"Szerintem nem kell feltétlen légkör ahhoz hogy bele "zuhanjon" a csillagába,nem muszáj lassulnia hozzá, elegendõ csak az erõs gravitáció."
Igaz hogy érintõlegesen, csak két vagy három óra erejéig, de középiskolában a fizika tananyag része voltak a bolygótörvények. Kepler, Newton, Kopernikusz. Két csillagászati objektum keringési rendszerét két tényezõ határozza meg. A sebesség és a közöttük fellépõ gravitációs erõ. A kellõképpen nagy erõ az egy kellõképpen más pályát határoz meg. De az a pálya pár keringési ciklus alatt kialakulna. Ha fognád a Földet és valami hiperszerkezettel beljebb teleportálnád pármillió kilométerrel, de a sebessége nem változna (vektorosan, nem csak abszolút értékben), gyorsan kisodródna vissza ugyanerre a pályatávolságra. Ha kijjebb tennéd, visszazuhanna pár keringési ciklus alatt, mialatt ide-oda oszcillálna. Ha a helyzet nem ideális, akkor ez nem így van, mert más tényezõk is közbeszólnak. Mondok két példát. Közegellenállás, ez a mûholdaknál lép fel, mert gyenge a légkör, de létezik, és módosítja a mûhold sebességét. Ezért az alacsonyabb pályára kerül, ami sûrûbb légkört jelent, ami további pályamódosuláshoz vezet, végül belezuhan a Földbe. Ha nem lenne légkör, akkor soha a büdös életben nem esne le egy mûhold, ha csak nem ütközik valamivel.
A másik tényezõ az árapály. Ez ellentétesen hat, mert a tengerünket és a földkérget, köpenyt, magmát deformálja, és a pályán tartó erõ, energia erre pazarlódik, ezért a Hold távolodik. A kezdetekkor pár óra volt a Hold keringési ideje és sokkal közelebb volt. Gyakorlatilag az árapály az százméteres nagyságrendû szökõárakat hozott létre jóval a kialakulása után.
Mi is távolabb vagyunk ma a Naptól, mint a kezdetekkor mert az is okoz bizonyos árapályt. Mire a Nap felfúvódik vörös óriásként, ezt a pályát eléri, de a Föld nem itt lesz addigra. A stabil pálya adott sebességnél és gravitációs erõnél pár keringési ciklus alatt kialakul. Ha a paraméterek nem megfelelõek egy stabil pályához, akkor a teljes elszakadás vagy az ütközés rövid idõ alatt megtörténik.
Nem elég az erõs gravitáció, ha a pályák kitérõek és a bolygó sebessége állandó, akkor zuhan bele a csillagba, ha a gravitáció olyan kicsi pályára kényszeríti ami már a csillag légkörébe húzza a bolygót, különben beáll egy stabil pályára és kész, ha már ott van nem fogja utólag meggondolni magát és beleesni. Ha sebessége nem csökken, akkor mindenképp kialakul a körpálya(vagy elliptikus), amely egyik vektora érintõleges a keringési pályára, másik vektora pedig a központi csillag felé mutat. Ez ha elérte az egyensúlyi állapotot, akkor az nem fog megváltozni, ha nincs egyéb külsõ behatás. Persze elõfordulhat, hogy a csillag gravitációja valamitõl megnõ, pl. ha anyag esik bele, de az már más kérdés. A spirális zuhanáshoz mindenképp vagy a sebességnek kell csökkennie vagy a garvitációnak nõnie. De javítsatok ki ha tévedek.
Az ilyen folyamat viszont nem tartana sokaig ~ evmilliok, ezert az esely ra, hogy pont egy ilyen kozepen vesszuk eszre a bolygot sokkal kisebb, minthogy mindig is ott volt.
Szóval az eltelt évmilliók alatt mialatt kialakult nem lehett soha távolabb... értem... Szerintem nem kell feltétlen légkör ahhoz hogy bele "zuhanjon" a csillagába,nem muszáj lassulnia hozzá, elegendõ csak az erõs gravitáció. Kezdõlökést meg adhatott neki egy komolyabb aszteroida, nemde?
De ezt a kérdést meg fogják tudni válaszolni pár évszázad múlva amikor újra mérik az egészet pontosabb mûszerekkel, hátha észlelnek valami eltérést.
Általában egy bolygó megformálódásához évmilliók, vagy évmilliárdok szükségesek, így ha még ott van,akkor az feltehetõen igen csak stabil pályán mozog, és nem zuhan.
Szerintem is inkább távolodna, mint tõlünk a Hold. Hogy egymásba zuhanjanak, ahhoz csillagoknak kellene lenniük vagy feketelyuknak.
Hát ez én sem értem, 6 millió km-re van a csillagától, úgyhogy a csillag "légköre" nem fékezi (mint pl az ISS-t a föld légköre) nem tudom, hogy sikerült ilyet írnia, hogy belezuhan...... :) ponthogy az lenne a fura, ha belezuhanna.
Mi ebben az újdonság? Sid Meier ebbõl már 20 éve játékot csinált...
Ilyen közel a csillaghoz szerintem már nem kering, hanem zuhan és pár évezred, év tízezred múlva bár be is olvasztotta magába a csillaga...
Akkor most a naviknak melegük van? ;)
Azt még régebben mondták. Azóta már találtak több olyan rendszert is, ami kettõs nap, és bolygó, három nap és bolygó, sõt négy nap és bolygó is létezik. Úgy-hogy az már egy elavult nézet, miszerint a 3-as csillagrendszerben elvileg nem lehet stabil bolygó a gravitációs vonzások miatt.
Az Alpha Centauri a legközelebbi csillag(ok) a Naphoz. Egy 3-as csillagrendszer és elvileg azt mondták nem lehet benne stabil bolygó a gravitációs vonzások miatt.
Informatika és tudomány
