A vájling német eredetû, a góré (mint fõnök), cigány eredetû szó. Góré, mint a csöveskukorica tárolására használt építményt jelentõ magyar szó, nem tájszó, csupán már kevésbé haszálják.
A tájog ölje meg! és efféle "jókívánságok" a cigány kúltúra része, nem a magyaré. Olyan szó nincs, hogy telázsi. Az valószínûleg a stelázsi - sajnos már régies - tájszónak hibás használata.
ma hallottam egy nagyon érdekeset. réttya. ki tudja, hogy mit jelent?
nálunk is ki így, ki úgy mondja, ahogy érzi a motorozást:D
Mi inkább a csesztázást szoktuk mondani kacsázás helyett. Aztán motorozni(motort) helyett nálunk mindenki a motrozni(motrot) szót használja, ebbe már sokan belekötöttek, de nálunk így a helyes. Gyõr és környéke.
ez igen. a kacsázáson és a végett-en kívül életemben ezeket nem hallottam. felétek aztán tudnak érdekesen beszélni. magyarok, de nem érteném meg mit mondanak.
Én zalai vagyok és azért van egy pár tájszólás amit használnak,sõt még tirexi dumáját is értem:)
A csekmet szót nálunk az égetni való gallyakra,szemétre szokták mondani,fõleg olyanokra amik a kertben lehullanak és semmire sem jók. A parasztos T-zést csak egyes emberek használnak,mint pl a Zsanett a Big Brother mûsorból ha valaki emlékszik rá. BAketya-Bakegya:Ezt hülyékre szokták mondani. Herbekelni:javítást,szerelést jelent Végett:Ez somogyba és vas-ba használják többen a "miatt-amiatt" szó helyett. Eklencöl:nyugtalankodik,meg állatokra szokták mondani mikor nem maradnak nyugton. Monyassolás:ez egy cselekedet,mikor a néni felnyúl a tyúk seggébe,hogy van-e benne tojás:) Van még rengeteg egyedi szó csak most nem jut eszembe.
Van Román ismerõsöm és õk a darázs,méhe szóra a csöményt használják,valamint a jöttök helyett a jösztök szót.
Nálunk a mikor eldobod a követ a vízre,hogy pattogjon azt kacsázásnak hívják(de gondolom ezt mindenhol így mondják).
Dunaharaszti vagyok, de egyszerûen megõrülök a névelõktõl a személynevek elõtt. Borzasztó, már én bosszantom az embereket, hogy mindig szólok. De az még ironikusabb, hogy a nyelvtantanárunk is jól kioktatott mindenkit ezzel múltkor, ennek ellenére õ is így beszél. Szerintem nagyon nagy tiszteletlenség azzal szemben, akit így nevezünk.
mit jelent a bokákol? felénk ilyet sehol nem mondanak.
Lol... facebookon az elõbb kialakult egy szép kis vita a "bokákol" szó körül. Ez most tényleg valami tájszólás lenne, vagy csak egyszerûen kicsi a szókincse az ismerõseimnek?
Azt mondd már meg légyszi,hogy milyen szót használatos gyõrben arra a cselekvésre, amikor unalomûzésbõl az ember eldob egy követ egy folyóba, vagy tóba azzal a céllal, hogy az pattogjon a víz felszínén? Mifelénk kacsázás, de egy gyõri haverom a minap olyat mondott erre, ami még csak hangzásra sem hasonlít! :D
Na igen, ez a videó... nagyon nagy sláger volt szatmárban nálunk... mikor pár éve felkerültem pestre, nagy lelkesedéssel mutattam mindenkinek a koliban, de nagyon nem tetszett nekik :D aztán jöttem rá, hogy ezt valószínûleg csak a keletiek értékelik
Na, én ezeket nem figyeltem meg. Inkább azt, hogy néha egyes szavakból leharapnak valamennyit. pl: nejlon zacskó helyett nejlon "acskó". A "z"-eltûnik :D
Igen, ez a keleti humor... ! Látható, hogy sokszor egészen oda nem illõ szavakat használ egy-egy kifejezésre, csak mert hangzásra, vagy a poén kedvéért viccesen hangzik. A sok jauófijú, jauóember, nehh, nahh, ugyi mondtam, ammikor az órába szól: májkájkáj (knight rider akar lenni, azaz KITT), vagy birodalmi rekultivártor, exkavátor, stb.. "Kûdd KIFELE" a fõdre, pl ezt a "kifele"-szót, ebbõl a fele, felé-részét a dunántúliak nem értik. Mi az, hogy felé? Megyek haza felé<----Szabolcs. Megyek haza<---mindenhol máshol:D Ezt a humor többnyire csak a szabolcsiak értik, mert szerintem abban a közegnben kell élni, hogy az ember tudjon ezeken nevetni. Régen a videó alatti kommentek le voltak tiltva, emrt annyira nem értették, hogy szarnak találták és fikázták.
én gyõri vagyok, de ezek szerintem simán dunántúli jellegzetességek. Gyõr sajátosságai inkább ilyesmik: hamarosan helyett hamarossan, sürgõssen, és általában minden hasonló szónál erõsen eltúlzott s betû. vásárlás helyett szimplán csak vásálunk, fizetés helyett pedig füzetünk. a pólóból poló lesz, a hûtõbõl hüttõ. ja, és senki más nem tudja, hogy mi az a speci avagy speciál.
Alsó = leegyszerûsítés a gyerekek miatt, õk (sem) tudnak különbséget tenni a különbözõ árnyalatok között
Lapozd át ezt: Magyar stilisztika - Szikszainé Nagy Irma
Egyébként még a dákoknak készült helyesírási "kézikönyvek" is számtalanszor írják, hogy bizony létezik egy egységes köznyelv. Ezt a köznyelvet pedig el kell sajátítani. (Nálunk: fõhóztam a kumpért meg a rizset megfõzzük oszt jó' belakunk!)
Témához: román hatásra ismét terjed a másutt, mindenütt stb; pedig ezeket már "letudtuk" évtizedekkel ezelõtt.
pár mátrai szösszenet még: sercli- kenyérvég csana-csalán csimota, csemete- kisgyerek venyige-ezt biztos mindenki ismeri piszke, köszméte, büszke- ez mind egrest jelent
Meg a volt = vót Kutyának takarodj Lúnak hõõ Macskának káccki Turoús batyu kõttésztábul kavarica tojás Az idõsebbeknek kívánokkal köszönünk megmecük a fát elbújunk a barna hûvösbe ha meleg van a napon ha berugik az ura valakinek akkor az egész uca tud róla
Nálunk is kb ez van. Nincs ez a sok A-zás. A dunántúlon E-zés van. Gyõrben tanulok és amikor hallom, hogy: Itt van-e...! Vagy azt a helytelenséget, hogy: "add oda"-az "add ide"-helyett, akkor csak pislogok. Illetve régen pislogtam, amikor elõször szembesültem ezzel. Vagy másik: Arra, hogy mikor érsz ide, ezt használják: "Mire jössz?" :D Súlyos!
Zemplén Nálunk úgy tanították alsó osztályban, hogy személynév elé illetlenség névelõt tenni. Ezzel szemben Pesten mindenki tesz , "megyek A Zsuzsihoz", "A Béla telefonált"
Aki nálunk így beszél az vagy pestrõl jött, vagy Barátok Közt függõ
Nálatok mi a helyzet?
Én felsõ szabolcsban élek. Nyíregyházától, Kisvárda irányába. záhonyi kistérség.
Szabolcs-Szatmár: A kukorica = tengeri, a kb 10 év alatti korú gyerek = puja, a talicska = furik, a heverészéssel kifetrengett takaró= ledencelt takaró, vagy lepedõ. A tócsni vagy bere az =lapcsánka, a nudli = angyalbögyörõ. A jó = jauó, a zöld = zõd, a ló = lú a megy az idõsebbeknél= megyen, a hozzátok = nálatok. tehát megyek nálatok. A jöttök = jösztök. Az add ide viszont add ide, és nem add oda, mint ahogy sok dunántúli és pesti okos mondja. Mindezeket a gondolatokat alma és szilva pálinkával hörpintjük le és nem szokás azt kóstolgatni, húzóra kell inni. Köhögni tilos, jó pofát vágsz, ha bele döglesz is! Ha a cigány beszól, rászólunk, ha folytatja, nyakon basszuk! A töltött káposzta paradicsomlében fõ, a vasárnapi ebéd pedig elképzelhetetlen húsleves, krumplipüré és rántott hús nélkül, csakúgy mint a húsvét sárgatúró nélkül. A szerszámos kamra az pecu, a tüzelõanyaggal fûtött, saját kéményes kis-kályha, amin fõzni is lehet pedig spór. Ha valamit nem értek, azt mondom HE? Ha megértem, akkor Há! Ha szólok valakihez, úgy kezdem, Te! Ha valaki dolgain nagyon elcsodálkozok, akkor jauó, ember! vagy jauó, fijúúú!
Kicsit loptam is, remélem nem haragszik senki! :D Ha eszembe jut még valami, akkor írok.
Érdekes, anno, mikor volt lehetõségem eljutni az ország keleti felébe - nyelvi verseny, naná, hogy azzal kezdtünk, megkérdeztük, ismerik-e a böszme jelentését :D -, ott a böszmét szintén csak ilyen túlzó, szó szerint "böszme nagy" értelemben ismerték. Nálunk, nyugaton (talán csak az Õrség területén, de nem garantálom) - ahogy Leri is megírta -, szitkozódást, hülye, ostoba embert jelöl :)