Nananana... (Szigorúan desktopokat nézve, mert a notis számozás az egy egész érdekes állatfaj) az i5 abszolút nem mainstream, bár nagyon népszerû. Maximum azok körében mainstream, akik játszanak vagy munkára kell erõsebb gép valamilyen okból kifolyólag. Középmezõnynek van tituálva, de a annak is inkább a felsõbb régiója felé. Ami igazán mainstream az az olcsó i3, celeron, stb, jellemzõen irodai vagy olcsó gép otthonra. Ezeknél viszont tényleg nem számítana sokat, hogy ha rászerelnék az alaplapra vagy sem.
Garköltségben meg valószínûleg még mindig jobban megéri nekik a lap+cpu cseréje, mint amennyi lenne egyébként a foglalatok gyártása. Na meg amúgy sem jellemzõ, hogy valaki cserélgeti a CPU-t. Irodai gépeknél - fõleg, ha brand gép - akkor meg általában úgy is van pár tartalék gép a multiknál, ha egy kipucan, lökik be a cseregépet a hibás gép meg megy komplettem RMA-ba.
Szerintem az intel most készül a hasalásra. Úgy tûnik nem tanultak a Pentium 2 esetébõl, amikor néhányat ráforrasztották az alaplapra. Amúgy mit tudok kezdeni azzal, ha pont az alaplap száll el, ha rajta van forrasztva a proci? B***hatom bele a Dunába vagy mi? Alaplap kiégésére nagyobb az esély, fõleg, hogy a táp után bekapcsolásnál az alaplap kap áramot, aztán a proci.
Egy program vígan elfut egy számítógépen, amire megírják. Másikon nem. De egy ilyen program mindenre kiterjedõen bonyolult, hogy minden hardverelemet kezelni tudjon. Ha már több program van, akkor célszerû egy operációs rendszer. Ez ad egyfajta keretet is a programoknak, amiknek nem kell foglalkozni a hardverrel. A különbözõ hardvereket a driverek illesztik az operációs rendszerhez. Így egy program, ha úgy vesszük, nem a számítógépen fut, hanem az operációs rendszeren. Képletesen egy program az operációs rendszer egy modulja lesz. Egy bõvítmény. Ez nem igaz, viszont szemléltetõ. A lényeg, hogy az operációs rendszer egy környezetet biztosít a programoknak, egyfajta szabvány, hogyan kell kommunikálni a hardverekkel, hogyan nyitunk meg egy ablakot, stb. Például a programozónak nem kell azzal foglalkoznia, hogyan kerül egy ablak a monitorra, csak megadja a pozíciót, a méretet, meg a rajta lévõ elemeket, mint a pipa helye, mi történjen, ha adott pontjára klikkelsz, stb. Ezekkel a a szabványos szintaktikákkal egyszerûbbek lesznek a programok, és egymással is tudnak kommunikálni.
Tehát az elsõ lépés, hogy az operációs rendszer is az ARM utasításkészletével legyen megírva. Ekkor egy x86-os program még mindig nem futna az ARM processzoron. A forráskódját, ami mondjuk c-ben van megírva vagy bármilyen programnyelven, teljesen automatikusan, egy fordítóprogram segítségével átfordították x86 utasításokra. A fordítóprogram neve compiler. Amire meg lefordították, az nyomják ki a CD-re. Annyi a teendõ, hogy ezt az automatikus fordítást egy olyan compileren kell lefuttatni, ami nem x86-ra, hanem ARM gépikódra fordítja a magasabb szintû nyelven megírt programot.
Tehát az operációs rendszert, a drivereket és a programokat is a forráskódból, ami a programozók munkája egy ARM kódra fordító compileren is át kell zavarni.
Ez nem sokkal bonyolultabb feladat, mint MPEG-bõl DivX-et csinálni. Persze kell a forráskód, meg a szoftvercégek hajlandósága, hogy ezt a teljesen automatizált folyamatot végrehajtsák.
A Windows8 például x86-os, a Windows8 RT pedig ARM kódra van megírva. Annyi különbséggel, hogy a Windows8 tartalmazza a régi Windowsra írt programok futtatásához szükséges környezetet is, meg az új, kifejezetten csak Windows8-on futó programok környezetét is.
Szóval, ha úgy írnak meg egy windowsos programot, hogy a régi verziókon is fusson, a Win8 RT-n meg sem mozdul. Ha meg úgy írják meg, hogy azon is fusson, akkor egy régi windowson nem fog futni.
Az MS azt szeretné, ha áttérnének az új platformra a programok. Ilyenkor semmi akadája, hogy ARM és x86-os verzió is készüljön egy programból. Csak annyi a teendõ, hogy két különbözõ compilernek is megadják a forráskódot.
Ha az OS egy linux, akkor meg ARM-es linuxot kell telepíteni, és a forráskódot, ami szabad, átereszteni egy fordítóprogramon.
Összefoglalva, ha valaki egy új programot ír, semeddig nem tart két verziót készíteni. Egy x86-ost és egy ARM-et. Pár kattintás az egérrel, és hátradõlés, amíg a fordító elszöszmöszöl, hogy kész a fordítás.
A régi programoknál kérdéses, hogy mennyire üzletszerû elõvenni a régi forráskódot és legyártani vele az ARM verziót.
Nem is az áruházláncokat fenyíti be, hanem a gyártókat. Ha túl sok az AMD-s gép a kínálatban, akkor akadozik véletlenül a processzorszállítás, vagy merõben más lesz a darabár. (hogy értsd, csökken a nagy tételben vásárlás egyedi kedvezménye.)
annyira nem hogy már elmeszelték a bíróságon 2x hasonló miatt (persze szokásos viccbirságot kapott, amivel még mindig 10x-en megérte)... A hülye usernek pentium kell(igen még ma is, megtanulta ezt a szót az elején és ott leragadt). Ha az intel befenyíti a láncokat, akkor a hülye júzer nem fog pentiumot találni/drágábban fogja találni, és azt gondolja hogy ez az üzletlánc/ márka egy fos.
Másik amiért ritkább az amd, hogy több supportot követel meg az amd(2 év asszem) mint az intel(1 év), amiért húzzák a szájukat a gyártók, merthogy az pénzbe kerül nekik.
Mercedes busz más téma - egyszerûen a bankok csak úgy finanszírozták meg a dolgot, ha a gyártó visszavásárlási garanciát ad, ezt meg más - akár magyar - gyártók nem vállalták. Ez ugye egyrészt azért volt, mert a vevõ (VT-transmann) teljes vagyonával összevethetõ mértékû az új buszok értéke, a BKV meg mindennek elmondható, csak fizetõképesnek nem, és ez igaz a fõvárosra, sõt az államra is.
Az persze igaz, hogy ennek a manõvernek a felárát mi fogjuk kifizetni, pláne ha azt is figyelembe vesszük, hogy magyar gyártó esetén kb a fele pénz visszafolyt volna az államkasszába.
"Kerdem en, hogy mi kell ahhoz, hogy egy hagyomanyos x86-os kornyezetben megirt programot, ARM kornyezetben tudjuk hasznalni?" 1. Egy ilyen átírásnak jellemzõen nincs értelme, mert a felhasználó felület annyira más desktopon mint mobilon, hogy úgysem lenne használható semmi desktopra írt cucc sem. Lásd: böngészõs flash androidon - volt, de minek. 2. Ha mégis át akarod írni, akkor kérdés, hogy megvan-e az eredeti forráskód. Ha igen, akkor 10-100% idõmennyisége annak, mintha megírnád újra, nulláról. 3. Ha nincs meg a forráskód, akkor marad az emulátor, de ne felejtsd el, hogy egy nagyságrenddel lassabb platformon akarod futtatni a gyorsabb platform programjait. Vagyis esélyes, hogy tetves lassú lesz minden.
"a mainstream konfigurációkba szánt processzorokat"
Mi a mainstream? Ma kb ez a teljes i5-ös széria, és talán az i7esek alsó része... ez gyakorlatilag lefedi a processzorcsalád 75%-t.. minimum.
Én nem vagyok kõgazdag.. egy q6600-asom van, de nem alapórajelen. Emiatt én már tuningosnak számítok. 2,4 helyett 3-on hajtom, de csak mert így még csendes marad léghûtéssel. Most azok akik vízhûtést eszközölnek a gépbe azok mit csinálnak? Undrclockolnak? Ugyanmár... Ez a BGA max irodai gépekbe lehet életképes.
"Kerdem en, hogy mi kell ahhoz, hogy egy hagyomanyos x86-os kornyezetben megirt programot, ARM kornyezetben tudjuk hasznalni?"
Tobbfele megoldas van. A legegyszerubb ha felrakunk egy x86 emulatort, igy lehet ma egy atlag arm-os telefonon futtatni a regi dos-os jatekokat meg a win98-at office-al. A masodik lehetoseg a forraskod birtokaban ujraforditani arm-ra. A telefonokon android alatt is ugyanaz a linux megy mint az x86-os pc-ken, csak arm-ra forditva. A harmadik megoldas ujrairni az egeszet uj stilusu kezelofelulettel. Altalaban az emberek csak az utolso megoldast ismerik, pedig semmi nem akadalyozza meg az elso kettot. Mondjuk a regi programokat nehezebb hasznalni, de attol meg mukodnek. Az androidban is van par olyan komponens ami meg a 60-as evekben keszult es azota szinte az osszes geptipuson futott.
"a tuningosok körében."
az egy elhanyagolható (különben is pénzes) kisebbség.
Én naponta szedek szét sok sok notit, és 80%ban foglalatosak. A subnotik, Ultrák, és táblák amik tutira integráltak. A 13" felettiek meg inkább foglalatosak. Az alaplapok meg elég gyakran döglenek meg. Több alaplaphibásat látok mint CPU hibásat. Nekem 8év alatt 3 alaplapom ment szét, abból kettõ ugyanaz volt, csak javították, a és mind a 3 túláramot kapott. (egyiknél késõn értem haza a viharban és a környéken csapott a villám. A sok sok tápkondiból csak kettõ maradt épen... A proci maradt, a deszka javítódott, majd cserélõdött. 4 évig húzta a proci 3 deszkakiszedéssel, majd jött a komplett csere.
Nem fenyíti, csúsztat a zsebbe:) Mint a Mercedes a buszokkal,énnekem már akkor gyanús volt mikor még nem buktak le kinek kell a török égõ (szó szerint) busz,egy olcsóbb jobb volvo,scania helyett.
Nezzetek el egy lamatol, de van egy kerdes, ami mar regota foglalkoztat. Sztem ti siman tudtok ra valaszolni. Szoval az ARM chipek a mobilokban talalhatoak, es teljesen mas architekturajuk van, mint az x86-oknak. Mas fogyasztasuk, es mas a teljesitmenyuk is. Kerdem en, hogy mi kell ahhoz, hogy egy hagyomanyos x86-os kornyezetben megirt programot, ARM kornyezetben tudjuk hasznalni? Nagyon at kell programozni? Mert egyre jobban azt latom, hogy ez lesz a jovo, marmint mobil lesz a mini laptop (kulonbozo dokkolokkal), es a magok szamat elnezve mar kozel azonos, de ugy tunik, hogy teljesitmenyben nagyon elmarad. Mikor fedezik fel a programozok, hogy erdemes lenne arra a platforma is ragyurni? Mert mar a jatekipar ezt felismerte (tobb gigas jatek is van), de pl kivancsi lennek, hogy egy Photoshop vagy Archicad mikor fog rajtuk elfutni (kizarolag dokkolt valtozatban persze)
Sosem a processzor volt szerintem a szûk keresztmetszet, mikor hegyekben álló hulladékokból kellett használható gépeket összerakni :) Konkrétan anno, mikor Én is 'bányásztam' ilyesmit a jó öreg P2-P3-as idõszakban, egy fióknyi Celeron meg Pentium procim volt (egy rakás alaplappal), nem tudtam velük mit kezdeni.
álomvilág? az intel befenyíti a nagy áruházláncokat, és a gép összerakó cégeket, ha nagyon megszaladna az amd-s termékeik száma. Így teszi ezt vagy 10 éve. Ez ellen az amd nem tehet semmit. Emiatt van kevés amd-s gép.
Egyrészt olyan sokszor van hogy az alaplap 2-3 év múlva elszáll, de addigra az adott processzor típushoz olcsón lehet alaplapot venni, így 1-2 évvel ki lehet tolni az teljes cserét. Másrészt a kereskedõk nem fogják az alaplapokat teljes processzor skálával forgalmazni, így a vevõknek alaposan leszûkül a választási lehetõségük.
Én se örülök ennek a forrasszuk be dolognak, de most belegondoltam és egyszer cseréltem csak procit: amikor lesarkaztam az AMD-met úgy 8-9 évvel ezelõtt. Ezt leszámítva mindig az volt, hogy a 3-5 év alatt annyira elavult minden, hogy végül legalább a fél gép ki lett cserélve és ilyenkor tipikusan alaplap+cpu+memória volt a minimum, de mivel a VGA kártyák illesztése annak idején sûrûn változott, ezért az is ment vele... Szóval szerintem nem is hülyeség. Másrészrõl én ahány laptopot eddig szétszedtem azokban mindben foglalat volt. Igaz laptopot se szedtem már szét az elmúlt 5-8 évben.
AMD: picit foglalkozhatnának az eladással is, nem csak a termeléssel. Az addig ok, hogy az Opteron vonalat nem reklámozzák, meg az FX-re se sok szót érdemes pazarolni, de ott vannak az AMD APU-k, amik egyértelmûen jobbak mint az intel konkurens megoldása, mégse azzal vannak tele a boltok polcai. AMD A sorozatú APU-val szerelt laptopot alig lehet kapni, pláne ha az ember kicsi, könnyût szeretne (tudom, Ultrabook intel márka, de attól még AMD-bõl is lehetne hasonlót). Asztaliban is elmehetnének a tescoba, oszt mondanák nekik, hogy csókolom, bruttó 100-ért kell olyan gép, amin elmegy az NFS Run a 18-19 colos monitorok szabvány felbontásán, max minõségben? Bruttó 60-ért kell olyan gép, amin röccenés nélkül mennek az 1080p-s videok? Mert akkor tessék a miénket árulni, ne az intelét.
Intel, forrasztott tokozás: Bár ez trend, de mindenképpen megdobja a szervízköltségeket. Nem az a gond, hogy nem lehet upgradelni, hanem az, hogy ha elfossa magát az alaplap - ami azért valljuk be, nem ritka esemény - akkor vagy kuka az egész, vagy esetleg súlyos aranyrögökért a szerver átrakja a processzort másik alaplapba, és hát a kisipari forrasztás vagy jó lesz, vagy nem. Ez az intel számára mondjuk 1 dollár extra profit, az OEMek számára csomó beruházás, a szerverek számára csomó beruházás (BGA-t nem lehet pillanatpákával forrasztani), a vevõk számára is csomó bukta. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy intelt én se magamnak, se senkinek, aki engem kér meg, hogy gépet vegyek neki, nem veszek.
Persze az más kérdés, hogy ha megnézem végsõ soron ez pazarlás. Minél modulárisabb annál könyebb cserélni a meghibásodott részeket. Személy szerint értem én, hogy inkább gyártsuk orba szájba úgysem cserélik benne, de valahogy nem érzem, hogy ez egy hosszú távon fentartható dolog lenne (a föld nyersanyag készletei végesek).
Emiatt nem is örülök ennek a változásnak. Hozzátenném, hogy sokan elfelejtik az elavultság miatt "kidobott" üzleti gépek elõbb ide keletre majd tölünk jóval szegényebb országokba kerülnek. Sokszor több gépbõl raknak össze egy müködõt. Persze ezt nagyjából telibesz.rja a sok üzleti manager f.sz .
nem tudom hogy van, lehet hogy lassítja, a lényeg ugyan az. Egyébként jobb is ha lekapcsolja teljesen, azt a gépet úgy sem szabad úgy használni ha addig eljut...
"a k8 óta már prociban is van kikapcsolhatatlan védelem, ami kikapcsolja a procit ha túlmelegszik."
Epp az lenne a lenyeg, hogy ne kikapcsolja, hanem lelassitsa. A htc desire-ben is csak thermal shutdown volt, tehat jatek kozben 80 foknal egyszeruen kikapcsolt a telefon. (toltore dugva, 4 ora jatek utan) Az ujabbak mar inkabb lassitanak amennyire tudnak, igy csak iszonyatosan szaggatni kezd a rendszer, de nem all le. Ezt sokan egyebkent androidi-os szoftverhibanak nezik, pedig csak a hutes benazik.
"Nagy teljesitmenyu es energiaigenyu processzorok homersekletingadozasa meg igen tag es hektikus, hacsak nincs azota valami uberjo forraszto, akkor ez tovabbra is gond."
Van, egyszeruen megnoveltek a rez aranyat az otvozetben. Csak viz ne erje, mert konnyen oxidal. Ezt hivjak Tin-Silver-Copper otvozetnek. A marklin peldaul ebbol kesziti a Z-s modell sinjeit 70-es evek ota, de a japan termekekben is ez van. Jo draga anyag... (ennel mar csak az arannyal otvozott forrasztoanyag lenne dragabb, de azt csak altalaban csak kiritikus helyeken, pl. muholdaknal latni) Mar csak a tisztan kinai termekekben latni sima olommentes anyagot, mashol mar a fenti otovezetet hasznaljak. Plusz erdemes forrasztas utan lefujni az egeszet egy muanyag fedo festekkel, hogy ne oxidaljon szet par ev alatt. Ez utobbit valamiert tobbnyire lesporoljak.
Hogy jönnek ide a tuningosok? Ez valószínûleg, ahogy a cikk is írja, a kis teljesítményû, Celeron és hasonló, üzleti területeken használt konfigurációkba szánt PC-k esetében lesz elõnyös. Tök felesleges pl egy HP által gyártott, cégenként több ezer példányban eladott fix konfig esetében cserélhetõ procival gyártani a gépeket. De még a sima otthoni (nem játékra használt) meg tartalomfogyasztásra használt gépeknél is. Core i3-mmal bezárólag mindent lehetne forrasztani gyárilag. Persze azért az i3-ból megtartanám a különálló procikat is, hogy azért tehessek olyat is a foglalatos lapokba. Alatta mindent csak fixen.
"a meghibasodik a hutes, akkor lassuljon le annyira, hogy ne melegedjen tul. A jelenlegi intel procik pl. ilyenek, az amd ebben gyengebb." jaj ez az amd elég baromság még mindig megvan látom, ami abból jött hogy annak idején a K7-esek korában talán a tomshardwaren kikapcsolták az alaplapi hõvédelmet, és leszedték egy amd prociról a hûtõt bordástul ami elégett. Csak hogy a k8 óta már prociban is van kikapcsolhatatlan védelem, ami kikapcsolja a procit ha túlmelegszik.
Nem az osszeolvadas a gaz, hanem ami az nVidiat is sulytotta par eve, ugyebar az olmozott forrasztoanyagok be lettek tiltva, amit meg kitalaltak helyettuk nem volt eleg rugalmas, es a sok hotagulas, osszehuzodas ciklus miatt egyszeruen elpattantak a forrasztasok. Nagy teljesitmenyu es energiaigenyu processzorok homersekletingadozasa meg igen tag es hektikus, hacsak nincs azota valami uberjo forraszto, akkor ez tovabbra is gond. BTW: az AMD talan valamikor a 90-es evek vegen, a 2000-es elejen volt ebben gyengebb, azota ez mar csak egy urban legend, masreszt a core2solo az mamar igencsak gyenge eresztes, boven nagyobb teljesitmenyu processzorokat forgalmaznak mar alaplapra forrasztva (megkockaztatom, hogy az uj ARMok jo resze is tobb)
Az elsõ XBOX360-nak és akkortájt az összes elektronikus dolognak a legnagyobb problémája az ólommentes forraszanyagra való átállás volt. Az akkor (2005-ben) új forraszanyag rideg volt és az eltérõ hõtágulású chipek és alaplapok miatt repedt. Azóta eltelt röpke 7 év és rengeteget változott a forrasztás technológiája.
Mellesleg az Ultrabook-okban forrasztva van a proci már most is. A 300-350W-ot zabáló VGA-kon is forrasztva van és ennek ellenére nem hullik szét az összes videókártya egy kis Crysis után.
Nekem egy ilyen fixre forrasztott procival szerelt alaplapom van mar jo ideje. Egy 64 bites intel core2solo procirol van szo, tehat nem is annyira gyenge. Az egesz alaplap, procival, hutovel, dedikalt videochip-pel, memoriaval 14 ezer forint volt. Ebbol a memoria bovitheto, a tobbi fel van forrasztva. Ha egy proci annyira tulmelegszik, hogy ki tudja forrasztani magat az alaplapbol, akkor mar reg rossz. Eleve ugy kell megtervezni, hogy ne tudjon tulmelegedni vagy ha meghibasodik a hutes, akkor lassuljon le annyira, hogy ne melegedjen tul. A jelenlegi intel procik pl. ilyenek, az amd ebben gyengebb. A videokartyakon sem koveteli senki a cserelheto gpu-kat es a bovitheto memoriakat. Egy laptopban sem szoktak az emberek cpu-t cserelni, ott is foleg beforrasztva jon minden es megsem olvadnak ki naponta. Egyszeruen arrol van szo, hogy a tokozas nelkul nagyobb sebesseg erheto el, mivel a csatlakozok ellenallasan rengeteg energia alakul at hove. Ez a forrasztassal egyszeruen elkerulheto. A megszunoben levo desktop szegmens igy tovabbra is kiszolgalhato marad desktop hazba rakott laptop alkatreszekkel. Az apple mar kozel egy evtizede pont ezt teszi es bevalt. (a high end gepeik pedig ugyanazokat az alkatreszeket kapjak mint a hp munkaallomasok, persze cserelheto modon)
Majd aztán ugyanolyan gondok lesznek ezekkel a BGA-tokozásos procikkal, mint az XBOX360/PS3-ak esetén, hogy ha túlmelegszik nagyon a processzor, akkor fogja magát és szépen az összes/valamennyi ónt összeolvasztja maga alatt. És zárlatos lesz. Ezért Sz@r ez a megoldás, kis fogyasztás esetén hagyján, de 50-150W körül már gázos.
A régi tûlábas és az ónozott érintkezõs procik közti különbség:
"A csúcskategóriás asztali példányok megõriznék a jelenlegi LGA-tokozást."
Szerintem ez azt jelenti, hogy a tuningos procik cserélhetõek maradnak, csak a simák nem.
Szerintem máshol is érdekes lesz, fõleg a tuningosok körében. Egy minõségi alaplap ha elszáll, akkor most a procit is vinni fogja? Ez úgy ahogy van baromság. 150e a CPU + 80e a deszka.. akkor ezentúl ez egyszerre lesz költség, és nem lehet majd csak ezt vagy csak azt cserélni? Halálra ítéli magát az Intel ha ezt meglépi.
"Az Intel eközben számûzné a cserélhetõ processzorokat a mainstream termékekbõl."
az érdekes lesz ... mondjuk nyugaton lehet hogy annyira nem érdekes, csak itt "keleten".
Informatika és tudomány
(kizarolag dokkolt valtozatban persze)
