Azért, mert USA egyedül többet költ hadikiadásokra, mint az összes több ország együttvéve. Szarrá is vannak adósodva, mert ne legyenek illúziói senkinek sem, ez hitelbõl megy ott is.
A termelést kiszervezték, igaz, a szerebcséjük, hogy kutatás/fejlesztésbõl és szolgáltatóiparból is megélnek. Még.
Mondjuk, érzik már, hogy a termelést bissza kellene hozni az országukba, mert elszálltak a hitelekkel... de már nagyon.
"Irdatlan nagy pénzpocsékolás a világ összes országától dollármilliárdokat költeni fegyverkezésre, mikor békés célú kutatásra, fejlesztésre, még a tizedét se költik :("
Ja, ez tök így van. Az angolszászoknak, meg a franciáknak is ez volt a véleményük a múlt század 20-as/30-as éveiben, aztán jött egy osztrák festõ, és jött Joszip Viszárionovics Dzsugasvili nevû teoretikus és ez jelentõsen befolyásolta az elõbbi nemzetek viszonyát a fegyveres konfliktusokhoz, meg a hadiiparhoz.
"Kiváncsi vagyok hogy tudnák elkölteni a pénzt amit startból infrastruktura, élelmiszer, vagy akármilyen más konkrét formában kapnának meg... Nem is beszélve róla, hogy hány embernek adnának ezzel munkalehetõséget/kenyeret a kezébe... De ehelyett csak értelmetlen milliárdok folynak a hadiiparba és azon keresztül egy nagyon szûk réteg zsebébe :(" Na most az átkosnéppusztítókádár-rendszer alatt volt 10X ekkora hadsereg, 10X ennyit költöttek hadiiparra, gyak zéró éhezõ volt, a gazdaság a 60-as 70 es években meg virágzott, mint kisangyal. Nyugaton ugyan ez a helyzet, mielõtt ebbe kötnél bele. Azt a kibaxot-megveszekedett-részfánfütyülõ-kertilocsolóját, hát hogy most mekkora egy paraxt demagóg voltam!!!?
Minden esetre közgázban szagértõ tõzsdedzsájentok jöhetnek ezt a piciny ellentmondást jól megmagyarázkodni!
Nekunk magyaroknak kellene a legjobban tudnunk, hogy mennyire szukseg van a hadseregre. 1918-ban mondta a hadugyminiszterunk, hogy nem akar tobb katonat latni, el is veszett az orszagunk 2/3-a.
Megjegyeznem, hogy a hadiipar is tobb tizmillio, ha nem szazmillio embernek ad munkalehetoseget. A hadsereg pedig mindig is elen jart a fejlesztesekben. A mobil telefont is a hadseregnek fejlesztettek ki... Arra meg gondoltal mar, hogy ha a Fold osszes orszaga leszerelne a hadsereget, de ezutan gondolna egyet egy orszag es az felallitana egy hadsereget, akkor az egesz Foldet leigazhatna?
Irdatlan nagy pénzpocsékolás a világ összes országától dollármilliárdokat költeni fegyverkezésre, mikor békés célú kutatásra, fejlesztésre, még a tizedét se költik :( Közben meg milliónyian élnek létminimum alatt, és mégtöbben éheznek... Kiváncsi vagyok hogy tudnák elkölteni a pénzt amit startból infrastruktura, élelmiszer, vagy akármilyen más konkrét formában kapnának meg... Nem is beszélve róla, hogy hány embernek adnának ezzel munkalehetõséget/kenyeret a kezébe... De ehelyett csak értelmetlen milliárdok folynak a hadiiparba és azon keresztül egy nagyon szûk réteg zsebébe :(
Meg jobb osszehasonlitas lenne, ha az Afrikai orszagokat nezzuk. A GDP akar 20%-at is fegyverekre koltik, mikozben ehenhal a fel orszag. Az USA meg evi 4-5%-t kolt.
És ezt miért csak USA relációjában divatos emlegetni...? Csekkold már talán az összes európai országo esetén az arányokat, de India/Kína/Japán vonalon sem tudsz mást tenni.
Tudod a haderõ értelme az, hogy gazdasági érdekérvényesítõ képességet is jelent, tehát ergo van haszna.
Minden tiszteletem ellenére a csillagászat egy drága hobbi, ami finanszíroznak. Én örülök, hogy erre is kötlenek, de a kettõt marhaság összemérni. Nincs értelme. Ennyi erõvel az egészségügyi kiadásokat is mellé lehetne tenni, vagy bármi mást...
Ámber! Ez olyan szíp fílrevezetû fászság vót! Me a élet nyomai kimerû a légkõ fõ összetevõinek a vizsaltásával, amíve mond má meg, ho bajod-e van? Nolátod! Delely gerjesztésé téged kéne seggbe' rugni!
Némi összevetés, hogy mit könnyebb vizsgálni (kerekített értékekkel - ha jól számoltam):
Plútó vs. Alfa Centauri A Azaz a Kuiper-öv "legközelebbi nagy" objektuma vs. 0 v. magnitúdós csillag. Retinádon csattanó fotonok aránya: kb. 1:3.000.000 Távolság: kb. 1:11.000.000
Tehát egy 11 milliószor távolabbi objektumról 3 milliószor nagyobb fénymennyiség jut el hozzánk. A fényesség aránya nagyjából átültethetõ egy Kuiper-öv "mélyén" lévõ objektum vs. nagyon átlagosnak látszó 3 v. magnitúdós csillag viszonyára.
Melyik a könnyebben vizsgálható terület??? A közeli, vagy a távoli???
Igen, tessék belegondolni: mennyivel egyszerûbb egy távoli csillag mûszerek számára jól látható fényerejét precíz módon, rendszeresen mérni, mint itt a Naprendszerünkben lévõ, napfényt alig kapó távoli jeges világokról visszaverõdõ néhány fotont detektálni, elkülöníteni az erõs kozmikus "háttérzajtól".
Inkább erre dobják ki a lóvét ,mert ez aprópénz,ahhoz képest, hogy mennyi hülyeségre "költünk".
"Az exobolygó-kutatások legutóbbi felfedezései felvetik a kérdést, vajon a csillagászoknak sikerült-e minden bolygószerû objektumot megtalálni saját naprendszerünkben? ... Az Alpha Centauri Bb felfedezésének bejelentése jól példázza, milyen messzire jutottak a bolygó észlelési technikák az elmúlt évtizedek során."
Az exobolygó kutatásnak semmi köze a naprendszeren belüli bolygókhoz. Más módszer, most nem sorolom fel mindet, de azért gondoljuk végig egyet: egy bolygó a csillaga elõtt elhaladva fénycsökkentést okoz. Na most ezt, hogyan fogjuk itt a Naprendszerben megcsinálni egy belsõ bolygón? Gondolkodni nem kell félnetek!
"A Naprendszerbõl kifelé igyekvõ Voyager és a Pioneer ûrszondák egyetlen bolygóhoz hasonló objektumot sem észleltek,"
Kíváncsi vagyok, hogy melyik mûszerükkel kellene észlelniük? A még mûködõ pordetektorral, vagy részecskedetektorral? De tegyük fel, hogy mûködne még a kamera; ilyen messze a Naptól lenne elég visszavert fény, hogy a kamera észlelje?
A Niburu, vagy Nubiru, vagy mifaxom vót szerintem. Mint kisgömbõc felszítta az öszes aszteroidális kisbojgót és most ránkzúdíccsa hanukakor, azt ahogy a malyákok is megírták.
Informatika és tudomány
