Sajnos ez elég közel áll a magyar mentalitáshoz, de normális nemzeteknél mindig van "meghódiccsa" , mert fejlõdni mindig kell, különben pangás aztán meg karóbahúzás lesz a vége.
honnan szeded ezt a marhaságot? az emberiség fõ célja még mindig az evésdugás értelmi szinttöl függetlenül és teljesen mellékes hogy hol ameddig van mit......
A legtobb itt lezengo komment-huszarnak: inkabb focit nezetek, meg sci-fi - t olvassatok, ill. Tobbet is ertetek hozza valoszinuleg. ha valkinek van joga ugy beszelni mint ti itt, akkor azok az urhajosok, es a urtechnologiai mernokok, akik fityingekbol kell dolgozzanak, olyan celokert amit nem feltetlenul latnak a legerdekesebb kihivasnak.
A Mars (nagybetû, mint az égitestek) is egy lakatlan élettelen kõdarab (ha élõ, akkor még kevésbé mehetünk oda lakni), Vulkán meg ugyanúgy nincs a Holdon, mint a Marson (ezt is ki kellett javítani), de ettõl eltekintve minden szavad igaz. Mármint az, hogy az Amerikába (ez is nagybetû, mert földrajzi név) utazás mint gazdaságilag, mind politikailag, azaz hatalmi szempontból rentábilis volt.
Amerika azert sokkal vonzobb terep volt, mint a hold. Ha amerika egy lakatlan, vulkanikus elettelen kodarab lett volna, oda se mentek volna tobbet:) Ezert most a mars a cel, csak hat sokkal nehezebb oda eljutni.
A technológaia szárnyróbálgatások sok mindent bizonyítanak, ez nem csak presztízs, sõt. ezek nélkül, még mindig a barlangokban hemzseghetnénk ahelyett, hogy táblapécéken pötyögjük a kommentjeinket. Sokan örülnénk úttörõ technológiai és csillagászati felfedezéseknek. A kíváncsiságnak köszönhetjük ezt a rengeteg kiváló találmányt; Õk, a tudósok, és az Õket támogatók legalább alkotnak valamit, a többiek felélik, ahogy a fogyasztói társadalom a Földet, és minket. Örülök ezeknek a híreknek: ezek a valódi hírek, nem a gyõzike show és a való világ...
Egy rakéta, és úgy általában az ûrelérési képesség kifejlesztése és üzemeltetése, komoly gazdasági és technikai haszonnal jár. Nem értem a problémádat.
A Hold eléréséhez három, de legalább két dolog kell: gazdasági háttér és politikai vagy társadalmi akarat. Ezt a hidegháború és az ûrverseny teremtette meg. A holdraszállás mondhatni megelõzte a korát.
A mûszaki fejlesztésekben járatlan emberek számára valóban az a látszat, hogy újra és újra megismétlik ugyanazt (kísérletet, mûholdfelbocsátást, stb.) Pedig ez nem így van. Egy olyen bonyolult rendszert, mint egy hordozórakéta, egy ûrkabin vagy egy mûhold, nagyon sokféleképpen meg lehet konstruálni. Ezek csak látszólag ugyanazok a kisérletek, valójában mindenki a saját útját járja. Közben kiképzõdnek azok a szakemberek, akik mindezt megcsinálják. Mind a közvetlen fejlesztés szintjén, mind pedig a bedolgozói szinteken. Amit most csinálnak, az nem hiábavaló. Azon persze lehet vitatkozni, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a legjobban használták-e fel. Néha valóban úgy tûnik, hogy egy kicsit szétforgácsolódnak a források, de majd meglátjuk, hogy mi sül ki ebbõl.
"...ismét Xdb ûrhajós fog keringeni felettünk és az emberiség számára teljesen feleslege skísérletekewt fog fégezni..."
Pontosan milyen kísérletek is ezek? Csak kíváncsiságból kérdezem...
Sajna már az ilyen kicsi dolgoknak is örülni kell.
Ha lenne valami üzlet abban, hogy a holdon állandó bázist építsenek akkor lenne de sajnos az ûrkutatásban rövidtávu megtérülést vagy belátható idõn belül hasznot nem látnak, kivéve néhányat mint a cikkben szereplõ Virgin Galactic de oda is évek fejlesztése meg iszonyat sok befektetés kell.
Aztán ha majd legarálja az egyik felét a földnek valami aszteorida vagy a nap dob egy kis szelet felénk amitõl KO lesz a fél civilizáció akkor majd lehet sopánkodni, hogy basszameg lehet mégsem lett volna kidobott pénz?
amúgy a hold-amerika hasonlat hibás, mert a holdon nem voltak indiánok
vitzesek ezek a bejelentések. Kit is érdekel koolyabban (egyáltalán van még hír értéke?) az, hogy ismét Xdb ûrhajós fog keringeni felettünk és az emberiség számára teljesen feleslege skísérletekewt fog fégezni?
Sarkosított példa: Kolombusz felfedezte Amerikát (= ember a Holdra lépet). Aztán a rákövetkezõ 5-6 évben még 5-6 expedició ment volna amerikába (Apollo program) és aztán ennyi. Tehát jelneleg hatalmas szenzátció és bejelentés, hogy a spanyol partoktól 100km-re ismét kiment két hajó és 50fõnyi legényésge. Ott tudományos vizsagálatokat fognak folytatni majd, valamikor nyár elején hazatérnek. A példa sarkos te sztem teljesen helytálló: az Apollo program végesztével ember nem tette lábát a Holdra. 1492 után csupán csak 10 hajó ment volna az Új Világba... Utánna meg senki többet... (mondjuk lehet jobb is lett volna :D )
Informatika és tudomány
