wikipédia: Dark Fantasy: Fantasy horror elemekkel vegyítve, illetve lazább kategorizálás szerint a sötétebb, negatív hangvételû fantasy mûfajok is ide tartoznak.
Ebben az értelemben használtam a dark fantasy irányzatot. Illetve az én terminológiámban a heroic fantasy a high fantasy egyik válfaja (hasonlóan a linkelt wikipédia szócikkhez).
Egyébként nem a mûfaji besoroláson van a hangsúly -- az legalább annyira következetlen az egész fantasy-ban, mint a metálban --, hanem a koherencia hiánya. Van nem kevés példa a különbözõ zsánerek jól sikerült ötvözésére, de a Dragon Age: Origins esetében eléggé botladozik a dolog.
A játék hangulati felütése eléggé darkos: literszám fröcsög a vér, naturalisztikus halál, horrorisztikus ellenfelek (a broodmotheres résztõl máig kiráz a hideg). Ehhez még az esetek többségében archetípusok helyett realizmusra törekvõ jellemábrázolás, emberi problémák hangsúlya, a pszichikum sötét oldalának analitikus megközelítése (legszembetûnõbb a démonokon keresztül).
A másik oldalról viszont lejátszódik egy világméretû konfliktus egy gonosz, természetfeletti hatalom ellenében, akinek a céljai és természete viszont szinte teljesen rejtve marad elõttünk. Ez elfogadható is lenne, ha a történet abszolútumokban gondolkodna, de nehezen fér bele a problémák analitikus megközelítésébe. A felvezetésben megismerkedünk a világ gondjaival és, hogy azok hogyan gyökereznek a gyarló halandó természetben: hogyan válik egy hõs a népének példaképébõl egy emberségébõl kivetkõzött, vérszomjas törtetõvé (Branka), mibe hajszolhatja egy elkeseredett nép vezetõjét az állandó faji atrocitások (Zathrian), mitõl lesz egy szabadsághõs saját királyának árulója (Loghain) stb, meddig mehetünk el az ártatlanok védelme nevében azokkal szemben, akik veszélyességükrõl még csak nem is tehetnek (Circle).
És akkor a végén nem tudunk meg semmit, hogy igazából a darkspawnok, illetve a vezetõjüknek miért is teszik azt, amit tesznek. A történet egyszerûen letudja annyival, hogy mert õk ilyen nagyon gonoszok, és kész. Az egész nem sokban különbözik egy tudattalan természeti csapástól, egy teljesen esetleges katasztrófa, nem tudhatóba be semmilyen hibának, és nem tanít meg semmire.
Egyébként a darkspawnok ügyét szerencsére sikerült nagyban árnyalni az Architect figurájával, ennek külön örültem, és úgy néz ki, hogy azért van mögöttük koncepció. De ettõl függetlenül az Origins története ebben a formában még mindig sutácska. Nem mondom, hogy az Origins rossz lenne, vagy hogy rossz lenne a története, szerintem egyébként nagyon jó játék, csak olykor botladozik, és eléggé rossz idõzítéssel.
Kozelito ertekben sem volt sehol sem 1 dark fantasyhez, sem pedig high fantasyhez az 1. resz. Nem tudom mivel jatszottal, de orditott az egeszrol, hogy heric fantasy.(amugy Highban is lehetnek dramai es/vagy tragikus dolgok, nem attol lesz vmi high vagy dark, jo pelda ra David Gemmeltol az Arnyjaro sorozat, ami -bar elegge sotet tonusu-, megis heroic)
A második rész történetre határozottan erõsebb volt, mint az elsõ. Az elsõvel szerintem az volt a legnagyobb baj, hogy nem tudta eldönteni, high vagy dark fantasy-t akar-e elmesélni. A dark fantasy-s díszletre abszolút nem illett a világmegmentõsdi/ultimate evil fõ cselekményszál. A melléktörténetek kifejezetten tetszettek, fõleg az árnyalt jellemek benne (a törpe hõsnõ, az elfek örzõje és természetesen Loghain mac Tir tragikus karaktere), ezek mellett a darkspawn fenyegetés teljesen egydimenzióssá sikkadt, mindenféle mélység nélkül.
Ebben határozottan elõrelépés volt a DAII, az összes fõ karakter és szembenálló érthetõ, emberi motivációkkal, erényekkel és hibákkal bírt, az alap konfliktusok is -- nagyon helyesen -- megmaradtak ennél. Igen, a játékmenet határozottan visszalépés volt, és az szerintem sem nézhetõ el, és emiatt nem érhetett fel a második rész az elsõhöz. De jó volna, ha az alaptémában a második részt követné.
Ettõl egyébként tartok, hogy az EA/BW megint a rossz oldalán fogja majd fel a tiltakozást, és a Mass Effect 3-hoz hasonlóan megint félreértik, mi is az, ami nem tetszett a közönségnek. Márpedig a játékosok nem egy DA: Origins 2-t akarnak (csak sajnos elég nagy részük ezt nem tudja, mert a DAII-t élbõl elveti), és nem lenne jó az Origins hibáiba újból beleesni. Ezért is fogadtam kétkedve, amikor említették, hogy vmi démoninvázió lesz a háttérsztori. Bizakodom, hogy nem rontják el. Az a fajta sutaság, amit a BW/EA a DAII-t és a ME3-t követõ tiltakozás után mûvelt, sajnos további kétségekre ad okot az iránt, hogy vajon akarnak-e ezek még mást a $-on kívül, vagy lassan a szerepjátékok is a FIFA, a C&C, a Sims, és a NFS játékok tucat-gyártósorán végzik.
Jó volna, ha az EA-nak eszébe jutna, mit is jelent a nevében a második szó.
Reméljünk inkább az Originsre fog hasonlítani. a Második rész elég fostalicska lett az elsõ fényében.
Majd megjelenés után pár hónappal megnézem, mit tud a játék. Soha többé nem veszek blindre EA/BW játékot!
Ha a "fejlõdés" akkora lesz mint az elsõ és második rész között volt akkor a játék így fog kinézni: intro - karakterválasztás - ismerkedés az irányítással - drámai video - bossfight - (a) megölöd, (b) megkegyelmezel - ending video a vagy b a bossfightól függõen.
Mindezt egy könnyed délutánba sûrítve QTE-vel megbolondítva, opcionálisan választható very easy bugyuta fokozottal, ahol a játék egy kattintást igényel...
remélem a 2. része vonalán haladnak tovább. a végjátéka eléggé felcsigázott, hogy na ebbõl mit hoznak ki, a kredicc alatt pedig elélveztem az origins csak szárnypróbálgatás volt, egy n+1. neverwinter nights-klón, remélem annyiban is marad
Nem hentelde coop-ra gondolok, hanem olyasmire, mint anno a Neverwitner Nights-ban volt. Megállítható idõvel, összetett feladatokkal szerintem jó móka lenne.