USD-t, akkor egy kínai melós esetében elenyészõ az esély arra, hogy nála maradna a pénz. 100 milliárd már akkora összeg, hogy a kínai állam, ami nem mellesleg egy kommunista diktatúra, egyszerûen elvenné tõlük és a saját politikai céljaira használná fel.
A befektetõ vs. melós marxista beütésû idológiai vitába nem szállnék bele, mert errõl pro és kontra könyvtárnyi szakirodalom született már és nem hinném, hogy egy sg.hu fórumon dõl el a kérdés. Ami az etikai részét illeti, az messze nem olyan fekete-fehér, mint elsõnek tûnik. A kétkezi melós keveset keres, de keveset is kockáztat és kevés az általa hozzáadott érték. Ugyanakkor az is igaz, hogy a globalizációnak köszönhetõen torzult a foglalkoztatás szerkezete, ami senkinek sem jó. Míg keleten az alulfizetett melós-droidok tömege aggasztó, addig nyugaton a magas hozzáadott értéket termelõ munkaerõ a problémás, mivel egyre kevesebben dolgoznak egyre többet. Ez a globalizált gazdaság logikájából adódik: a képzett munkaerõ drága, ezért igyekeznek minél többet kisajtolni belõle, emiatt viszont hiába keres jól a nyugati alkalmazott, ha a túlterhelés miatt romlik az életminõsége. Mivel nincs a gazdaságban más ágazat, ami alternatívát jelenthet a számára, "választhat" a munkanélküliség vagy a túlhajtás között. A kiélesedett globális versenyben ráadásul azonnali veszteségként jelentkezik minden engedmény, amit a cégek a munkaerõ számára biztosítanak. Ha pedig az állam kötelezi a cégeket a juttatások növelésére, akkor a gazdasági lobbicsoportok elõbb a kormányt dolgozzák meg, ha pedig nem járnak sikerrel, akkor a nemzetközi szervezeteken (IMF, EU, stb.) keresztül erõltetik rá az államra az akaratukat. Mindezt nem valamiféle titkos nemzetközi összeesküvés alapján, hanem szimpla gazdasági érdekeltségbõl. A lényeg, hogy nem nagyon lehet itt jó-rossz, igaz-hamis fogalmakkal operálni, mert a problémák a rendszer egészébõl származnak, ami valószínûleg fenn is fog maradni, amíg a rendszer össze nem omlik. Az összeomlás szvsz hasonló lesz, mint ahogy a gyarmatbirodalmak okozta gazdasági torzulások végül az elsõ majd a második világháború kitöréséhez vezettek. Kis szerencsével a globális háború megúszható, de a gazdasági katasztrófák sorozata nem nagyon.
Tökmindegy mit mondanak rá, én az egyszerû jószándékú emberek oldalán állok
Én is hasonlóképpen látom, bár nem ennyire komoran. Szerintem a legnagyobb baj, hogy az emberek nem szervezkednek nincsnek élõ mûködõ szakszervezeteik, pedig lenne potenciál multinál is szerintem ha mondjuk a munkások 90% jól mûködõ szakszervezetekbe tömörülnének és a szakszervezet tényleg csinálna is valamit.
(egyébként nálunk is 1 ember helyére lenne 3 így a cég fizetést csökkenthetett és az elvárt teljesítmény minimumot növelhette, tisztára mint a 19. század végén a luditták idejében)
Egészen pontosan 45 milliárd dollárt adtak vissza a részvényeseknek és nem 100at ahogy írtam.
Egyébként a részvényesek többsége sem atomfizikus sõt a részvények jó részét mára scriptek vásárolják nem is emberek és az egyszeri részvényes még az egyszeri kínai munkásnál is kevesebbett tesz hozzá az apple terméekhez, csak néhány bitet rak át egy virtuális számláról egy másik virtuális számlára és ezzel a "munkával" õ összehasonlíthatatlanul jobban él mint az aki heti 70 órát dolgozik egy szallag mellett. (én nem sajnálom a részvényesektõl a pénzt, de ha nekik van dögivel igazán gondolhatnának a munkás emberekre is ).
Ez a lenyege a fogyasztoi tarsadalom modern "rabszolgasaganak". Az emberek donto tobbsege konnyeden potolhato, mert nagyon alantas munkat vegez. Sok orszagban hiaba tanulnak szakmat az emberek vagy lesznek diplomasok, azokert a helyekert verekedni kell. A legtobb munkahely az robot, egy futoszalag mellett, legalabbis azokon a helyeken, ahol a multik uralkodnak. Ugyanis a tomegtermeles minimalis magasszintu manualis vagy szellemi munkaerot igenyel. Amint egy allam beengedi a nagytokes vallalatokat az orszagba ugy, hogy nem vedi meg a helyi vallalkozasokat, azzal eladta a kovetkezo generaciokat rabszolganak.
Meg nem akarom en lebecsulni az ugyes kis kinai kezeket, de egy ilyen gyari munkas nem eppen egy jol iskolazott atomfizikus, a munkaja tobbnyire par ismetlodo feladat elvegzese (simogatas, forditgatas, neha egy pottyintes ide vagy oda, pattintas, gombnyomas... stb) Szoval 1-1 ember ott nem sokat ad hozza (feleg nem potolhatatlanul) egy termek letrejottehez. Ugyanakkor az Apple aki benyeli a profit java reszet (azert az alkatreszgyartok sem szegenyednek am el) kitalalta, megtervezte, leszervezte a gyartast, es az ertekesitest.
A reszvenyesek pumpalnak penzt a cegbe, reszben attol mukodik egy ceg, masreszt meg a 100 milliard a ceg kp tartaleka amibol most reszvenyenkent kb 2,5 dollart fizettek ki jutalekkent a reszvenyeseknek. Szoval maradt meg ott penz boven, a reszvenyesek siman orulhetnek annak, hogy a papirok erteke folyamatosan nott, es egyelore tovabb novekszik.
nem értem mire írod ezt. Én úgy gondoltam, hogy az a baj, hogy nem azoknál marad a bevétel akik konkrétan dolgoznak hanem azokhoz kerül aki jó eséllyel semmit nem tettek csak élvezik a vagyonukat .
"A para megint az újraelosztásnál van , mi lenne ha 100 milliárd dollárt nem a kõgazdag részvényesek kapták volna teljes egészében, hanem pl az egyszeri kínai munkás kapta volna meg ?"
Valószínûleg a 99%-át "önkéntes alapon" befizették volna az kínai államkincstárba.
Itt nálunk magyarországon is rommá lehetne büntetni a sok multit - aki dolgozott ilyennél az tudja mirõl beszélek... Semmirekellõ vezetõcskék, geci fõnökök - vezetõk haveri alapon ! És ez csak a kezdet....
A para megint az újraelosztásnál van , mi lenne ha 100 milliárd dollárt nem a kõgazdag részvényesek kapták volna teljes egészében, hanem pl az egyszeri kínai munkás kapta volna meg ?
Megint egy cikk, amiben úgy állítják be a Foxconnt, mintha az az Apple leányvállalata és nem pedig független beszállítója lenne.
"A túlórázók 14 százalékának nem fizettek a pluszmunkáért, amit ráadásul 30 perces idõközökben számoltak, vagyis például 29 perc extra után nem járt bér."
Ehhez meg nem kell Kínába menni, idehaza a hétvégézést sem szokás kifizetni, nemhogy a 29 percnyi túlórát.
Informatika és tudomány
