Jav2: **Jean-Pierre** Changeux. A matematikáról írt véleménye Allégre, Claude: "Bevezetés a természettörténetbe" c. könyvében olvasható magyarul. Ez nincs meg online, de egy hasonló témájú cikk itt igen. A Kazohinia meg a Faremido is feszeget hasonló témákat. Remélhetõleg lesz lehetõségünk ezt a gyakorlatban is tesztelni (ha nem is a Marson).
Köszönöm, hogy szóltál, jobban kidomborítottam az angol Wikipedia "Capillaria" cikkében a szatirikus-társadalomkritikai jellemzést.
A társadalmi bajok többsége strukturális jellegû, ilyen szempontból a két regény naivnak is lehetne nevezhetõ, de szerintem a két mûnek azért mégis van fontos és ma is idõszerû tartalma. Nem tudjuk, vannak-e lények, akik nálunk ,,közvetlenebbül'' is képesek érzékelni a természet törvényszerûségeit és mintázatait. Az embernél a matematika az elme csúcsra járatásával valósul meg: a beszéd és a látás képességeit járatjuk csúcsra. Nem tudjuk, hogy valójában nem emberspecifikus-e az, amit mi matematikaélményként élünk meg. Nem biztos, hogy fel tudjuk használni a földönkívüli intelligenciákkal való kommunikációban a matematika ,,univerzalitását''. Nemcsak a matematikafilozófián belül jelentek meg ,,antiplatonista'' megközelítések, de Pierre Changeux neurobiológus is írt errõl.
A Capillaria-ban nagyon erõs a természettörvények **élményének**, átélésének leírása, tulajdonképpen engem ez mostanában jobban megragadott benne, mint a társadalomkritikai részek.
Azért az borzasztóan távol áll a scifitõl. Maradjunk annyiban, hogy filozófia/társadalomkritika. Én mondjuk rövidebben is leírtam volna azt az egy gondolatot, hogy az emberek azért ártanak egymásnak / viselkednek nemracionálisan, mert beteg az agyuk. ( Ráadásul az egész szemlélet elavult, feltalálták azóta a játékelméletet )
Szívesen. Magyar scifi-közeli mûfajból a Kazohinia tetszett a legjobban, és a valamelyest rokon, de rövidebb Faremido (Szathmári maga mondta, hogy rokon a téma). Érdekes, ezek angolul is ismertek lettek valamelyest. A spirituálisabb scifik nem jöttek annyira be nekem, viszont ezek a furcsa holisztikus-racionalitást feldolgozó scifik tetszettek (a nyolcvanas évek végén találkoztam velük).
Keresgélnek utánuk, de marha nehéz megtalálni õket, hiszen akármennyire is halottnak tûnik a Mars, vannak aktív felszíni folyamatok (évszakok változása -> jégtakaró, szélviharok). Kicsit részletesebben errõl itt:
Engem feledtébb érdekelne, hogy vajon a sok sok póruljárt mars misszió tönkrement szondái milyen állapotban vannak a mars felszinén. Azokat nem látogatják meg?
ez a bibliográfia könyvtár viszont megérné, hogy tovább legyen folytatva ( akár közösségi alapokon )
Volt egy sci-fi novella valahol, ahol egy idegen bolygóra leszálló robot vagy valami hasonlónak nem jön le a lencsevédõ a kamerájáról.
Az ideges tudósok szórakoztatni kezdik egymást történetekkel. Az egyik elmeséli, hogy járt keleten, ahol látott egyszer egy béna szerzetest egy oszlop tetején, fülig szarban, akit amikor nyomoráról kérdezte, titokzatosan válaszol. A tudósok elmennek, és az egyik kamerán megjelenik egy csupasz öregember hosszú szakállal, aki odaügyetlenkedik a szondához, lefeszegeti a lencsevédõt, és eltûnik.
Nem emlékszik valaki, honnan van a sztori, ki írta és mi a címe?
köszönöm. visszahoztatok az erõ sötét oldaláról
A magyarázat egyszerû: az SG által idetett kép inkább egy mûvészi, mintsem tudományos montázs, ez egybõl látszik a szépia színeken és az árboc kitakarásán. Valószínûleg ez volt az eredetije, csak valamiért a forrásfeltüntetés lemaradt a cikkbõl:
Vagy ellátogatsz olyan külföldi fórumokra (pl. unmannedspaceflight), ahol a rajongók maguk állítják össze a panorámákát (a NASA PR gépezetéhez képest nyilván gyorsabban, a minõség pedig hullámzó:)))
amúgy ha jól látom, a kamerát tartó állvány eltolva is van a jármû becsatlakozó oszlopának tengelyéhez képest.. így körbefordulva, simán csinál olyan képeket amiket összeillesztve, maga az állvány kitakarható egyéb részletekkel
ha ennek nincs köze a marsjáró valós idejõ küldetéséhez akkor miért nem lehet odaírni: illusztracio teljesen kiakaszt hogy a marsjáró felülrõl van fényképezve és be van li kelve a cikkhez. mit hihetek ilyenkor? 1. a kép nem a Marson készült hanem mûteremben és azért nem látszik a kamera tartó állványa 2. a kép a Marson készült csak ügyesen kieszedték belõle az állványt. de ha már hozzányultak akkor az egész project is ku van cicomázva. sõtt! talán csak egy sivatagba rakták le a gépet és megy a porhintés meg a fotósopp. 3. a képnek nincs köze a valós küldetéshez és csak be lett ide szerkesztve mert szép és emeli a cikk látványát
nincs több ötletem! mé kell engem a konteósok közé kényszeríteni? ;-)
mert a Föld picike, mi meg sokan vagyunk. A lényeg az lenne, hogy minél több lélek éljen, minél több mûvészetet és tudományt alkossanak. Ehhez elengedhetetlen a Naprendszer, a Galaxis, a világegyetem kolonizálása.
Minek? Ha embert küldenek oda, akkor csak azzal tudna foglalkozni, hogy minél késõbb dögöljön meg. Sokkal több gyakorlati haszna van egy ilyen önkáró okosrobotnak.
Mégis mit vártál? Oda küldenek három csillagrombolót, három birodalmi rohamosztagos hadosztállyal, 15 TIE-fighter ezreddel, létrehoznak egy bányakolóniát, és a kitermelt nyersanyagokból felépítik a harmadik halálcsillagot?
Tényleg, mi a francot kellett volna odaküldeni szerinted?
Azért látszik,hogy elég sokat fejlõdött a képalkotási/rögzítési technológia az évtizedek során. Egy több száz millió km-re lévõ automata gép által készített fotó olyan,mint,ha itt lenne kint a kertben. Bámulatos. Le a kalappal az ember által megtervezett,kifejlesztett és alkalmazott technológiák elõtt.
Nemrég azon gondolkodtam,hogy pl 150 év alatt mekkora fejlõdésen ment át az emberiség. Csak gondoljatok bele,hogy 150-éve többségében lovaskocsik jártak meg rendes utak sem voltak. Amit most lehetetlennek gondolunk,az 150 év múlva megszokott dolog lesz,ebben biztos vagyok. Bámulatos,hogy hogyan fejlõdik az emberiség,még ha több generációnak is kell váltania egymást.
Hát igen, ilyen az mikor a tolatást valaki rosszul fordítja… De látom, hogy a cikkíró a kiegészítésében is ragaszkodik ehhez és mindenképpen vissza a akarja küldeni a kispajtást a kezdõpozícióba. :)
Nem azért, hogy az okosokkal kötekedjek, de ha helyben 90 fokos fordulatot tesznek akkor nem értem hogy kerül vissza a marsjáró oda ahol volt. Nem inkább 180?
Ezekkel a szögekkel mindig csak a gond van. "eddig hülye voltam, de ma tettem egy 360 fokos fordulatot"
Vagy csak egy marslakó kicsuzlizta! :-))
"Elvégre fémrõl beszélünk, amit jó esetben egy keményebb mûanyag burkolat is körbevesz."
igen, - 60 fokon ezek az anyagok furán tudnak viselkedni. ;-)
Ha a hozzád hasonlókon múlna, akkor mai napig a sötét középkori rémálomban imádná az emberiság a "lapos" földet. Nyugalom, meg fogjuk hódítani az ûrt! Csak idõ -és dogmák helyett értelmes gondolatok- kérdése!
Elõször én is a kábelekre figyeltem fel, aztán meg arra, hogy ezek biztosan olyan kábelek, amik sokmindent kibírnak, de nem is történik velük sokminden. Nehéz lett volna a házon belül vezetni mindent?
szálszakadás ellen.. azt gondolnám a táv-vezeték átmérõje némileg más.. amúgy meg azok is el tudnak szakadni ha egy viharban valami eltalálja.. a táv-vezetékeken nyilván azért spórolnak a védelemmel, mert egyrészt ki tudják javítani relative gyorsan, másrészt nem mindegy mekkora tömeget kell lógatni, harmadrészt költségben sem mindegy hogy pár száz, ezer km hálózaton mennyi anyagot lehet megspórolni.. ezen a kiskocsin viszont a képen látható burkolatlan kábelek száma nem olyan jelentõsen sok hogy ne lehetne védeni, viszont elég macerás reparálni ha valami nem várt viharban szállingózó kavicsok eltrafálják.. persze lehet, hogy ezek spéci kábelek
én géptervezõ cégnél dolgozok, és alapvetés hogy mindent ami sérülhet, burkolni kell.. a kábelek, elektronika, mûszerek sérülékeny cuccok, ebbõl indultam ki
mellesleg.. nem biztos hogy ennek a mûszernek kellene nyitni csukni a fedelét.. én nem tudom.. de ha belegondolok hogy mennyibe kerül idõben és pénzben míg oda eljut egy-egy ilyen cucc, nem biztos hogy ezen spórolnék
de a képeken az is látszik hoyg pl kábelek is burkolat nélkül mennek a tetején.. lehet hogy extraspéci elnyûhetetlen kábelek, de elsõre nekem ez tûnt fel
Látom sokan nem értik a helyzetet. Ha nekiállsz minden burkolgatni, akkor azt ki is kell nyitni. És, ha nen nyílik ki? A nyitáshoz kell valami szerkeszet, annak vezérlés, stb. Minek bevinni plusz hibaforrásokat? A létfontosságú és elsõdleges dolgokat védik. A többit meg nem.
Engem azért meglep, hogy meg sem próbálták burkolni azokat az áramköröket. Elég fura gondolkodásra vall, hogy még egy sima mûanyag házba sem rakták bele az áramköröket. Úgy küldenek el egy több milliárd dolláros csúcstechnológiás tudományos szondát egy ismeretlen idegen bolygóra, hogy üzemkész állapotban füle-farka kilóg, mint C-3PO-nak, amikor Anakin még nem rakott rá külsõ burkolatot.
nem valószínû pont pár kevlár burkolat lenne a jelentõs költségnövekedés egy másik bolygóig eljuttatott, 100kg híján 1tonnás, speckó mûszerekkel telezsúfolt, több éves mûködésre tervezett félautomata kutatójármû esetében
mivel a szakító szilárdsága magasabb "egy szaros kis mûanyagénál", így ugyanakkora szakítószilárdság eléréséhez kevesebb anyag is elegendõ... ja, biztos!
Ja, biztos könnyebb, mint egy szaros kis mûanyag burkolat... mert inkább az repedt volna meg, mint az áramköri panel.
Kicsit ráwikizve én 400km/h-t találtam. Azonban mivel a légkör nyomása a legmélyebb helyen kb 1/5-e annak, ami a MountEveresten van, így az kb tényleg annyinak felelhet meg itt a Földön, mint amit írtál, talán. Azért hozzátenném, hogy kb ilyen volt annak a szélnek a sebessége, ami pár éve aug 20-án Bp-n végigdöpört a tüzijáték idején.
Nos mégiscsak lehet, hogy le kellett volan ezt a cuccost burkolni rendesen.
Az meg milyen nevetséges lett volna, ha lefújják az egészet poliuretán habbal, mint valami ûrszörny az 50-es évekbõl, vagy valami pezsgõs fûrdõhabpartiscelebhétvégiwellneszfürdõbõl jött volna a szerkezet. Tök ciki. Akkor már szerintem is ez a csupasz megoldás az ami a legkevesebb erkölcsi veszteséggel jár. Mutatja, hogy nem vagyunk az ûrhajózásban túl erõsek (ahogy már Gombabá is célzott rá), de lexarjuk! :D
kicsit guglizva, korábbi mérések azt mutatták hogy nincs 120kmph nagyobb szél a marson.. azt gondolonám 70-80-100kmph szelek azért kisebb kavicsokat, kõdarabokat is fel tudnak kapni, szal ezt a porral számolunk dolgot kevésbé tartanám szándékos tervezési szempontnak
Mer a páncélzat "félelmet kelt", fõleg a kevlar, nodepláne a fémek. Angliában is betiltottáka könnyû láncingeket az iskolákban a fenti ok miatt.
Most képzeld el, hogy megyeget békésen a kuriószity és 1xcsak meglássák a benszülött ewokok. Nomármost milyen üzenetet hordozna számukra egy szénné páncélozot homokkúszó?!?! Naugye, lefosnák a bokájukat (már ha van nekik olyan)...
Nem értem miért nincs komolyabb burkolata a cuccnak. Azt értem, hogy minden grammon spórolnak, de ez kissé csúnyán visszaüthet nem?"
Persze jött valami ostoba és kioktatott mindenkit arról, hogy a NASA mérnökei azok tévedhetetlenek. Semmivel sem különbek, mint a MI MAGYAR mérnökeink... köhömm.
"Néhány métert fogunk elõre haladni, majd helyben teszünk egy 90 fokos fordulatot, és visszatérünk"
És ezt így hogy? :D
Utólag megmondani hogy hogy kellett volna csinálni,na az nagyon könnyû,legalább is én úgy látom. Az igazi tudást nem az utólagos okoskodás jellemzi. Mond meg elõre a történést,és te leszel a faszagyerek :D
A világ leggazdagabb állama, a történelem leggazdagabb periódusában (olaj...) egy pici szondát küldött a Marsra.
Az emberiség meghodicsa a zürt.
Az volt az epic fail, amikor az orosz Fobosz szondák 1988-ban szoftver hiba miatt bebuktak. Egy ilyen kis szenzorocska meghibásodását az oroszok anno be sem jelentették volna. ;)
Ha ezen fog elbukni ez a projekt, akkor az hatalmas FAIL.
Már hogy bukna el? Sok-sok mûszer közül az egyik készülék egyik eleme (mégcsak nem is a teljes mûszeregység!) hibás. Na puff, a többi 99.99% meg mûködik, tényleg hatalmas FAIL.:)))))))
"Az orosz eszköz kulcsa egy földi olajkutatásoknál is használt technika, amit más bolygókon még soha nem alkalmaztak."
Kell, hogy legyen ott olaj, szerintem! No meg az olajkitermelést akadályozó, más vallású, szélsõséges fegyveres csoportok is.
:D
Valoszinuleg nem lehetett lefedni utesallo anyagokkal, mert akkor nem tudott volna merni. Ezen a kis hiban nem fog mulni a projekt sikere.
Ezek most vagy minket néznek hülyének, vagy õk voltak azok, de nagyon. Ez a hiba nevetséges. Elnézve egy kisebb vezetéket is igazán nem nehéz elérni, hogy kibírjon egy max 3 centis kavics odacsapódását. Elvégre fémrõl beszélünk, amit jó esetben egy keményebb mûanyag burkolat is körbevesz. Több száz ember több száz virtuális leszállás (na meg a korábbi sikeres egységek) után kétlem, hogy ezt ne vette volna számításba. Mintha elõször tennénk ki a lábunkat az ûrbe... Ha ezen fog elbukni ez a projekt, akkor az hatalmas FAIL.
Ezt nem tartom valószínûnek, mivel rendelkezünk olyan anyagokkal melyek viszonylag nagy ütésállóság mellett, rendkívül kis tömeggel rendelkeznek. Az érintett terület -a védendõ szenzor- egyébként is kicsi. Mindenképp jobb lett volna bármilyen pehelykönnyáû anyag alkalmazása, a semminél. Persze innen könnyû okoskodni, nem voltunk ott a fejlesztésnél, talán más oka volt, hogy nem került rá védelem.
Gondolom a sulycsokkentes miatt nem tettek mindwnre vedo burkolatot.
Nem volt beterveze az, hogy ekkora port ver fel. Az utazas soran meg vegig be volt csomagolva az egesz jarmu. Arra gondoltak, hogy a marsi legkorben csak por van, az meg nem art a robotnak. Egy ilyen hiba jott elo anno az egyik lunohod-nal, ott egy krater falrol ment por a jarmube, amitol elromlott a hutes es napfelkelte utan megsult. Most csak egy ko, egy szenzort tort ossze, amire elfelejtettek takarolapot rakni. (a kamerakon volt) Remelhetoleg a meghajtas nem serult, az ugyanis meg egy relative erzekeny pontja.
Informatika és tudomány
