"Ja, és az szingularitás eseményhorizont magyarul, szólval igazi képzavar amit itt összehordtál"
He? Mióta ugyanaz!?
A szingularitás az a pont, ahol a függvény végtelen értéket vesz fel. Az eseményhorizont meg az a felület, ami mögött az objektum szökési sebessége nagyobb a fénysebességnél. Már megbocsáss de a kettõ hol ugyanaz fogalmilag, vagy jelentéstanilag?
"Egyébként számítások szerint 180 milliárd év kell egy fektet lyuk felrobbanásához, annyi idõ még nem telt el."
Eztet meg honnan vetted? Jaaa, hogy arra gondolsz, hogy a feketelyukak tömege a párolgásuk, az az a Hawking-sugárzásuk miatt esetleg egy átlagos feketelyuk esetén 180 Mrd év múlva lefogy annyira, hogy mikrofeketelyukként egyre intenzívebb lesz sugárzása? Mondjuk a Hold tömegû feketelyukak persze termikus egyensúlyba kerülnek a mikrohullámú háttérsugárzással (kimenõ-bejövõ energia egyenlõ), de ha igaz a BB elmélet persze akkor a mikrohullámú háttérsugárzás is még hidegebb lesz ekkorra. Talán.
Amúgy meg egy több millió naptömegû fekete lyuk mitõl robbanna fel 180 Mrd év múlva, mert az alkaloida idõzített pokolgépet rakott rá, vagy mifene?
"Ajánlom a wikit, mert ugyanaz mint a fizika szerint. Ha már arra jársz nézz rá a Planc hosszra is, hátha ragad rád valami."
Köszi, szoktam nézegetni, de ami fontosabb én még emléxem arra is, amit középsuliban, meg fõiskolán tanulgattam fizikából. Sõt ma már nem divat ugyan, de ilyen támájúkönyveket is olvasgatok azért. Amúgy meg elárulom, hogy tudom, hogy mi az a PLANCK-hossz, de azért köszi a tippet!;)
"Hülyeség. Az anyag nem tágul, (õsanyag mi?) a tér tágul. Példa: van egy tésztád benne mazsolával, a tészta a tér a mazsola az anyag. Eddig érted? Amikor keleszted a tésztát, akkor tészta dagad (=tágul). A mazsola (=anyag) benne passzívan tágul a tésztával."
Ámber, szövegértés jöjjön már elõ abból a mélységes denevérekkel teli kriptából, ami a két füled között leledz. A kérdés az, hogy hol a tér, az univerzum határa, és hol a te utolsó mazsolaszemed, hogy ezt a közkeletû, ámbátor meglehetõsen jámbor példát én is használjam a téridõ nagy kontinuumára. Eárulom, a mazsolaszemek gyak ott zsúfolódnak a középpont körül továbbra is, ahhoz képest ameddig a tér maga nyújtóz, az az a jó kis kelttészta.
:D
"A tér nem Euklideszi geometriát követ."
Pont hogy a standard BB modell szerint az univerzum nagy léptékû topológiája sík, az az euklideszi!
Nézzél csak utána!;)
A tér nem tágul. Kipróbáltam.
Amióta megvan a házam, az asszony csak pakolja bele a holmijait, a tér meg csak szûkül és szûkül.
Kicsit iszok, az elõszoba falai is egybõl közelebb kerülnek egymáshoz.
Háholazigazság?
"Momentán az is elég lenne ha látnánk egy meztelen szingularitást, ami nem vesz körül eseményhorizont (vagy is nem fekete lyuk a klasszikus értelemben). Ekkor meglátnánk, hogy Einsteinnek igaza volt-e, vagy egyáltalán mik a szingularitás valós fizikai tulajdonságai, mert egyelõre ez csak egy végtelenbe tartó függvény. Egy absztrakció."
Nézd, se csupasz se végtelen szingularitás nem fogsz látni, hiába erõlteted. És ha végtelenbe tartó függvény akkor mi van? Semmi. Nem tudjuk milyen egy egy szingularitás. Ja, és az szingularitás eseményhorizont magyarul, szólval igazi képzavar amit itt összehordtál.
"A gond az, hogy a világegyetem õsi állapota egy szingularitás gyak, és sajna nem nagyon ismerünk robbanó fekete lyukakat:) Sem."
És ha nem ismerünk olyat akkor mi van? A fekete lyuk és az õs gravitációs-szingularitás nem ugyanaz, csak hasonló. Egyébként számítások szerint 180 milliárd év kell egy fektet lyuk felrobbanásához, annyi idõ még nem telt el.
"Õööö, a te fogalmaid szerint mi is az anyag tulajdonképpen? Mert olyan anyag tényleg nem volt, mint ami most körül vesz bennünket, ha igaz az elmélet."
Ajánlom a wikit, mert ugyanaz mint a fizika szerint. Ha már arra jársz nézz rá a Planc hosszra is, hátha ragad rád valami.
"Azonban a tér azért gyorsabban tágult, mint az az õsanyag, amibõl aztán a galaxisok lettek, ha jól tudom. Az univerzum nem az utolsó kóborló proton, vagy fénysugaracskánál ér véget, ha van egyáltalán ennek a kijelentésnek valami értelme. Az univerzum Euklidészi tere a végtelenbe tart, legalább is asszongyák."
Hülyeség. Az anyag nem tágul, (õsanyag mi?) a tér tágul. Példa: van egy tésztád benne mazsolával, a tészta a tér a mazsola az anyag. Eddig érted? Amikor keleszted a tésztát, akkor tészta dagad (=tágul). A mazsola (=anyag) benne passzívan tágul a tésztával. Ennél egyszerûbben nem tudom megfogalmazni. A tér nem Euklideszi geometriát követ.
Az atomok sem tartoznak a "mindenki számára észlelhetõ" jelenségkörbe, akkor ezek szerint az atomok sem léteznek?
Eleddig egyszer nem hoztál fel épkézláb érvet arra, hogy miért is kamu az egyik, és hogy neked miért is volna igazad. Mondogatni mindenki tudja, hogy ez hülyeség, az hülyeség.
Másrészt nem igazán vagy tisztában azzal, hogyan mik a kritériumai a tudományos elméletnek:
- az általa alkotott modell magyarázattal szolgál a megfigyelt jelenségekre,
- az állításai reprodukálható mérésekkel ellenõrizhetõek,
- ellenõrizhetõ jóslatokat állít fel.
A modern tudományos elméleteket azért fogadta el a tudományos közvélemény, mert ezeknek eleget tettek, nem pedig "melyiket üvöltötték hangosabban" alapon.
Az pedig, hogy mi az, ami valójában létezik, nem tudományos, hanem filozófiai probléma. A tudományos elméletek modellekkel dolgoznak. A relativitáselmélet a téridõ pontosan definiált fogalmát használja a világ leírására. Hogy az ebben használt tér és idõ fogalmak mennyiben egyeznek a köznapi értelemben vett tér és idõ fogalmakkal, nem érdekes.
A XX. század legnagyobb tudományos eredményeit minden indoklás nélkül szélhámosságnak titulálni pedig nem elfogadható kritika, hanem határtalan arrogancia. Ha azt szeretnéd, hogy állításaid komolyan vegyük (nyilván ezért írod, nem csak poénból, de javíts ki, ha tévedek), akkor illendõ lenne érvekkel alátámasztani a vádakat. Úgy vélem, ez érthetõ elvárás egy vitában.
Valamint pelda a gravitacios lencse jelensegere: link
Mert attól még, mert a többség trollnak gondol, és sokszor nincs igazad, sokszor nagyon jó és nem szokványos meglátásaid vannak és általában szivesen olvasom a véleményedet.
Arra a komoly ervre valaszolt, hogy az nem igaz.
Mert azt te sem indokoltad meg, mert ne lenne igaz.
Szerintem ez egy koztudott dolog, hogy a GPS igy mukodik.
Talán téged kérdeztek?
Helyettem ne válaszolgass. Inkább maradj meg a szintednek megfelelõ "ne etesd a trollt" gagyi dumánál. Többre nem nagyon vagy egyébként sem képes.
Buszke lehetsz ra, ha hamarabb hasznaltad, ez valoban erdem:)
Mar hogy ne lenne igaz??
GPS-t szerintem hamarabb használtam már, mint te, és rendszeresen használom, ha szükség van rá.
A belinkelt dologról: ezt sokan elsütik különbözõ formákban, csak pechedre nem igaz.
Szövegértelmezési problémával küzdhetsz. Amiket felsoroltál, az szerinted a "mindenki számára észlelhetõ" körbe tartozik?
Amiket felsoroltál, azokkal tudtak is mit kezdeni (leszámítva a mondvacsinált szélhámosságot), csak jöttek a szélhámosok a kamu dolgaikkal, és õk voltak a hangosabbak.
Kivéve, ahol nem:
- részecskegyorsítók (a gyorsító mezõk frekvenciájába bele kell kalkulálni a relativisztikus tömegnövekedést)
- tömegdefektus
- gravitációs lencsehatás
- bolygók perihélium-precessziója
- kozmikus müonok felszíni detektálása
- elektrodinamika kauzalitássértése (az elektronra kapcsolt gyorsítómezõ már azelõtt gyorsítja az elektront, mielõtt bekapcsolták volna)
Ez mindegyike olyan jelenség, amivel egyszerûen nem tud mit kezdeni a klasszikus fizika. Ha szerinted a teljes XX. századi fizika szélhámosság, akkor miért nem publikálod az eredményt? Mi a fenti jelenségek klasszikus magyarázata?
"Nincs téridõ. Tér van, meg az anyagi világ változását meg lehet határozni egy bevezetett segédfogalommal, az idõvel.
Téridõ a scifiben van, meg pár szélhámos elmélkedésében."
Erõs szavak ezek, fõleg a szélhámos része tetszett! Azért kár, hogy néhány szélhámos nem kérdezett rá a fizika szigorlatodon ezekre a témákra, mert hátha õket is ezzel a jelzõvel illetted volna. :-)
Elhiszem, hogy klasszikus fizikából nagyon jó vagy, de a tapasztalat azt mutatja, hogy sok, amúgy a klasszikus fizikában komolyabb jártasságot szerzett ember azért Einstein-nél nem okosabb!
Egyáltalán nem bántani, sértegetni akarlak, de azért érzed, hogy a szélhámos azért erõs volt kicsit nem?
További szép napot mindenkinek!
Nem értem az egészet. Ez a cikk tulajdonképpen azt állítja, hogy ezek a galaxisok hidrogén ionokból állnak? És hol vannak az elektronjaik, "elszáltak"? Ha nem, akkor miért nem álltak össze újra ennyi idõ alatt sem? Ha nincsenek a galaxisban, akkor a protonokkal mi a helyzet? Elvégre taszítaniuk illene egymást a töltések miatt. Ezt legyõzi a gravitáció vagy nem? Hogyan kell ezt elképzelni? Protonbolygókból állnak vagy inkább protonködbõl vagy valami másból? Ha protonbolygók lennének, akkor a gravitáció nyert, de akkor a nagyobbakban nem kellene megindulnia a helium ion képzõdésnek? Annak nem kellene fényt kibocsájtania? Ha nincs fény, akkor ez azt jelenti, hogy valójában ezek a "kisértet galaxisok" inkább proton ködök?
Akkor még egyszer mondom, és értsd szó szerint. Az Univerzum minden jelenlegi pontjára igaz, hogy része volt az epicentrumnak. Tehát nem az anyagra gondolok, hogy az onnan a robbanásból jött, hanem a tök üres vákuumra is gondolok egyben. A galaxisok egyáltalán nem távolodnak, repkednek szanaszét. A galaxisok kézé nõ be a tér. A probléma, hogy egyáltalán nem érted azt, amirõl kérdéseket teszel fel.
Ez nem keresztes háború, remélem nem a rõzsét gyûjtöd éppen, hogy felgyújtsd aki nem ért egyet veled.
Beszélgetünk, mint úriemberek szoktak a kocsmában a fröccsök mellett.
"Fekete lyuk, ha látod szólj, csak mert az is szingularitás."
Nemmondod!
"Hiszem ha látom "elv" tudománytalan és ostobaság, a rádióhullámokat sem látod."
Momentán az is elég lenne ha látnánk egy meztelen szingularitást, ami nem vesz körül eseményhorizont (vagy is nem fekete lyuk a klasszikus értelemben). Ekkor meglátnánk, hogy Einsteinnek igaza volt-e, vagy egyáltalán mik a szingularitás valós fizikai tulajdonságai, mert egyelõre ez csak egy végtelenbe tartó függvény. Egy absztrakció.
A gond az, hogy a világegyetem õsi állapota egy szingularitás gyak, és sajna nem nagyon ismerünk robbanó fekete lyukakat:)
Sem.
"Nem volt anyag. Érted? OMG! A tér tágult és a térrel együtt az anyag. Még azt sem érted, amit támadsz. Ember, ez nagyon ciki."
Õööö, a te fogalmaid szerint mi is az anyag tulajdonképpen?
Mert olyan anyag tényleg nem volt, mint ami most körül vesz bennünket, ha igaz az elmélet.
"Nem is jutott ki sehova, hanem kitágult."
Azonban a tér azért gyorsabban tágult, mint az az õsanyag, amibõl aztán a galaxisok lettek, ha jól tudom. Az univerzum nem az utolsó kóborló proton, vagy fénysugaracskánál ér véget, ha van egyáltalán ennek a kijelentésnek valami értelme. Az univerzum Euklidészi tere a végtelenbe tart, legalább is asszongyák.
Én is valami ilyesmiben hiszek. Ebben az esetben a fénysebesség gyakorlatilag a szomszédos kvantum/pixel reakció idejébõl, késleltetésébõl fakad. A kvantumok hullámfüggvénye gyakorlatilag az az elmosódás, amit bizonyos mozgásoknál lát az ember a monitoron. Értelem szerûen ha az elmosódásra ráklikkelsz, akkor kapsz egy pixelt, ha eltalálod. Ahogy a kvantumból is kijön a részecske ha megméred, a hullámfüggvény összeomlik.
Igy van a legjobb kérdés hogy miért robbant fel. Mert a bing bang elmélet nagyjából olyan mint a cigány tárgyalása hogy kérem alássan tisztelt biró úr az úgy kezdõdött hogy visszaütött...
Nagyon ellene vagy az õsrobbanásnak. De akkor mi mellett vagy?
Nincs téridõ. Tér van, meg az anyagi világ változását meg lehet határozni egy bevezetett segédfogalommal, az idõvel.
Téridõ a scifiben van, meg pár szélhámos elmélkedésében.
"Nem magyarázom el, google a barátod" - elmagyarázni nem kell, úgysem tudnád. De ez a gugli a barátod szöveg hajaz arra, hogy kérdezd meg a papot.
Az õsrobbanás pillanatában mi volt? Mi robbant fel, és miért? És ami felrobbant, az honnan volt? Ha nem olyan nehéz, akkor ezekre könnyen tudsz válaszolni. Ha nem, akkor elõször is vesd le a nagy mellényt, és utána maradj csöndben.
Hol tágult a tér? A semmiben? Vagy netán a tér 1.0-ban tágult a tér 2.0?
Nincsenek különbözõ korú galaxisok. Téridõ van, minél messzebbre nézel, annál régebbi múltat látsz.
Nem magyarázom el, google a barátod, meg téged (titeket?) úgysem érdekel.
Nem valami anyag robban fel hanem a tér tágult, az õsrobbanás pillanatában nem volt anyag. Big-ban után keletkezett anyag, és tágult tovább a térrel együtt. Nem olyan nehéz... Így érted?
"Nem volt anyag. Érted? OMG! A tér tágult és a térrel együtt az anyag." - ??? most akkor döntsd el, hogy volt anyag, vagy nem. Mert ha nem volt anyag, akkor a táguló térrel (LOL) nem tudott anyag tágulni, mert nem volt.
"Majd ha látunk gravitációs szingularitást, pl az LHC-ben elõállítunk valami mikrofeketelyukat, akkor beszélhetünk róla. Addig a szingularitás elmélet, fikció."
Fekete lyuk, ha látod szólj, csak mert az is szingularitás. Hiszem ha látom "elv" tudománytalan és ostobaság, a rádióhullámokat sem látod.
"Ha az õsrobbanás nem volt robbanás akkor pl egy szupernóva robbanás sem az?"
Mond már el, mi köze van a szupernóváknak a Big-banghez? Robbanás szó úgy látom az agyadra ment. Ne az elnevezésekbõl próbálod meg megérteni a fizikát.
"Egy forró nagynyomású állapotból az anyag átment egy hidegebb, nagyobb térfogatú, alacsonyabb nyomású állapotba meglehetõsen gyorsan, közben kikondenzálódtak belõle mindenféle cuccosok, különbözõ fázisátmenetek, szimmetria sértéseknek köszönhetõen. Ebben mi is mond ellen a robbanásnak."
Nem volt anyag. Érted? OMG! A tér tágult és a térrel együtt az anyag. Még azt sem érted, amit támadsz. Ember, ez nagyon ciki.
"Ja bocs elfelejtettem, de hüle vagyok, pont a szingularitás, mert hogy annál az energiasûrûségnél az anyag soha nem jutott volna ki az önmagába záródó téridõbõl."
Nem is jutott ki sehova, hanem kitágult.
"Hoppá. És voila erre van kitalálva a felfúvódás, amit elõ lehet húzni, mint a bûvész a nuszit a cilinderjébõl.
Szeretem a bûvész mûsorokat, de tudom, hogy átvágás az egész, egy kicsit túl van öltöztetve ez az elmélet, túl sokat gyalultak rajta ahhoz, hogy számomra elfogadható legyen.
Van másik is, én abban HISZEK. És szerintem nem kell ebbõl vallásháborút csinálni, mindenki másik realitásban hihet. Ezt hívják szabad akaratnak, amivel istenke megajándékozott bennünket."
És hoppá elértünk, a semmitmondó részhez. A fenti hülyeség önigazolásaként. Te ezt élvezed? Gratulálok hozzá.
igen 1x az volt :)
de én arra gondoltam, hogy pl. mi most a robbanáshoz képest hol helyezkedünk el.
Mert könnyen lehet, hogy néha olyan dolgokat látunk amiket nem láthatnánk.
Példa: ha mi most is a középpontban vagyunk akkor minden irányban közel 14milliárd évet évet nézhetek bele a világûr múltjába. Namost ha elmozulok középrõl akkor lehet az egyik irányban már 20milliárdot is nézhetek a másikban viszont csak 8-at. Namost ha a 8 felé nézve is több mint 14milliárdot látok akkor az ösrobbanás a) vagy nem volt b)nem 14milliárd éve volt hanem jóval régebben c) a robbanás csak egy helyi dolgog volt a mi környezetünkben.
Látom, nagy feketelyuk szakértõ vagy. Meséld el az élményeidet. De ne a szélhámosok és álmodozók elmélkedéseit, mert azokat én is ismerem, csak persze én nem fogadom el.
+1
Pont a nagy anyagmennyisegeknel latszik, pl. fekete lyuk, hogy a ter meg az ido mennyire fugg magatol az anyagtol.
Anyag nelkul meg ertelme sincs ezekrol beszelni.
"Tér van, volt, lesz, ez független az anyagtól, a kiterjedése végtelen. Az idõnek sem kellett keletkeznie, hiszen az nem egy létezõ dolog, hanem egy viszonyítási érték, amivel a változást tudjuk meghatározni, egyébként ez egy származtatott fizikai segédfogalom."
Ezt még Newton és kortársai hitték, ami a XX. század elejéig tartotta magát. De ott megdõlt.
Azt kell, hogy mondjam, a fizika tudásod el van maradva kereken 100 évvel.
Igy van az õsrobbanás csak egy mese, mivel a tudosok olyan dolgokat próbálnak meg modellezni ami egyrészt elképzelhetetlenül rég volt, másrészt meg az ott végbemenõ folyamatokról halványlila elképzelésünk sincs.
Még azt sem tudjuk mi történik valójában pl. egy fekete lyuk belsejében pedig mi az ahhoz képest amikor az egész világegyetem egy pontban volt.
Az egész nagyjából arra hasonlít mint amikor kiszámolták hogy a Nap nem lehet több néhány ezer évesnél több, merthogy szénbõl van és a megadott méretü szén ennyi idõ alatt égne el. A bibi csak annyi hogy a Nap nem szénbõl van csakhogy amikor ezt kitalálták még a kanyarban sem volt a rádioaktivitás és társai.
és akkor még nem tértél ki arra, hogy a robbanás gömb alakban terjed a vákuumban, ergo: nem közeledhetne egymás felé egyetlen atom sem. Gy.k. ha az õrobbanás az általunk ismert fizika szerint zajlott le, akkor nem lehetne világûr meg ilyesmi, hiszen a robbanás után minden atom sugárirányban a robbanás középpontjából kifelé távolodik, és nincs esély arra, hogy találkozzanak egymással olyan mennyiségben, hogy abból akárcsak egy törpe kis izé alakuljon ki.
Az õsrobbanás egy mese amivel próbálták megmagyarázni azt, hogy ez az egész hogyan is kezdõthetett volna, de nem lett túl meggyõzõ a dolog, több kérdést vett fel mint amennyit megválaszol, kezde azzal, hogy akkor elötte mi a fene volt... és az elött? ;)
"A kísértet-galaxisok csillag populációja néhány száztól néhány ezerig terjed, "
nem is tudtam, hogy a teljes univerzum minden szegletét feltérképezték. :))
Ez kb. olyan vitzes kijelentés mint az, hogy ennyi meg ennyi anyag hiányzik a világegyetembõl mert...
Ismét belebotlottak egy anomáliába és jól megmagyarázták, amit 1-2 éven belûl 500 tudós fog cáfolni.
"abba a végtelenbe a kezdeti egyetlen pontból nõt ki az a térrészecskehálózat, aminek mi csak a rezgései vagyunk" - csak úgy a semmibõl? Ez csak a kamu õsrobbanásnak egy másfajta elõadása. Felejtsd el.
es mivel minden programot meg lehet hackelni, igy az univerzum szimulacios programjaba is be lehet torni, ami azt jelenti hogy idovel barmit megcsinalhatunk amit a kepzeletunk elbir
Nehéz elképzelni, hogy a tér is kvantumos, és az univerzum tágulása nem más, mint, hogy bizonyos valószínûséggel minden térrészecske osztódik? Úgymond a tér nõ meg két galaxis között, és nem azok távolodnak egymástól?
Képzelj el egy modellt, amiben a tér végtelen, de az univerzum véges. Amiben minden részecske nem több, mint a tér egy pontjának tulajdonsága. Képzeld el, hogy semmilyen részecske sem mozog, mert nincsenek részecskék. Képzeld el, hogy a világot teljesen kitölti szorosan egymás mellett lévõ térrészecskék. Hogy egy nanométer, mondjuk 10 az ötvenediken ilyen részecskébõl áll. És csak ezek a részecskék vannak. Hogy kitöltik a teret, mint víz az óceánt. És azok a részecskék, amikbõl mi vagyunk, nem is igazi részecskék, hanem ezeknek a térrészecskéknek a tulajdonságai. Hogy amikor elindul egy foton vagy egy kvark, vagy akármi, akkor csak annyi történik, hogy az egyik részecske helyett a szomszédja veszi át azokat a kvantumtulajdonságokat, amire azt mondjuk, hogy elektron, foton, kvark. És talán éppen ezért hullámtermészetûek a megfigyelt részecskék. Mert nem igaziak, csak az igazi részecskék rezgései. És az igazi részecskéket soha nem fogjuk megtalálni, mert minden, amit ismerünk, érzékelünk. azoknak csak a rezgéseik. Ahogyan egy pixel sem fogja soha látni a monitort, ami megjeleníti. Ahogyan az igazi teret sem fogjuk soha érzékelni, ami végtelen, mert abba a végtelenbe a kezdeti egyetlen pontból nõt ki az a térrészecskehálózat, aminek mi csak a rezgései vagyunk. Mi csak odáig juthatnánk el, ameddig ez a mindent kitöltõ hálózat elterjedt. Ott egy falba ütköznénk. Az õsrobbanás pedig nem lenne más, mint a térrészecskék szaporodása. És ez az univerzum tágulása is.
Nem mondtam hogy statikus. De ne nekem kelljen már mindent kitalálni, majd jön egy emberke és csinál ennek is sebtapaszt, mint a BB-nek is van egy rahedli.
A BB elmélet sikere inkább tudománytörténeti okokra vezethetõ vissza szerintem, mint sem hogy annyira szép, meg jó, meg konzisztens lenne.
Csupán, csak hasonló konzisztenciájú elméletet egy rahedlit lehet csinálni. Miért nem csinálnak még sem az emberek?
Mert lusták mint a faxom!
Nem, a kozmikus háttérsugárzás az egy kb 2,8 K hõmérsékletû feketetest sugárzás, ez egy ugyan olyan végtelen frekibõl álló görbével határolt spektrum mint a mondjuk 3000 K-es csak a 2,8 K-s az alacsonyabb frekvenciák felé el van csúsztatva. A 2,8 K-es görbe csúcsa az mikrohullámú tartományban van, a 3000 K-esé asszem már látható fény, de inkább UV. Egy 3000 K-es hõmérsékleti sugárzásból ezzel az eltolással lehet 2,8 K-est csinálni. Mint ahogy a BB elmélet szerint a kezdeti több 100 000 000 K-es csúszott le erre, annak a csúcsa meg talán röntgen tartományban van (volt).
Ha statikus akkor nem kellene összehúznia a gravitációnak?
Valami nem stimmel ezzel az "elfáradt" fénnyel.
A kozmikus háttérsugárzás gyakorlatilag 1 hullámhossz.
Ha a távoli csillagok elfáradt fénye lenne, akkor mindenféle hullámhosszon fogni lehetne egészen a látható fényig, mivel a távoli csillagok mindenféle távolságra vannak.
Hogy hidalnád át ezt a problémát, ha nem volt õsrobbanás?
Nem feltétlenül statikus. Az csak a legegyszerûbb megoldás, de pont ezért nem feltétlenül igaz. De még az sem biztos, a relativitás elmélet miatt egyáltalán nem biztos, hogy statikus.
Pl lehet pulzáló, az "átalgos" kiterjedésének 85-115% között ingadozik a mérete. Miért lenne ez egy egszerû dolog?
A galaxisoknak lehet ettõl függetlenül saját mozgása, mint ahogy ilyet azért detektáltak is. Elég nagy léptékû változások vannak az univerzumban, ezeket általában a Big-Bang elmélet nem kezeli jól.
Igen, szerintem lehet úgy is értelmezni a háttér sugárzást, hogy a csillagok "elfáradt" fénye.
Valójában a Big-Bang elmélet olyan kérdéseket vet fel, ami egy adott irányba már is irányítja a gondolkodásunkat. Pedig lehet, hogy sokkal általánosabb kérdéseket kell feltennünk:
Mi volt az õsrobbanás elõtt? Miért volt õsrobbanás?
Ha jól értem, akkor szerinted statikus az univerzum.
Nem is távolodnak a galaxisok, nincs is semmi tágulás.
A kozmikus háttérsugárzás meg a távoli csillagok fénye, nem az õsrobbanás maradványa?
Akkor arról is felesleges beszélni, hogy hány milliárd éves az univerzum, mert ez akármilyen nagy szám lehet?
Szerintem nem euklideszi simaságú az univerzum topológiája, hanem görbült. Pl pont a setét energia/anyag görbíti. A görbült tér Einstein gravitációs elmélete szerint pedig gravitációs vöröseltolódást okoz. A közeli objektumoknál kisebbet, a messzebb levõ objektumoknál nagyobbat.
Az univerzumban a sok világító objektum miatt ugye egy mindent betöltõ fényt kéne éjjel nappal látni az égen. Csakhogy ezt a fényt is leviszi a gravitációs eltolódás egy alacsonyabb hõmérséklethez tartozó spektrumba, ezt hívjuk mi mikrohullámú háttérsugárzásnak, a pár ezer fokos fekete test sugárzási spektrumnot leviszi 3 K közelébe.
Az univerzum topológiája, nagybani szerkezete ettõl persze még változhatott, de ez a modell(ecske) nem akar olyan fajta drasztikus, ráadásul a mi igen csak szûkös megfigyelésünkbõl gyak kikövetkeztethetetlen változásokat ráerõszakolni, ami a Big-Bang elmélet sajátja.
Nem kell mindent megmagyarázni, a világ ennél szerintem sokkal bonyolultabb.
Szerintem nincs itt semmi elbukva. Vannak divatos és kevésbé divatos elméletek. A tudomány nem úgy mûködik, hogy valaki bebizonyítja, hogy mi a kóser és akkor minden más elméletben hívõ megkapja a beutalóját a máglyára, de legalábbis valami életfogytos börtönbe.
Attól hogy valaki ugyan azokból a tapasztalatokból más rendszert legóz össze az nem hülye, vagy debil, csak max veszi a fáradtságot arra, hogy átgondolja azt amit más simán elfogad, mert az a standard modell, amin nem kell gondolkodni, mert nálunk okosabb emberkék már nagyon jól kitalálták.
Csakhogy az alternatív elméleteket is legalább olyan okos emberek találják ki, csak épp nem divatos az elméletük.
Így jártak, aztán eltelik 50 év és megint a retró lesz a divat.
Majd ha látunk gravitációs szingularitást, pl az LHC-ben elõállítunk valami mikrofeketelyukat, akkor beszélhetünk róla. Addig a szingularitás elmélet, fikció.
Ha az õsrobbanás nem volt robbanás akkor pl egy szupernóva robbanás sem az?
Egy forró nagynyomású állapotból az anyag átment egy hidegebb, nagyobb térfogatú, alacsonyabb nyomású állapotba meglehetõsen gyorsan, közben kikondenzálódtak belõle mindenféle cuccosok, különbözõ fázisátmenetek, szimmetria sértéseknek köszönhetõen. Ebben mi is mond ellen a robbanásnak.
Ja bocs elfelejtettem, de hüle vagyok, pont a szingularitás, mert hogy annál az energiasûrûségnél az anyag soha nem jutott volna ki az önmagába záródó téridõbõl.
Hoppá. És voila erre van kitalálva a felfúvódás, amit elõ lehet húzni, mint a bûvész a nuszit a cilinderjébõl.
Szeretem a bûvész mûsorokat, de tudom, hogy átvágás az egész, egy kicsit túl van öltöztetve ez az elmélet, túl sokat gyalultak rajta ahhoz, hogy számomra elfogadható legyen.
Van másik is, én abban HISZEK.
És szerintem nem kell ebbõl vallásháborút csinálni, mindenki másik realitásban hihet. Ezt hívják szabad akaratnak, amivel istenke megajándékozott bennünket.
"Az idõnek sem kellett keletkeznie, hiszen az nem egy létezõ dolog, hanem egy viszonyítási érték, amivel a változást tudjuk meghatározni, egyébként ez egy származtatott fizikai segédfogalom."
Az idõ fogalma a memória következménye.
Ha nincs memória, nincs idõ sem.
Bizonyos értelemben robbanás volt. Anno a galaxisok vöröseltolódásából következtettek, hogy ez a sok cuccos régebben mind egy helyen volt. Ha pedig egy helyen volt, akkor az egy elég kellemetlenül meleg helyzet volt, talán még a melegfelvonulásnál is dúrvább.
Aztán a hetvenes években jött be a kvantummechanika elõször igazából a csillagászatba, meg a kozmológiába.
Minden nagyon szép és jó volt, jöttek a a nagy forróságból létre a kis részecskék, meg erõk és mindenki heppi volt. Kiderült, hogy elég buzi világban élünk, mert az anyag igen csak egynemû, antianyag sehol. Hmmm, ez már kezdett gáz lenni, de majad a spontán szimmetria sértés megoldja.
Aztán kiderült, az is hogy az õs nagy svingerklubbos kvantumplazma a számítások szerint tök jól érezte magát, szal köszöni szépen de õ nem akar "felrobbanni" a nagy melegség meg minden ellenére, mert annyira áthatott mindent a szeretet meg a love.
Ekkor kitalálták, hogy ezt a kezdeti állapotot egy felfúvódási szakasz követte, amikor a téridõ a fénysebesség többszörösével elkezdett tágulni és ezután már a termodinamika törvényei szerint a sok kis részecske már szépen széjjel tudott repülni a nagy büdös világegyetembe.
Mi a bizonyíték arra, hogy volt ilyen felvúvódás, mint amikor a Tóni nevû ló túl sok lucernát zabál? Hát az, hogy vagyunk, mert ha nem lett volna akkor még minden kvantumplazma lenne. Értem?
Jaaa...izé persze.
Szal van egy világegyetemünk az tutti. Na most feltételezünk egy ilyen õsrobbanást, ami végül is még logikus is lenne, ha vissza vetítjük a dolgokat, igaz azt sem látta senkisem, de még HIHETÕ. De aztán, hogy az újabb eredményeknek is kóserek legyenek még jön ez a fölfúvódás is, amit azóta sem látott senki, és elég beteg dolog, mint ahogy a lovas példa is mutassa.
Hát, nos, izé. Szerintem a vallások azért kevesebb lelkesedést követelnek a hívektõl, hogy az aktuális guru kozmogenézisrõl szóló elmerobbanását elfogadják.
Informatika és tudomány
