Ha-ha! Csak le ne szerVÍÍÍÍZeljék a mûhódokat, mert megrozsdásodnak
Azért csak óvatosan. Hiába nagyobb a készlet fizikailag, ha a EROI kisebb. Tehát hiába nõ a készlet fizikailag kétszeresére, ha a régi készletekkel szemben az EROI nem 20 vagy 50, hanem csak 10 vagy 5. A valóban kinyerhetõ energia kevesebb. Ezen felül nem csak az energiatartalom számít hanem az, hogy mennyira gyorsan termelhetõ ki. Én is odébb lapátolok 1 tonna homokot, meg egy markoló is. Csak nekem sok idõ, a markolónak meg 5 perc...
Nem csak a rendelkezésre álló mennyiség a fontos, ha nem tudod elég gyorsan kinyerni, akkor halottnak a csók...
Az 1800-as években Gombabácsi az utcán sétált volna szendvics-emberként és azt ordítozta volna hogy: közeleg a világvége! Elfogy a szén!
Az elmúlt évtizedben nemhogy csökkentek a felfedezett olajtartalékok, hanem a jobb kuatatási és kitermelési technika miatt nõttek. Magyarul a jelenlegi szint kb. 30-40 évig tartható, és azt hogy milyen technikánk lesz 40 év múlva, azt hiszem 100 gombabácsi együttvéve sem tudná kitalálni.
A mûholdszervízhez meg annyit, hogy drága katonai kémmûholdaknál van értelme, egyéb kereskedelmi távközlõ mûholdaknál nincs, nem véletlenül pénzeli a Pentagon. A távközlésben 10 év nagy idõ, minek tankoljanak fel egy elavult technológiájú mûholdat? Persze vihetnének új alkatrészeket fel és kint összeszerelhetnék, csak ez legoptimálisabb esetben is annyiba kerülne mintha a földön építenének egy új mûholdat.
Nekem tök mindegy, ha te ettõl leszel boldog.
Sommásan állítottál több dolgot, ami téves. Erre még neked áll feljebb? Érdekesen forognak a szögletes kerekek a fejedben.
Gombabácsi meg a szokásos trollkodásával olyan mint a kanyaró. Túl vagyunk rajta, semmi haszna nem volt.
Nem hiszem el baszod, hogy nem fogtad fel, hogy arról beszéltem, hogy a fosszilis erõmûvek a fosszilis tüzelõanyagok hozzáférhetõsége miatt még nem szorultak ki, és nem vette át a helyüket az atomenergia teljesen.
Amíg van olaj, addig tüzeljük. Ha nem lesz, akkor majd használunk atomot. Ennyit írtam, és mindezt csak azért, mert az a szerencsétlen Gombabácsi iderinyálta a mániáját, hogy nem hódíccsukmegazûrt, mert elfogy az olaj és leáll a fejlõdés.
Nem igaz, hogy itt mindenki olyan barom, hogy direkt belemagyráz faszságokat a másik mondandójába, hogy utána okoskodhasson egy sort, hogy a másik elképzeléseiben mi az a hiba, ami nincs is benne.
A mostani energetika alapjait az ipari forradalom idején kezdték kifejleszteni és a 19 század végén öntötték formába.
Szóval amit összehordtál nem volt igaz. A kõolaj nem lassította a technológiai fejlõdést, az energetikánk alapjait valamikor az ókorban kezdték megalapozni a vízi és szélmalmokkal.
A közlekedés nem több ezer éves technológián alapul? Hány éves a kerék...?
"és a közlekedés is jelenleg 100 éves technológián alapul."
Ha autókra gondolsz, akkor inkább 208 / 209 éves az :) Legalábbis a legelsõ, fosszilis üzemanyagot használó jármûvek ennyi idõsek: külsõ égés, azaz gõzhajtás autóban 209 ével, a legelsõ belõ égésû meghajtás (még nem Otto-motor) 208 éves.
Az uránium nem fog elfogyni 50-100 év alatt, a tóriumból meg amúgy is vagy százszor annyihoz tudunk hozzáférni, és egy tórium erõmû mellékterméke egy radioaktív uránizotóp. Szaporító erõmûvekre is vannak tervek, szóval itt tévedésben vagy. Utána lehet nézni.
Az energetikára gondoltam, és a közlekedés is jelenleg 100 éves technológián alapul. Az, hogy csiszolnak a technológián, és a minõségi ugrás között van különbség.
"A kapszulát persze nagyon-nagyon pontosan kell célba juttatni, de megoldható a dolog..."
Az égi mechanika ez csak nagyon kicsi távolságokra teszi lehetõvé... Néhányszor 100km -ig talán mûködne a dolog, de "odafenn", fõleg GEO pályán ez annyit jelent, mintha "idelenn" átmennél a szomszédba...
A teljes modularitás, azaz hogy minden kívülrõl elérhetõ és cserélhetõ legyen, az jelentõs méret és tömeg növekedéssel járna. Az ilyen felépítés elvben a tucatszám gyártott "kommersz" mûholdaknál jelentene elõnyt, mivel egy kiszolgáló mûhold láthatna el sokat, jó esetben közös tartalék alkatrész készletbõl. De a méret és tömeg miatt egyben itt lenne a legnagyobb hátrány is, hiszen a feljuttatás pluszöltségei összességében (darabonként összeadódnak!) elvinnék a szervizeléssel szerezhetõ hasznot.
Ennél sokkal egyszerûbb egy szabványos dokkoló-utántöltõ felület alkalmazása, illetve minimum szabványos, könnyen cserélhetõ akkuk (számuk persze igény szerint) alkalmazása.
Kívülrõl, robot által cserélhetõ egyéb modulokat sokkal inkább a milliárd dolláros cuccoknál lenne értelme használni (pl. JWST kategória), hiszen ott akár egy több százmilliós, egyedi javító küldetésnek (mint anno HST) is lehet értelme.
Az föld energia problémáit megoldja a piacgazdaság, ahogy drágul az energia, úgy folyik több pénz az elõállításába, elosztásába és fejlesztésébe.
A mûhold szervíz szvsz. a jövõben a mûholdon található szervíz robottal lesz megoldva. A robot javít, amit tud, amit meg nem, azt kis kapszulában kapja egy központi szervíz mûholdról, ahova hetente küldik fel az összes mûhold számára az üzemanyagot és pótalkatrészt + kapszulát.
A kapszulát persze nagyon-nagyon pontosan kell célba juttatni, de megoldható a dolog...
Amennyiben a NASA és az oroszok megegyeznek egy szabványos utántöltõ csatlakozásban a többiek azt átveszik és használni fogják. Ezután már csak a javítóautomatáknak megfelelõ moduláris mûhold felépítést kell kikísérletezni.
Egy-egy mûholdgyártó hasonló korú és célú (adatátviteli és mûsorszóró) mûholdjai eléggé egy kaptafára készülnek jelenleg is. Minden nagyobb gyártónak vannak kész platformjai, amiknek csak a felszereltsége változik a megrendelõ igényeitõl függõen. Így az általad elképzelt moduláris felépítés igazából most is adott, mindössze annyi az aprócska probléma, hogy nincsenek felkészítve semmilyen szerízelésre.
Az üzemanyag feltöltés annyiból lenne relative könnyen megvalósítható a jelenleg fenn lévõ mûholdaknál, hogy egy-egy platform esetén a módszer ugyanaz lenne minden példánynál, így max. platformonként kellene külön technikát fejleszteni. De még nem is a töltõ csatlakozások miatt kellene platformonként más módszer, azok szinte szabványosnak tekinthetõk, hanem az elhelyezkedésük, illetve a felettük lévõ burkoló elemek miatt.
Én is azt gondolom, hogy szükséges lenne a mûholdak valamilyen szabványosított modulszerû építése, mert akkor eleve könnyebben és gyorsabban tudná õket szervizelni egy robot. És valóban: Már az utántöltéssel is sok pénzt lehetne megtakarítani.
A behatóbb szerviz szerintem még nem menne... Alkatrész csere az inkább a jövõben erre felkészített mûholdak esetén jöhetne számításba.
A közeli jövõben az üzemanyag feltöltés - ezzel a mûködési idõ kitolása - lenne a viszonylag könnyen elérhetõ megoldás, persze csakis olyan szervizmûholddal, ami képes több GEO-on lévõ mûholdat is feltölteni. Ezt nem is lenne olyan nehéz megvalósítani, mivel a GEO mûholdak sok esetben "csokrokban" üzemelnek, tehát több egymáshoz nagyon közel, így több korosabb, de még hosszabb távon szükséges tagot lehetne lényegében pályaváltoztatás nélkül utántölteni.
Na hogy ne csak ökörködjek: A SpaceX szerintem simán indíthatna ilyen vállalkozást. Több robotmûholdat legyártanának, amik esetleg egy ûrállomáson várakoznának bevetésre. A Dragon teherhajókkal ide lehetne felküldeni az új alkatrészeket és az üzemanyagot (Nyilván egy kisebb ûrállomásra gondolok). A robotok és az ûrállomás meg természetesen földi irányítással mûködne.
És az elromlott javító mûholdakat ki fogja megjavítani?
Leginkább a greenpeace szakértõk mondják ennyinek. Más, ennél mértékadóbb szakértõk ennek a többszörösére becsülik, és még ennél is több lehet a technikai fejlesztésekkel.
Alapvetõen tévedsz. A kõolaj felhasználásával éppen hogy nem lassult le a technikai fejlõdés.
Például a légiközlekedés a belsõégésû motornak köszönhetõen épült ki, ami benzin és dízel nélkül nem ment volna. Ma már az egész közlekedés a belsõégésû motorokon alapul, mert a gõzgépnél sokkal jobb a hatásfoka.
Aztán ott van a mûanyagipar, ami megint fõleg kõolajszármazékokon alapul. Csak nézz körbe, és próbáld felbecsülni, hogy mi készült mûanyagból körülötted.
..arrol hallottál már hogy az uránium fogyóeszköz, 50-100 évre teszik a kifutását, az olaj is körülbelül addigra fog kifujni, szabályozás nélkül elõbb, ami gombabácsit illeti kicsit szûklátókörû nem értem miért gondolja hogy a recesszió végleges, és visszamászunk a fára ha elfogy a tüzelõ, meg a nejlonzacskó alapanyag, mindazonálltal unalmasnak lehet nevezni a kirohanásait, de viccesnek nem igazán.....
Csak az energetika fejlõdése lassult be. A gazdaság többi részének jó volt az olaj, de igazából õk se olajat, hanem energiát akartak fõleg. Az energetika fejlõdése pedig azért lassult be, mert az olaj mögött már volt egy kiépített infrastruktúra, a többinél viszont nem igazán, ezért a váltást nem erõltették addig amíg így föl nem szökött az olaj ára. És mivel a váltást nem erõltették, ezért a váltáshoz szükséges fejlesztéseket se igazán.
Gombabácsi nem fogja fel, hogy pont az olaj az, ami miatt a technológiai fejlõdés belassult, és az olaj elfogyása lesz a technológiai váltás motorja. Ha hamarabb fogy el az olaj, akkor hamarabb vált az emberiség.
Szerintem mindenkinek világos, hogy newtoni elven mûködõ meghajtással nem fogunk nagyon messzire eljutni. Gombabácsiban az a mókás, hogy... na mindegy, nem fejtem ki, ha nem látod magadtól...
Arról hallottál, hogy a második világháborúnak úgy lett vége, hogy két japán városra ledobtak egy-egy fura bombát? Ha nem értettem valamit félre, akkor atomenergia vagy valami hasonló volt a bomba elvi alapja. Errõl te hallottál valamit? Állítólag lehetne az energiaiparban is hasznosítani ezt. Nem tudom, elég hihetetlenül hangzik, de állítólag majd építenek olyan erõmûveket is, amik ezt az energiaforrást aknázzák ki. Bízzunk a jövõben, és hogy sikerül ilyen erõmûveket építeni. Nekem még egy remek ötletem is van az elnevezésükre. Atomerõmû. Nem is értem, hogy ez még miért nem jutott mások eszébe.
a "modern világ" elégette az olajat, amivel esetleg (nagyon esetleg!) valamiféle ûrmeghódítést lehetett volna végbevinni
pontosan azok bulizták el az olajat (a modern világ átlagos jólétben élõ népe) akik vágynak az ûrutazásra :D
olaj elégetés alatt itt nem arra kell gondolni, hogy ne lenne az ûrhajókba esetleg ezentúl üzemanyag, hanem arra, hogy a tudományos fejlõdéshez nélkülözhetetlen az olaj (olaj, gáz stb)
de elfogy az olaj, véget ér a jólét, véget ér a tudományos fejlõdés is...
...azt hiszem leszokott , különben meg igaza van a homo sapiens nem fogja meghóditani a zûrt, pláne nem ugy hogy mindenáron más csillagokhoz akar menni, lehetõleg öt perc alatt...
Informatika és tudomány
