Nyugat-Európában arányaiban sokkal több elmebeteg van, mint Kelet-Európában.
Továbbá, Magyarország nagybetûvel kezdõdik. Nagyobbal, mint Asperger vagy Tredor.
Nem, hogy nem vitatkoznak róla, de 30 éve neve is van a betegségnek: Asperger-szindróma. Az meg, hogy csak egy teruleten volt kiemelkedo, magától értetodo, a betegsége miatt. Már más kérdés, hogy magyarországon a mai napig jóformán ismeretlen ez a betegség.
Van egy kifejezes: klauzalitas. Annyit tesz, hogy az univerzumban vegbemeno esemenyek, nem teljesen kaotikusak, hanem folyamatokba rendezodnek, ezek a folyamatok nagyjabol ugyanugy ismetlodnek ujra es ujra. vagyis a vilag megismerheto, kialakitao egy altalanos tudastar ami alapjan lehet altalanositani es kis mertekben josolni is.
Az emberi agy sem kivetel. Ahogy mondtad minden ember eseten elteresek vannak az agy felepiteseben, de ha hasonlosagokat veszed figyelembe akkor a meglevo kulonbsegek elenyeszove valnak. Ha viszont talalsz egy 10-20 dekas extra idegszovetet abban a regioban ami a pont a vilag lekepezeseert szavakba onteseert felel, es ez az egyed arrol nevezetes hogy kiotolt valami nagyon eredeti, nagyon elvonatkoztatott de IGAZ elmeletet, akkor joggal teszed fel a kerdest van e osszefugges az adott teruleteken talalt atlagostol valo eleteresek es a gondolkozasbeli teljsesitmeny kozott. Ez meg onmagaman nem a Valasz. Csak egy hipotezis. Tudosemeber nem tesz hasrautesszeruen nagy hordereju kinyilatkozasokat.
Kiváló meglátás!
Jelen társadalmi viszonyaink között annak esélye, hogy egy kimagasló képességû ember a megfelelõ pozícióba jussun és még számos egyéb, a sikerhez illetve az adottságának kiteljesedéséhez szükséges környezeti feltétel is teljesüljön, igen csekély!
A sikeres embereknek abban mindenképpen jobbnak kell lenniük más hasonló képességû emberrel szemben, ahogyan önmagukat menedzselik. Ezért maradnak meg végül õk a köztudatban, és tûnnek el a velük adott esetben azonos képességûek.
vumbi ezek szerint te nem fogtad fel :) arra próbáltam rávilágítani hogy az ember agyát az teszi azzá ami, ahogyan él és használja. Mivel két azonos ember nincsen ezért ebbõl nem igazán lehet tudományosan levezetni semmit. Például hiába rakunk valakibe dupla frontális lebenyt, attól még nem újítja meg feltétlenül a fizikai világnézetet. Biztosan létezett olyan suszter vagy kõmûves akinek ez az agyterülete még fejlettebb is mint Einsteiné, egyszerûen a körülmények és az élet nem terelték abba az irányba hogy tudós legyen.
Igen, Einstein kicsit túl van sztárolva, de ez szerintem nem is baj - legalább felhívja sok fontos dologra a figyelmet.
Amennyire én emlékszem, a specrel matematikája már ki volt elõtte is dolgozva, õ ügyesen mellõzte az éter szükségességét. Hirtelen kiderült, hogy mindent rosszul számítunk és csak a méréseink pontatlansága miatt nem derült rá fény. Ezt így mindenki elõtt meglátni és publikálni csak egy zseni tudta.
De szerencsére sok ilyen zsenink volt, van és biztos még lesz is.
-Einstein zseni volt, ez ketsegtelen, de nem egyedulallo es nem a "leg", mivel ket egyed tudasat ill. kognitiv kepesseget nem is lehet egzaktul osszehasonlitani, plane, ha nem egyszerre elnek.
-Tudomanyon belul pedig messze nem volt univerzalis zseni, hiszen tudasa es kepessegei mar a kvantummechanikaig sem ertek el.
-Az is teny, hogy a zsenik altalaban valamilyen teruleten szellemileg visszamaradottak, mint ahogy Einstein is az volt. A mai napig vitatkoznak rajta, hogy autista volt-e, vagy vmi mas baja miatt nem beszelt 6 eves koraig; Meg meg egy csomo jele volt a hibbantsaganak.
-Az is teny, hogy "kicsit" tul van sztarolva, ebben a (hivjuk most csak furcsa, es ne cionizmus uralta) kulturaban... ill. erre O maga erosen radolgozott es rossznyelvek szerint inkabb volt zseni a karrierje epiteseben, mint a szakteruleten.
-Az pedig LEHET, hogy teny, nem is ove az erdem, hanem inkabb a felesegee vagy Lorentze, kesobb a ket magyar asszisztensee, akik a matematikat adtak ala a hipotezisekhez.
A fentieket csupan vitaalapnak dobtam fel, talan ti meg tudjatok cafolni azokat a rossz nyelveket.
Velemenyem szerint Albert Einstein egy nagyon okos tudos volt, komoly "agya" volt hipoteziseket felallitani a maga szakteruleten, de mashol nem. Szerintem kozel sem volt olyan rendkivuli, mint pl. Leonardo da Vinci, aki hihetetlen zseni volt nagyon sok teruleten es emiatt kulonleges.
Igen, a magányos zsenik már nem tudnak úgy érvényesülni mint annó, amit egyszerû eszközökkel és garázslaborban föl lehetett fedezni azt nagyrész már megtették annó.
Mamár egy nagy felfedezéshez nagyon komoly laborok, eszközök, vagy anyagokhoz való hozzáférés kell, vagy egy isteni szikra és nagy szerencse.
Meg ahogy mondod, csoportok, ahol megoszlik a tudás, nem hiszem, hogy egy ember képes akkora tudást egyedül felhalmozni amivel szólóban komoly eredményt elérhetne.
Persze mivel nem vagyok kutató ez csak az én véleményem.
Ehhez alapvetõen nem szólnék hozzá, csak egy kis kiegészítés. A fehér elefántok korának vége, ma researcher teamek (kutató csoportok) vannak, és sokkal hatékonyabbak, ráadásul ma egy kutató sokkal többet tud mint anno Einstein vagy kortársai tudtak. Mellesleg a kortársakról akik szintén ugyanakkor horderejû felfedezéseket tettek (Bhor, kvantumfizika), méltatlanul keveset emlegetik. Einsteint körbeveszi egy túlzó misztikum. Õ is csak egy ember volt, aki mások munkájára (Maxwell) támaszkodva továbbszámolt, ha idõben nem publikálja az eredményeit akkor más tette volna - pár évvel késõbb. Persze ettõl még az érdemei nem kevesebbek, nagy tudós volt az kétségtelen.
Szerintem is, megvannak a ma Einsteinjei.
Ahoz nem fér kétség, hogy nagy koponya volt de szerintem nem adjuk meg a tiszteletet azoknak akik hasonló képességekkel és eredményel rendelkeznek, ha túl misztifikáljuk az egészet.
Két tény amirõl jó ha tudsz:
Einsteinhez hasonló szintû emberekkel tele van a tudománytörténelem.
Einsteinnek fiatalkorában volt pár jó éve, utána csak sodródott a tudomány árjával.
Neki is voltak gyengeségei, a modern fizikának csak az egyik felét volt képes elfogadni.
Persze én még ilyen sodródáshoz is kevés lennék, de azért mind a kortársai között mind elõtte/utána voltak hasonló kaliberû tudósok, és biztos ma is vannak.
"Einstein agya méretét és alakját tekintve is normális volt, és nem hiányzott a parietális operculum, a két agyfélteke közötti, átlagosan 5 milliméter széles árok sem, ami az elméletek szerint meggyorsíthatta a féltekék közötti kommunikációt."
Nem vagyok anatomus, de itt kavaras tortent. A parietalis operculum nem keverendo a ket agyfelteke kozti ressel, amit nem tudom hogy hivnak. szerintem ember nem szuletett meg ugy hogy a ket agyfeltekeje tejesen osszeolvadt volna, es nem csupan a corpus callosumon keresztul erintkezik (ez utobbit vagjak at epilepszia eseten). A parietalis operculum a paritalis, frontalis, es temporalis lebeny talalkozasanal talalhato lebeny szeru keplet ami raborul a "insula"-ra, vagy "szigetre". tehat koze sincs a "resek" nepes csaladjahoz. :)
"Einstein agya méretét és alakját tekintve is normális volt, és nem hiányzott a parietális operculum, a két agyfélteke közötti, átlagosan 5 milliméter széles árok sem, ami az elméletek szerint meggyorsíthatta a féltekék közötti kommunikációt."
Ha két félteke között sok a kapcsolat, annak van egy neve. Az epilepszia és egy betegség. Ha nagyon krónikus, és a beteg életét veszélyezteti, akkor neki is esnek egy szikével vagdosni a két féltekét összekötõ pályákat. Elég drasztikus, és kockázatos, de ha annyira nagy a baj, akkor nincs más megoldás. Nem is értem, hogy került ide, hogy ezt gondolták volna, hogy az kedvezõ az intelligenciára nézve.
Azert mert a vilagrol valo ismereteid nem sokkal muljak felul egy boleny oklelete kokorszaki agyrokkantet, ne gondold, hogy masok is annyira hijan lennenek az eredetisegnek, megismeresi kepessegeknek. :) Einstein talan a legnagyobb koponya a tortenelemeben, de ha rajta mulik nem valoszinu hogy valaha is feltalaljak a klonozast, egeyszeruen mert nem ahhoz ertett. Masreszt o arra szuletett, hogy nagy leptekben, absztraktan tudjon gondolkodni, matematikai es fizikai kontextusban. Ha megmutatsz neki egy emlos sejt kulturat valszeg bologatott volna elismeroen aztan elvonult volna otolni az Univerzumon.
Szegény öreg. Minek vizsgálják az agyát addig amíg úgy se tudnak többet mondani róla mint amit eddig is tudtak? Majd talán 40 év múlva kéne elõvenni.
Aztán ebbõl klónozni egy intézményre való tudóst és pár évvel késõbb meg is lenne a térhajtómû, atom vastagságú ruha, levegõben terjedõ információáradat, energiaprobléma se lenne, talán még az idõben is vissza tudnánk menni. :D
Megint egy hülyeség, hát persze hogy változik az ember agya ha használja és fõleg azok a területek amelyeket leggyakrabban használ. Mindez nem jelent semmit.
Informatika és tudomány
