Ez is csak egy újabb sirám. Óóóó, jaj jön a digitális fotózás, nem akar senki elõhívni. Itt az internet, nem olvas senki újságot. Nem kormol a gõzös, nem menõ a gázlámpa, becsõdöl az omnibusz. "Haladjon ön is a korral, süssön Váncza sütõporral" Szomorú, de el kell fogadni, hogy a világ változik. Lehet, hogy nem jó irányba...
Na végre sikerült kiirtani az ihletett mûvészetet a bolygóról. Gratula! - Szobrász koma, véssed vazzeg! - Író vagy? Írjad, Te barom! - Fessél tetû, de szép legyen!
Nincs múzsa? Lesz@rom... :D Kultúra? Hol?
Hát azért Jókai Mikszáth is rá volt kényszerülve a folyamatos írásra mert folyóiiratokban, részletekben (a kor szappanoperája) jelentek meg a mûvei, úgyanúgy bértollnok volt.
Nemerének meg tényleg azért van annyi könyve mert egész fejezeteket pakol át egyik hasonló témájú könyvébõl a másikba.
Valahol tényleg ott úszik a kacsa. 2000 szó az kevesebb mint 1 oldal. Ha õ ezt este 9tõl este 11ig írja, akkor rossz neki. Viszont lehet valamennyi igazság a cikkben, de szerintem az emberek mindig is vevõek lesznek a minõségi(ugyanakkor ritkábban szolgáltatott) tartalomra. Pl , Trónok harca, ami most hirtelen eszembe jut. Én még mindig azon a véleményen vagyok, hogy eltekintve a kiemelkedõen nagy kultúrális, és anyagi sikerektõl, mint pl a Harry Potter, v a Fifty Shades of Grey, ami milliokat hozott a konyhára az írónak, még mindig nehéz íróként megélni, vagy neadjisten egyáltalán nem is lehet, és ez nem a termeléstõl függ. Egy író szerintem ne a pénzért írjon. (jó nyílván azért is szoktak néha/sokszor, de ne ez legyen a fõ ok) Ha meg valaki ennyire gyorsít a tempón, akkor megvan rá az esély, hogy 1-2-3x becsúszik 1-1 gyenge neadjisten igen gyenge mû, ami azt eredményezi, hogy csökken az olvasótábor, amit már nagyon nehéz lesz visszahozni.
A cikkben említett mûfaj nem az átadásról szól. Ezek nem Jókaik, Mikszáthok, Móriczok, hanem noname senkik. Most divatosak, de tíz év után más a saját anyjuk sem emlékszik rájuk.
Annyit is érnek. Panelekbõl építkezik, ha elolvasol egy tucatot, tudod mi van a többiben. Persze nem egyedül õ ilyen, az egy témában írók mindegyike bevett fordulatokat használ. Leslie L. Lawrance ázsiai regényei, Robin Cook orvosi krimijei, Bernard Cromwell Sharpe folyama stb. Ezekbõl könnyû sokat gyártani, hisz ismeri a környezetet, a témát, egyszerûen más lesz a cselekmény és a szereplõk.
Örülök neki hogy az e-book mint platform így fellendítette az olvasási kedvet. Másfelõl ez az erõltetett tempó a tartalmi minõség rovására megy.
És nem lehet heti hét nap írni, mert kiég az ember, betompul az agy, elveszíti önmagát. Az író nem azért ír, hogy írjon, és nem is azért hogy írhasson, hanem azért, hogy átadjon valamit, de ha csak ír, nem marad mit átadni. Takarítani vagy telefonon eladni ezért könnyebb.
De a könyvírás nem csak gépelés, persze nyilván ezt te is tudod. :) Sokat kell rajta dolgozni, elõször történeti vázlat, dramaturgiai megtervezés, aztán várni, újra elolvasni, javítani, finomítani, tesztolvasókra bízni, kielemezni az eredményt, esetlegesen még finomítani....
Mondjuk én simán írok évi 3-4-et is, a nagy gépelési sebesség és az írói kreativitás sokat segít...
"... több sikeres thriller szerzõje a The New York Timesnak. - Azzal jól jelen tudott lenni az ember a piacon. Ma már azonban a kultúra..." Thriller és kultúra. Cöcöcö. Maradjunk annyiban, hogy itt a ponyváról van szó. Heti 7 nap, 2000 szó, az évi 3,5 - 4 millió karakter és még nem számoltam átlagosan hosszú szavakkal. Ez tehát eléggé nagy kacsa. De ha még a korrektúrázás és a vázlatolás idejét (max 2x1-1 hónap) leveszem, akkor is bõven 2 millió feletti a karakterszám. Ezt is lazán felülszámolva kb. 1800-2000 oldalt jelent évente. Az a nõci szimplán hazudik. A könyvei 350-400 oldalasak, nem nagy alakúak, egy-egy oldalon kétlem, hogy 1500-1600 karakternél több van, ami alig 600 ezer karakter könyvenként. Ráadásul az ilyen könyvek egyszerû mesék, szinte folyamatosan írhatóak. Az információszerzés a könyvenként egy-egy hónapban simán belefér. (Megjegyezném, hogy tudományos szöveget - jegyzetelten napi 10-15 ezer karaktert simán lehet írni napi hat órában, ha elõtte volt elég kutatás.)