Ez olyan hosszú idõ, hogy ha többször is kipusztulna az intelligens élet a Földön, többször eljuthatna az evolúció ismét az emberhez hasonlító intelligens lényekig. akár négy-öt ilyen ciklus is belefér.
Te úgy nagyjából tisztában vagy, hogy éppen mire, mikor, mit válaszolsz? Merthogy nekem nem úgy tûnik, hogy a 39-es hsz-re történt reagálásaid óta képben lennél.
Merthogy ott arról beszéltem, hogy a csillagkeletkezések ritkulnak, és egyre kevesebb a fõsorozati csillag, és évmilliárdok múlva minden borús lesz az élet számára.
Amúgy, hogy fõsorozati és egyebek jelentésével tisztában vagy egyáltalán? Szóval egyáltalán érted, hogy mihez szólsz hozzá?
"Néhány 100e év múlva több mint 1 millió ember fog élni a naprendszeren kívül"
Én azért pesszimista vagyok ezzel kapcsolatban 40év elteltével 1cm-el sem jutottunk messzebbre.
Néhány 100e év múlva több mint 1 millió ember fog élni a naprendszeren kívül úgyhogy ilyen kérdéseken már elvont vitázni. Csak asztrofizikai szempontból érdekes mégis mi lesz a saját kis csillagunkal+ hozzájárul megérteni a világegyetemet. Sztem már elavult a nagy bumm elmélet, szval be kéne már valamit újítani a fizikusoknak ezzel kapcsolatban is.
Bakker egy halott csillag mellett lakhatási zónáról papolni,beteges dolog. A másik te azt szajkóztad,hogy nem lehet bolygó,én meg azt hogy igen. Ha már logikánál tartunk,Nagyon kevered a kását,csak nem egy dologról beszélünk. Innentõl ezt a témát OFF -ba teszem ,szép napot!
Az itt feltornyosuló probléma szerencsére olyan volumenû,hogy az elkövetkezett 4-5milliárd évben nem kell vele foglalkozni.
De azért kössük az ebet a karóhoz.
Igazából bármi is lehet,meg az ellenkezõje is.
Ami ma tény,hogy egyetlen naprendszer van amit ismerünk,amiben lakhatási zónát valósan fel tudunk írni ,és az a naprendszerünk,fõleg azért ,ha hamarosan kiderül az ,hogy egyedül vagyunk itt a galaxisba,a többi helyre értelmetlen lenne ez a "lakhatási zóna " kifejezés....
Mit nem értesz azon a szón, hogy lakhatósági zóna?
Ha egy csillag hidegebb és kisebb a sugárzása, mert halott és csak a maradék hõjét sugározza ki, akkor közelebb kell lennie egy bolygónak, hogy ne legyen befagyva. De ha elõtte felrobbant, akkor mindent elsöpört, ami olyan közel lenne, hogy lakható legyen...
Mi a bonyolult ebben?
Ez nem ismeretanyag kérdése, hanem általános iskolai szintû logika...
Ez így rendben van,a közelében nem lehet ,de bolygó lehet valahol kijjebb. Lásd a mi naprendszerünk sem fog teljesen bolygótlan lenni erre az állapotra. Ha a föld nem is éli túl,ami még nem biztos,akkor azért ott marad még egy pár bolygó,legalább 1 kõzetbolygóval ,vagy 2-vel.
Boccs nem szõrözni akarok ez távol álljon tõlem,inkább csak beszélgetünk....
Mi a nehéz neked ebben logikailag? Ha törpe és hideg, akkor a lakhatósági zóna belül van. Na de ott nem lehet bolygó, mert még vörös óriás korában elsöpörte.
Aha, de a hiba marad,bolygót ,mert miért ne találhatnál bolygót egy "vörös?"törpe vörös törpe? Vörös óriás vagy fehér törpe.A naprendszerünkben is marad bolygó mikor fehér törpe lesz a napunk,csak baromi hideg lesz az összes bolygó.
"A pálya vesztés nem a tömegvesztésbõl fakad,hanem a nap haldoklásakor bekövetkeztetett lüktetésébõl,mikor elkezd össz"
Szerintem nem érted mirõl beszéltem. Egy másik vörös törpe közelében nem fogsz találni bolygót. Mivel ezrednyi a sugárzása, közelebb lenne a lakható zóna. Ami, ha lenne, akkor elõtte elnyelt volna. De azért sem lehetne, mert mivel kisebb a tömege, mint fénykorában, már eleve ettõl minden külsõbb pályára kerülne. De ez csak a hab a tortán, mert nem élné túl a csillag korábbi felfúvódását. Szóval ez olyan pláne tényezõ.
A nap föld méretûre zsugorodik ,viszont a tömege nem sokkal lesz kisebb,mint a mai nap tömege. Tehát van mit keresnie a bolygónak.
A pálya vesztés nem a tömegvesztésbõl fakad,hanem a nap haldoklásakor bekövetkeztetett lüktetésébõl,mikor elkezd össze roppanni a nap,mikor már már rég elégette az üzemanyagát,és gravitáció játszik a külsõ köpenyével. Ennek lehet hatásai a bolygókra a naprendszerünkben.
Fõsorozati csillagok nem nagyon lesznek idõvel, ez volt a lényege a mondandómnak. Mert egy vörös törpe egy ezredét sugározza a Napunknak, de némelyik a tízezredét. Hát arra nem lehet semmit alapozni. Ezek eleve kilökték a tömegük javát. Mondjuk tizedakkora, mint a Nap. Hát az ugye kihat a pályákra is. Mit keresne ott egy Bolygó?
Ha elõtte volt, az elfújta, amikor felrobbant de mivel korábban nagyobb volt a tömege, akkor amúgy is kíjjebb került a bolygó. Ami kíjjebb volt, az meg még kíjjebb került. Szóval mire is lenne jó?
Csillagok még több 100 milliárd évig lesznek. Az utolsó vörös törpék úgy kb. 1000 milliárd év múlva fognak kihunyni...
" Ezért kell az ûrkutatás, hogy nehogy késõ legyen."
Azon gondolkodtál, hogy hova is kellene menni 3 milliárd év múlva? A Nap harmadik generációs csillag. Azaz az õsrobbanás után, amikor elmúlt a plazmaleves vcagy mi a francnak nevezzük. és kezdtek kialakulni az elsõ csillagok, azok bazi nagyok voltak. Többszáz vagy ezernyi naptömeg egymillió év alatt leéli a teljes ciklusát, és felrobban. Majd jött a második generáció, azok is felrobbantak, majd lértejött a Nap, ami a harmadik generáció, holt csillagok kilökõdött anyagából újrahasznosítva. A probléma, amire nem gondolsz, hogy egyre több a halott anyag, amibõl soha nem lesz csillag.
Te most hárommilliárd év miatt aggódsz, de a jelen körülményeiben gondolkodsz. Nem az a probléma, hogy a Napnak vége lesz, hanem az, hogy idõ kérdése, és az összes csillagnak is. 5-10 milliárd év múlva az Univerzum pislákoló holt csillagok temetõje lesz.
Te most magaddal vitatkozol vagy nekem válaszolsz?
Na mindegy, ha arra reagáltál, hogy a Napunk csak a szénig folytatja a fúziót, és erre írtad, hogy a fúziós mélypont a vas, akkor annyi a válaszom, hogy:
Na és?
És akkor mi van, ha a fúziós mélypont a vas?
A Nap akkor is csak a szénig fog fúziós reakciót fenntartani. Mert kicsi a tömege ahhoz, hogy magasabb elemeket is létrehozzon.
Ezzel a témával kapcsolatban tudom ajánlani ezt a kis filmecskét gyerekesen szájbarágósan.
Sok sok teória ,és elmélet kering a Nap vörös óriássá alakulásával kapcsolatban,vajon mekkorára duzzad?. A kutatók szerint 1-1.5 milliárd év múlva már lakhatatlan a bolygónk,szerves élet számára(1-es kutatók szerint 500millió év múlva) Azt hogy a földet bekebelezi a nap,ez is vitatott dolog. A csillagászok megfigyelésébõl arra a következtetésre is jutottak ,hogy túlélheti a föld,mivel lassan a pályája is módosul ,az az kifelé tolódik,a tágulás következtében.(nem az élet,hanem a föld) Vannak számítások arra,hogyan kellene a föld pályájának megváltoznia ahhoz,hogy élhetõ maradjon a föld. A tudósok szerint ezt egy nagyobb aszteroida befogásával megoldható ,folyamatosan az az szépen lassan kifelé húznánk a földet a mostani pályájáról,és mindig megtartani ezt az élhetõ zónát naptávolságot.(ami nem egy hét alatt,hanem millió évek alatt értendõ) Vannak,más lehetõségek is. Az elsõ a Mars terraformálása,majd Jupiter valamelyik nagyobb holdjára való átköltöztetésrõl. Mivel az élhetõbb lehetne napközelben így(Európa) a megváltozott körülmények hatására(melegebb élhetõbb lenne,van víz stb).
A viszont szépen visszagondolunk az evolúcióra,akkor a mai ember kb 40.000ével ezelõtt jelent meg,és 10millió éves a törzsfejlõdése majomból-emberré válás (majomember) folyamata. Így az a fránya 1-2 vagy 3 milliárd év,az kurva sok,így azon gondolkozni szerintem tök felesleges,hogy mi lesz....velünk.
Ezzel Csak azt akarom mondani az evolúció nem áll meg.
A földön az élet 3 milliárd éve kezdõdött(az õslevesben) A komplexebb életformák kb 800Millió évvel ezelõtt jelentek meg,utána vagy egy jó párszor kihalt az élet,majd lefagyott a föld,majd megint kihalt stb. Csak ahhoz kelletett vagy 2-2.5 milliárd év,hogy oxigén légkörünk lehessen. vagy 200millió év (az utcsó 800millió éven belül) hogy a kozmikus és a napból érkezõ sugárzás annyira lecsökkenjen ,hogy a szárazföldön is legyen élet. Szóval az ember van lesz egy darabig aztán meg nem. Akkor már biztos nem lesz ember,aki emberként ezt racionálisan ezt átgondolja.
De még senki sem mert robbantani pár km vízréteg alatt... Amúgy hogy jön ez ide? A fúziós mélypont a vas. Annál nagyobb rendszámú elemek szintézise már energianyelõ, nem véletlen, hogy szinte csak szupernovarobbanáskor keletkeznek a nehezebb elemek.
Nem fog a kisbolygóövig elérni a vörös óriás, mint ahogyan gondoltad. Az egy más kérdés, hogy nova sem lesz, abban én tévedtem.
Köszönöm a magyarázatot, de fölösleges volt. Nem figyeltél, én a nap vörös óriás állapotára utaltam, vagyis amikor a napunk vörös óriássá változik, akkor az a földet elpusztítja (vagy annyira kiterjed, hogy egyszerüen elnyeli a földet, vagy a föld egy spirális pályán belemegy a napba).
Az hogy majd a "vörös" napunkból lessz-e nova, az más kérdés. Szerintem is kicsi ahhoz, osztom sanyicks véleményét
nova a napnál nem lesz. Túl kicsi ahhoz. Egyszerûen összezuhan visszapattan némi anyag aztán szép fehéren fog világítani jó sokáig(de meleget nemnagyon fog adni) majd szép fokozatosan kihûl.
Menekülésre pedig másik naprendszert értem... halott csillag mellett nem lehet élni, mert nincs mibõl.
A felfúvódásnál azt valószinûsítik, hogy valahol a vénusz környékén fog megállni a nap, a földet csak megsüti. Marsot semmiképpen sem érheti el.
És éppen azért kéne már most készülni, mert még fingunk sincs arról sem, hogy a szomszéd naprendszerbe hogy jussunk el belátható idõn belül.
kár, pedig éppen akkor lennék 2 800 000 049 éves milyen szép kerek szám (7 x 11 x 37 x 982 801)
"Ezért kell az ûrkutatás, hogy nehogy késõ legyen."
Hát, ha 2,8 milliárd év alatt (ami rengeteg idõ) az emberiség nem képes valamit összetákolni, amivel megmenekülhet, akkor meg is érdemli a sorsát. De a mostani civilizációnk is max 10000 éves ha van? Ennyi idõ alatt (2,8 milliárd év) több milliószor kiírthatjuk saját magunkat, vagy benépesíthetjük az univerzumot, nem kell ide nap.
"Ettõl viszont annyira felmelegszik, hogy további fúzió indul be, ami pillanatok alatt annyi energiát termel, mint ameddig összesen a teljes élete során. Na ez nem csak a naprendszert söpri el, hanem hanem a környezõket is." A hidrogén utáni összes fúzió a vasig bezárólag(utána már veszteséges a mérleg) együttes energiatermelése 1/20-a a hidrogén-hélium fúziónak. A környezõ naprendszereket elsöprõ robbanást meg szupernovának nevezik, de ahhoz a minimális indulótömeg 1,44 naptömeg, vagy egy társcsillag, amirõl hidrogént lehet elszívni. Ez pedig nem áll fenn a nap esetében. A mi napunk nagy valószínûséggel a vörös óriás állapot után összeomolva egy kisebb robbanással lelöki a külsõ burkát, és lassan kihûlõ fehér törpeként fejezi be életét.
Szerintem te kevered a felfúvódást a felfúvódás utáni jóval késõbbi összezuhanással, aminek a vége egy robbanás. A felfúvódás ahhoz képest egy folyamat, és a folyamat utáni összeomlás, ami idõben eltolódik, annak a vége egy összeomlás, aminek a következménye egy nova.
Tehát, ha elfogyasztja a nap a jelenlegi fúzióját biztosító elemeket, akkor jön a következõ elemek fúziója, és emiatt a nagyobb energiatermelés miatt melegebb lesz, és a saját sugárnyomása felhizlalja, felfújja. De ebben az esetben is beáll egy egyensúlyi állapot, és ekkor lesz vörös óriás. Ha az ezt fenntartó elemeket is "eltüzelte, akkor leáll a fúziója, nem lesz sugárnyomása, ami felfújta, és a saját gravitációja miatt hirtelen zsugorodni kezd. Ettõl viszont annyira felmelegszik, hogy további fúzió indul be, ami pillanatok alatt annyi energiát termel, mint ameddig összesen a teljes élete során. Na ez nem csak a naprendszert söpri el, hanem hanem a környezõket is.
A nap felfúvódását nemhogy a földi élet, hanem a föld maga sem sogja túlélni. Én úgy tudom, hogy kb a kisbolygóövezetig fog kiterjedni a majdani vörös nap, node addig van sok egyéb más probléma is, amiért joggal aggódhatunk...
Amúgy függetlenül attól, hogy sikerül, vagy sem átköltözni más bolygókra, egyszer biztosan bekövetkezik az emberiség kihalása.
Amúgy ha van a naprendszerünkben élet még rajtunk kívül, akkor az biztos valahol mélyen az adott bolygó felszíne alatt van. Bár szerintem ennyire nem sûrû az élõlények eloszlása. Én arra tippelnék, hogy pár tucat csillagrendszerenként van egy bolygó, ahol van pár giliszta XD
"Ezért kell az ûrkutatás, hogy nehogy késõ legyen"
Ez jó volt. Ha egymagam nekiállok ûrhajót fejleszteni, 2 milliárd év múlva még az is eléri az ötvenedik szomszéd csillagrendszert :P Inkább az a kérdés, hogy kibírjuk -e élve, akár a tízezred részéig is. Mert ha nem pusztulunk ki más miatt (amúgy én látok erre is reális esélyeket) akkor a jövõbeli emberszerû lényneknek már gyerekjáték lesz keresni pár másik bolygót.
...ja és mi lesz ha jön a nagy "reccs". Én inkább attól paráznék a helyetekben, az elõl nem lesz könnyû elmenekülni XXDD
Én úgy tudom, hogy valahol a Föld közelében van a határ; most próbálnak rájönni, hogy a Föld is a tágulási zónában van-e vagy sem. Nem mintha nagyon számítana: addigra már vagy nem lesz fejlett élet idelenn, vagy annyira fejlett lesz, hogy technológiailag meg tudja állítani a kataklizmát.
Szerintem addigra már emberek max csak rezervátumokban fognak lakni. Az okosabb,erõsebb és gyakorlatilag halhatatlan mesterséges fajok majd idõvel átveszik a vezetõ szerepet. Ezek képesek lesznek sokkal barátságtalanabb körülmények közt is élni. Szerintem ez lesz a jövõ. Talán már ebben az évszázadban elkezdõdik az átmenet.
Én úgytudom hogy a sejtek osztódása is véges. Ebbõl arra gondolok hogy az emberi örökítõanyag is egy idõ után eléri a határt és úgy adódik tovább, hogy már nem fognak születni emberek.
2-3 milliárd évvel kapcsolatban a "nehogy késõ legyen" kifejezés minimum furcsán hangzik. Egyébként ilyen idõtávlatban emberiségrõl beszélni is furcsa. Ha nem is pusztul ki a fajunk olyan értelemben, hogy holtágra jut, akkor is átváltozik "valamivé". Aztán, ilyen hosszú idõtávra úgyis jut legalább 4-5 nagy kihalási fázis, ahogy a múltban is elõfordult.
"Mikrobai" helyett talán szerencsésebb lenne a "mikrobiális" jelzõt használni... :D
"Mindez nem éppen a legbiztatóbb jövõkép..." Addigra (2,8 milliárd év múlva) vagy ezért vagy azért, de nem hinném, hogy érdekelne minket, hogy mi van a Földdel.
Még nem olvastam el a cikket, de a címbõl ítélve az az élet nem lesz olyan komplex, mint a mai, ami a nagyon távoli jövõben el fog pusztulni a Nap miatt...
"2,8 milliárd év múlva az utolsó élet is elpusztul a Földön, a vörös óriássá duzzadó Nap áldozatává esve. Ez az élet azonban messze nem lesz olyan komplex, mint a mai."
Értelmezné ezt nekem valaki? A nincs nem olyan komplex mint a van? MI???
Minmeghalunk!!!!! ;D
a nap vörös óriássá válását hosszutávon semmivel nem éli túl az ember... leköltözhet mélyre és akkor mi lesz? Semmi, ha önfenntartó rendszert épít akkor sincs többé esély a fejlõdésre. Ha túlélik a nap felfúvódását, utána kijöhetnek a föld alól, de akkor meg az ellentéte lesz: hideg és sötét. Reális esélye embernek és a fejlett élõlényeknek akkor van csak ha más égitestre költöznek... Ezért kell az ûrkutatás, hogy nehogy késõ legyen.