"Mondják itt a dokumentum kezelést. Na az egy vicc. Lehet, hogy könnyen lehet dolgozni az MS Offical de meg is van az ára. A Userek lusták megtanúlni a szövegszerkesztést és gányolnak."
A dokumentum kezelés nem ebbõl áll. Azaz nemcsak annyi, hogy elindítod a szövegszerkesztõt és nyitsz benne egy új file-t.
A dokumentum kezelés ennél sokkal több. Össze van kötve egy adatbáziskezelõ rendszerrel. Pl a beérkezõ levelek, faxok, postailevelek automatikus iktatása, ügyfélhez rendelése, korábbi ügymenethez (ha van ilyen) való csatolása, visszaigazolás a küldõ felé hoyg rendben megérkezett a levele, és egy felelõs csoporthoz vagy userhez való hozzárendelése és eljutattása, majd a munkafolyamatok regisztrálása (azaz miot tettek ez után a beérkezett üzenettel), rögzítése - mind-mind a visszakeresési, nyomonkövethetõségi és szabályozási célok megvalósítása végett. Ugyanígy a kimenõknél is... és ezt hosszasan lehetne ragozni. Vagy pl a nyugdíjjárulék és folyósítása sem csak annyibõl áll hoyg kinyomtatunk egy papírt róla... ahhoz kell sok-sok kapcsolódó információ és adat. Maga az adatbázis persze ugyanaz platformfüggetlenül, de az ehhez való hozzáférést biztosító kliens oldali program, vagy ha úgy tetszik a GUI már nem.
Azt bizony el kell készíteni, mintahogyan windows alatt is el kellett korábban azt készíteni. Csakhoyg a windows alapúnak már sok-sok ideje volt arra hogy kiforrjopn, a hibákat úgy ahogy kiszûrjék, addig mindezt szinte a nulláról kell megvalósítani linux alatt, ráadásul úgy, hogy közben a felület nem is egységes, mert 3x is lecserélõdött a disztibució... (szvsz ebben az esetben legjobban úgy járnának, ha Ubuntu-ra alapoznának mindent, elviekben az most a jelenleg a legtöbbet fejlesztett disztrib, és kõkeményen próbálják a windows minnél jobb konkurrensévé tenni)
Az, hogy a kimenõ eredmény egy csúnyán formázott .docx vagy .odf file, az (majdnem) lényegtelen... Egyébként aki wordben nem tud rendesen formázni, az ugyanúgy nem tud open office-ban sem és vica versa.
Azért ez elég "logikusan" hangzik, hogy a 11milliós megtakarítás nem jöhet ki mert csak, viszont azt rezzenéstelen arccal odaírják, hogy üzemeltetésben simán 43millióval többe kerül a cucc hisz az miért ne lehetne. :D
Lehet, bár sok csaj kéri, hogy beszljek Olaszul, ilyenkor egy pillanatra olyan, hülyén érzem magam,nem tudom mi a fenét mondjak így hirtelen rendelésre, de aztán eszembe jut, hogy amit Magyarul mondanék neki, hogy leénekeljem a bugyiját azt mondhatom Olaszul is, abból baj nem lehet! :)
"A csajok is imádják, már az Olasz is enyhe afrodiziákum de a Spanyol az az igazi!"
Erzesem szerint Magyarorszagon az olasz az menobbnek szamit, mint a spanyol, melyet maximum a kozelmultban nepszeruve valo salsa-klubok kozonsege preferal... Mindazonaltal az ketsegtelen, hogy vilagszinten a spanyol az sokkal hasznosabb. Sajnos miota visszajottem Europaba nagyon keveset hasznalom... itt szinte csak a nemetre es az angolra van szuksegem.
Angolt gyerekkorom ota beszelem, viszont a spanyolt csak kenyszerbol tanultam meg, amikor Latin-Amerikaban eltem... arrafele senki sem beszelt idegen nyelveket. Viszont nem bantam meg, sok hasznat vettem az "atmulatott ejszakak" alatt ;)
Nem tudom én anno párszor belefutottam, hogy én is azt írtam, hogy egyenlõre és akkor a fejembe verték, hogy két szám lehet egyenlõ de az egészen biztos, hogy a még nem az nem lehet egyenlõ :)
Mondom, hogy nem gond, fõleg mert pontosan tudom, hogy miért van és nem igazán szégyellem magym, nem ostobaság miatt nem megy hanem mert nem használom régóta.
Amúgy a szavakat is néha keresem ha otthon vagyok, bár akcentusom az nincs lévén mindennap Magyarul beszélek, legalább is még nem mondta senki, hogy lenne.
Az Angol és Spanyol miatt irigyellek, az Angol fontos lenne a melóm miatt, a Spanyolt meg imádom, csak nincs idõm tanulni se ezt se azt.
"De persze lehet piszkálni nem vagyok sértõdõs fajta."
Abszolut nem ez vezerelt, csak valahogy relevansnak es humorosnak talaltam a megjegyzeseimet, ezert tartam oket a nyilvanossag ele. Ne vedd a szivedre!
"13 év külföldön rányomja bélyegét az írásra szerintem"
Tudom, nekem is teltek el ugy honapok, hogy par skype hivason kivul semmit sem beszeltem magyarul, csak spanyolul es angolul, bar en akkor is olvastam a magyar sajtot. Meg a magyar akcentusom is rohogtek a barataim. Szoval aterzem, ezert teged sem volt szandekomban megbantani.
13 év külföldön rányomja bélyegét az írásra szerintem, fõleg, hogy a fórumon kívül nincs mit írnom Magyarul.
De persze lehet piszkálni nem vagyok sértõdõs fajta. És azt hiszem, még mindíg fényévekkel jobban írok így is, mint sok rokkant a facebookon, az már néha nekem is fáj.
"vagy a fiatalon átmulatott éjszakák következménye"
Remelem legalabb megerte ;)
"Egyébként, csak nekem tûnik Magyartalannak az egyelöre attól függetlenül, hogy így helyes?"
Igen... :)
A gond ott van, hogy ezt szamtalan ember mar a beszelt nyelvben is rosszul alkalmazza, ezert igy is rogzul bennuk. Ebbol is ered a rengeteg google talalat a helytelen irasmoddal.
Az megvan, hogy cím: „61 millió euróba került München Linuxra váltása” a cikkben „A licencdíjak nélkül a tíz évre kiszámított üzemeltetési költségek”
Miért, hogy kell írni azt hogy egyenlõre? Vagy az a baj hogy kimaradt a vesszõ?
Amúgy szégyen vagy sem, kezdem elfelejteni a ly-j használatát, néha rá kell keresnem mert nem emlékszem 100% bizonyossággal.
Sajna külföldiül meg sokszor elvétem a fõnév nemét meg a többes szám sem mindíg sikerül korrektül, de az MS elég korrektül észreveszi és javítja.
Ugyan ez a gond a Thunderbird el, annk is egyszerû a nyelv helyesség ellenörzõje csak a szavakat nézi de a nyelvtan már kifog rajta.
Próbáltam az ingyenes alternatívákat, nem sikerült munkára használnom, nyilván nincs meg a rutinom sem az Open officeben sem a Gimp ben az Inkscape et szeretem az egyszerûsége miatt de sokszor kifagyott nálam így nem foglalkoztam tovább vele.
Ami nekem a gond az open office al az az, hogy nyelvtanilag nem javít ki mint az MS officre, Magyarul még el lennék vele de az idegen nyelvû levelek írásakor sokkal komolyabb segítség az MS office, tudom tanuljak meg helyesen írni de egyenlõre ez van. :)
A nyomtatók viszont a Zebra és Hiti termékei amik nem mind támogatják driverileg, legalábbis a supporton nincs letölthetõ driver csak Windows egyes nyomtatókhoz.
Elsõsorban arról van szó, hogy tervezetten egy nagyobb szervezet képes lenne-e Linuxra váltani úgy, hogy majd idõvel az neki megtérüljön. Egy ilyen tervezett váltásba szerintem kb egyértelmú, hogy olyan hardverek (beleértve a számítógépeket is :D ) kerûlnek megvételre amit 100%-ban támogatva van Linux részrõl.
Így a listád nagyrésze értelmetlenné válik. Pont ma voltam a hivatalban és néztem a hölgyike gépét. Ahogy láttam õ egy célszoftveren dolgozott. Az állam részérõl annyit kell tenni, hogy a programnak Linux alatt is futathatónak kell lennie. Pont. Csak olyan céggel programozóval szerzõdni aki ezt meg tudja csinálni. Jelzem van már ilyen az ABEV fut Linuxon (példának). Így kell ezt csinálni mást szoftvereknél is.
Arról nem is szólva ha nagyon elterjed a felhõ a végén tényleg csak egy böngészõ fog kelleni a melóhoz ahhoz lehet meg még a Linux sem kell majd :D Na de persze ennyire nem akarok elõre menni.
1.Javaslom vess egy pillantást a Libreofficera. Lehet hogy meg fogsz lepõdni. (openoffice... )
2.Azért azt megnézném, hogy az okmányirodában vagy egy akármelyik másik hivatalban az ügyintézõ/titkárnõ mihez használ PS-t(~1000€) meg Dreamweawert(~500€). Aki ezeket munkára használja, annak a windows vételára aprópénz, nem látom értelmét, miért gondolkodna -spórolási céllal- linuxra váltáson
3.Kíváncsi lennék arra a hivatali nyomtatóra, ami nem mûködik együtt a linuxszal ma. Meg az indokra, amiért használják.
Nem a win8 használhatósága a kérdés, hanem az elemzõk elfogultsága. Amit az egyik esetben apró részletkérdésnek tüntetnek fel, azt a másik esetben milliókban mérik. Persze értem én, egy OS váltásnak mindig nagy a költsége licenszdíjak nélkül is, de valahogy a linux kalkulációknál olyan tételek is megjelennek, amit - némi következetességgel - egy windows váltásnál is illene figyelembe venni, de az arra vonatkozó költésbecslésekbõl az ilyen tételek "valahogy" rendre lemaradnak.
A nagy stúdióknak szánt 3D és filmes alkalmazások zömét most már elsõ sorban linuxra fejlesztik és csak utána portolják win-re, ha egyáltalán van rá igény.
Nekem pénzügyileg úgy érné meg, ha kétévente lenne egy független szakvélemény és mindig váltai kellene Windowsról Linuxra, majd vissza, ezáltal mindig újra kellene tanítani az embereket, átmigrálni az adatokat stb. nagy haszonkulccsal :) Jó lenne, ha ebben partner lenne az MS és Canonical is :)
Ma már rohadtul nem érdemes linuxra váltani, halott az egész rendszer: - a kernel bloatware erõforrászabáló szar lett - az asztali környezeteket nem megfontoltan fejlesztik az okos közösségek, hanem 1-1 divat alapján borítják fel az egész felület ergonómiáját - a linux hírbõl se tudja olyan hatékonyan kezelni a hardvereket (egy példa: nálam Kubuntu 12.04 5 db. Chrome tab után totál felzabált mindent, óránként kellett hard resetelni) - Továbbra se tud senki véget vetni az RPM-DEB bohóckodásnak.
A fentiek miatt aztán senki nem fejleszt rá semmi profi cuccot, amiért csak a fanatikus hülyék fogják használni, és ez így megy körbe.
Azért ezt így ne mossuk össze. Win8-ban tiltható az egész metro, tehát egy vállalati környezetben megkapják a normál asztalt és kifújt.
Az a vicces ebben, hogy ha a win8 agyament kezelõfelületérõl van szó, akkor az elemzõk kifejtik, hogy zökkenõmentes lesz az átállás, mert a felhasználók "majd csak megbarátkoznak vele". Ha viszont felmerül a linuxra átállás gondolata - ami egy átlagfelhasználónak gyakorlatilag ugyanúgy egy más logikára épülõ, új GUI megszokását jelenti -, akkor ugyanazon elemzõk szájából csak úgy záporoznak az átképzésre költendõ milliók.
Egy közalkalmazottnak, ha gondot okoz a windows, akkor a #23 -as kommentben foglalt protokoll szerint kell eljárni.
Figyu anno nekünk az XP-s gépeket a könyvtárban lecserélték Kubuntu Linuxosra. Aszt' jónapot. Se manual se képzés. És lás csodát mindenki tudta használni. Akit képezni kell mert nem tud magától tanulni, azt vágnám ki a picsába.
nem olvastam a kommenteket, csak egy mondatot emelek ki a cikkbõl:
"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el."
ENNYI! EZT ÚGY HÍVJÁK, HOGY FIZETETT REKLÁM!
Viszont az oktatasi teruleten komoly erofesziteseket tett az Apple es jo eredmenyeket is ertek el az USA-ban. Meg is latszik az OSX ottani nepszerusegen es elfogadottsagan. Mara mar ok lettek a legnepszerubb notebook brand az orszagban. Business vonalon viszont valoban nagyon nem nyomultak, annak ellenere, hogy peldaul Windows mellett az OSX az egyeduli platform amire kiadjak az Office csomagot.
Apple nem koncentrált soha közszférára meg munkahelyi szoftver-környezetre. Az egyetlen "munkaterület" ahol jelen voltak / vannak az a grafika, dizájn, hang-videó szerkesztés. Õk leginkább a sima felhasználói piacra fókuszálnak.
Halkan megjegyzem, hogy az open office nálam nem játszik a buta helyesírás ellenõrzõje miatt, pedig próbáltam én is MS mentes irodát összehozni, nem megy.
A PS, Dreamweaver, plusz nyomtató driver miatt eleve kell legalább egy virtual box, akkor most képzeljük el egy kormányzatnál menyi olyan soft van ami nem létezik Linuxra. Sajna annak idelyén az MS a monopoliumával elkaszálta a legtöbb alternatív lehetõséget.
Szerintem az Apple lehetne egy jó alternativa de sajna horror árai vannak.
Ezért mondom azt, hogy ezt nem feltétlenül kell erõltetni. Nálam pölö a lejáró XP támogatás volt a fõ motiváció, meglestem hogy milyen szoftvereket használnak, csináltam párhuzamos "co-ex" idõszakot is, sõt, mind a mai napig ott a fallback a virtualboxban (eddig sose volt használva senkinél).
Valóban jogos, ez nem egy olyan döntés, amirõl a politikusoknak kéne döntenie, vagy ha döntöttek, akkor kerítsenek mellé megfelelõ alapot, szakembereket, megfelelõ anyagi támogatást. A megtakarítás itt semmiképpen sem rövid, hanem hosszútávon fog bejönni. Maga a migráció egy hatalmas költség (tervezés, kivitelezés, felügyelet, betanítás, etc), és az elsõ "generáció" tuti csak szívni fog vele (fõleg ha gányolva van az egész). Szerintem itt az MS függés csökkentésérõl, hazai szakemberek foglalkoztatásáról, és a hosszútávú megtérülésrõl kéne szolnia a játéknak, de persze nem errõl szól sehol. Sajnos.
"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el."
Ugye senki sem gondolta, hogy majd az fog kijönni, hogy sokkal de sokkal olcsóbb?
NINCS TÖBB KÉRDÉSEM! NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!NINCS TÖBB KÉRDÉSEM!
Igazad van, MS szoftvereket elvileg könnyebb fenntartani, fõleg hatalmas infrastruktúrában. És ez igaz is, de az is, hogy ha beüt valami hiszti, akkor a nagyon nagy rendszerbõl iszonyat mértékû hajtépés lesz :) Személyes tapasztalat, multinál dolgozom, és elég nagy AD/exch-re van rálátásom, és sokszor annyi gond van vele, mint mondjuk egy domino(AIX)/notes alapúval (szintén tapasztalat).
Személy szerint kevesebb gondom van a fent említett irodával a "migráció" óta, szóval nyugodtan merem állítani, hogy kb 500 user nagyságrendig ugyanolyan kényelmesen adminisztrálható egy ilyen rendszer, mint az MS féle (megfelelõ tudással persze). Sõt, szerintem ha erre bizonyos hazai cégek ráfeküdnének (mármint linux alapú rendszerek támogatására), akkor sokkal több zsetont lehetne az országon belül tartani, embereket foglalkoztatni, munkahelyeket teremteni, és nem utolsó sorban csökkenteni a függést redmondtól.
Sanyicksnak is igaza van, a munkavállaló ha windows alapon szeretne dolgozni (legyen a lehetõség adott), akkor fizesse ki szépen az õ saját windows-át, dolgozzon azon. De ha a cég úgy dönt, hogy átvált, és megcsinálja linuxra, esetleg böngészõben futtathatóvá a szoftvereit, akkor nehogymár marika néni miatt ne váltsanak.
Dyránál szintén sok pontban egyetértek, bár nem feltétlenül az összesben. Van pár hely, ahol igenis szükség van MS ofiszra, de ez kb (hasraütés) 2-3%-a a teljes területnek. Oda nem is szabad erõltetni mást, csak a baj lenne belõle.
Linux a suliban pedig... érdekes kérdéskör. Amíg a számtech érettségi ms szoftverekre van írva, és olyan õrületesen túlképzett és motivált tanárok tanítják mint most... áhh, inkább hagyjuk ezt a szálat, mert jön a cenzúra...
Ott tévedsz, hogy itt te magad, a rendszergazda csinálta a váltást, Münchenben pedig a politikusok döntöttek errõl. Namost a régi rendszernek vannak rendszergazdái, az újhoz kapásból fel kell venni új embereket (hiszen a réginek megmarad a feladata ugyanúgy), kiépíteni egy párhuzamos linuxos rendszert, ami biztosan drága dolog. Mivel évek alatt történik a váltás ez nagyon sokáig plusz költséget jelent, és erre jönnek még rá persze a felhasználói oktatások, a használt szoftverek átírása stb.
Az egészbõl mi a megtakarítás? Az operációs rendszer licencköltsége, ami mindenki számára egyértelmû lehet, hogy marginális.
" Ezzel párhuzamosan pedig a közoktatásban a linuxal való ismerkedést is be lehetne vezetni és máris nem kellene idõvel átképzés."
Azt felejted el, hogy a Microsoft nem kevés pénzt pumpált bele (=kedvezmények) abba, hogy a közoktatásban legyen Windows meg Office oktatás. Ennek köszönhetõ, hogy Gizike a Windowshoz fog érteni amikor kikerül a munkerõpiacra, Linuxhoz meg nem. És igen, sok esetben drágább lenne Linuxot oktatni iskolákban, mert azt maguknak kéne megszervezni, nem élveznék senki támogatását mint a Windows esetében a Microsoftét.
Teljesen feleslegesen fizetik a cégek az MS adót. Régebben talán még de manapság? Terjed a felhõ, lassan nem kellenek programok amik a helyi gépen futnak, a böngészõk meg nagyon primán mennek Linuxon is.
Mondják itt a dokumentum kezelést. Na az egy vicc. Lehet, hogy könnyen lehet dolgozni az MS Offical de meg is van az ára. A Userek lusták megtanúlni a szövegszerkesztést és gányolnak. A legtöbb Word dokumentum gányolás. A hivataliak pláne. Gányolni pedig lehet ingyenes Officeban is. Ezért felesleges fizetni az MS licenszeket.
Az excel-t pedig többnyire összeadás kivonásra használják no meg olyan adatok tárolására ami órdít egy adatbázisét.
Arról nem is szólva, hogy egy Amerikai céget tömnek pénzzel. Hiszem azt , hogy kis hazánkban is megvan az az informatikai tudás, hogy saját Linuxra építkezõ rendszert csináljunk a saját hivatalainkba. Inkább Magyar cégeket programozókat fizessûnk mint más országbelieket.
A HP természetes, hogy ezt az eredményt hozta ki. Amerikai cég. Kamu.
nem értem miért tûrnek a cégek és az állam ezzel kapcsolatban. Ha nem tudsz beérni munkaidõre, akkor ki vagy rúgva. Ezt kéne csinálni ezzel is. Ha nem vagy képes máshova kattintani (mert ma már kb ennyi a különbség) és linuxot használni, akkor ki vagy rúgva, alkalmatlan a munkára.
A költség nyilván ott keletkezik, hogy az átlaguser nem akar váltani, még akkor sem ha tudja kezelni, hisztizik egy ideig hogy kell neki a régi és erre ilyen képzéseket indítanak (nem kéne, egyszerûen csak megmondani hogy ha nem tetszik el lehet menni). Utána pár hónappal viszont az is elõfordul hogy a nagy hiszti után megemlíti hogy jobb mint a régi... De a költség nagy része ugye kamu, hiszen az m$ fizetett hirdetését láthatjuk.
"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el." Majd biztos kedvezõtlen adatokkal jönnek elõ. Röhej.
Nem off ez, csak ahogy írod más kaliber és más nagyságrend, de amit írsz az pontosan így van. Van az az alkalmazási terület, amire tökéletes és költséghatékony a Linux. Amíg egy ilyen átállást tudsz menedzselni egy 1-50 fõs cégnél, addig nehéz ugyanez egy 20-30000 fõt foglalkoztató közszférában, ahol esetenként több ezer munkaállomás van és mindegyiknek más és más célszoftvert kell futtatni. Azért ne gondoljuk, hogy az MS Officeig terjed a világ. Ezeket a dolgokat az M$ viszont vitán felül nagyon jól kezeli és eszközei is vannak hozzá.
Ugye a másik dolog ez a verzió ugrás, hogy fejfájást okoz. Van ilyen az MS-nél is, csak ott jön a service pack aztán csókolom, csak akkor engedélyezik ha már elõre tesztelt mondjuk egy teszt hálózaton és minden mûködik vele. Utána központilag letelepítik, mert van erre is megoldás, mint ahogy arra is van ezen a szinten, hogy egyszerûen a klienseket is távolról frissítsék. Általában az ilyen helyeken a rendszer felhúzása is annyi, hogy telepítõ betesz és mire végez minden fent van amivel az adott egységnek dolgoznia kell.
Szvsz aki látott már komoly céges hálózatot Windows alapokon, az tudja mirõl beszélek és itt van a kutya elásva, hogy amíg Linuxnál a mai napig emberi erõforrás igényes a szoftveres infrastruktúra karbantartása (értsd. odamegy, beállít, letesztel, jó lesz Marika? na jól van akkor csókolom), addig az M$ esetében ez nagyjából automatizált és eléggé egyszerû.
Meridian egyébként rátapintott a lényegre, a magas üzemeltetési költségek másik része abból is adódik, hogy szinte mindent portolni kell ami nem futtatható wine vagy valami más emulátor segítségével. Márpedig azért most linux vs windows vita ide vagy oda, én nem szívesen bíznám az adataimat olyan infrastruktúrára, ahol röptében portolnak valamit át, hogy mûködõképes legyen a dolog. Az eredeti szoftvereket évekig csinálták meg tesztelték.
Azért megnézném azokat az árakat, hogy mire ment el ennyi zseton... Nekem már volt szerencsém ablakmentesíteni irodát, elsõ lépésben csak betettem egy ubi szervert, arról futott egy nagy közös nyomtató, plusz fájlmegosztás. Azután felkerült rá egy belsõ chat szerver is, majd szépen lassan hibrid környezetté vált a cucc, vegyesen érték el XP-rõl, és tesztképpen elsõ körben 2 géprõl ubuntu alól.
3 hónap tesztelés után lekerültek a géprõl (az amúgy kalóz) XP-k is (át lettek konvertálva virtuális géppé, és virtualboxban elindíthatóak voltak mindenki gépén, fallback opcióként). Ebbõl a lendületbõl a szerver nem csak a hálózat részévé vált, hanem azon keresztül jön mostmár a net, van proxy, vannak szép statisztikák, és tervben van egy VPN kiépítése is, hogy lehessen otthoni gépekrõl is dolgozni.
Igazság szerint semmi komolyabb panasz nem érkezik onnan, eleinte voltak kérdések LibreOffice-al és thunderbirdel kapcsolatban, de összességében semmi gond nincs a rendszerrel. Eleinte volt pár embernél hõbörgés, de aztán elcsitultak, és szépen belakták a gépeiket is. Volt körbeküldve kérdõív is, ahol többnyire az jött vissza, hogy gyorsabb az egész rendszer (LO gyorsindító csodákra képes systrayben ;)), és a belsõ chat jó móka :)
Egy nem nagy, kb 50-60 fõs irodáról van szó, a gépek többnyire 2Ghz celeronok 1 giga rammal. Mindenki elégedett, egyedül nekem fáj egy picit a fejem, hogy 10.04 szerverrõl lassan majd ugrani kell 12.04-re, és a kliensek pedig sanszos hogy 12.04 alapú lubuntuk (vagy xubuntuk, majd még megálmodom) lesznek.
Elnézést a hosszú offért, ez a saját tapasztalatom, ebbe tudok kapaszkodni, valószínûleg kormányszinten teljesen más pénzek, melók játszanak, nem ugyanaz a kaliber.
Sztem ha bekapcsolja egy laikus a számítógépet, akkor tökmindegy hoyg linux vagy windows indul el rajta. Munkára nem ezt fogaj hazsnálni, hanem a konkrét irodai alkalmazásokat, amik viszont nem platformfüggetlenek általában. Tehát azóriási költség ott keletkezhetett, hoyg a már meglévõ alkalmazásokat átkonvertálják, átfordítsák linux platformra, továbbá nyilvánvalóan ez még járatlan út volt, a sok sok idõközben felmerült problémát kijavítani, ez kerülhetett sokba.
A felhasználónak egy ügyfélkezelõ/dokumentkezelõ (önkormányzatról és hivatalokról beszélünk) programban szvsz ugyanazt kell csinálnia, mint korábban, függetlenül attól, hogy milyen oprendszer alól indította el azt. A felülete utána már teljesen ugyanaz lehet. De ehhez át kellett fordítani, és az nem csettintésre megy.
Szvsz ez lehetett az óriási költség oka.
Érthetõ amit írsz. Csak itt ki kellene fejteni, hogy a helyi informatikai szféra mit csinál a projektben és mennyiért.
kicsit ferdék a számítások, de összeségében el tudom fogadni hogy anyagilag nem sok a különbség. (és most nem arra gondolok hogy egy win+office licensz mennyibe kerül linux meg "ingyenes" és kész)
egy kormányzatnak a követekzõben kéne gondolkodnia, mi éri meg jobban: 50m licenszre mehet külföldre és 10m marad helyben vállalkozóknak és alkalmazottaknak.
vagy "mind" a 60 milla marad helyben. A kormányzat ugyanott van, de milyen különbség ez a helyi informatikai szférában dolgozó cégek és személyek számára.
Gizike nem fog neked manuált olvasni ezt hidd el, se ideje, se kedve nincs hozzá. Se nem tudja hol keresse. Ugye nem gondoltad, hogy majd ráguglizik? :) Vagy használható a cucc, vagy nem. A használható itt azt jelenti, hogy vagy tudja kezelni vagy nem. Alapvetõen hozzáértõ kezek között a Linux használható.
Sokszor van olyan, hogy az olcsóbb drágább és valahogy ezeknél a cuccoknál mindig ez lesz a vége. Jó a Linux amúgy, az Ubuntut én is használom, de jobbára egy ilyen projektnél gányolás a vége mindig mindennek.
Egy Windows szerverekkel felépített hálózattal igen ritkán lesz neked problémád, és a gyakorlatilag igen finoman összehangolható domainba kötött egyszeri felhasználónak sem lesz szinte sohasem problémája. Azt éri el amit adnak neki, aztán pont. Bekapcsolja a gépet, dolgozik, kikapcsolja a gépet. Kárt nem tud csinálni, így a fajlagos üzemeltetési költségek biztosan kisebbek.
"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el." Mindegy kinek a megbízásából készítették, ha szarok lettek volna a számok akkor nem hozzák nyilvánosságra, de Magyarországon voltak annó független felmérések is, hasonló eredmények jöttek ki. A Linux hosszútávon minden esetben drágább volt, még akkor is ha levontad a horror licensz díjait a Microsoftnak.
Mortep: ilyen méreteknél egyrészt volume licenszek vannak, másrészt nem játszanak az általunk olvasott árak.
Ember, ha valakinek a windows is gondot okoz, akkor a teljesen más szemléletû linuxokkal nagyon meggyûlik a baja. Meg hiába ingyenes a manual, ha Gizikét akkor is egy tanárnak kell betanítania.
Nekem az a megdöbbentõ, hogy egy kormány nem mondhatja ki, hogy mihez kell alkalmazkodni. Az átképzés egy egyszeri költség, de ha én mint a német kormány kimondanám, hogy nálam az ubuntu és a libre office lesz az etalon akkor hozzám kellene alkalmazkodni és nem egy amerikai céghez. Ezzel párhuzamosan pedig a közoktatásban a linuxal való ismerkedést is be lehetne vezetni és máris nem kellene idõvel átképzés. Egyébként a rendszerszemlélet is hiányzik a mai oktatásból. Nem egy szoftvert kell megtanulni kezelni hiszen az házon belül is változhat(Win 7-Win 8) hanem, hogy ne ijedjen meg az ember ha egy kicsit máshogy néz ki mint korábban.
Summa summarum szerintem az akarat és a szervezõ készség hiányzik mindenhonnan.
Kiemelném a leglényegesebb mondatot.
"A tanulmányt a Hewlett-Packard a Microsoft megbízásából végezte el." Nehogymá kihozták volna, hogy télleg olcsóbb a linux alapú megoldás...
A cikk csak a végösszeget közli, azt nem, hogy mibõl áll össze. Nehéz mindezt elhinni azok mellett hogy egy Ms win server standard 2008 R2 OEM ára (5 kliensel!) közelíti az 1000eu-t, továbbá egy olyan ms office 2010 csomag amely az access-t is tartalmaz az kb. 500eu.
Tudom hogy ezek az árak változnak, ha nagy tételben vásárolják, de akkoris sokat kell pengetni érte.
"...Hewlett-Packard munkatársai..." A Linux olcsóbb, mint a Windows, azt kéne kipicsázni, aki 60,7 millió eurót ad ki a felhasználók képzésére, a terméktámogatásra és a bevezetéssel kapcsolatos költségekre. Nos a Linuxhozingyen user manualok, kiegészítõ alkalmazások vannak. A bevezetési költség alatt pedig az installt és hálózatba kötést értik
A pénzt lenyúlta egy müncheni éhenkórász+ ezzel akarják lejáratni a Linuxot, hogy mindenki fizessen egy külföldi cégnek.
Informatika és tudomány
)
