Meg hogy kinek térülnek meg. Mert nem mi kutatunk a cuccon, hanem a CERN tudósai, és meg lennék lepõdve ha az ott elért eredményekbõl magyar cégek profitálnának, nem a gazdag nyugati államok cégei.
Most ugye az van, hogy egy 40-50 milliós beruházás durván 1/5 fizetik a mi adónkból, 4/5 részét meg az összes többi európai állam adójából. A magas technikát képviselõ európai cégek közül (akik ebbõl valaha még profitálhatnak) van kb 1 ezrelék se magyar tulajdonban. Akkor mire fel is a 20%-os költség vállalás? Gavallérok vagyunk, miközben kilóg a s.ggünk a gatyából?
Valóban, a cikk nem egyértelmûen fogalmaz, így félrevezetõ. A célra kiépítenek egy dedikált gerinchálót, tehát a hazai netes forgalmat nem fogja érinteni, de a cikkben leírtak alapján ez nem derül ki egyértelmûen. Én is csak most értettem meg, mivel egy informatikai konferencián ez is szóba került és elmondták, hogyan is fog kinézni a dolog.
BIX forgalom az a szolgáltatók egymás közötti forgalma. Külföldi sávszél teljesen más téma, jellemzõen töredékével rendelkeznek külföldre (5-10%), mint belföldre. Nézd meg mondjuk ezt a hosting ajánlatot: - 100Mbit garantált belföld, 5Mbit garantált külföld vagy - 300Mbit garantált belföld, 5Mbit garantált külföld
Szóval ha a CERN felé akarnak 400 Gbites kanócot, akkor ahhoz feltehetõleg ásni kell, vagy megvenni jelenleg kihasználatlan, tartalék optikai hálózatokat (de szerintem nincs ennyi). Ráadásul nem lesz elég Bécsig húzni a kanócot, ahogy szokták, hanem fel kell bõvíteni a sávszélt egészen Svájcig.
Szerintem a többség nem is gondolta azt, hogy ennek bármi köze lesz a hazai netes forgalomhoz, itt az a mondat "akasztott" ki egyeseket, hogy már a kezdeti sávszél elég lenne a hazai lakosságnak.
Úgy tudom, ennek semmi köze nem lesz a magyar gerinchálózathoz, a CERN-hez kiépítik a megfelelõ vonalat. Amúgy meg a többi panaszkodónak mondom: ez a project nem elõlük viszi el a fejlesztési pénzeket, ennek ahhoz semmi köze, hogy hol milyen hálózatot építettek (vagy sem).
Most lehet hogy hülyeséget mondok, de ezek az adatok a belföldi forgalomra vonatkoznak (ill. az össz forgalomra?), míg az LHC (a cikk különbözõ kísérleteket ír, de azért valszeg ez az elsõdleges erõforrásvámpír) Svájcban van. Tehát a nemzetközi backbone-on ki tudja mekkora a forgalom - ami biztos, hogy a torrentoldalak által generált nem csekély extrát erre vonatkozólag a számaidból nyugodtan le lehet vonni, a többi, határon belüli tevékenységgel egyetemben. A 400gbps egyértelmûen kábelfektetést jelent, amit ennyi pénzbõl csak megoldanak valahogy :)
Szolgáltatója és a szolgáltató gerinchálózata válogatja, hogy mit bír. Némelyik szolgáltató nem tud saját gerincet építeni, bérli a másikét, így jelentõsen kisebb sávszéllel gazdálkodhat. De nem mindegy az átviteli forma sem, kábelen sokkal nagyobb sávszél érhetõ el, mint a vezeték nélküli technológiákkal.
Nem csak neked tûnik kevésnek a dolog. Az anubys1984 által belinkelt több évet átfogó grafikon kapásból mutatja, hogy 2009 óta 2x voltunk 100Gbps környékén tartósan, 2009-ben, 2010-ben volt egy-egy visszaesés. Mindkét visszaesés egyébként 1-1 szerverlefoglalásos akció után következett be és viszonylag hamar vissza is emelkedett.
De elég megnézni egy hétvége adatait: 05.06 10:05 és 05.07 10:05 közötti adatok (fel és letöltés összegezve természetesen): legmagasabb: 238,8Gbps; átlagos: 142,6Gbps. Ez ugye egy hétvégi felhasználás, de elég, ha megnézzük, hogy hétköznap 10:05-kor már 147,9Gbps a felhasználás, és még nem is indult el minden céges felhasználás ekkor! Heti lebontásban ez a következõképen néz ki: maximum: 238,8Gbps; átlagos: 131,8Gbps. Havi lebontásban a számok: maximum 271,4Gbps; átlagos: 139Gbps. Éves lebontásban a számok: maximum: 339,8Gbps; átlagos: 152Gbps.
Szóval ez a 100Gbps alatti hazai internetforgalmazás nem igazán tudom, hogy hogyan jött ki, de abszolút nem igaz.
Ez mind szép és jó. De az egyéni net elõfizetõk mikor kaphatnak nagyobb szávszélességet? Állítólag nálunk a kerületben már 4-5 éve építik az optikai hálózatot - amibõl semmit nem lehet észrevenni, mert még a 4 Mbites interenet kapcsolat is problémás, szakadozik, pedig már több szolgáltatót is kipróbáltunk... a telefonközpont ráadásul nincs is messze.
"...a magyarok híresek szellemi képességeikrõl..." Az a baj, hogy az építõiparunkról és a pályázatokon nyert pénz megfelelõ elosztásáról viszont nem! Hogy fog ez kulcsra készen, mûködõképes állaotban állni jan. 1-re?? !
Egy kis info: http://www.bix.hu/
Idõnként persze túllépi ezt a sávszélességet, de legtöbbször már ez is elegendõ önmagában. A 400 meg bõven lefedi.
"és már az induló 100 gigabites sávszélesség is nagyobb, mint amennyi jelenleg a magyar internetforgalom lebonyolításához szükséges."
Ez csak nekem tûnik túlzásnak? A teljes internetes adatforgalom mióta kevesebb nálunk mint 100gigabit?
Kíváncsi leszek, mikor sül ki, hogy a magyar gerinchálózat kevés ehhez...
Mert azt ugye mondanom se kell, hogy ha már az problémát okoz egy országban, hogy mindenhol legyen nagy sebességû internet, mondván hogy nincs rá kapacitás, akkor ott nem biztos, hogy nyerõ ötlet egy olyan projektre pályázni, ami eleve extrém magas sávszélességet igényel. A jelenlegi gerincháló teljesítménye ugyan a 100Gbps többszöröse (ha jól rémlik, egy kimutatás 640Gbps-t emlegetett nemrég), de ugye ezt hamarosan a 4xaesére emelnék. Már a 100 is aggályos, de ha a 640 stimmel és abból 400-at el kívánnak venni ehhez a projekthez, az bizony elég drasztikus következményekkel járhat a magyar internetezõkre nézve.
2 variáció van vagy baromi gyorsan rájönnek, hogy a gerinc sürgõs bõvítésre szorul, vagy igen komoly problémák elé nézhetünk. A bõvítéssel mindenki jól járhat, ha a jelenlegi gerincet bõvítik, de persze megoldhatják úgy is, hogy egy külön gerincet építenek ki csak ennek az egyetlen projektnek.
Mindkét lehetõség baromi költséges, hiszen itt nem szimpla hálózatokról beszélünk.
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem errõl a projektrõl az jut eszembe, mikor Magyarország megnyerte a Világkiállítás megszervezésének jogát. Baromi sok támogatást kaptunk, el is kezdték építeni az épületeket (amik egy része ma az ELTE és a BME tulajdonában vannak, a többibõl pedig az Infópark lett), majd egyszer csak bejelentették, hogy a tervezettõl elmaradásban vagyunk, a pénz elfogyott, így a projekt bukta. Az eredmény: azóta se volt nálunk Világkiállítás, ráadásul némelyik pernek azóta sincs vége...
Informatika és tudomány
