Mindig csodálattal adózom a technikai újdonságoknak, ezúttal sincs másként. Ám a cikk alábbi állításával vitatkoznék:"Az új technológiának köszönhetõen már a múlté a belépési kártyák elhagyása, kulcsok, belépõk keresése." Bármilyen lelkes fogadtatást érdemel a hír, azért nem kellene rádobni még egy lapáttal. Ki gondolja komolyan, hogy a százmilliókért, ha nem milliárdokért kiépített, meglévõ beléptetõ rendszereket egyhamar fölváltja ma az új technológiával készített beléptetõ kapu? És ha valahol kitalálják, hogy még biztonságosabb egy másfajta azonosítási elv alapján mûködõ rendszer, akkor majd ezt is lecserélik? Arról nem is szólva, hogy biztosan tévedhetetlen az új módszer? Mondjuk, mi van akkor, ha a tárolt vénaszerkezetet mutató végtagot baleset éri, vagy egyszerûen megsérül az a terület, amely az információt hordozza? Netán egy szándékos mûtéttel teszik a berendezés számára azonosítathatlanná? Nem gondolom, hogy a beléptetõ kártyákat rövid idõn belül bármilyen más eszközzel felcserélnék, már csak anyagi okokból sem.
Hát ettõl a cikktõl nem lettem okosabb. Kár volt megírni. Minden belépésnél fel kell gyûrni az ingujjamat? Hogy mûködik? Stb.