Az emberközeliség élménye a megszokásból és az emlékekbõl alakul ki benned. az elsõ hangos, színes filmek esetében is biztos sokan nosztalgiáztak. A ma születõ gyerekek már biztos nem fogják emberközelibbnek érezni az analóg technikát, ha találkoznak vele, mert nekik az lesz idegen.
Nem kifejezetten ide vág (de majdnem)... a "grain"-rõl jut eszembe... Szerintem pl. fotózásban az analóg képzaj kifejezetten kellemes hatást kelt. Persze ettõl még a digitális fotó nem lesz rossz, csak az analógnak van egy "varázsa", ami a digitálisnak nincs. És nyilván ez fordítva is igaz.
Egyébként megnyugtatlak, hogy a mai napig is készülnek analóg mesterszalagra felvételek - az meg hogy a keverõ digitális nem szükségszerûen bassza el a hangot.
Csak nem mindegy hogy az a mintavételezett hullám 24bit/192khz (esetleg újabban 32bit) és errõl kerül rá egy analóg lemezre (mondjuk vinyl), vagy ebbõl csinálnak egy kompresszált, limiteres 16bit/44.1khz butalemezt.
Azért vedd figyelembe, hogy ma már otthon nemigen hallhatsz analóg hangzást adathordozón, mert a készítés valamelyik fázisában biztos átmegy digitális berendezésen az anyag, ami azt jelenti, hogy így már nem a teljes egész lesz, hanem egy mintavételezett hullám. Placebo.
Felreertettel valamit. Nem osszemostam a kettot, hanem ravilagitottam a ketto kapcsolatara. Pl. mivel freskot eloallitani vagy templomi orgonan jatszani joval nehezebb (sok ev tanulas, egyeb raforditasok stb.), mint papirra rajzolni vagy dobolni ceruzalval az iroasztalon, emiatt aranyaban tobb az ertekelheto alkotas az elozo esetekben. Ami nem zarja ki azt, hogy papiron ne szulessen komoly muveszeti alkotas.
Tovabba, a cikkben is emlitett joval dragabb analog technika, nameg a filmszalag ara komolyan befolyasolta a kozvetlen munkafolyamatot es azt, hogy a szakember (vagy muvesz) jobban meggondolta, hogy mire hasznalja el a celluloz-tekercseket.
A digitalis vs analog minosegi ertelekelese pedig olyan dolog, aminek jobban is utana nezhetnel, ha tenyleg erdekelne ill. kerdezhetnel, de lathatolag csak kotekedni irtad a hsz-t.
"Én nem akarok senkinek a lelkébe gázolni, de amikor élõ közönség elõtt próbázták a 48FPS-t és a nézõk egy jelentõs része kifejezetten negatív felhanggal azt mondta hogy furcsa volt, na ilyenkor elhagyom az agyam."
Miért? Láttad? Én nem láttam de megmondom õszintén félek tõle, pont azért mert elvben ugyanaz történik vele mint a tévéknél a Motion Plus és stb szolgáltatásoknál. Nem véletlen, hogy ez az elsõ amit az ember kikapcsol a tévén, máskülönben egy mozifilm olyan lesz mintha a szomszéd vette volna fel a Sony handycammel. Én kíváncsian várom a Hobbit 48fps változatát, és majd utána mondok véleményt. Egyelõre azonban aki látta az pont arra panaszkodik ami az elméletben is benne van.
"Hát én meg azt mondom, hogy ezek az emberek dobják ki gyorsan a fullHD cuccukat hiszen ha a mérhetõen rosszabb minõség nekik "jobb" akkor elég lesz a 8milis filmrõl is vetíteni, nem kell ide milliós projektor..."
Nyilván te mondod meg a tutit, meg te fingod a passzát szelet.
Én nem akarok senkinek a lelkébe gázolni, de amikor élõ közönség elõtt próbázták a 48FPS-t és a nézõk egy jelentõs része kifejezetten negatív felhanggal azt mondta hogy furcsa volt, na ilyenkor elhagyom az agyam.
Ez kb. ugyanaz a demagóg szarság, mint hogy a bakelit jobb, a 24FPS jobb, a grain-tõl(értsd: képzaj) lesz "filmszerûbb" a mozi, meg attól hogy látható módon akad, tearingel mikor pásztázol stb. Hát én meg azt mondom, hogy ezek az emberek dobják ki gyorsan a fullHD cuccukat hiszen ha a mérhetõen rosszabb minõség nekik "jobb" akkor elég lesz a 8milis filmrõl is vetíteni, nem kell ide milliós projektor...
Az lehet, hogy például a digitális vetítéstechnika mozi méretben még bõven fejlesztésre szorul például a felbontás vagy az FPS tekintetében, de legalább az agyon vetített zajos, szemcsés, csíkos szar magyar kópiákat nem kell többet néznem, és ha ezzel hasonlítom össze (márpedig az agyonvetített külföldi kópiák behozatala a magyar realitás) akkor ennél még a 4K is jobb...
A filmek esztétikai minõségét meg a tartalmát összemosni a gyártásukhoz szükséges technológiával meg elvi hiba: tonnányi szar filmet tudtak csinálni cellulózra is.
Termeszetesen komoly elonye van a digitalis videotechnikanak, de csakugy, mint a hangtechnikanak, hatranya is, tobb munkafazisban (pl. rogzites, feldolgozas, tarolas/lejatszas). Ezeket merlegelni pedig eset es egyenfuggo ill. kulonbozo szempontok alapjan lehet.
En analog parti vagyok azert, mert alapbol sem nagyon nezek mai filmet, a tartalom miatt es az analog technikanak van egy hangulata, ami sok mindennel egyutt hianyzik a mai filmekbol. Masreszt jobban szeretem az analog hangot es videot, a maga analog hibaival, ami emberkozelibb, kellemesebb azok erzekelese, mint a digitalis zajok, hibak, amik -bar sokszor alig eszrevehetoek- tudat alatt sem az ellazulast szolgaljak, termeszettol idegenek, zavaro hatast keltenek. Velemenyem szerint meg, az analog technikaval valo banasmod (pl. operator, vago, hangmernok stb. szamara) komolyabb kihivas (volt), emiatt nagyobb tetje (volt) a munkajuknak es muveszeti szempontbol magasabb szinten van egy olyan mu, persze, ha nem oncelu a technika. Ugyanigy reszben (biztos) jo, hogy iden 10x tobben adnak be palyazatot a Sundance-re, de ez szerintem inkabb azt jelenti, hogy tobb, mint 10x tobb a beadott szar.
Informatika és tudomány
