Sosem értettem ezeket a mozgalmakat szülõi részrõl.
Mindig célkeresztben van minden: filmek, játékok, stb.
Miért? Mert sajna már a szülõ nem nevel. A tanár sem nevel, nincs is joga. Gyereknek meg késztetése nincs, hogy tanuljon. Így nevel az utca, a TV, az internet, mert nevelés az kell. Néha kiderül, hogy nem ez a rendeltetése, és akkor az elkeseredett szülõk, hogy saját felelõtlenségüket, nevelésben való csõdöt mondásukat leplezzék, támadják azt, ami az õ "törõdésüket" pótolta.
Nem a "netet" kell megtanítani, hogy vigyázzon a gyerekre, nem a játékokat kell szabályozni, mennyit is mit játszhasson a kölök. Meg kell, és ez a szülõk kötelessége, tanítani nekik, hogy védhetik meg magukat, amíg erre nem képesek, ne eresszék se gép, se telefon, se semmi elé! Hiszen autót sem vezethet az, aki nem tud (jó, nem ment át a vizsgán... de a vizsga sikeressége a tudást feltételezi).
Tudom, egyre kisebb energia marad a szülõknek a gyerekre, de miért felejtik el sokan, hogy a gyermekvállalás egy életre szóló döntés, amit mérlegelés elõz meg, hogy igen, gondoskodni tudok róla és TANÍTANI, NEVELNI.
Érdekes, nekünk internetünk nem volt, kis pisiként tudtam, ha csörög a telefon, nem szülõm, nem nagyim, akkor azonnal adom szüleim, nem kezdek el olyan beszélgetést, hol lakom, stb... meg úgy általában, hogy kerülhetek el veszélyes dolgokat.
Bár igaz, a társadalom hülyül, csak szét kell nézni, látni, milyen szülõk vannak, pont magasról tesznek a gyerekre, ezért is olyanok, amilyenek.
De arra van idejük, hogy ha már megtörtént a baj, bûnbakot keressenek.